Pécsi Napló, 1910. április (19. évfolyam, 74-99. szám)
1910-04-01 / 74. szám
4 — A fiú kézimunka az iskolában. A népiskolák tanrendjébe most viszik be fokozatosan a fiú kézimunkák tanítását, amelynek célja, hogy a fiúkat olyan háziipari dolgokra tanítsák meg, amelyeknek a gyakorlati életben, a kenyérkereseti pályán is hasznát vehetik. Az úgynevezett slördmunka már mindenfelé terjed. Hogy azonban ennek tanítása rendszeresen bevezethető legyen a tanrendbe, elsősorban az szükséges, hogy maguk a tanítók sajátítsák el. Még a kiállítási évben történt, hogy Gülenben Lajos, a budapesti fiúkézimunka intézet igazgatója kérvényt adott be Pécs város tanácsához, kérve, hogy a pécsi községi tanítókat küldjeföl a nyári szünidőben arra a tanfolyamra, amelyet ő rendez a fiúkézimunkák tanításából. A kérelem akkor nem volt időszerű. Azon a nyáron a kiállítás kötötte le az érdeklődést Pécsett. A tanítók sem mentek volna el akkor Pécsről. Gutenberg most újabb kérvényt nyújtott be, amelyben azt mondja, hogy az idei nyáron hajlandó lejönni Pécsre és a pécsi tanítóságnak tanfolyamot rendezni, ha a város a tanfolyam költségeihez 1600 koronával hozzájárul. Csak a legutóbbi iskolaszéki ülésen történt, hogy Szieberth Róbert tanító határozati javaslatot nyújtott be, amelyben ugyancsak azt javasolta, hogy a fiúkézimunkák tanítását vegyék be a pécsi iskolák tantervébe és ezt megelőzőleg a város küldje el a tanítókat tanfolyamra. A két beadvány egész függetlenül egymástól érkezett. A tanács ezek alapján most már megteszi a szükséges intézkedéseket, kikéri az illetékes szakemberek véleményét s azután megteszi erre vonatkozó előterjesztését a közgyűlésnek. — Tél a tavaszban. Hidegebb nap volt ma, mint sok téli napon, ismét vígan ropogott a tűz a kandallókban, de bett a gyümölcsfák, melyek már erős virágzásnak indultak, nem csak megálltak a fejlődésben, hanem szépen el is fagytak, úgy hogy a szépen ígérkező gyümölcstermés első, koraérő csoportja máris megszenvedte a hirtelen bekövetkezett hideg időjárást. Kecskemét vidékéről is arról érkezik hír, hogy hogy a gyümölcsösök máris óriási károkat szenvedtek. — Mössmer József öngyilkos. Budapestről táviratozza tudósítónk: Ma délelőtt Koronaherceg utca 12. sz. alatti üzletének alsó raktárában agyonlőtte magát Mössmer József fővárosi kereskedő. Mössmer József régi és tekintélyes család sarja; már atyja is tekintélyes kereskedő volt és amikor az 1850 ben alapított üzletet atyjától 1878 ban átvette, az már a főváros legelső üzleteinek egyike volt. Mössmer József fellendítette az üzletet és személye is a budapesti kereskedővilágban nagy tekintélynek örvendett. Elnöke volt a fővárosi kereskedők egyesületének; kamarai tag, fővárosi bizottsági tag. A pécsi kiállítás idejében Pécsett is többször megfordult és számos jóbarátot szerzett. Családjával Andrássyút 45. sz. alatt lakott. Egy leánya és két fia van, dr. Mössmer Pál és ifjabb Mössmer József, tartalékos huszárhadnagy. Mindketten a cégben vannak és atyjuk üzletét vezetik. Mössmer két év óta beteg. Akkor részleges szélhüdés érte és attól fogva állandóan ideges volt és folyton attól félt, hogy a szélhűdés megismétlődik. Tegnap este sokáig dolgozott üzletében, majd a kereskedők egyletének titkárával elment a Saskörbe vacsorázni. Már tíz órakor otthon volt lakásán s az éjszakát nyugodtan töltötte. Ma korán reggel elment az üzletbe, de annyira ideges volt, hogy elment a Dunapartra sétálni. Tíz óra felé visszajött az üzletbe. Ott már jelen volt két fia is. Mössmer Pál dr. lent dolgozott a raktárban, amely a souterrainben van, míg ifjabb Mössmer József Kiersiecky István könyvelővel az üzletben állította össze a számlákat. Egyszerre a pincehelyiség Párisi utcai részéről dörrenés hallatszott. Odasiettek és a földön fekve, vérében találták az öreg urat. Browning-pisztollyal halántékon lőtte magát és nyomban meghalt. A helyszínre a negyedik kerületből bizottság ment ki, a bizottság vezetője, lezáratta az üzletet és jegyzőkönyv felvétele után elszállíttatta a holttestet a bonctani intézetbe. Kétségtelen, hogy Messmer idegrohamban követte el az öngyilkosságot. Egy cédulát találtak holtteste mellett, amelyre ezt írta: «Ne vigyenek haza». — Kabaré est Konyhádon. A bonyhádi izrnőegylet március 2- án, húsvét hétfőjén igen sikerült jótékonycélú táncestélyt rendezett, melyen részt vett Percel Dezső nyugalmazott miniszter családjával az élén Bonyhád színe java, de sokan voltak ott Pécsről is. Különösen kiemelendők a kabarét műsorából Huszár Károly, a m. kir. operaház ösztöndíjas tagja, ki szépen előadott klasszikus dalaival zajos sikert aratott, de bőven kijutott e sikerből Pick Erzsikének is, aki kifogástalanul kisérte az éneket zongorán. Sok tapsot kapott Goldfinger Ella, aki Molnár Ferenc Pesti kis leány falun című humorestjét adta elő, valamint Lavitz Mici, aki ifjú Eibach Ödön ügyes zongorakísérete mellett operettekből való dalokat énekelt szép hanggal és jó előadással. Eibenschütz Esztike és Schönberger Béla Gabányi dialógját, Amor, mint végrehajtó adták elő, megkacagtatva a közönséget, majd Nádor Gyula dr. a felnőttek számára ügyes verseket mondott el nagy tetszés mellett. Fleischmann Marcel, mint ügyes konferencier vette ki részét a minden tekintetben jól sikerült mulatságból, mely az egybegyűlteket egész reggelig együtt tartotta. A rendezőség a sikerből az előadók mellett is joggal kivehette részét eredményes fáradozásért. A franciabarack tenyésztéséről. Annak idején lapunk is közölte a fenti cím alatt kiadandó műre Fekete Mihály, a pécs baranyai kertészeti egylet elnökének előfizetési felhívását, melyben a szerző kilátásba helyezte, hogy a mű ez év első negyedében fog megjelenni. A szerző ma arról értesíti lapunk szerkesztőségét, hogy körülbelül egy hónap óta tartó betegeskedése miatt e határidőt be nem tarthatta s ekként műve néhány heti késedelemmel fog megjelenni. Ez a szerző kérelmére ezennel köztudomásra hozzuk. — A pincérnői szabályrendelet. Vagy egy jó évi elnevezés után visszaérkezett a minisztériumból a pincérnőkre vonatkozó szabályrendelet. Tudvalevőleg a pécsi rendőrkapitányság már jó ideje megalkotta a szabályrendelettervezetet, amelynek leglényegesebb pontja az, hogy a női alkalmazottak csak reggeli 6 órától kezdve este 8-ig szolgálhatják ki a vendégeket a kávéházakban. Eddig, még ma is úgy volt, hogy a pincérnők épp abban az időben teljesítettek szolgálatot, amelyet most a szabályrendelet eltilt. Vagyis éjjel. De hát a hatóság úgy vélekedett, hogy az éjszakai kávéházak, vagyis a vonzóerőt képező pincérnők bomlasztólag hatnak sokakra, főleg egyesekre. Megrendítik az anyagi helyzetüket, elvonják a munkától, hivataltól, sőt tán bűnös útra és végül öngyilkosságba is kergetnek holmi könnyebb vérű, tapasztalatlan s ezért hamar bevülő fiatalembereket. Ezt meg kell akadályozni. Ez pedig a hatóság dolga. Mert nálunk Magyarországon nagy, áldásos a hatósági tudás. Nálunk aki felszáll a döcögve meginduló vonatra, ha az erélyes hatósági ember, a kalauz le nem tudja jókor lökni, hát a büntetés el nem marad, no mert nálunk elv, hogy a vonatra ülő személy testi épségére nem az illetőnek magának kell vigyázni, hanem a hatóságnak. Nálunk mindenre van preventív hatósági intézkedés. De mégis van ennek a gondos előrelátásnak a következménye. Nálunk Magyarországon hírből sem ismerik a baleseteket, a nagy katasztrófákat. Nálunk például a hatósági preventív intézkedés folytán még nem eshet olyan borzalmas tűzkatasztrófa, mint aminőről mostanában hoznak még mindig rettenetes részleteket a táviratok, honnan is csak melyik szomszéd elmaradott Balkán államocskában is van ököritó ... Szóval a pincérnői szabályrendelet elkészült. A közgyűlés már rég elfogadta és most érkezett meg a belügyminisztériumból. A belügyminiszter egyelőre még nem hagyta jóvá, bár érdemben, a szabályrendelet lényege ellen, hogy t. i. a pincérnők csak reggel 6 tól este 8 ig szolgálhatnak ki, nincs kifogása. Kifogásolt azonban a szabályrendeletben két pontot Az egyik azt mondja ki, hogy minden pincérné, aki Pécsre jön, személyesen tartozik jelentkezni a rendőrkapitányságon. Ezt az intézkedést a miniszter nem akceptálta, mert ebben a munkakeresőnek jogtalan és ok nélküli zaklatását látja. Elég, ha a bejelentést elvégzi a gazda, a munkaadó. A másik kifogásolt pont az irányban tartalmaz intézkedést, hogy ha a pincérnő az üzletben a rendőrség által tiltott dolgot végez: leül a vendéghez, eszik vele stb., akkor ezért nemcsak a kihágást elkövető pincérnő, hanem a gazda is felelősségre vonható és büntethető. Erre viszont a miniszter azt jegyezte meg, hogy rendőri kihágásért csak az büntethető, aki a kihágásban részes. A gazda tehát csakis az esetben vonható felelősségre, ha tudomása volt az alkalmazottja kihágásáról és viselkedését mintegy helybenhagyta. Ezen kívül még néhány stiláris módosítást kívánt a miniszter. A kifogásolt részeket most a miniszteri leirat értelmében kijavítják, az ekként módosított szabályrendelet a törvényhatósági bizottság legközelebbi közgyűlése elé kerül s azutáig újra felmegy a minisztériumba végleges jóváhagyás végett. Amíg pedig ezt az utat megteszi, az éjjeli kávéházakban minden marad a régiben. — Szövetkezet baromfiak —■ lopására. Volt, még pedig csak egyszer volt, valamikor Pécsett egy baromfitenyésztő szövetkezet is, amely azonban olyan kellemetlen körülmények között ért véget, hogy azóta sincsen kedve senkinek a baromfiak körül szövetkezést létesíteni. Mostanában ugyan megalakult volt a pécsvidéki első baromfitolvaj és értékesítő szövetkezet, azonban ez csak titokban működött és hamarosan feloszlott, mert két tagja közül a vezetőt lecsukták, ami az utóbbi időben nem is olyan ritkaság a különböző tugszövetkezeti igazgatóknál. Kovács József oszlái születésű 46 éves több alkalommal büntetett napszámos — aki legutóbbi börtönbüntetéséből csak ezidén szabadult ki — nemrégiben csavargás miatt került a rendőrség kezére. Ott megkapta a maga kihágási ítéletét, a csavargás miatt kirótt harminc kis napi elzárás büntetését, amelyet most hűségesen tölt el. A rendőrség az ilyen súlyos múlttal biró embereket mindig gyanakodással nézi s így Kovácsot is, amidőn letartóztatták, vallatóra fogták régebbi viselt dolgai tekintetében is. Csakhamar kiderült, „Pécsi Napló* 1910. április 1.