Pécsi Napló, 1910. február (19. évfolyam, 25-47. szám)

1910-02-01 / 25. szám

1910 február 1. gositás terjesztője, melyet nem a szenvedélyek, a szélsőségek hajtanak, a mai időben, különösen itt Pécsett, nagy nehézségekkel kell megküzdenie. De nem szabad csüggednünk, dolgoznunk kell tovább, mert a lefolyt hat év alatt elért eredmények bátorí­tanak, buzdítanak bennünket a további munkára, ezen eredmények bizonyítják, hogy még nagyobb eredményeket is elérhetünk. Első­sorban oda kellett hatnunk, mint ezt már múlt éven is hangoztattam, hogy könyvtárhelyiségeink esténként, ünnepnapokon, vasárnap olvasó termekül szolgáljanak, hogy a munkás az ő szabad idejét ne korcsmázással, ha­nem ismeretterjesztő, erkölcsileg nemesítő munkák olvasásával töltse. Könyvtárainkba járó közönsé­günknek előadásokról kellene gondoskodnunk, leg­alább is oly előadásokról, mely őket az olvasásban irányítsa. Szóval, hogy könyvtárhelyiségeink va­lóságos munkáson honos­ is legyenek egy­szersmind. Városunk jó részét már behálóztuk könyvtárainkkal, de még e tekintetben is feladatok várnak reánk. Nemes kulturmissziót teljesítene ily könyvtár például a Zsolnay-gyárban, mely nemcsak Pécsnek, hanem egyszersmind Magyarországnak is egyik legnagyobb gyára. Állandóan 1000—1500 munkás van alkalmazásban. Továbbá egy külön tanonckönyvtárt kellene felállítanunk, mely tisztán az ő céljaiknak megfelelően lenne berendezve, míg most ugyanazon könyvtár szolgál felnőtteknek, ta­­noncoknak. Sok feladat vár még tehát reánk. Hogy azonban mindezt elérhessük, ahhoz nem elég buzga­lom, lelkesedés, hanem anyagi is szükséges. Nem elégséges az, hogy lelkes választmányunk van, lel­kes egyesületi tagokra is szükség lenne. Töreked­nünk kell, hogy minél több tagot nyerjünk meg egyesületünknek. Az évi tagdíj­­­korona, annyit bárki áldozhat ily jótékony, nemes célra. Nehéz, fáradságos munka szükséges ezen ki­tűzött célok eléréséhez. De ha egyesületünk továbbra is oly lelkesedéssel, kitartással lobogtatja a kultúra azon zászlaját, melyen ama jelszó van : a tudományt csak magáért a tudományért, lehetetlen, hogy esz­méink, reményeink teljesülésbe ne menjenek, diadalt ne arassanak. Az elismeréssel fogadott titkári jelen­tés tudomásulvétele után Szignákt Béla pénz­­tárnok az egyesület '91. évi költségvetését terjesztette elő, amely a kiadásokat és be­vételeket egyaránt 1666 koronában irányozza elő. A kiadásokból 900 koronát könyvtárak felújítására fordítanak, a többi administra­tív jellegű kiadás. Kiss József tanár, a számvizsgáló bizott­ság elnöke ismertette az 1909. zárszámadást, mely 3722.19 K, 1908 évi maradvánnyal és 1431.26 korona bevétellel 5135.45 K bevé­telt tüntet fel, amivel szemben 172062 K kiadás volt és így az évvégi pénztári ma­radvány 3432.83 K. A közgyűlés a költségvetést és zárszá­máadást jóváhagyta és a felmentvényt meg­adása után új számvizsgáló bizottságot vá­lasztott, amelynek Fuchs Ádám, Hamerli Imre, Kiss József, Róth Miksa és Vende Ernő lettek a tagjai. Az indítványok tárgyalásánál Majorossy Imre nyug­­polgármester azt az indítványt tette, hogy nem ártana a kultúrpalota épí­tését megsürgetni a városnál, hogy abban azután a népkönyvtáregyesület is végre ott­hont találjon.­­ Róna Jenő titkár utalt arra, hogy pár év előtt már az összes pécsi kultúregyletek közös akciót kezdtek e tárgy­ban de eredménytelenül. A közgyűlés ezután magáévá tette Ma­­jorossy indítványát, minthogy Zsolnay Mik­lós elnök készségesen vállalkozott, hogy a legközelebbi választmányi ülésen kijelölendő küldöttség élén személyesen is eljár a sür­getéssel a polgármesternél. Végül Majorossy Imre korelnök veze­tése alatt megejtették a választási kár, mi­után a tisztikar az alapszabályok értelmében lemondott. A választások egyhangúlag tör­téntek és a közgyűlés bizalma teljesen a régi tisztikar és választmány iránt nyilatko­zott meg, csupán az elhalálozott Halfeld Pál és Pécsről elköltözött Marosi Arnold választmányi tagok helyére választottak újakat: Füchst Arnoldot és Oberhammer Antalt A választások eredménye a követ­kező: Elnök: Zsolnay Miklós, alelnökök: Róth Miksa és Simon Béla, titkár és fő­­könyvtáros : Róna Jenő, könyvtárosok: Komlós György és Kovács István, pénztáros Szigvárt Béla, ellenőr : Telegdi Kálmán, ügyész: Kelemen Mózes dr. Választmányi tagok : Arnbold Nándor, Bokor Emil dr. Csnk Lajos, Csukás Zoltán, Doktor Sándor dr., Dömes Anzelm, Fuchs Ádám, Füchss Arnold, Günther Mihály dr., Gyimóthy Gyula, Hamerli Imre, Heiinger István, Jusz­­tusz Mihály, Kiss József, Klingenberg Jakab, Ludwig Ferenc dr., Lenkei Lajos, Majorossy Imre, Makai István, Ner­dliich Andor, Ober­hammer Antal, Peris Armin dr., Reed György, Reberics Imre, Schmidt Boldizsár, Szegedy Rezső dr., Szigethy Antal, Szigriszt Lajos, Szabón István, Tichy Ferenc dr., Végh Lajos, Vende Ernő. A közgyűlést ezután Zsolnay Miklós elnök berekesztette. „Pécs Napló“ Arról a bizonyos állami segítségről. Pécs, január 31. A belügyminiszter által engedélyezett 40.000 korona állami segítségnek 1909. év december havában jutott birtokába Pécs sz. kir. város közönsége. Ugyanakkor ren­deletet is bocsátott ki a belügyminiszter, melyben világosan megjelöli, hogy kiket óhajt a városi tisztviselői kar sorából az 1909. évi költségvetésbe felvett segélyösszeg­ből részesíteni. Rendeli továbbá, hogy a törvényható­sági joggal felruházott városoknak szoros értelemben vett közigazgatási teendőit ellátó tisztviselőit (tiszti, segéd és kezelőszemély­zet) fizetés és lakáspénz tekintetében az állami alkalmazottakra nézve megállapított VI—XI. fizetési osztályokba sorozzák. Ugyanezen rendeletében rámutat arra is, hogy mindazon városi alkalmazottak, kik a jelzett fizetési táblázat VI—XI. fizetési fokozatába besorozva nincsenek, ezeknek fizetését és lakáspénzét a városok saját pénztáruk terhére szervezési szabályrende­leteikben állapítják meg. Világosan megjelöli a belügyminiszter azt is, hogy mi történjék a rendezés céljaira szánt, netán megmaradó pénzösszeggel. Közzétette a miniszter azon táblázatot is, hogy a 40.000 korona állami segítségből a következők részesíthetők fizetési és lakás­pénz rendezésben, u. m. polgármester, fő­jegyző, rendőrfőkapitány, árvaszéki elnök, tanácsnokok, főszámvevő, főügyész, árva­széki ülnökök, I., II., III. és IV. aljegyzők, rendőrkapitány, főpénztárnok, adóhiv. főnök, számvevő, fogalmazó, közgyám, levéltárnok, számvizsgálók, adóhiv. főkönyvelő, pénz­tárnok, ellenőr, iktatók, kiadók, irattárnok, számtisztek, könyvelő, számfejtő, adótisztek, pénztári tisztek, irodatiszt, írnokok. Pécsett egyéb senki. A segélyösszeg és a belügyminiszteri rendelet vétele után mit tett Pécs sz. kir. város tanácsa­? Közgyűlési határozat folytán — telje­sen negligálva a miniszter intencióját — kidolgozott egy fizetés és lakbérrendezési tervezetet a város összes tisztviselői részére és ezek mindegyikét visszamenőleg 1909. év január 1-ére felemelt lakbérkülönbözetben akarta részesíteni abból a bizonyos 40.000 korona állami segítségből. A közgyűlési határozat provokálása előtt lett volna kötelessége a polgármester­nek Budapesten tudakozódni az iránt, hogy a tanács által kidolgozott tervezet számít­hat e jóváhagyásra. De nem így történt. A tanács a terve­zetet közgyűlés elé vitte, ott az nemcsak megszavaztatott, de a tanács annak nyom­­bani végrehajtására utasíttatott. Ekkor történt meg az a sajnálatos dolog, hogy tanácsülésben a polgármester kijelentette, miszerint a közgyűlés határo­zatát mindaddig nem hajtja végre, mg a belügyminiszter elhatározását nem tudja meg. Pedig ekkor már az összes városi al­kalmazottak bélyegzett nyugtái beérkeztek a szemfejtői hivatalba és az illetők várva­­várták azt a bizonyos segítséget, melynek még ma sincsenek birtokában. A helyes eljárás az lett volna a tanács részéről, hogy a rendezést szigo­rúan a miniszteri rendelkezés értelmében vitte volna keresztül, a 40.000 koronából esetleg fennmaradó részt ugyancsak a mi­niszter intenciójának megfelelőleg a rendőr­ség fejlesztésére kellett volna fordítani. Azon városi alkalmazottak lakbérét pedig, kik a jelzett fizetési fokozatokba be­sorozva nem voltak, egyidejűleg a többi tisztviselőkkel, a város pénztára terhére kellett volna kiegyenlíteni, még­pedig szer­vezési szabályrendeletben, melyet aztán a belügyminiszter feltétlenül akceptált volna. Mert hiába, akárhogy okoskodik is a tisztelt tanács, az összes tisztviselők igazán nyomorúságos anyagi helyzetén másként, mint pótadófelemeléssel nem tud, nem ké­pes segíteni. Birisits Géza, városi bizottsági tag Helyet adtunk a bizottsági tag úr fej­tegetéseinek, bár azokkal egyet nem értünk. Ha a tanács csakis a saját és a főbb tiszt­viselők érdekeit tekintette volna, abból nem is lett volna semmi baj, de mivel igen helyesen az állami segély jótéteményeiben az összes városi tisztviselőket és alkalma­zottakat részesíteni óhajtotta és ugyanazon óhaj vezeti ma is, ebből eredt a hiba, mely azonban most még jóvá tehető, reméljük — pótadóemelés nélkül is. Csak hagyják a tanácsot lélegzethez jutni, hogy jól meg­fontolt és igazságos javaslattal léphessen majd a közgyűlés elé, mely bizonyára ki fogja elégíteni, már amennyiben kevés pénzzel sok embert ki lehet elégíteni, az érdekelteket és a tisztviselők minden jó­akaró jóbarátját. FARSANG. Farsangi naptár. Február 1. A Pécsi Dalárda álarcos bálja a Viga­dóban. — A vasúti altisztek táncestélye a budai külv. kath. körben. — A 69. gy. ezred tisztikarának jubileumi tánc­estélye a Nemzeti Kaszinóban. — A hivatalszolgák önművelődési körének táncvigalma a Nőegyletben. , 2. Polgári bál a Scholtzban. — A pécsi jogakadémia polgárságának műsoros táncestélye a nőegyesület helyiségeiben. — A szentlőrinci kath. népszövetség tánccal egybekötött műkedvelő előadása a budai külv. kath. körben. „ 3. Családi estély a Scholtzban. — A pécsi városi felsőkereskedelmi iskola ifjúsá­gának műsoros táncestje a Nőegyletben. » 6. A jótékony nőegylet száz év előtti jel­mezestélye, 1810 ezerkilencszáztizben. — Kereskedő ifjak bálja a Vigadóban. — Városi tűzoltók táncestélye a budai külv. kath. körben. — A Hamerli-féle kesztyűgyári munkások bálja a Scholtz sörcsarnokban. — A hadastyánegylet táncvigalma a Csányi féle vendéglőben. „ 6. Álarcos bál a Scholtzban. — A budai külv. kath kör táncestélye. — Batyu­bál a kath. Legényegyletben. — A Pécsi Dalárda családi estje a Nőegyletben. „ 7. A helv kat. kör kabarét-estélye. „ 8. A Polgári Kaszinó műsoros családi estje. „ 12. Helyőrségi tisztiestély a Nemzeti Kaszi­nóban. „ 19. Az izr. nőegylet hangverseny-táncestélye a Nőegylet helyiségében. — A király budapesti bálokra. Ő Felsége a Budapesten január hó - án a jog­hallgatók segélyző alapja javára megtartott jogászbál bizottságának és a február 1 én megtartandó bölcsőde bál alkalmából az ezzel egybekötött jótékony célra kettőszáz koronát adományozott. — Jogász-dal. Jeleztük már röviden a pécsi püspöki jogakadémia polgárainak zártkörű táncestélyét, melyet, mint minden évben, ez idén is a „Jogász Segélyző Egylet“ alapja javára rendeznek. A tánc­estélyt február 2-án, szerdán a pécsi Jótékony nőegy­let összes termeiben rendezik, műsorral lesz egybe­

Next