Pécsi Napló, 1910. április (19. évfolyam, 74-99. szám)

1910-04-01 / 74. szám

4 — A fiú kézimunka az iskolában. A népiskolák tanrendjébe most viszik be fokozato­san a fiú kézimunkák tanítását, amelynek célja, hogy a fiúkat olyan háziipari dolgokra tanítsák meg, amelyeknek a gyakorlati életben, a kenyérkereseti pályán is hasznát vehetik. Az úgynevezett slörd­­m­unka már mindenfelé terjed. Hogy azonban ennek tanítása rendszeresen bevezethető legyen a tanrendbe, első­sorban az szükséges, hogy maguk a tanítók sajátítsák el. Még a kiállítási évben történt, hogy Gülenben­ Lajos, a budapesti fiúkézimunka intézet igazgatója kérvényt adott be Pécs város tanácsához, kérve, hogy a pécsi községi tanítókat küldje­­föl a nyári szünidőben arra a tanfolyamra, amelyet ő rendez a fiúkézimunkák tanításából. A kérelem akkor nem volt időszerű. Azon a nyáron a kiállítás kötötte le az érdeklődést Pécsett. A tanítók sem mentek volna el akkor Pécsről. Gutenberg most újabb kér­vényt nyújtott be, amelyben azt mondja, hogy az idei nyáron hajlandó lejönni Pécsre és a pécsi ta­nítóságnak tanfolyamot rendezni, ha a város a tan­folyam költségeihez 1600 koronával hozzájárul. Csak a legutóbbi iskolaszéki ülésen történt, hogy Szieberth Róbert tanító határozati javaslatot nyúj­tott be, amelyben ugyancsak azt javasolta, hogy a fiúkézimunkák tanítását vegyék be a pécsi iskolák tantervébe és ezt megelőzőleg a város küldje el a tanítókat tanfolyamra. A két beadvány egész függet­lenül egymástól érkezett. A tanács ezek alapján most már megteszi a szükséges intézkedéseket, ki­kéri az illetékes szakemberek véleményét s azután megteszi erre vonatkozó előterjesztését a közgyű­lésnek. — Tél a tavaszban. Hidegebb nap volt m­a, mint sok­ téli napon, ismét vígan ropogott a tűz a kandallókban, de bett a gyümölcsfák, melyek már erős virágzásnak indultak, nem csak megálltak a fejlődés­ben, hanem szépen el is fagytak, úgy hogy a szépen ígérkező gyümölcstermés első, koraérő csoportja máris megszenvedte a hirtelen bekövetkezett hideg időjárást. Kecs­kemét vidékéről is arról érkezik hír, hogy hogy a gyümölcsösök máris óriási károkat szenvedtek. — Mössmer József öngyilkos. Bu­dapestről táviratozza tudósítónk: Ma dél­előtt Koronaherceg­ utca 12. sz. alatti üzleté­nek alsó raktárában agyonlőtte magát Möss­­mer József fővárosi kereskedő. Mössmer József régi és tekintélyes család sarja; már atyja is tekintélyes kereskedő volt és ami­kor az 1850 ben alapított üzletet atyjától 1878 ban átvette, az már a főváros legelső üzleteinek egyike volt. Mössmer József fel­lendítette az üzletet és személye is a buda­pesti kereskedővilágban nagy tekintélynek örvendett. Elnöke volt a fővárosi kereske­dők egyesületének; kamarai tag, fővárosi bizottsági tag. A pécsi kiállítás idejében Pécsett is többször megfordult és számos jóbarátot szerzett. Családjával Andrássy­­út 45. sz. alatt lakott. Egy leánya és két fia van, dr. Mössmer Pál és ifjabb Mössmer József, tartalékos huszárhadnagy. Mindket­ten a cégben vannak és atyjuk üzletét ve­zetik. Mössmer két év óta beteg. Akkor részleges szélhüdés érte és attól fogva ál­landóan ideges volt és folyton attól félt, hogy a szélhűdés megismétlődik. Tegnap este sokáig dolgozott üzletében, majd a ke­reskedők egyletének titkárával elment a Sas­körbe vacsorázni. Már tíz órakor otthon volt lakásán s az éjszakát nyugodtan töl­tötte. Ma korán reggel elment az üzletbe, de annyira ideges volt, hogy elment a Dunapartra sétálni. Tíz óra felé visszajött az üzletbe. Ott már jelen volt két fia is. Mössmer Pál dr. lent dolgozott a raktárban, amely a souterrainben van, míg ifjabb Mössmer József Kiersiecky István könyvelő­vel az üzletben állította össze a számlákat. Egyszerre a pincehelyiség Párisi utcai ré­széről dörrenés hallatszott. Odasiettek és a földön fekve, vérében találták az öreg urat. Browning-pisztollyal halántékon lőtte magát és nyomban meghalt. A helyszínre a ne­gyedik kerületből bizottság ment ki, a bi­zottság vezetője, lezáratta az üzletet és jegyzőkönyv felvétele után elszállít­­tatta a holttestet a bonctani intézetbe. Kétségtelen, hogy Messmer idegrohamban követte el az öngyilkosságot. Egy cédulát találtak holtteste mellett, amelyre ezt írta: «Ne vigyenek haza». — Kabaré est Konyhádon. A bony­hádi izr­­nőegylet március 2- án, húsvét hétfőjén igen sikerült jótékonycélú tánces­télyt rendezett, melyen részt vett Percel Dezső nyugalmazott miniszter családjával az élén Bonyhád színe java, de sokan vol­tak ott Pécsről is. Különösen kiemelendők a kabarét műsorából Huszár Károly, a m. kir. operaház ösztöndíjas tagja, ki szépen előadott klasszikus dalaival zajos sikert ara­tott, de bőven kijutott e sikerből Pick Er­zsikének is, aki kifogástalanul kisérte az éneket zongorán. Sok tapsot kapott Gold­finger Ella, aki Molnár Ferenc Pesti kis leány falun című humorestjét adta elő, va­lamint Lavitz Mici, aki ifjú Eibach Ödön ügyes zongorakísérete mellett operettekből való dalokat énekelt szép hanggal és jó előadással. Eibenschütz Esztike és Schön­berger Béla Gabányi dialógját, Amor, mint végrehajtó adták elő, megkacagtatva a kö­zönséget, majd Nádor Gyula dr. a felnőttek számára ügyes verseket mondott el nagy tetszés mellett. Fleischmann Marcel, mint ügyes konferencier vette ki részét a min­den tekintetben jól sikerült mulatságból, mely az egybegyűlteket egész reggelig együtt tartotta. A rendezőség a sikerből az elő­adók mellett is joggal kivehette részét eredményes fáradozásért.­­ A franciabarack tenyésztéséről. Annak idején lapunk is közölte a fenti cím alatt kiadandó műre Fekete Mihály, a pécs baranyai kertészeti egylet elnökének előfize­tési felhívását, melyben a szerző kilátásba helyezte, hogy a mű ez év első negyedében fog megjelenni. A szerző ma arról értesíti lapunk szerkesztőségét, hogy körülbelül egy hónap óta tartó betegeskedése miatt e ha­táridőt be nem tarthatta s ekként műve né­hány heti késedelemmel fog megjelenni. Ez a szerző kérelmére ezennel köztudo­­másra hozzuk. — A pincérnői szabályrendelet. Vagy egy jó évi elnevezés után visszaérke­zett a minisztériumból a pincérnőkre vo­natkozó szabályrendelet. Tudvalevőleg a pécsi rendőrkapitányság már jó ideje meg­alkotta a szabályrendelettervezetet, amely­nek leglényegesebb pontja az, hogy a női alkalmazottak csak reggeli 6 órától kezdve este 8-ig szolgálhatják ki a vendégeket­­ a kávéházakban. Eddig, még ma is úgy volt, hogy a pincérnők épp abban az időben teljesítettek szolgálatot, amelyet most a szabályrendelet eltilt. Vagyis éjjel. De hát a hatóság úgy vélekedett, hogy az éjszakai kávéházak, vagyis a vonzóerőt képező pin­cérnők bomlasztólag hatnak sokakra, főleg egyesekre. Megrendítik az anyagi helyzetü­ket, elvonják a munkától, hivataltól, sőt tán bűnös útra és végül öngyilkosságba is kergetnek holmi könnyebb vérű, tapaszta­latlan s ezért hamar bevülő fiatalembereket. Ezt meg kell akadályozni. Ez pedig a ható­ság dolga. Mert nálunk Magyarországon nagy, áldásos a hatósági tudás. Nálunk aki felszáll a döcögve meginduló vonatra, ha az erélyes hatósági ember, a kalauz le nem tudja jókor lökni, hát a büntetés el nem marad, no mert nálunk elv, hogy a vonatra ülő személy testi épségére nem az illetőnek magának kell vigyázni, hanem a hatóság­nak. Nálunk mindenre van preventív ható­sági intézkedés. De mégis van ennek a gondos előrelátásnak a következménye. Nálunk Magyarországon hírből sem ismerik a baleseteket, a nagy katasztrófákat. Nálunk például a hatósági preventív intézkedés folytán még nem eshet olyan borzalmas tűzkatasztrófa, mint aminőről mostanában hoznak még mindig rettenetes részleteket a táviratok, honnan is csak­­ melyik szom­széd elmaradott Balkán államocskában is van ököritó ... Szóval a pincérnői sza­bályrendelet elkészült. A közgyűlés már rég elfogadta és most érkezett meg a bel­ügyminisztériumból. A belügyminiszter egy­előre még nem hagyta jóvá, bár érdemben, a szabályrendelet lényege ellen, hogy t. i. a pincérnők csak reggel 6 tól este 8 ig szol­gálhatnak ki,­­ nincs kifogása. Kifogásolt azonban a szabályrendeletben két pontot Az egyik azt mondja ki, hogy minden pin­cérné,­ aki Pécsre jön, személyesen tartozik jelentkezni a rendőrkapitányságon. Ezt az intézkedést a miniszter nem akceptálta, mert ebben a munkakeresőnek jogtalan és ok nélküli zaklatását látja. Elég, ha a beje­lentést elvégzi a gazda, a munkaadó. A másik kifogásolt pont az irányban tartalmaz intézkedést, hogy ha a pincérnő az üzletben a rendőrség által tiltott dolgot végez: leül a vendéghez, eszik vele stb., akkor ezért nemcsak a kihágást elkövető pincérnő, ha­nem a gazda is felelősségre vonható és büntethető. Erre viszont a miniszter azt jegyezte meg, hogy rendőri kihágásért­­ csak az büntethető, aki a kihágásban részes. A gazda tehát csakis az esetben vonható felelősségre, ha tudomása volt az alkalma­zottja kihágásáról és viselkedését mintegy helybenhagyta. Ezen kívül még néhány stiláris módosítást kívánt a miniszter. A kifogásolt részeket most a miniszteri leirat értelmében kijavítják, az ekként módosított szabályrendelet a törvényhatósági bizottság legközelebbi közgyűlése elé kerül s azutáig újra felmegy a minisztériumba végleges jó­váhagyás végett. Amíg pedig ezt az utat megteszi, az éjjeli kávéházakban minden marad a régiben. — Szövetkezet baromfiak —■ lopá­sára. Volt, még pedig csak egyszer volt, valamikor Pécsett egy baromfitenyésztő szövetkezet is, amely azonban olyan kelle­metlen körülmények között ért véget, hogy azóta sincsen kedve senkinek a baromfiak körül szövetkezést létesíteni. Mostanában ugyan megalakult volt a pécsvidéki első baromfitolvaj és értékesítő szövetkezet, azonban ez csak titokban működött és ha­marosan feloszlott, mert két tagja közül a vezetőt lecsukták, ami az utóbbi időben nem is olyan ritkaság a különböző tugszö­vetkezeti igazgatóknál. Kovács József oszlái születésű 46 éves több alkalommal büntetett napszámos — aki legutóbbi börtönbünteté­séből csak ezidén szabadult ki — nemrégi­ben csavargás miatt került a rendőrség kezére. Ott megkapta a maga kihágási íté­letét, a csavargás miatt kirótt harminc kis napi elzárás büntetését, amelyet most hűsé­gesen tölt el. A rendőrség az ilyen súlyos múlttal biró embereket mindig gyanako­dással nézi s így Kovácsot is, amidőn le­tartóztatták, vallatóra fogták régebbi viselt dolgai tekintetében is. Csakhamar kiderült, „Pécsi Napló* 1910. április 1.

Next