Pécsi Napló, 1912. október (21. évfolyam, 222-248. szám)

1912-10-01 / 222. szám

A városi múzeum helyiségeit azoknak tulajdonosa hat évre 3600 koronáért adta a városnak bérbe, bekebelezett bérleti fél évi felmondási joggal. A gabona és szénapiacnak az Irányi Dá­niel térről a vásártérre való kitelepítéséről tett a tanács jelentést a közgyűlésnek, mellyel együtt jár a hídmérleg lebontása és a vásár­térre való áthelyezése. Gyimóthy Gyula ko­rainak tartja, hogy már most megtörténjen ezen áttelepítés, amikor a széna és kocsinl árusított élelmi cikkek részére még elegendő hely áll az Irányi Dániel téren rendelkezésre és a Siklósi utcai vasúti­ átjárónál még oly nagy a torlódás, hogy ez veszélyezteti az életbiztonságot is. Semmi ok sincs ma arra, hogy még a káposztás kocsikat is eldirigálják az Irányi Dániel tér felső részéről, ahol azok még senkit se zavarnak. Ha kiépül a villamos vasút a vásártérre, megoldást nyer a vasúti átjáró kérdése, akkor helyén­való lesz a for­galom elterelése az Irányi Dániel térről is. Hamerli Károly arra utal, hogy a hídmérlegre ott szükség van és kéri azt ott meghagyni, mi­vel a vasúton való mérés roppant költséges. Ifjú Fürst Gyula helyesli előtte szóló észre­vételét. A vasúti híd mérlegre nem lehet szá­mítani, mivel az rendesen el van rontva és ha valamely 20 tonnás megrakott vasúti kocsit kell megmérni, azt ketté kell válasz­tani, máskülönben lehetetlen annak meg­mérése. Sürgős kérelem lenne intézendő a vasút igazgatóságához, építtessen a helyi szükségletnek megfelelő hídmérleget. Ugyan­azt szorgalmazza Jánosi Engel József is, aki már régebben kifogásolta a fenforgó állapotot, amikor minden évben megismétlődik, hogy a vasúti hídmérleg hasznavehetetlen. Makay István a vásárpiac áthelyezésénél a kény­szerhelyzetre utal és mai napig azért maradt el ezen áthelyezés, mivel a budai külváros lakosságát előbb kárpótolni kellett az ezzel elmaradó forgalomért. Ez most már megtör­­t­ént. A hídmérleg a télre még helyén marad­hat, addig keresni és meg is fogjuk találni a módozatokat, hogy valamely helyes kom­­promissum útján tisztázzuk a helyzetet. A vasúthoz a budai külvárosi állomáson léte­sítendő új hídmérleg tárgyában a várost át fog írni. A közgyűlés az előterjesztést erre elfogadta. A Mecseken a városi erdőben forrandó kút munkálatait 1800 kor. átalányösszegben Szebényi Imre kútfúrónak adta ki a közgyű­lés, aki szükség esetén 30 méter mélységbe fog lemenni, hogy naponkint 50—60 hekto­liter vizet lehessen a kútból meríteni, de szakértők nézete szerint a kijelölt helyen megfelelő víz rendelkezésre áll. A krumplivölgyi bányának a Deutsch Ádám cég által most kivételesen való üzembe helyezéséhez, tekintettel a rendkívüli nagy kőszükségletre, hozzájárult a közgyűlés a tanács által megállapított feltételek mellett. Minden esetben első­sorban is a város szük­ségletei nyernek majd kielégítést. Záray Ká­roly arnak illetékességi aggodalmai vannak, melyeket az elnöklő polgármester eloszlatott. A tanács jelentést tesz a felső női keres­kedelmi iskola történt megnyitásáról, Zánkay Kornélia és Lehotzky József tanárok alkalma­zásáról és hogy a kereskedelmi felső iskola építési költségeire a vallás és közoktatás­ügyi minisztertől 320.000 korona­­ kamat­mentes kölcsönt kért. A mérnöki hivatalnál szervezendő új állások tárgyában Nagy László aljegyző elő­adó nagyarányú, fejlődésünket feltüntető elő­terjesztésében kérte a közgyűlést 1. gépész­­mérnök (VIII. fiz. osztály), 2. földmérnök II. fiz. osztály), 3. építőmester (X. fizetési osztály) és műszaki rajzolói állás szervezését és bármily szépen és helyesen szólt is az erre vonatkozó előterjesztés, le kell mondanunk annak közléséről, mivel amúgy is tudja azt mindenki, hogy ezen itt fölsorolt állások szer­vezésével lehetetlen lesz a város összes üze­meit ellátni, melyek mérnöki ellenőrzést igényelnek. Justus Mihály az előadói javas­latból nem látta a gépész­mérnökre hárul-e a villamos telep és vasút fe­ügyelete is, amiből azt reménye, hogy nem. Mert olyan csuda­ember, ha mindjárt teknikus is, aki mindent ellátni képes lenne, még nem született. Lieber György dr. az új tisztviselői állá­sok rangsorba iktatását kissé túlzottnak látja, ha elgondoljuk, hogy egy sok millió értéket képviselő, a beteg emberek legfőbb gondo­zásával megbízott kórházi igazgató főorvost is épúgy a VIII. rangsorba akarjuk helyezni, mint egy fiatal kezdő gépészmérnököt; itt nincs meg a kellő arány és egy 4 középiskolai osztályt végezett rajzoló részére is elegendő ha a XI. fizetési osztályban kezdheti meg mű­ködését. Nendtvich Andor polgármester Justus Mihály fölszólalására azt válaszolja, hogy itt csak a működési tervezet soroltatott föl, míg a tényleges munkakört minden új mérnöki hivatali tisztviselő részére a szabályzat fogja megállapítani és ha annak szükségessége jelentkezni fog, nem fog késni külön elektro­technikai mérnöki állás szervezése tárgyá­ban előterjesztést tenni. A­mi pedig a fizetést illeti, helyes lenne a megjegyzés, hogy a kór­házi igazgató főorvosi állás nagyobb felelős­séggel jár, ámde annak ezen hivatali állása ad tekintélyt és súlyt a magánorvosi gyakorlat folytatásánál, míg városi alkalmazott csakis a várostól élvezett fizetésből él meg. A köz­gyűlés elfogadta az új állások szervezésére vonatkozó előterjesztést. A kórházi orvosok fizetésének szabályo­zása tárgyában leirat érkezett a városhoz a belügyminisztertől, melynek alapján a kór­házi bizottság és ennek nyomán a tanács ma előterjesztést tett a közgyűlésnek. A közkórházi orvosi kar 1907 évi fizetésrende­zése alkalmával ugyanis az igazgató-főorvos évi fizetését, tekintettel Erreth Lajos dr. személyes érdemeire, 6000 koronában álla­pították meg. Most, hogy az igazgatói állás Erreth Lajos dr. nyugdíjaztatásával megürült, a belügyminiszter a saját iniciativájából leírt a főispán útján a városhoz, melyben azon kívánságának ad kifejezést, hogy a köz­kórházi igazgató-főorvosi állás javadalma­zása újból állapíttassák meg. Mindjárt meg is jelölte a miniszter leiratában azt, hogy leghelyesebb az igazgató főorvost a VIII. fsz. osztályba sorozni, mint a­mely fizetési osz­tályban a kórházigazgató fölött is némely tekintetében felügyeletet gyakorló városi tiszti főorvos van. Eddig a közkórház orvosi kara nem volt besorozva fizetési fokozatokba. A tanács most azt javasolta, hogy a főorvo­sok a IX., az alorvosok pedig a X. fizetési osztályba soroztassanak. Egyszersmind ja­vaslatot tett arra nézve is, hogy a másod­­orvosok ezután hivatalosan az alorvosi címet kapják meg. Minden egyes orvosnak a jelen­legi állásában eltöltött szolgálati éveit be­számítják és ez alapon sorozzák be az illető fiz. osztály megfelelő fokozatába. E szerint előfordulna az az eset, hogy egyesek, akik­nek kevés szolgálati idejük van, a fiz. osz­tályokba sorozásuk után kevesebb évi fizetést kapnának, mint amennyit jelenleg élveznek. Minthogy a szerzett jogokat megcsonkítani nem lehet, ezek az orvosok a differenciát személyes pótlék címén fogják megkapni. Ugyancsak megmarad a műlőalorvos sze­mélyi pótléka is. Általában a fizetésrendezés csak annyiban jelent feltétlen előnyt az orvosi karra, hogy a lakbérük megfelelően emelkedni fog. A kiadások így 4780 ko­ronával emelkednek (az ötöd, illetőleg negyedik évi fizetési pótlékok ezen ki­adási többletet öt, illetőleg négyévenként emelni fogják.) Az igazgató főorvosra az új fizetési fokozat már január 1-én, a többi orvosra pedig ezen megállapítás kormány­hatósági jóváhagyása után lép életbe. Azon orvosok, akik helyszűke miatt természetbeni lakást nem kaphatnak, a fizetési fokozatnak megfelelő lakbért kapnak. Hajdú Gyula dr. igen mérsékeltnek tartja ezen fizetésrendezést, mely alig felel meg azon felelősségteljes tisztségnek, melyet a kórházi orvosok betöltenek. Ezt előrebocsájtva azt kívánja, hogy a rég beígért kórházi új sza­bályzattal egy időben lépjen életbe ezen új fizetési megállapítás, hogy az orvosok jogaik mellett ismerjék a reájuk váró kötelessége­ket is. Ifjú Fürst Gyula arra nézve tesz kér­dést a kinevezendő kórházigazgató kisebb fizetése dacára fog e osztályt vezetni, amire megkapja a felvilágosítást, hogy nem. Nendtvich Andor indokolatlannak tartja a juncu­mot a fizetésrendezés és új szabályzat között, melynek elkészítésére még huzamo­sabb időre van szükség. Most vizsgálják fölül a belügyminiszter 20—30 éves leiratát, mely­ben az ügykezelést kifogásolja. Meg kell vizsgálni miben volt igaza a leiratnak, miben nem és ez nagy munkát vesz igénybe. Míg ezen szabályzatot az összes retortákon el­intézik, a fizetésrendezés nem várhat, mely különben alig jelent 2—300 koronás előnyt az orvosokra, akik magukat az új szabály­zatnak is készségesen alá fogják vetni. Ha­merli Károly a felszereléseket kifogásolta, ami nem tartozik a tárgyhoz. De megnyug­tatására mondhatja, hogy a hiányok pótlása már folyamatban van. Hajdú Gyula dr. a zárszó jogán ismé­telten kifogásolja a fizetések alacsony voltát, mivel a rajzoló és orvosok között mégis nagy különbség van. Az orvosokra súlyos teendők várnak, tudniok kell fizetésükért mennyi idejük van lekötve pl. inspekciójuk által. Ezért előbb ismerniök kell a szabályzatot és annak ismerete után mondhatják csak be­érik-e az új fizetési megállapítással. A közgyűlés nagy többsége elfogadta változatlanul a tancási előterjesztést. Az új adótörvények tudvalevőleg 1913. január 1-én lépnek életbe, amelyeknek elő­készítése és végrehajtása nagy munkát és így több munkaerőt igényel. Tekintettel arra, hogy a városi adóhivatal személyzete a jelenlegi munkával is túl van terhelve, a pénzügyigazgatóság átírt a városhoz, hogy a számfejtő osztály létszámát legalább négy új erővel emelje. A tanács javaslatára a közgyűlés elhatározta, hogy a XI. fizetési osztályba sorozással három adóbiztosi állást és 1000 kor. kezdőfizetéssel egy számgyakor­noki állást szervez, egyben felhatalmazást adott arra, hogy ez állások a kormányható­sági jóváhagyás bevárása nélkül november 1-től kezdve ideiglenesen betöltessenek. Hamerli Károly biz.­tas és társai indít­ványt nyújtottak be a villamos árammérők béreinek leszállítása iránt. Az indítványt, amelyet Hamerli Károly élőszóval hossza­san megindokolt, a közgyűlés a tanács javas­latára a villamossági részvénytársaság igaz­gatójának hatáskörébe utalta át. Birisits Géza biz. tag az Indóház utca gyalogjáróin nyilvános használatra szolgáló padok elhelyezése iránt tett indítványt. Mint­hogy e kiadások már nem illeszthetők be az idei költségvetésbe, a tanács a jövő évi költségvetés keretében fog konkrét indít­ványt tenni a padok beszerzésére nézve. Elhatározta a közgyűlés, hogy az Ágos­ton téri templomot toronyórával szereli fel. Abendhauser Mária óvónő évi nyug­díját 1110 koronában, özv. Károlyi Károlyné özvegyi nyugdíját 760 és özv. Singer Sán­­dorné özvegyi nyugdíját 400 koronában Valódi perzsaszőnyegek óriási nagy választékban ám alkalmi vétel folytán rendkívül olcsó árakon kaphatók Tauszig Árminnál Pécsett. Széchenyi-tér, „Pécsi Napló“ 1912. október 1.

Next