Pécsi Napló, 1911. június (20. évfolyam, 122-144. szám)
1911-06-01 / 122. szám
4 mérkőzést június közepére halasztja el. A pécsi sportközönség kívánságának eleget téve pünkösd hétfőjén nagyobbszabású footballmérkőzés lesz, melyen a Pécsi Athletikai Club ellenfele, az idei saison folyamán veretlen és a Slod osztályú bajnokságba került Fővárosi Testedzők Körének komplett első csapata lesz A pécsi athlétáknak húsvéti kirándulásakor alkalmuk volt az angol mérkőzés előtt a F. T. K. csapatát látni, amikor is jelentékeny 7 : 1 goalaránnyal verte az Erzsébetfalvai Torna Clubot. Mindenesetre érdekfeszítő mérkőzésre van kilátás és a pécsi atlétáknak ugyancsak ki kell magukért tenniök, hogy a bajnokcsapattal szemben helyüket megállhassák. Az új szabadkai máv. üzletvezetőség épenséggel nem érinti a pécsi vasúti vonalakat, amennyiben azt csaknem kizárólag a szegedi és budapest-balparti üzletvezetőségből hasítják ki, míg a zágrábi üzletvezetőségből csakis a bácskai területet érintő vonalak kerülnek a szabadkai üzletvezetőség fönhatósága alá, melynek fővonala a Szabadka—zimony—szeged—eszéki, illetőleg villányi és a bácskai vicinális vonalakra fog kiterjedni. Ezen üzletvezetőségbe olvadnak az eszéki és szabadkai mávforgalmi főnökségek. A pécsi üzletvezetőség fölállításának tervét épenséggel nem ejtették el és azt a zágrábi üzletvezetőség kettéosztásánál fogják létesíteni — ha ugyan el nem szedi azt is más, Pécsnél is nagyobb protekcióval rendelkező város. A szabadkai üzletvezetőség élére Uray Zoltán, szegedi üzletvezető helyettest állítják. Szegedről mintegy 50 üzletvezetőségi hivatalnokot helyeznek át Temesvárra, illetőleg Szabadkára. Vasutas körökben is nagy feltűnést keltett, hogy a szabadkai m. államvasutak üzletvezetőséget és a temesvárit a pécsi előtt állítják föl, mivel ott egészen közel most három máv. üzletvezetőség lesz, u. m. Aradon, Szegeden és Temesvárott, ami épenséggel nem felel meg a helyes decentralizáció elvének, míg a szabadkai üzletvezetőség mindössze csak másfélórás távolságra van a szegeditől és innét Zágrábig, illetőleg Budapestig nincsen üzletvezetőség. Egy pillantás a térképre mindenkit meggyőz, hogy ennél furcsább decentralizációját a vasúti vonal üzemkezelésének európai vasúti hálózattal bíró állam még nem produkált. Ott négy egy lakáson, erre mifelénk pedig egy se. Szinte érthetetlen, miért kell Nagyváradnak is még várni erre a központi hivatalra, amikor oda is mindent adnak, és ahol négy üzletvezetőség van egy helyen, ott elférne az ötödik is, mert a fődolog a helyes decentralizáció. Az új üzletvezetőségek működésüket csakis 1912. május havában kezdik meg, mivel ezen nagy hivatal befogadására ma egyik város sincsen berendezve. — A bánya halottja. Megrendítő szerencsétlenség történt tegnap este a D. G. T. Schroll aknájában, melynek egy bányamunkás lett áldozata. Az eset részletei ezek : A Schroll akna IV. szintjének 12. fejtő telepén tegnap este 6 órakor a bányafal nagy nyomása következtében a támogatógerendák, az u. n. ácsolat megingott. Ennél a fejtőtelepnél dolgozott NekUZSO György 53 éves munkás. A meglazulás következtében nagymennyiségű szén omlott alá, mely a munkást részben eltemette. Nebuzsa segélykiáltásaira a közelben dolgozó munkások odarohantak és már-már sikerült kiszabadítani a szerencsétlen embert a kőtörmelékek közül amikor óriási robajjal újabb szénréteg szakadt le. A társuk segítségére siető munkások alig tudtak idejében elugrani. Nekuzsát teljesen elöntötte a szén. Egész éjjel dolgoztak csákányokkal a munkások, hogy az eltemetett munkástársuk holttestét kiszabadítsák. Ez reggelre sikerült is nekik. Nekuzsa már korábban elvált feleségétől és gyermekei nincsenek. A csétlenség ügyében szigorú vizsgálatot indult. — A cigány és a bot. A Ferenciekutcai Általános Áruházba beállított ma délelőtt Kalányos Sándor és Suti János kóborcigány. Vásárlás ürügyével jöttek, ide-oda jártak az üzletben, míg egyszerre Kalányos — ősi jó szokás szerint — egy szép, finom nádpálcát rántott ki egy csomagból és kiugorva az üzletből, futásnak eredt a Siklósi utcán lefelé. A lopást a sarki rendőr is észrevette, ki az utca közönségével üldözőbe vette a cigányt. Kalányos futás közben a botot eldobta, de ez nem sokat használt, mert a Majláth utca táján mégis elfogták. Előállították és megindították a büntető eljárást ellene. — Az ivándárdai tanítónő fizetése. Az ivándárdai r. k. elemi iskola tanítónője, Mattenheim Margit immár hét hónapja nem kap fizetést. Ennek oka az, hogy a hitközség felfogása szerint a fizetés kötelezettsége a szomszédos Frigyes főhercegi uradalmat terheli, ki egy idő óta a fizetéseket teljesítette is, majd 8 hónapja megtagadta ezt azzal, hogy az uradalom a saját gyermekei részére Főherceglakon, illetve Baranyabánban tart fenn óvodát és iskolát is. Ebből aztán sok huzzavona lett, mely idő alatt természetesen a tanítónő taníthatott ingyen. Mattenheim Margit ennek a visszás helyzetnek rendezését kérte nemrégiben egy távirat útján a kultuszminisztertől. Az illetékes tényezők és hatóságok közöttük maga Zichy Gyula pécsi püspök is szorgalmazták az ügyet, olyannyira, hogy a napokban már leérkezett a vallás és közoktatásügyi miniszter leirata a pécsi kir. tanfelügyelőséghez, melyben a 837 korona tanítónői fizetés teljesítésére a főhercegi uradalmat kötelezi, mégis visszkereseti jogának fenntartása mellett. Ez azt jelenti, ha a főhercegi uradalom akarja, az illetékes fórumoknál visszaszerezheti a tanítónőnek kiutalandó fizetést. — Motorjárat Kaposvár—Fonyód között. Több éve már szó van arról, hogy Kaposvár és Fonyód között motorjárat létesíttessék, de mivel valószínű, hogy az jövedelmező nem lesz, a vasút tulajdonosa, különösen annak elnöke élénken ellentállt a motoros-üzem bevezetésének, bár a kereskedelmi miniszter és maga a rt. igazgatósága is elhatározták volt, hogy május 1-én megindulnak a motoros személykocsik ezen vonalon is. Miután az érdekeltek, különösen a kaposváriak nem nyugodtak abba, hogy elesnek a Balatonnak rövid úton való elérhetésének lehetőségétől, a kereskedelmi miniszter is a közönség mellé állt és elrendelte a motoros üzem életbeléptetését, igy június 15-én megindulnak a motorosok Kaposvár—Fonyód között és ez hozzánk is közelebb hozza a Balatont, melyhez a közelség dacára jóval nehezebben jutunk el, mint Budapestre. Sz. X. fíiUr-file Fürdőitüzlzetis Sanatorium Jndendorf Gríz mellett. Május 1-én az új gyógykezelési ház és üzem megnyitása. Ősztől kezdve egész éven át nyitva. 80 divatos szoba és lakosztályok. Nagy fekvőterem loggiákkal, kitűnő új fürdők és pihenő helyiségek, gyógygimnasztika, sétacsarnok, legmodernebb gyógykezelés. Központi fűtés mindkét fürdőházban. Legnagyobb komfort. Teljesen átalakított, modern berendezés. — Munkásképviselet a londoni koronázási ünnepélyen. Londoni távirat jelenti, hogy György király a képviselőház munkáscsoportjának parlamenti bizottságát értesítette, hogy a Westminster templomban végbemenő koronázási ünnepélynél a munkás unió (ami megfelel a mi szakszervezetünknek) két tagjának jelenlétét kívánja. Első eset ez, hogy a Trade Union elnevezés alatt ismert hatalmas munkás szervezet ily meghívóban részesül. Az orosz kormány és egy kath. lelkész. D’Erbini francia róm. kath. lelkész azon kérelemmel fordult az orosz belügyi kormányhoz, hogy tudományos kutatás céljából 3 havi tartózkodást engedjen meg részére Oroszországban. A belügyminiszter a kérelmet elutasította. — Halálozás. Egy a régiek sorából való, lelki erényekkel mindenképen megáldott derék úri asszony hunyta le szemét örök álomra, Özv. Lammer Ágostonná szül. Klausz Rozália hunyt el ma hajnalban életének 77. évében. Férje után eltemette egyetlen fiát, néhai Lammer Károly volt pécsi ügyvédet és ezen csapást nem igen tudta kiheverni. Leányai, Szidónia, Jusztina (özv. Mihályffy Árpádné), Ida (Aschinger Ferenc, szegedi kir. főügyész felesége) és Ilka, unokái, veje, unokavői, Hazay Ödön és Klausz Endre kir. alügyész és három dédunoka gyászolja az elhunytat, akit június 1-én délután 5 órakor a Munkácsy Mihály utca 39. számú gyászházból kísérik beszentelés után a központi temetőben lévő családi sírboltba örök nyugalomra. — Orvosi vizsgáló határállomások. Ismertettük annak idején a belügyminiszteri rendeletet, mely szerint a határállomásokon, tekintettel a kolera veszélyre, orvosi vizsgáló állomások és járványkórházak létesítendők. A rendelet végrehajtásával a miniszter az állampénztár terhére az alispánokat bízta meg. Baranya vármegyében Dárdára, Somogy vármegyében Barcs és Gyékényesre jönnek ilyen orvosi vizsgálati állomások. Somogy vármegyében meg is történtek már a szükséges kezdeményező lépések. Dépold Béla műszaki tanácsos, a kaposvári államépítészeti hivatal vezetője Gyékényesen és Barcson a járványkórházak részére a megfelelő helyet már kijelölte. Gyékényesen Boné Kálmán csurgói főszolgabíró, Éhn Kálmán dr. járásorvos, Veneciáner Izor dr. zákányi körorvos és a gyékényesi községi elöljáróság néhány tagjainak közbejöttével jelölték ki a járványkórház helyét. Barcson eddig a budapesti leszámítoló és pénzváltó bank raktárvállalatának területén bocsájtott a hatóság rendelkezésére egy épületet ideiglenes járványkórházként, de mert a terület nem a bank tulajdona, a járványkórház továbbra nem maradhat a raktárvállalat területén. Ily körülmények között Pató Dénes délivasút felügyelő, Percei Viktor tb. főbíró, Kronberger Adolf dr. járásorvos, Kapoly Vilmos dr. körorvos és Herczeg Jenő, a leszámítoló bank raktárvállalata gondnokának közbejöttével a község területén kívül jelölték ki a helyet a barcsi járványkórház részére. A barcsi és gyékényesi orvosi megfigyelő-állomás járványkórházait 20—30 ágyra tervezik. A hozzávetőleges terveket és a költségvetéseket az alispán már a legközelebbi napokban fölterjeszti a belügyminiszterhez s ha azokat jóváhagyják, úgy a két járványkórház építését már julius havában megkezdik. — Letartóztatott gyógyszerész. Többször megírtuk már Székely Miksa ökörmezői gyógyszerésznek az esetét, akit a környékbeli intelligencia érthetetlen okokból tönkre akar tenni. Legutoljára a képviselőházban is interpelláltak ebben az ügyben és a belügyminiszter gyors segélyét kérték, hogy legyen már vége a mármarosi lehetetlen állapotoknak. Mint tudósítónk írja, Mármarosban izgalom van. Székely Miksa gyógyszerészt a szolgabíró letartóztatta. Ennek az esetnek előzménye a következő: Ökörmezőn és környékén 1909. év végén erős tifuszjárvány dühöngött, a járás pedig orvos nélkül állott. A gyógyszerész távirati sürgetéseire a belügyminiszter Fillinger Ferenc dr. budapesti orvost küldte ki járványorvosnak, aki rövid néhány hónap alatt 62 tífusz, 16 vörheny és néhány difteritisz esetben nyújtott segélyt a szegény ruthéneknek. A járásorvos receptjei alapján természetesen Székely Miksa gyógyszerész szolgáltatta ki a gyógyszereket, amidőn azonban a körülbelül 2000 koronát kitevő receptszámla követelését a szolgabirói hivatalhoz benyújtotta, kiegyenlítés végett, a szolgabíróság hónapokig tartotta vissza receptvizsgálat címén azokat és odázta el a fizetést úgy, hogy Székely Miksa kénytelen volt polgári pert indítani az államkincstár ellen. Ugyanekkor a mármarosszigeti ügyészség a szolgabíróság megkeresése folytán eljárást indított Székely Miksa ellen receptcsalás miatt, amelyet azáltal követett el állítólag, hogy saját maga készítette a recepteket és így fiktív tételek alapján terhelte meg a kincstárt. Székely Miksa ezzel szemben arra hivatkozott, hogy az összes receptek az ökörmezői községi bíró és jegyző pecsétjével vannak ellátva és az elöljáróságnak azzal a tanúsításával, hogy a betegek valóban szegények és hogy az illetőknek tényleg kiszolgáltatták a gyógyszereket. E meggyőző bizonyítékok dacára arra „Pécsi Napló“ 1911. junius 1.