Pécsi Napló, 1911. március (20. évfolyam, 49-74. szám)
1911-03-01 / 49. szám
a), tani a magyar kikötőt annyi magyarral, hogy Fiume csakugyan magyarrá legyen. A legutolsó népszámlálás eredménye szerint a magyarság máris megerősödött és ezen téren nagy érdemeik vannak a bankintézeteknek, melyeknek tisztviselőkara, mind külön-külön apostolkodik odalent a magyar eszme mellett. A magyar munkások ezreit rajokban kell bebocsátanunk Fiuméba, hogy már a Dreadnoughtok elsejének építésénél a magyar iparos kéz jusson foglalkoztatáshoz, hogy az óriáshajók építése ne csak a részvényeseknek, hanem a magyar munkásnak is jövedelmezzen, aki tanulékony, mindenütt becsben áll és ha nem is tanult hajóépítő még, majd megtanulja ezt a mesterséget is jó vezetés mellett és ha néhány ezer munkást tudnánk ott foglalkoztatni, ha megkedveltetni tudnák a magyarral is a tengerészettel járó foglalkozásokat, akkor nemcsak a kivándorlási hajók fedélzetén találkoznánk a hazájukra unt magyarokkal, hanem kikötőnkben is, ahol minden náció otthon van, csak épen a magyar nem és igy megszerezhetnők a magyar munkást a kikötői élet számára és legalább a magyar, sajna egyetlen kikötőt nem kellene idegen nemzetiségű és idegen nyelvű munkásokkal elárasztani. Most, amikor hozzákezdenek majd a nagyobb mérvű fiumei beruházásokhoz, most lenne arra szükség, hogy ilyen irányban is történjék valammely komoly lépés kikötőnkben, mert a magyar munkás nemzeti érzületét ott is megtartaná, sőt kihatással lenne környezetére is és végeredményében hozzájárulnának ahoz, hogy a magyar ne legyen az eltűrt, még táncával is kifütyült, hanem domináló a magyar tengerparton és Fiume országgyűlési képviselőjének is ilyen irányban kell működnie, ha szereti szülővárosát és ennek jövendő boldogulását nem csak szívével, hanem bölcs előrelátással kívánja előmozdítani. Ma Fiume minden áldozatkészségünk dacára sem az még, aminek lennie kellene. Vasárnap végignézve a "kikötőn, lesz itt más, mint kirándulási hajó alig lézengett. Igaz az is, hogy vasárnapra rendesen a sík tengerre sietnek a teherszállító nagy hajók, hogy a munkaszünet napján megtakarítsák a kikötői illetéket, de forgalmas kikötőt nem lehet még vasárnapra se úgy megtisztogatni, mint ahogy ezt a Squarneróban láttuk. Némely emelkedést, ha Fiume évről-évre föl is mutathat, ez nem olyan méretű, ami a világkereskedelem és a külföldi kisebb kikötők forgalmának emelkedése mellett számot tenne. Fiume elveszítette az olasz borbehozatalt, elveszítette a magyar liszt nagyarányú kivitelét és ha ezen nagyarányú behozatalt és kivitelt szén behozatallal, salétrom, magnezit, phosphatsat. behozatallal, rizs és kávéimportjának némi emelkedésével, romániai gabona és liszt kivitelével, burgonyának Dalmáciába való szállításával némikép ellensúlyozni is tudta, de távolról sem olyan ez az emelkedés, melyet mi egyetlen kikötővárosunktól elvárhatnánk, melyre Fiume kedvező fekvésével és mint egyedüli magyar párt képes és hivatott lenne, ha ott kevesebbet politizálnának és többet dolgoznának. Amint kikanyarodott a vonat a fiumei vasúti állomás épületéből és alattunk az Adria zöld hullámai követték vonatunkat, a háttérben pedig a Monte Maggiore hólepelbe burkolt csúcsa intett felénk, alig tudtunk a természet e gazdag panorámájában kellőkép gyönyörködni, mert még füleinkben csengett az előző este hallott éles füttykoncert, mely a magyar tengerparton az ártatlan magyar táncnak szólt. Amíg ez lehetséges, amíg a fiumeiek észre nem térnek, valóban bűnt követ el a magyar állam, ha ilyen ingoványos talajra építi föl a magyar tengeri kereskedelmet. Ezt kellene meggondolni minden alkalommal, amikor a magyar milliárdok özönlenek Fiume felé,ahol most még farsangutóján se szenvedhetik a magyart... " A kormány köréből. Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnök ma reggel hét órakor titkárával, Bárczy István dr.-ral Grácból visszaérkezett Budapestre. A délelőtt folyamán Bauer Antal dr. zágrábi érseki koadjutor hoszszabb látogatását fogadta. — Ő Felsége ma délelőtt 11 órakor Lukács László pénzügyminisztert külön kihallgatáson fogadta. A pénzügyminiszter resszort ügyekről tett a királynak jelentést. A kihallgatás egy óránál hosszabb ideig tartott. „Pécsi Napló“ 1911. március 1. Az osztrák támadás. A magyar delegáció ülése. Budapest, február 28. A magyar delegáció ma délelőtt tíz órakor folytatta a tengerészeti költségvetés tárgyalását és belement annak részleteibe, miután tegnap már általánosságban megszavazta. A tárgyalásnak a gerince ma is az osztrákoknak a magyar ipar ellen intézett támadása volt. Zichy Ágost gróf elnök negyed 11 órakor megnyitja az ülést, amelyen a közös minisztériumokat Montecuccoli gróf tengerészeti főparancsnok és kirendelt szakreferensei képviselték. A múlt ülés jegyzőkönyvét hitelesítve, rátérnek a tengerészeti budget részletes tárgyalására. Rosenberg Gyula előadó ismertetése alapján az első három címet felszólalás nélkül elfogadják. A negyedik címnél Rosenberg előadó ajánlja, hogy Fiuméban állandóan legyen állomáshajó. Az ötödik cikknél, amely a tengerészeti nép- és polgári iskolák költségeiről szól, Bakonyi Samu kifogásolja, hogy osztrák területen közös költségen tartsanak fel ilyen polgári iskolát. Elvi szempontból nem fogadja el a tételt. Rosenberg Gyula előadó utal arra, hogy ezt a kérdést már a múlt delegációban elintézték. Lucách korvettkapitány, a tengerészeti főparancsnok megbízásából ismerteti az iskola célját és kéri a tétel elfogadását, ami meg is történik. Tárgyalják az osztrák támadást. Ezután került sorra az új óriási csatahajók építésére kért 312.00.0000 K rendkívüli hitel tárgyalása. Gróf Batthyány Tivadar lehetetlennek tartja, hogy az osztrák delegációban a magyar ipar ellen történt támadás után ezt a tételt a delegáció megszavazza, indítványozza, hogy szüntessék meg a tárgyalást mindaddig, amig a kérdést odaát nem tisztázták. Báró Tallián Béla hivatkozik Montecuccoli tengernagy tegnapi nyilatkozatára és ez annyira megnyugtatja őt, hogy Batthyány indítványát nem fogadja el. Bakonyi Samu Batthyány álláspontján van és a tétel tárgyalásának felfüggesztését kívánja. Rosenberg Gyula előadó Batthyány indítványának mellőzését kéri, mert a magyar delegációra semmi befolyással nem lehet az, hogy mi történik odaát. A tételt megszavazzuk, ha szükségesnek találjuk, de jogainkból nem engedünk. Gróf Batthyány Tivadar: újból kifejti, hogy nem lehet közömbös, mit végeznek az osztrákoknál, nem adhatjuk ki kezünkből a fegyvert, amíg a kérdés nincs tisztázva. Dániel Ernő báró szerint olyan erős a kormány és a tengerészeti vezetőség között kötött megállapodás, hogy bizalmatlanság volna a kormány iránt, ha Batthyány gróf indítványát elfogadnák, mert úgy tüntetné fel ez a helyzetet, mintha a magyar kormány már a kötött megállapodásnak nem tudna érvényt szerezni. (Elnök az ülést öt percre felfüggesztette, mert ezalatt a delegációt lefényképezték.) Szünet után a delegáció Batthyány indítványát mellőzi és hozzáfog a rendkívüli hitel tárgyalásához. Első felszólaló Heltai Ferenc volt. Chorin Ferenc ellenzi a tengerészeti minisztérium felállítását és erős szavakkal követeli, hogy Hieronymi a tengerészeti szállításokra vonatkozó megállapodását tartsa fenn, hogy a magyar ipar a kvóta arányában részesüljön a szállításokban. A címet elfogadja Batthyány Tivadar gróf szintén tiltakozik a tengerészeti minisztérium felállítása ellen. Határozati javaslatot nyújt be, hogy a delegáció ragaszkodjék a megállapodásban a magyar ipar részére kikötött részesedéshez. Ezután általános figyelem közepette Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter szólalt fel. Véleménye, hogy a kvóta szerinti részesedést nem lehet megváltoztatni. Eddig csak azért nem lehetett azt teljes egészében végrehajtani, mert nem voltak gyárak, melyek hajót építeni tudtak volna. De a kormány most már gondoskodott arról, hogy Fiuméban is lehessen hajót építeni. Az osztrák delegáció tegnapi határozata nem fogja eltéríteni a már megtörtént megállapodástól a magyar kormányt. Ezek után kéri Batthyány gróf határozati javaslatának elvetését, miután arra semmi szükség nincs. Sági Gyula és Bakonyi Samu rövid felszólalása után Batthyány Tivadar a miniszter teljesen kielégítő nyilatkozatára való tekintettel visszavonta benyújtott határozati javaslatát. Ezután Lukits Károly sorhajókapitány köszönte meg a vita szónokainak azon elismerését, mellyel a tengerészet vezetősége iránt viseltettek. A költségvetést a delegáció általánosságban és részleteiben elfogadta, illetőleg a 317 milliós hitelt megszavazta. Rosenberg Gyula indítványára még bizalmat szavazott a delegáció a tengerészeti vezetőségnek és ezzel az ülés délután 2 órakor véget ért. HÍRROVATUNK. Pécs, február 28. — Farsangtemetés. A szokás hatalma, a hagyomány mindennél erősebb. Külön értesítés, meghívó nélkül a legnagyobb pontossággal megjelenik a pécsi közönség a Széchenyi téren húshagyó kedden végbemenő farsangtemetésen. Ünnepi díszben, ünnepi hangulatban hullámzó tömeg lepi el a teret s a tér két oldalán elhúzódó széles járdát, hogy Carneval herceg végtisztességén jelen legyen s koszorúk mellőzésével rója le kegyeletét. Az idő meglehetősen hűvös volt, mondhatnék hideg, de az ég derült s az ünnepélyes körmenet teljes szélcsöndben folyt le. Öt órakor indult meg a menet a belvárosi plébániatemplomból Magenheim József apátplébános vezetésével, s a katonazenekar harsogó zenéje mellett járta körül a Szentháromság szobrát s innét visszatért a templomba. A körmenetben résztvett a város tisztviselőkara, a városi törvényhatóság több bizottsági tagja, résztvettek az egyesületek. Ezzel a farsangtemetési szertartás véget ért. Az éjjel még kabaréztak, tán-