Pécsi Napló, 1910. október (19. évfolyam, 222-247. szám)
1910-10-01 / 222. szám
1910 október 1. szempontból egyaránt igen fontos kérdést mérlegelni és benne később közmegnyugvással találkozó új határozatot hozni. Megjegyzem végül, hogy az ellen nem volna észrevételem, ha a belvárosban — hol a szülők többségének életrendje a félnapos oktatást mutatja kívánatosnak — a félnapos oktatás próbaképen már e tanévben behozatnék.» — Kereskedők összejövetele. Az első estély sikerén fölbuzdulva, Hamerli Imre kereskedőtársait csütörtök estére a Hajó szálloda vendéglőjébe meghívja kartársi összejövetelre. Vacsora esti 8 órai kezdettel étlap szerint. Jelentkezni a vacsora rendezőjénél kedd estig lehet. A pécsi légszeszgyár városításának előszele. A pénzügyi és gazdasági együttes bizottság mai költségvetési tárgyalásán jelentette a főszámvevő, hogy a világítási költségeket az ez évi 58.000 koronáról 62.550 koronára kellett felemelni, mivel ismét kibővítették a csőhálózatot, másrészt a forgalmasabb utcákon az összes lámpákat esti fél 11 óráig akarják égetni, amire nézve Marton Miksának az volt a kívánsága, hogy mindenütt égjenek a lámpák ezen ideig, ami azonban túl nagy költséggel járna. Justus Mihály ezen alkalmat arra használta föl, hogy fölvilágosítást kérjen, milyen költséget okoz az új beruházás és miképen ellenőriztetnek ezen kiadások, mivel most már odáig jutottunk, hogy a gázgyár megváltása küszöbén vagyunk és úgy az elérendő üzleti, mint az újabb beruházási hasznot a megváltásnál tőkésíteni kell, tehát minden újabb beruházásnál már figyelemmel kell lennünk a megváltásra. Rauch János adta meg a fölvilágosítást, hogy a csőhálózat lefektetése mintegy huszonnégyezer korona beruházást igényelt. A mindenképen kulánsan felszámított tételeket a mérnöki hivatal fölvizsgálta és megfelelőnek találta. Újabb beruházás most nincs is már tervbe véve, csakis a most megnyitott Pajta utcában fektetik még le régibb közgyűlési határozatnak megfelelve, a gázvezetéket, mivel tekintettel vannak arra, hogy a gyár városítása minél tisztább helyzet mellett tétessék lehetővé. A bizottság a választ megnyugvással vette tudomásul, épen úgy, mint a főszámvevő azon bejelentését, hogy a villamos világítás után a város már most 8—6 fillért fizet, mivel ennyiért vállalta a társulat a pályaudvar világítását, aminek következménye volt, hogy a város is már most ennyiért kapja a villamos világítást. — Áthelyezett tanfelügyelőségi tollnok. Több havi tétlenség után, melyre a volt baranyamegyei kit. tanfelügyelővel való konfliktusa következtében kárhoztatva volt, Loveczky Ernő, volt állami népiskolai igazgató, pécsi tanfelügyelőségi tollnokot ideiglenesen Győrbe helyezte át felső hatósága, egyelőre három hónapra, hogy az ottani három hónapi szabadságra ment tollnokot helyettesítse. Úgy látszik a baranyamegyei kir. tanfelügyelőség személyzete teljesen megújul. — Küzdelem egy körjegyzőségért. A következő sorok közzétételére kérettünk föl: Tekintetes Szerkesztő Úr ! Becses lapja mai napon megjelent 221 számában »Küzdelem egy körjegyzőségért« című hírre, a közvélemény és cikkíró informálása céljából, szabadjon a következőknek közlését kérnem: A nagykozári körjegyzőség — mely e címen csak 1908. évtől kezdve működik, mert ezelőtti cime »püspökbogádi« volt, — székhelye nem 17, hanem — fennállása óta — circa 67 éve, mindig Pécs város volt, s pedig valószínű azért, mert ezt a községek és lakosság érdeke kívánta. Mert nem tudnám belátni, hogy ezen székhely másképp dacára, hogy csak az utóbbi öt év alatt akadt olyan egy-két községi folyamodó, aki az ellenaditót megindította, — miért maradt volna Pécsett ? Hisz nem csak cikkíró, hanem az egész város, sőt vármegye urai is tudják, hogy ép ezen körjegyzőség községeinek lakói — csak azért, mert Pécs közel van és minden szükségletüket itt szerzik be, terményeiket itt értékesítik — naponta ide járnak, s többet megfordulnak itt, mint akár a szomszéd községben. Ez azután az oka is annak, hogy a székhelyügy végleg megoldva eddig nem lett, mert az érdekelt községek többsége mindig a mellett nyilatkozott, hogy a székhely Pécsett maradjon, s mert ezen, — a többség és közérdek akaratába a kisebbség — jóformán egy község, de inkább annak is 8—10 adófizetője belenyugodni nem akart: van örökös felebbezés, újra felvétel s hasonló beadvány. De ezek sem egyéni érdekből történnek, hanem hogy a többség akarata és a szerzett jog érvényesüljön. Mert biztosíthatom cikkíró urat, hogy ha a közérdek az ő állításait támogatná, — ismerve felettes hatóságaim és a vármegyei közgyűlés igazságos és magánérdeket soha nem támogató működését — már régen ott ülnék a körjgyzői székben, ahol az kijelölve lenne, de addig, míg a többség óhaja és felettes hatóságaim — bizonyára a közérdeket éppen úgy szem előtt tartó — döntése Pécs mellett szól, maradok itt. — Nyugodt lehet egyébként cikkíró úr, hogy ép a hatóságok nálunk Baranyában — a közérdek szempontjából — döntöttek úgy, hogy a kölkedi körízőség székhelye Mohács, a nagytótfalui körízőség székhelye Siklós, ugyancsak nem a saját köz község, s mégis ott is, s tán csakis ott, akadály és panasz nélkül, rendben folyik a községek és azok lakóinak ügye is. Még csak annyit kívánok cikkíró úrnak megjegyezni, hogy közérdekből máskor a törvényt jól citálja, mert ilyen elírás, mint cikkében lévén, az 1900. évi XX. t. c. a »Községiközigazgatási tanfolyamokról« szóló törvény a közvélemény megtévesztésére szolgálhat. Tán az 1904. évi XXXVI. t. c. 1. §-át akarta idézni, amely szerint »Minden körjegyzőség egy anyakönyvi kerületet alkot, melynek székhelye a körjegyző székhelye«, — s ami itt is csak úgy van, mert Pécs város székhelye a körjegyzőség s egyúttal anyakönyvi kerületnek is. Végül még annyit vagyok bátor kijelenteni, hogy a körjgyzőséghez tartozó 6 község képviselőtestülete, — mert a kérdés szőnyegen van — egyhangúlag oda nyilatkozott e hóban tartott gyűléseiben, hogy közérdekből és a körjegyző szerzett jogának figyelembe vételével a székhelynek Pécs városban való meghagyását kérik és ez ellen — 6 község és 1200 szavazó közül — egy községben 10 ember tartotta szükségesnek felebbezéssel élni, ami — azt hiszem a közérdek eléggé jó jellemzése. Arra, hogy cikkíró ezen dologba magánérdekeket akar belemagyarázni, válaszolni szükségtelennek tartom. Fogadja Tekintetes Szerkesztő ur szivességéért köszönetemet, mellyel vagyok Pécs, 1910. szept. 30. alázatos szolgája: Horváth János, nagykozári köröző. — Ellentétes intézkedés a halárusítás tekintetében. A temesvári főkapitányság lerendelte a koleraveszedelemre való tekintettel, hogy a piacokon, hetivásárokon nem szabad dunai halakat árusítani. A járvány ily után való terjedését meggátolandó, az árusítók készletét lefoglalták és megsemmisítették, a kárvallott hallkereskedőket pedig kárpótolta a város. Pécsett is tiltva volt a halárusítás, de azt bizonyos óvatossági intézkedések szem előtt tartásával a belügyminiszter engedélyezte, így ma már ismét élénk volt a pécsi halpiacon a halkereskedés. A fogyasztó közönség megnyugtatása érdekében azonban egységes eljárásra lenne szükség a hatóság részéről, és ha Pécsett megengedik a halárusítást, meg kell azt engedni Temesváron is, máskülönben nálunk sem merik a halat fogyasztani. — Templomi zene. Amióta a vártemplomból kiküszöbölték a világinak kimondott gyönyörű egyházi zenét, különösen a női hangot, a pécsi ezen téren elkényeztetett közönség csak ritkán jut ilyen, a templomi áhítatot is csak emelő zenei élvezethez, így szívesen figyelmeztetjük a közönséget, hogy vasárnapon, október 2 án reggeli 9 órakor a lyceum templomban a reggeli misén March Mária operaénekesnő, aki pécsi leány és Hamburgban folytatja tanulmányait, énekelni fog. Orgonakísérettel énekelni fogja Ave Máriát Gouniodtól és a Miatyánkat Krebstől. Bizonyos, hogy ezen alkalomra az ájtatos hivek a szokottnál nagyobb számban fognak egybegyülni a Lyceum templomban. Az orgonakiséretet Bájer János fogja ellátni. — Nyugalomba vonuló plébános. Fülöp György 1877. óta Miszla, tolnamegyei plébánia esperes-plébánosa, nyugalmaztatását kérte. A pécsegyházmegyei papság szavazattöbbséggel a kérelem teljesítése mellett foglalt állást, amiért is a pécsi püspök Fülöp Györgynek január 1-től való nyugalomba helyezését rendelte el. — Az első sétazene a Széchenyitéren. Most már csakugyan kezdődik a téli idény. A 69. gyalogezred zenekara az Erzsébet sétatérről levonul a Széchenyi térre és a délutáni sétazenét már most vasárnapon délelőtt fél 12 órától fél 1 óráig fölváltja a piaci zene. Erre való tekintettel maradt el a szerdán megjelzett zene és így vasárnapon a déli órákban játsza a zenekar azt a műsort, melyet szerdára közöltünk volt. — Utca folyóka nélkül. Hogy tejjelmészszel folyó városunkban ilyen utca is van, azt a néhány szegény érdekelten kívül csak a kolera kommák fogják felfedezni. A desinficiáló bácsi is jól teszi, ha továbbra is elkerüli ezt a helyet, mert ott még utóbb kolerát is kaphat ! Ez a mellékutca kaszárnyák és gyárak közt illatozik és általában „Légszeszgyár utca“ névre hallgat, de hallgat akármilyen más névre is. Utóbbi időben sűrűn emlegették a torony alatt és úgy mondták: makadammal fogják ez idén burkolni. De erre most még korán volna, meg aztán az idő sem elég rossz ilyen munkák megkezdésére. A folyókat pedig javítani most, mikor beláthatatlan időkön belül az utca amúgy is aszfaltfolyókákat kap, tiszta pénzkidobás volna. És ha már szólottunk a Légszeszgyár utcáról, külön fejezetet érdemel az ezzel szomszédos Pajtautca. Meg is adjuk ezen utcának a külön méltatást holnap, egyelőre azonban csakis a Légszeszgyár utca létezésére akartuk a magistrátus szíves figyelmét fölhívni, mert arra mindenképen méltó! — Az új hajózási menetrend. Október 1-én további intézkedésig a dunagőzhajózási társulat téli menetrendje lép életbe. Ezen menetrend szerint Budapestről naponként déli 12 órakor indul a hajó, mely esti 955 perckor érkezik Mohácsra. Fölfelé Mohácsról délelőtt 10 órakor indul a személyszállító hajó, mely éjfélkor érkezik Budapestre. A Budapest és Belgrád, illetőleg Orsova és Galac között közlekedő közvetlen hajójáratokat már beszüntették. — Szekszárd új postapalotát kap. Hosszadalmas tárgyalás és előkészítés után a szekszárdi új postapalota tervezete a pályázati feltételekkel együtt leérkezett Ács Vendel felügyelő, szek „Pécsi Napló“ ta “ —--- : ■ iwmi féle SEIDLITZ-POR felülmúlhatatlan háziszer mindama gyomorbajoknál, melyekből a rossz emésztés és székrekedés szokott keletkezni. A gyógyszertárakban MOLL készítménye kérendő. Eredeti dobozokban ■■ -■== 2 korona. -------------------------------FŐ-SZÉTKÜLDÉS: -----------------MOLL A. gyógyszerész, cs. és kir. udv. szállító által Bécs, I., Tuchlauben 9. sz. Vidéki megrendelések naponta padta-utánvét mellett teljesittetnek. — A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár Pécsett, Sipőcz István gyógyszertárában. MOLLA CSCSBORSZESZ a legjobb fájdalomcsillapító bedörzsölés, csűz, köszvény és egyéb meghűlés! bajoknál. A raktárakban ólommal zárt (plombirt) üvegekben t ---------------- 2 koronáért kapható. ------------ § MOLL- készítmény kérendő. A mOLUB ff Pfarabrauvjtí^í 18 ^g^.dSatt 3