Pécsi Napló, 1912. október (21. évfolyam, 222-248. szám)
1912-10-01 / 222. szám
A városi múzeum helyiségeit azoknak tulajdonosa hat évre 3600 koronáért adta a városnak bérbe, bekebelezett bérleti fél évi felmondási joggal. A gabona és szénapiacnak az Irányi Dániel térről a vásártérre való kitelepítéséről tett a tanács jelentést a közgyűlésnek, mellyel együtt jár a hídmérleg lebontása és a vásártérre való áthelyezése. Gyimóthy Gyula korainak tartja, hogy már most megtörténjen ezen áttelepítés, amikor a széna és kocsinl árusított élelmi cikkek részére még elegendő hely áll az Irányi Dániel téren rendelkezésre és a Siklósi utcai vasúti átjárónál még oly nagy a torlódás, hogy ez veszélyezteti az életbiztonságot is. Semmi ok sincs ma arra, hogy még a káposztás kocsikat is eldirigálják az Irányi Dániel tér felső részéről, ahol azok még senkit se zavarnak. Ha kiépül a villamos vasút a vásártérre, megoldást nyer a vasúti átjáró kérdése, akkor helyénvaló lesz a forgalom elterelése az Irányi Dániel térről is. Hamerli Károly arra utal, hogy a hídmérlegre ott szükség van és kéri azt ott meghagyni, mivel a vasúton való mérés roppant költséges. Ifjú Fürst Gyula helyesli előtte szóló észrevételét. A vasúti híd mérlegre nem lehet számítani, mivel az rendesen el van rontva és ha valamely 20 tonnás megrakott vasúti kocsit kell megmérni, azt ketté kell választani, máskülönben lehetetlen annak megmérése. Sürgős kérelem lenne intézendő a vasút igazgatóságához, építtessen a helyi szükségletnek megfelelő hídmérleget. Ugyanazt szorgalmazza Jánosi Engel József is, aki már régebben kifogásolta a fenforgó állapotot, amikor minden évben megismétlődik, hogy a vasúti hídmérleg hasznavehetetlen. Makay István a vásárpiac áthelyezésénél a kényszerhelyzetre utal és mai napig azért maradt el ezen áthelyezés, mivel a budai külváros lakosságát előbb kárpótolni kellett az ezzel elmaradó forgalomért. Ez most már megtörtént. A hídmérleg a télre még helyén maradhat, addig keresni és meg is fogjuk találni a módozatokat, hogy valamely helyes kompromissum útján tisztázzuk a helyzetet. A vasúthoz a budai külvárosi állomáson létesítendő új hídmérleg tárgyában a várost át fog írni. A közgyűlés az előterjesztést erre elfogadta. A Mecseken a városi erdőben forrandó kút munkálatait 1800 kor. átalányösszegben Szebényi Imre kútfúrónak adta ki a közgyűlés, aki szükség esetén 30 méter mélységbe fog lemenni, hogy naponkint 50—60 hektoliter vizet lehessen a kútból meríteni, de szakértők nézete szerint a kijelölt helyen megfelelő víz rendelkezésre áll. A krumplivölgyi bányának a Deutsch Ádám cég által most kivételesen való üzembe helyezéséhez, tekintettel a rendkívüli nagy kőszükségletre, hozzájárult a közgyűlés a tanács által megállapított feltételek mellett. Minden esetben elsősorban is a város szükségletei nyernek majd kielégítést. Záray Károly arnak illetékességi aggodalmai vannak, melyeket az elnöklő polgármester eloszlatott. A tanács jelentést tesz a felső női kereskedelmi iskola történt megnyitásáról, Zánkay Kornélia és Lehotzky József tanárok alkalmazásáról és hogy a kereskedelmi felső iskola építési költségeire a vallás és közoktatásügyi minisztertől 320.000 korona kamatmentes kölcsönt kért. A mérnöki hivatalnál szervezendő új állások tárgyában Nagy László aljegyző előadó nagyarányú, fejlődésünket feltüntető előterjesztésében kérte a közgyűlést 1. gépészmérnök (VIII. fiz. osztály), 2. földmérnök II. fiz. osztály), 3. építőmester (X. fizetési osztály) és műszaki rajzolói állás szervezését és bármily szépen és helyesen szólt is az erre vonatkozó előterjesztés, le kell mondanunk annak közléséről, mivel amúgy is tudja azt mindenki, hogy ezen itt fölsorolt állások szervezésével lehetetlen lesz a város összes üzemeit ellátni, melyek mérnöki ellenőrzést igényelnek. Justus Mihály az előadói javaslatból nem látta a gépészmérnökre hárul-e a villamos telep és vasút feügyelete is, amiből azt reménye, hogy nem. Mert olyan csudaember, ha mindjárt teknikus is, aki mindent ellátni képes lenne, még nem született. Lieber György dr. az új tisztviselői állások rangsorba iktatását kissé túlzottnak látja, ha elgondoljuk, hogy egy sok millió értéket képviselő, a beteg emberek legfőbb gondozásával megbízott kórházi igazgató főorvost is épúgy a VIII. rangsorba akarjuk helyezni, mint egy fiatal kezdő gépészmérnököt; itt nincs meg a kellő arány és egy 4 középiskolai osztályt végezett rajzoló részére is elegendő ha a XI. fizetési osztályban kezdheti meg működését. Nendtvich Andor polgármester Justus Mihály fölszólalására azt válaszolja, hogy itt csak a működési tervezet soroltatott föl, míg a tényleges munkakört minden új mérnöki hivatali tisztviselő részére a szabályzat fogja megállapítani és ha annak szükségessége jelentkezni fog, nem fog késni külön elektrotechnikai mérnöki állás szervezése tárgyában előterjesztést tenni. Ami pedig a fizetést illeti, helyes lenne a megjegyzés, hogy a kórházi igazgató főorvosi állás nagyobb felelősséggel jár, ámde annak ezen hivatali állása ad tekintélyt és súlyt a magánorvosi gyakorlat folytatásánál, míg városi alkalmazott csakis a várostól élvezett fizetésből él meg. A közgyűlés elfogadta az új állások szervezésére vonatkozó előterjesztést. A kórházi orvosok fizetésének szabályozása tárgyában leirat érkezett a városhoz a belügyminisztertől, melynek alapján a kórházi bizottság és ennek nyomán a tanács ma előterjesztést tett a közgyűlésnek. A közkórházi orvosi kar 1907 évi fizetésrendezése alkalmával ugyanis az igazgató-főorvos évi fizetését, tekintettel Erreth Lajos dr. személyes érdemeire, 6000 koronában állapították meg. Most, hogy az igazgatói állás Erreth Lajos dr. nyugdíjaztatásával megürült, a belügyminiszter a saját iniciativájából leírt a főispán útján a városhoz, melyben azon kívánságának ad kifejezést, hogy a közkórházi igazgató-főorvosi állás javadalmazása újból állapíttassák meg. Mindjárt meg is jelölte a miniszter leiratában azt, hogy leghelyesebb az igazgató főorvost a VIII. fsz. osztályba sorozni, mint amely fizetési osztályban a kórházigazgató fölött is némely tekintetében felügyeletet gyakorló városi tiszti főorvos van. Eddig a közkórház orvosi kara nem volt besorozva fizetési fokozatokba. A tanács most azt javasolta, hogy a főorvosok a IX., az alorvosok pedig a X. fizetési osztályba soroztassanak. Egyszersmind javaslatot tett arra nézve is, hogy a másodorvosok ezután hivatalosan az alorvosi címet kapják meg. Minden egyes orvosnak a jelenlegi állásában eltöltött szolgálati éveit beszámítják és ez alapon sorozzák be az illető fiz. osztály megfelelő fokozatába. E szerint előfordulna az az eset, hogy egyesek, akiknek kevés szolgálati idejük van, a fiz. osztályokba sorozásuk után kevesebb évi fizetést kapnának, mint amennyit jelenleg élveznek. Minthogy a szerzett jogokat megcsonkítani nem lehet, ezek az orvosok a differenciát személyes pótlék címén fogják megkapni. Ugyancsak megmarad a műlőalorvos személyi pótléka is. Általában a fizetésrendezés csak annyiban jelent feltétlen előnyt az orvosi karra, hogy a lakbérük megfelelően emelkedni fog. A kiadások így 4780 koronával emelkednek (az ötöd, illetőleg negyedik évi fizetési pótlékok ezen kiadási többletet öt, illetőleg négyévenként emelni fogják.) Az igazgató főorvosra az új fizetési fokozat már január 1-én, a többi orvosra pedig ezen megállapítás kormányhatósági jóváhagyása után lép életbe. Azon orvosok, akik helyszűke miatt természetbeni lakást nem kaphatnak, a fizetési fokozatnak megfelelő lakbért kapnak. Hajdú Gyula dr. igen mérsékeltnek tartja ezen fizetésrendezést, mely alig felel meg azon felelősségteljes tisztségnek, melyet a kórházi orvosok betöltenek. Ezt előrebocsájtva azt kívánja, hogy a rég beígért kórházi új szabályzattal egy időben lépjen életbe ezen új fizetési megállapítás, hogy az orvosok jogaik mellett ismerjék a reájuk váró kötelességeket is. Ifjú Fürst Gyula arra nézve tesz kérdést a kinevezendő kórházigazgató kisebb fizetése dacára fog e osztályt vezetni, amire megkapja a felvilágosítást, hogy nem. Nendtvich Andor indokolatlannak tartja a juncumot a fizetésrendezés és új szabályzat között, melynek elkészítésére még huzamosabb időre van szükség. Most vizsgálják fölül a belügyminiszter 20—30 éves leiratát, melyben az ügykezelést kifogásolja. Meg kell vizsgálni miben volt igaza a leiratnak, miben nem és ez nagy munkát vesz igénybe. Míg ezen szabályzatot az összes retortákon elintézik, a fizetésrendezés nem várhat, mely különben alig jelent 2—300 koronás előnyt az orvosokra, akik magukat az új szabályzatnak is készségesen alá fogják vetni. Hamerli Károly a felszereléseket kifogásolta, ami nem tartozik a tárgyhoz. De megnyugtatására mondhatja, hogy a hiányok pótlása már folyamatban van. Hajdú Gyula dr. a zárszó jogán ismételten kifogásolja a fizetések alacsony voltát, mivel a rajzoló és orvosok között mégis nagy különbség van. Az orvosokra súlyos teendők várnak, tudniok kell fizetésükért mennyi idejük van lekötve pl. inspekciójuk által. Ezért előbb ismerniök kell a szabályzatot és annak ismerete után mondhatják csak beérik-e az új fizetési megállapítással. A közgyűlés nagy többsége elfogadta változatlanul a tancási előterjesztést. Az új adótörvények tudvalevőleg 1913. január 1-én lépnek életbe, amelyeknek előkészítése és végrehajtása nagy munkát és így több munkaerőt igényel. Tekintettel arra, hogy a városi adóhivatal személyzete a jelenlegi munkával is túl van terhelve, a pénzügyigazgatóság átírt a városhoz, hogy a számfejtő osztály létszámát legalább négy új erővel emelje. A tanács javaslatára a közgyűlés elhatározta, hogy a XI. fizetési osztályba sorozással három adóbiztosi állást és 1000 kor. kezdőfizetéssel egy számgyakornoki állást szervez, egyben felhatalmazást adott arra, hogy ez állások a kormányhatósági jóváhagyás bevárása nélkül november 1-től kezdve ideiglenesen betöltessenek. Hamerli Károly biz.tas és társai indítványt nyújtottak be a villamos árammérők béreinek leszállítása iránt. Az indítványt, amelyet Hamerli Károly élőszóval hosszasan megindokolt, a közgyűlés a tanács javaslatára a villamossági részvénytársaság igazgatójának hatáskörébe utalta át. Birisits Géza biz. tag az Indóház utca gyalogjáróin nyilvános használatra szolgáló padok elhelyezése iránt tett indítványt. Minthogy e kiadások már nem illeszthetők be az idei költségvetésbe, a tanács a jövő évi költségvetés keretében fog konkrét indítványt tenni a padok beszerzésére nézve. Elhatározta a közgyűlés, hogy az Ágoston téri templomot toronyórával szereli fel. Abendhauser Mária óvónő évi nyugdíját 1110 koronában, özv. Károlyi Károlyné özvegyi nyugdíját 760 és özv. Singer Sándorné özvegyi nyugdíját 400 koronában Valódi perzsaszőnyegek óriási nagy választékban ám alkalmi vétel folytán rendkívül olcsó árakon kaphatók Tauszig Árminnál Pécsett. Széchenyi-tér, „Pécsi Napló“ 1912. október 1.