Pécsi Napló, 1910. július (19. évfolyam, 146-172. szám)
1910-07-01 / 146. szám
1910. július 1. VIII. Tétverseny: I. Kiss Emil dr. Liliké József. Lettek még : Sommsich János, Frank Sándor, Hoyos Miksa gróf. IX. Tétverseny, I. Liliké József. Lettek még: Sommssich János gróf, Kiss Emil dr. — Ügyvédi vizsga. Antalfi Mihály dr., kir. járásbiró, a pécsi kir. Ítélőtábla tanácsjegyzője, a jog- és államtudományok doktora, jó sikerrel tette le a budapesti ügyvédvizsgáló bizottság előtt az ügyvédi vizsgát. Ezen magasabb minősítés elnyerése dacára is megmarad Antalfi dr. a bírói pályán. — A honvédség köréből. Ő Felsége Vitéz-Sokolgradai Gyurits Belizár vezérőrnagynak, volt pécsi h. huszár dandárparancsnoknak, a saját kérelmére megejtett felülvizsgálat eredménye alapján mint jelenleg szolgálatképtelennek, egy év tartamára várakozási illetékkel való szabadságolását rendelte el. Medvei Lajos pécsi 19. h. gyal.ezredbeli tartalékos hadapródjelölt tartalékos hadapróddá neveztetett ki, Luiszer Jenő pécsi 19. honvéd gyalogezredbeli tartalékos hadnagy védkötelezettségének teljesítése után a honvédség kötelékéből elbocsájtatott. — A választási izgalmakból tettlegesség. A mohácsi kaszinó megszokott nyugalmát szerdán délután, — mint mint egyik mohácsi tudósítónk jelenti — kínos incidens zavarta meg. Ebénután a kaszinó tagjai barátságos tarokkra, tekézésre és kellemes diskurzusra szoktak összegyűlni a kerthelyiség fás lombjainak árnyékában. Ezen szórakozások helyét — az utóbbi időben Prakatur Tamás dr. előszeretettel keresi fel. Ott a választás lefolyását kritizálja, a vezető emberek eljárását ítéli el, — mintegy saját megnyugtatására — amennyiben bukásába beletörődni még most sem képes. Eközben folyton izgulnak a kedélyek, amig a sok apró keserűség csordultig töltötte egyeseknek poharát. Ezen csordultig tele pohár az újabb rázkódtatásra feltartóztathatlanul csordult ki. Tekézéshez jelentkezett egy társaság, amelyben Prakatur Tamás is résztkívánt venni, dacára hogy a társaság három tagjával haragban van. Mittvég Dénes, a mohácsi társadalom közkedvelt tagja, kijelentette, hogy Prakaturral nem játszik. Ebből kifolyólag szóváltás támadt és annyira elfajultak a viszonyok, hogy Mittvég Dénes tettleg bántalmazta Prakaturt. A sajnálatos eset nagy megdöbbenést keltett s az egész városban beszéd tárgyát képezi. Prakatur egyelőre a Kaszinó választmányához adta be panaszát. Az ügynek kétségkivül lovagias téren folytatása lesz. — A jótékony nőegylet nyári mulatsága. A honvéd sátortábor régen nem az már, ami volt, aminek létesült, igazi katonai táborhely és különösen a polgári elem ezen elhagyatottsága mellett is katonai gondossággal ápolt hely, mint ha még most is állandóan sok ezer katona lakná a kiterjedt táborhelyet, melyhez a katonai kincstár oly szívósan ragaszkodik. És tán épen azért, mert a polgári közönség elszokott annak látogatásától, mivel távol is esik a várostól, szerdán se jöttek el annyian, mint azt a nőegyesület, mely ott nem saját szórakoztatására, de szegényei javára nyári mulatságot rendezett, megérdemelte volna. Amit azonban a rendező hölgyek, ezeknek élén Nónay Dezsőné, a vigalmi bizottság elnöknője, megígérték, azt be is váltották, mert a kocsikorzó valóban szemet gyönyörködtető, ízléses és újszerű is volt. Délután fél 6 is elmúlt, amikor a honvéd csapatkórház előtti szabad térről, ahol gyülekeztek volt, megkezdődött a fölvonulás a sátortáborba, ahol a menet a gondozott utakon ismételten végigvonult az akkor már fölszaporodott közönség előtt. A korzót délceg katonatisztek vezették be díszített kantárral ellátott lovakon és az első kocsiban a nőegyesület alelnöknői foglaltak helyet, de oly gazdag volt ezen dísz, hogy a bent ülők alig látszottak ki a kocsiból. Bájos volt a fészekkocsi, telve apró fiókákkal, bájos kis gyermekekkel, azután a parasztkocsi mezei virágdíszben, benne kis leánykák aranysarlóval, majd a rózsalugas, a napraforgó kocsi, a pipacs, akác, szegfű kocsi, nem tudta az ember, mit nézzen inkább, a tavaszi és nyári pompában ragyogó kocsikat, vagy a bent ülőket... A kocsik után az egyenruhás kerékpárosok, ugyancsak földiszített kerékpárokon meneteltek és rekesztették be a menetet, melyet később a mezőn fényképben is megörökítettek. A fehér asztaloknál elhelyezkedtek az ozsonnázók, majd vacsorázók, tiszti szolgák segédkeztek a felszolgálásnál a jótékony asszonyoknak, a 69. gyal.ezred zenekara szorgalmasan játszott, estére kelve kigyulladtak a japán lámpák és valóságos tündérkertté alakult át a sátortábor ezen része és mi sem természetesebb, minthogy az egybegyült tündérek a nyári meleg múlásával táncra perdültek és mivel a közönség jó része tisztekből állt, táncosokban sem volt hiány. A mulatság erkölcsi sikere teljes volt, az anyagi kevésbé! — A baranyai korcsmák vasárnapi munkaszünete. Értesülésünk szerint Baranyavármegye törvényhatósági bizottságának tagjai sorából indítványt adnak be a közgyűléshez az iránt, hogy Szilágy vármegye példájára Baranyavármegye közönsége is alkosson törvényhatósági szabályrendeletet, melynek rendelkezése értelmében vasár- és ünnepnapokon a vármegye egész területén a korcsmák zárva tartandók. Szilágy vármegyének a közerkölcsiség és közrend, személy- és vagyonbiztonság szempontjából eléggé nem dicsérhető szabályrendeletét a kormány jóváhagyta; remélhető, hogy a a vasárnapi munkaszünetnek a korcsmái iparra való kiterjesztése nemcsak Baranyában, de mihamarabb az egész országban törvényerőre fog lépni. Hogy a vasárnapi korcsmázások mennyi pénzpazarlásnak, erkölcstelenségnek, bűntények szülőokai, ezt mindenki tudja. Rendőrségnek, csendőrségnek a vasárnapi korcsmázásból kikerülő részeg korhelyeivel van a legtöbb dolga. A legtöbb verekedés vasárnap történik, a legtöbb ittas ember vasárnap támolyog az utcákon , a legtöbb emberölést, gyilkosságot vasárnap hajtják végre. Ha az összes üzleteket, élelmiszerekkelkereskedő boltokat be lehet vasárnap záratni, akkor a korcsmákra is ki lehet a vasárnapi munkaszünetet terjeszteni. Az alkoholvedelés, részegeskedés nem olyan szükség, hogy egy napra föl ne lehetne függeszteni, sőt ha már teljesen el nem is lehet a földszinéről törölni ezt az undorító önmérgezési szokást, legalább vasárnapon, amikor legnagyobb számban vonulnak föl a korcsmatöltelékek, az emberiség iszogató díszei, akkor legyen minden korcsma zárva. A hivatalos órák a városházán. Ma már úgy az iskolákban, mint az összes hivatalokban az egyhuzamban való munkaidőt hozzák be. Iskoláinkban a szeptemberben megnyíló tanévtől kezdve már csak a délelőtti órákban lesz tanítás, a bírósági hivatalokban télen-nyáron egyformán csak délelőtt vannak hivatalos órák. A városi hivatalokban eddig legalább nyáron úgy volt, hogy megváltozott a délelőtti és délutáni hivatalos órák rendje s a tisztviselők egyhuzamban látták el hivatalos teendőiket. Hogy az egyhuzamban való hivatalos óra mennyire előnyösebb a megszakított délelőtti és délutáni munkánál, azt felesleges volna hosszasabban magyarázni. Már magában az a körülmény, hogy a tisztviselőnek napjában kétszer kell a hivatalba be és onnan hazamenni, kétszer kell a munkájához hozzákészülődni, nagy és céltalan időpazarlást jelent. Sőt van a kérdésnek fontos gazdasági oldala is. Tessék elképzelni, hogy egy kistisztviselő hogy lakhatik a messze külvárosban, mikor napjában kétszer kell megtennie az utat ki és be a hivatalba. A tisztviselők szinte kényszerítve vannak, hogy a belváros drágább lakásait foglalják el, mert nem futja az időből, hogy messziről járhassanak be a hivatalba. Nyáron pláne indokolt a csak délelőtti munkaidő. Meleg délutánokon szinte lehetetlen az eredményes munka. Azután tekintettel kell lenni, hogy a tisztviselő is ember. Neki is joga van ahhoz, hogy élvezze a nyár áldásait, kiránduljon a szabadba, a friss, egészséget adó levegőre. De hogy tehesse ezt, ha hivatalos teendői délelőtt, délután egyaránt a hivatalos helyiségekhez láncolják. A városházán legkésőbb már július 1 -re várták a hivatalos órarend megváltoztatását. Eddig azonban még semmi olyan intézkedés nem történt, ami csak sejtetni is engedné, hogy a törvény alatt is megkezdődnék a csak délelőtti hivatalos óra. Nem hihető azonban, hogy ez az intézkedés soká késsen s igy a városházán is bizonyára hamarosan meg lesz a már megszokott nyári rend és sem a tisztviselőknek, sem az ügyes-bajos dolgaiban eljáró nagyközönségnek nem kell feljárni a délutáni tikkasztó hőségben a városi székházba. — Vízesés a Tettyén. Rövid időn belül gyönyörű természetiszépséggel bővül a Tettye amúgy is festői és közkedvelt területe. Reék György városi tanácsnok, a Tettye fensik gondozója ennek az új érdekességnek a létrehozója, amely abban áll, hogy nemsokára vízzuhatag fogja a nyugati oldalon álló nagy sziklafalat írni. A Tettyepatak vize ugyanis már évek óta nem adott annyi fölös vizet, mint most. Ennek a vízfölöslegnek mikénti felhasználhatására, vonatkozólag most dolgozza ki a tervezetet a városi mérnökség. Eszerint a fölös vizet a Gyuri-út alatt vezetik el a keleti oldalra, s miután vízhasználati engedély ott nem szükséges, a másik ágat a jobboldali sziklafalhoz vezetik, ahol a víz 800 méter mélységbe fog lezuhogni. Ez által szemet gyönyörködtető vízesés keletkezik, amely nagyban hozzá fog járulni ennek a kellemes kiránduló helynek az értékéhez. — Kiskorú tolvaj. Kaszuhenics János pécsi borbélymester 8 nap előtt fogadta fel V. P. 13 éves tanoncát. A fiú tegnap a gazdája lakásába surrant s onnan 12 korona készpénzt ellopva, megszökött. A rendőrség keresi. — Házasság. Gál Béla, Pécs szab. kir. város árvaszéki ülnöke szombaton, julius 1 én esküszik meg Kühnel Ilonka kisasszonnyal, Szászvárkárászon. — Uj színház épül Eszéken. Szólottunk már arról, hogy az eszéki horvát színházegyesület 200.000 korona államsegélyt eszközölt ki színházépítés céljára és hasonló összeg áll rendelkezésre a városnál is, mely ezideig a magántulajdont képező színház után fizette a bért, ezzel támogatva a helyi színészetet. Most már kész színháztővel is rendelkeznek az eszékiek, akik Morva- Osztrauból hozatták el az ottani új színház tervét, mely megfelelne az eszéki igényeknek is és holnap a polgármester elnöklésével szaktanácskozást tartanak, hová építsék az új színházat. Ha erre nézve megállapodásra jutnak, mindjárt a közgyűlés elé viszik a telekkérdést és még ezen évben meg is akarják kezdeni a színház építését, hogy a következő színi idényben már abban játszanak. Amilyen agilis az eszéki horvát színházegyesület, ezen szándékuk könnyen valóra is válhat. — Csendes város. Ha a naptár június 21-ét teszi is meg a hivatalos nyár kezdetéül, városhelyen különösen mégis csak Péter és Pál napja az a dátum, mikor a nyári holtszezon beköszönt. Az iskolák e napon zárulnak be, az apró és nagy diáksereg siet haza, ki ujjongva a jó bizonyítványnak, ki elszontyorodva az egy-két szekunda miatt, de valamennyien örvendve az édes nyári pihenésnek, a két hónapos nagy vakációnak. A nagy iskolaépületek ajtói tehát bezárulnak. Ahol előbb még dévai gyermeksereg vidám zajától volt hangos a levegő, oda ma ráborul a csend. De csend borul a diáktanyákra is, a kosztos lakásokra, ahonnan mennek a diákok, hanem lassan a kosztadók, a házigazdák is eltávoznak. Mert most indul meg csak igazán a „Pécsi Napló“ .