Pécsi Napló, 1910. október (19. évfolyam, 222-247. szám)

1910-10-01 / 222. szám

1910 október 1. szempontból egyaránt igen fontos kérdést mérlegelni és benne később közmegnyug­vással találkozó új határozatot hozni. Megjegyzem végül, hogy az ellen nem volna észrevételem, ha a belvárosban — hol a szülők többségének életrendje a félnapos oktatást mutatja kívánatosnak — a félna­pos oktatás próbaképen már e tanévben behozatnék.» — Kereskedők összejövetele. Az első estély sikerén fölbuzdulva, Hamerli Imre kereskedőtársait csütörtök estére a Hajó szálloda vendéglőjébe meghívja kar­társi összejövetelre. Vacsora esti 8 órai kez­dettel étlap szerint. Jelentkezni a vacsora rendezőjénél kedd estig lehet.­­ A pécsi légszeszgyár városítá­­sának előszele. A pénzügyi és gazdasági együttes bizottság mai költségvetési tár­gyalásán jelentette a főszámvevő, hogy a világítási költségeket az ez évi 58.000 koro­náról 62.550 koronára kellett felemelni, mivel ismét kibővítették a csőhálózatot, más­részt a forgalmasabb utcákon az összes lámpákat esti fél 11 óráig akarják égetni, amire nézve Marton Miksának az volt a kívánsága, hogy mindenütt égjenek a lám­pák ezen ideig, ami azonban túl nagy költ­séggel járna. Justus Mihály ezen alkalmat arra használta föl, hogy fölvilágosítást kér­jen, milyen költséget okoz az új beruházás és miképen ellenőriztetnek ezen kiadások, mivel most már odáig jutottunk, hogy a gázgyár megváltása küszöbén vagyunk és úgy az elérendő üzleti, mint az újabb be­ruházási hasznot a megváltásnál tőkésíteni kell, tehát minden újabb beruházásnál már figyelemmel kell lennünk a megváltásra. Rauch János adta meg a fölvilágosítást, hogy a csőhálózat lefektetése mintegy hu­szonnégyezer korona beruházást igényelt. A mindenképen kulánsan felszámított téte­leket a mérnöki hivatal fölvizsgálta és meg­felelőnek találta. Újabb beruházás most nincs is már tervbe véve, csakis a most megnyitott Pajta utcában fektetik még le régibb közgyűlési határozatnak megfelelve, a gázvezetéket, mivel tekintettel vannak arra, hogy a gyár városítása minél tisztább helyzet mellett tétessék lehetővé.­­ A bizottság a választ megnyugvással vette tudomásul, épen úgy, mint a főszámvevő azon bejelentését, hogy a villamos világítás után a város már most 8—6 fillért fizet, mivel ennyiért vállalta a társulat a pálya­udvar világítását, aminek következménye volt, hogy a város is már most ennyiért kapja a villamos világítást. — Áthelyezett tanfelügyelőségi toll­­nok. Több havi tétlenség után, melyre a volt baranyamegyei kit. tanfelügyelővel való konfliktusa következtében kárhoztatva volt, Loveczky Ernő, volt állami népiskolai igaz­gató, pécsi tanfelügyelőségi tollnokot ideig­lenesen Győrbe helyezte át felső hatósága, egyelőre három hónapra, hogy az ottani három hónapi szabadságra ment tollnokot helyettesítse. Úgy látszik a baranyamegyei kir. tanfelügyelőség személyzete teljesen megújul. — Küzdelem egy körjegyzőségért. A következő sorok közzétételére kérettünk föl: Tekintetes Szerkesztő Úr ! Becses lapja mai napon megjelent 221 számában »Küzde­lem egy körjegyzőségért« című hírre, a közvélemény és cikkíró informálása céljá­ból, szabadjon a következőknek közlését kérnem: A nagykozári körjegyzőség — mely e címen csak 1908. évtől kezdve mű­ködik, mert ezelőtti cime »püspökbogádi« volt, — székhelye nem 1­7, hanem — fenn­állása óta — circa 67 éve, mindig Pécs város volt, s pedig valószínű azért, mert ezt a községek és lakosság érdeke kívánta. Mert nem tudnám belátni, hogy ezen szék­hely máskép­p dacára, hogy csak az utóbbi öt év­ alatt akadt olyan egy-két községi fo­lyamodó, aki az ellenaditót megindította, — miért maradt volna Pécsett ? Hisz nem csak cikkíró, hanem az egész város, sőt várme­gye urai is tudják, hogy ép ezen körjegyzőség községeinek lakói — csak azért, mert Pécs közel van és minden szükségletüket itt szerzik be, terményeiket itt értékesítik — naponta ide járnak, s többet megfordulnak itt, mint akár a szomszéd községben. Ez azután az oka is annak, hogy a székhely­ügy végleg megoldva eddig nem lett, mert az érdekelt községek többsége mindig a mellett nyilatkozott, hogy a székhely Pécsett maradjon, s mert ezen, — a többség és közérdek akaratába a kisebbség — jóformán egy község, de inkább annak is 8—10 adó­fizetője belenyugodni nem akart: van örö­kös felebbezés, újra felvétel s hasonló be­advány. De ezek sem egyéni érdekből tör­ténnek, hanem hogy a többség akarata és a szerzett jog érvényesüljön. Mert biztosít­hatom cikkíró urat, hogy ha a közérdek az ő állításait támogatná, — ismerve fe­lettes hatóságaim és a vármegyei közgyűlés igazságos és magánérdeket soha nem támo­gató működését — már régen ott ülnék a körjgyzői székben, ahol az kijelölve lenne, de addig, míg a többség óhaja és felettes hatóságaim — bizonyára a közérdeket éppen úgy szem előtt tartó — döntése Pécs mellett szól, maradok itt. — Nyugodt lehet egyéb­ként cikkíró úr, hogy ép a hatóságok ná­lunk Baranyában — a közérdek szempont­jából — döntöttek úgy, hogy a kölkedi körízőség székhelye Mohács, a nagytótfalui körízőség székhelye Siklós, ugyancsak nem a saját köz község, s mégis ott is, s tán csakis ott, akadály és panasz nélkül, rendben folyik a községek és azok lakóinak ügye is. Még csak annyit kívánok cikkíró úrnak megjegyezni, hogy közérdekből máskor a törvényt jól citálja, mert ilyen elírás, mint cikkében lévén, az 1900. évi XX. t. c. a »Községi­­közigazgatási tanfolyamokról« szóló törvény a közvélemény megtéveszté­sére szolgálhat. Tán az 1904. évi XXXVI. t. c. 1. §-át akarta idézni, amely szerint »Minden körjegyzőség egy anyakönyvi ke­rületet alkot, melynek székhelye a körjegyző székhelye«, — s ami itt is csak úgy van, mert Pécs város székhelye a körjegyzőség s egyúttal anyakönyvi kerületnek is. Végül még annyit vagyok bátor kijelenteni, hogy a körjgyzőséghez tartozó 6 község képviselő­testülete, — mert a kérdés szőnyegen van — egyhangúlag oda nyilatkozott e hóban tar­tott gyűléseiben, hogy közérdekből és a kör­jegyző szerzett jogának figyelembe vételével a székhelynek Pécs városban való megha­gyását kérik és ez ellen — 6 község és 1200 szavazó közül — egy községben 10 ember tartotta szükségesnek felebbezéssel élni, ami — azt hiszem a közérdek eléggé jó jellemzése. Arra, hogy cikkíró ezen do­logba magánérdekeket akar belemagyarázni, válaszolni szükségtelennek tartom. Fogadja Tekintetes Szerkesztő ur szivességéért kö­­szönetemet, mellyel vagyok Pécs, 1910. szept. 30. alázatos szolgája: Horváth János, nagykozári köröző. — Ellentétes intézkedés a haláru­­sítás tekintetében. A temesvári főkapi­tányság lerendelte a koleraveszedelemre való tekintettel, hogy a piacokon, hetivásá­rokon nem szabad dunai halakat árusítani. A járvány ily után való terjedését meggáto­landó, az árusítók készletét lefoglalták és megsemmisítették, a kárvallott hallkereske­dőket pedig kárpótolta a város. Pécsett is tiltva volt a halárusítás, de azt bizonyos óvatossági intézkedések szem előtt tartásá­val a belügyminiszter engedélyezte, így ma már ismét élénk volt a pécsi halpiacon a halkereskedés. A fogyasztó közönség meg­nyugtatása érdekében azonban egységes el­járásra lenne szükség a hatóság részéről, és ha Pécsett megengedik a halárusítást, meg kell azt engedni Temesváron is, máskülön­ben nálunk sem merik a halat fogyasztani. — Templomi zene. Amióta a vár­templomból kiküszöbölték a világinak ki­mondott gyönyörű egyházi zenét, különö­sen a női hangot, a pécsi ezen téren el­kényeztetett közönség csak ritkán jut ilyen, a templomi áhítatot is csak emelő zenei élvezethez, így szívesen figyelmeztetjük a közönséget, hogy vasárnapon, október 2 án reggeli 9 órakor a lyceum templomban a reggeli misén March Mária operaénekesnő, aki pécsi leány és Hamburgban folytatja tanulmányait, énekelni fog. Orgonakíséret­­tel énekelni fogja Ave Máriát Gouniodtól és a Miatyánkat Krebstől. Bizonyos, hogy ezen alkalomra az ájtatos hivek a szokottnál na­gyobb számban fognak egybegyülni a Ly­ceum templomban. Az orgonakiséretet Bájer János fogja ellátni. — Nyugalomba vonuló plébános. Fülöp György 1877. óta Miszla, tolnamegyei plébánia esperes-plébánosa, nyugalmazta­­tását kérte. A pécsegyházmegyei papság szavazattöbbséggel a kérelem teljesítése mellett foglalt állást, amiért is a pécsi püs­pök Fülöp Györgynek január 1-től való nyugalomba helyezését rendelte el. — Az első sétazene a Széchenyi­­téren. Most már csakugyan kezdődik a téli idény. A 69. gyalogezred zenekara az Erzsé­bet sétatérről levonul a Széchenyi térre és a délutáni sétazenét már most vasárnapon délelőtt fél 12 órától fél 1 óráig fölváltja a piaci zene. Erre való tekintettel maradt el a szerdán megjelzett zene és így vasárnapon a déli órákban játsza a zenekar azt a mű­sort, melyet szerdára közöltünk volt. — Utca folyóka nélkül. Hogy tejjel­­mészszel folyó városunkban ilyen utca is van, azt a néhány szegény érdekelten kívül csak a kolera kommák fogják felfedezni. A desinficiáló bácsi is jól­­ teszi, ha továbbra is elkerüli ezt a helyet, mert ott még utóbb kolerát is kaphat ! Ez a mellékutca ka­szárnyák és gyárak közt illatozik és általában „Légszeszgyár utca“ névre hallgat, de hallgat akár­milyen más névre is. Utóbbi időben sűrűn emleget­ték a torony alatt és úgy mondták: makadam­­mal fogják ez idén burkolni. De erre most még korán volna, meg aztán az idő sem elég rossz ilyen munkák megkezdésére. A folyókat pedig javítani most, mikor beláthatatlan időkön belül az utca amúgy is aszfaltfolyókákat kap, tiszta pénzkidobás volna. És ha már szólottunk a Légszeszgyár utcáról, külön fejezetet érdemel az ezzel szomszédos Pajta­utca. Meg is adjuk ezen utcának a külön méltatást holnap, egyelőre azonban csakis a Légszeszgyár utca létezésére akartuk a magistrátus szíves figyelmét fölhívni, mert arra mindenképen méltó! — Az új hajózási menetrend. Októ­ber 1-én további intézkedésig a dunagőz­­hajózási társulat téli menetrendje lép életbe. Ezen menetrend szerint Budapestről napon­ként déli 12 órakor indul a hajó, mely esti 955 perckor érkezik Mohácsra. Fölfelé Mohácsról délelőtt 10 órakor indul a személyszállító hajó, mely éjfélkor érkezik Budapestre. A Budapest és Belgrád, illető­leg Orsova és Galac között közlekedő köz­vetlen hajójáratokat már beszüntették. — Szekszárd új postapalotát kap. Hosszadalmas tárgyalás és előkészítés után a szek­szárdi új postapalota tervezete a pályázati feltételek­kel együtt leérkezett Ács Vendel felügyelő, szek­ „Pécsi Napló“ ta “ —--- : ■ iwm­i féle SEIDLITZ-POR felülmúlhatatlan háziszer mindama gyomorbajok­nál, melyekből a rossz emésztés és székrekedés szokott keletkezni. A gyógyszertárakban MOLL készítménye kérendő. Eredeti dobozokban ■■ -■== 2 korona. ---------------­----------------FŐ-SZÉTKÜLDÉS: -----------------­MOLL A. gyógyszerész, cs. és kir. udv. szállító által Bécs, I., Tuchlauben 9. sz. Vidéki megrendelések naponta padta-utánvét mellett teljesit­­tetnek. — A raktárakban tessék határozottan MOLL A. alá­­írásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár Pécsett, Sipőcz István gyógyszertárában. MOLLA CSCSBORSZESZ a legjobb fájdalomcsillapító bedörzsölés, csűz, köszvény és egyéb meghűlés! bajoknál. A rak­tárakban ólommal zárt (plombirt) üvegekben t ---------------- 2 koronáért kapható. ------------ § MOLL- készítmény kérendő. A mOLUB ff Pfarabrauvjtí^í 18 ^g^.dSatt 3

Next