Pécsi Napló, 1913. augusztus (22. évfolyam, 174-198. szám)

1913-08-01 / 174. szám

1913 augusztus 1. „Pécsi Napló“ HÍRROVATUNK. — A máv. osztályfőnökök bemutatko­zása. Ma délelőtt 11 órakor Littke Jenő fel­ügyelő-üzletvezető bemutatta Visy László dr. pécsi főispánnak a holnap működését meg­kezdő pécsi üzletvezetőség osztályvezetőit: Menszáros Zoltánt, az általános I., Schöm­­­aszl Ödön felügyelőt (Szombathelyről) a pályafentartási és építési II., a mi régi kedves emberünket, Vörös Hindor főfelügyelőt a forgalmi és kereskedelmi II., Szikla Géza főfelügyelőt (Zágrábból) a vontatási IV., Fodor János főellenőrt (Zágrábból) az V. számosztály vezetőjét. Littke üzletvezető azzal mutatta be az üzletvezetőség főtiszt­viselőit a főispánnak, hogy az itt teljesítendő feladatok ellátásánál szíves támogatását ké­rik. Visy dr. szívélyesen fogadta a tisztelgő­ket, örömének adva kifejezést, hogy az üzletvezetőségnek Pécsett való fölállításával e város polgárságának régi óhaja teljesült. Arra kéri a Máv. tisztviselőit, tekintsék otthonuknak Pécs városát, ahol ők maguk és gyermekeik mindig jól érezzék magukat. A főispánttól Nendtvich Andor, kir. tan. polgármesterhez mentek, ahol ugyancsak a legbarátságosabb fogadtatásban volt részük. A polgármester készségesen megígérte, min­dent el fog követni, hogy a Pécsre helyezett üzletvezetőségi tisztviselők hamarosan meg­szokják és megszeressék a várost. A város­házáról a vármegyeházára mentek a tisztel­gők, akik ott a távollevő Szily Tamás főis­pánnál adták le névjegyöket, majd Szenge Ferenc alispánt keresték föl. A pécsi üzlet­vezetőséghez katonai parancsnoki minőség­ben egy őrnagyot is kinevezett a miniszter, aki ott a katonai szállítások dolgában intéz­kedik és mozgósítás esetén az üzletvezetővel karöltve intézkedik a vasútvonalon. Ez újabb intézkedése a hadügyi kormányzatnak, mely minden üzletvezetőség mellé katonai parancs­nokot rendelt. A Pécsre kinevezett őrnagy­nak, aki a legközelebbi napokban foglalja el pécsi állását, külön helyiséget rendeztek be. — Bírósági kinevezések, ő Felsége Bernolák Nándor dr. kassai jogakadémiai rendes tanárt a kassai ítélőtáblához bíróvá, Szugfili János nagy­kanizsai törvényszéki jegyzőt a Csáktornyai járás­bírósághoz albiróvá nevezte ki. — Iskolaszéki ülés. Majorossy Imre kir. tan. elnöklésével ma délután 4 órakor ülést tarto­tt az iskolaszék, melynek tagjai sorából­ az ülésen Lenkei Lajos, Nemes Vilmos dr., Ott Márton, Sziebert Nándor, Szuly János, választott és Ujváry Kamilla hivatalból tag vettek részt. Az ülést­ megnyitván az isk. elnök, megemlékezett a polgári leányiskola kiadott értesítőjéről, mely, miként a vizsgák ered­ménye oly, kitűnő, hogy az iskolaszék úgy az igazgatónak, mint a tantestületnek jegyző­könyvileg fejezte ki elismerését. Mivel Hoff­er Károly, a polg. leányiskola énektanítója bejelentette, hogy egészségi állapota kívánja, hogy továbbra ne tanítson, az igazgatónő fölhatalmaztatott, hogy megfelelő énekta­­nító kijelölése tárgyában az iskolaszéknek elő­terjesztést tehessen. Beberics Imre felügyelő igazgató még az elmúlt évben nyugdíjaztatását kérte. Akkor az iskolaszék úgy határozott, hogy tekintet­tel a városi elemi iskolák államosítására és az átadással járó teendőkre Reberics nyug­díjaztatását fölfüggeszti egy évre, mely idő most letelvén, Reberics a tanév kezdetével tényleges nyugalomba vonul. Nagy László tb. főjegyző, iskolaszéki jegyző ezzel kapcso­latban fölolvasta Ember János, kir. tanfel­ügyelőnek átiratát az iskolaszékhez, melyben tekintettel Beberics Imre 50 évet meghaladó tanítói, igazgatói majd felügyelői működésére, indokolt lenne, hogy kivételes szolgálatát a város a maga részéről is megfelelően ju­talmazza, hogy nyugdíja ne legyen kisebb, mint amilyen mostani javadalmazása, hogy ne kelljen élete alkonyán ismert szerény meg­élhetési igényeit leszállítania. A tanfelügyelő azt javasolja, hogy erre nézve vegye a város figyelembe az 1913. évi 13 te. 28 paragra­fusának intézkedését, mely az állami tanítók­nál megengedi az 1893. év előtt teljesített szolgálataik személyi pótlék alakjában való figyelembe vételét, mely 600 koronáig ter­­jedhet. Reberics 1893. előtt már 25 évig szol­gált, így 600 koronát lehetne részére megálla­pítani. Ez azonban a városra nézve nem lévén kötelező, az előadói jvaslaat utalással főként Rebericsnek mindig, a legfelső helyen is elis­mert érdemeire, másrészt mivel 11 évvel to­vább szolgált, sem­mint erre kötelezve lett volna, ami lényeges megtakarítást jelentett a városra, a Rebericsnek megjáró 3600 " törzsfi­­zetés, 500 " korpótlékon "fölül még 500 kor. személyi pótlékot javasolt nyugdíjába be­számítani, így Rebericsnek, ha ehez a pénteki városi közgyűlés hozzájárul, négy­ezer hatszáz kor. évi nyugdíja lenne, ami arról tesz majd tanúságot, hogy Pécs város megbecsüli taní­tóit most is, amikor iskolái már államosítva vannak. Az iskolaszék egyhangúlag magáévá tette a javaslatot, majd Tróber Etelka és Püspök Lenke részére megállapítván a kér­pótlékot, hozzájárult a felügyelő igazgató azon intézkedéséhez, hogy Zsabo­rszky Irmát ideiglenesen, mint segédóvónőt alkalmazza. A segédóvónői állás szervezése tárgyában javaslatot küld az iskolaszék a közgyűlésnek. — Augusztus 1. Kezdődik a vadászidény. Fölszabadul a nagy tilalmi idő s augusztus 1-én már szabad foglyot lőni. A fürjezés és foglyászás legkellemesebb időszaka augusztus, amikor még a fegyverdurrogás nem riasz­totta meg a mezők szárnyasait. Most még a foglyok bevárják a vadászt s egyenként kelnek Szárnyra, később csapatokba verődve nagy riadalommal egyszerre kelnek föl s messze szállnak le, úgy hogy már nehezebb a megközelítésük s csak csapatokra lehet lőni. Ugyancsak augusztus hó 15-én kezdődik meg a fácánra és nyúlra is a vadászás. A szentlőrinci járás déli részén, ahol a fácán eléggé elterjedt, az idén is lesz sok fácán, nyúl azonban a vármegye egész területén kevés van. Sehol se kímélik. Évről-évre lövik s igy lassan kint kipusztul az állomány. — Nemes apródok kinevezése. — Felsége Kis- Serényi gróf Serényi Miklóst és Jánost, a Teréziá­­num akadémia növendékeit nemes apródokká ki­nevezte. — Áthelyezett tanítónők. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter kinevezte Gulyásné Fili­­povics Irén szegedi állami felsőbb leányiskolái he­lyettes tanítónőt a kapuvári állami polgári leány­iskolához a XI. fizetési osztályba segédtanítónővé, Cholnokyné Furkó Mária mohácsi állami polgári leányiskolái segédtanítónőt jelenlegi minőségében az egri állami polgári leányiskolához helyezte át. — Útlevél- és Idegenforgalom. A pécsi rendőr­­főkapitányi hivatal július hónapban összesen 15 útlevelet adott ki. Kivándorlás címén 10, tanul­mány 3, művészi körút­­ és látogatás címén 1 út­levelet. 3 Északamerikába, 3 egész Európára, 1 az egész világra és 8 Németországba szólt az útlevelek közül. — A pécsi hotelekben és beszálló vendéglők­ben az elmúlt hónapban 256 idegen szállt meg. — A kötelező jégkárbiztositás. Baranya vár­megye déli részén lévő községeket ért nagymérvű jégkár, illetékes körökben ismételten kifejezésre juttatta a kötelező jégkárbiztosítás szükségét. A jobbmódú gazdák biztosítják termésüket jégkár és tűz ellen, de a szegényebbek egy világért se bizto­sítanak s amikor nagy elemi csapás éri őket, esze­veszetten jajveszékelnek, mert megélhetésük alap­jában rendült meg, mert kenyér és pénz nélkül maradnak. Ilyenkor fűhöz-fához kapkodnak, ható­sági támogatást, állami segélyt kérnek, kivándor­lásra készülnek, kéregetésre gondolnak ; mindenre inkább, csak a jég- és tűzkár ellen való biztosításra nem. Ebből is látszik, hogy a kisgazdák egy része még mindig gyámkodásra szorul. Törvényhozás útján kötelezőleg kellene a jég- és tűzkár ellen való biztosítást kimondani. Akkor az ország népeit nem érhetné oly nagy csapás, mint így. Sokszor esett már erről szó, de mindig elaludt az ügy. Értesülésünk szerint a vármegye őszi közgyűlésén indítványt tesznek, hogy a vármegye közönsége a kötelező jég- és tűzkár biztosítás érdekében intéz­zen föliratot a kormányhoz és a törvényhozáshoz s hasonló szellemű fölirat készítése és pártolás iránt keresse meg Baranya vármegye közönsége át­iratban a többi törvényhatóságot is. Az elhatáro­zásnak a kormánytól kellene kiindulnia, mert csak így lehetne eredmény. A törvényhatóságok föl­irataira — tapasztalat szerint — semmit sem ad­nak odafönt. Olvasatlanul kerülnek irattárba s mindörökre eltemetik valamennyit. — A pécsi villamos közúti vasút enge­délyokirata, melyet még Beöthy László adott ki julius 12-én a m. kir. minisztérium nevé­ben, ma jelent meg a Budapesti Közlönyben. Ezen engedélyokirat erejénél fogva Pécs szabad királyi város közönsége engedélyt nyer és kötelezettséget vállal arra­, hogy A) a királyi szabadalmazott pécs-barcsi vasút pécsi pályaudvarától az Indóház-utcán, Rákóci-úton és Irgalmasok-ut át a Széchenyi térig; B) a magyar királyi honvéd hadapród­iskola déli főkapujától a Szigeti országúton, Ferenciek-utcán, Király-utcán, Kossuth-utcán, Irányi Dániel-téren és Zsolnay Vilmos-utcán át a Zsolnay-gyártelep déli főkapujáig; C) az Irányi Dániel-tértől a királyi sza­badalmazott pécs-barcsi vasút Pécs kül­város állomásáig, továbbá az ennek közelében fekvő forgalmi telepig vezető vonalakból álló és földfeletti vezetékkel villamos üzemre berendezendő egyvágányú közúti vasutat megépíthesse és azt a jelen engedélyokirat tartama alatt a nyilvános személy- és áru­forgalom közvetítésére szakadatlanul üzem­ben tartsa. A Király­ utcai egyvágányú elrendezés ideiglenes jellegű. Engedélyes köteles a Király utca szabályozásának keresztülvitele esetén a kereskedelemügyi magyar kir. miniszter e részbeni fölhívására a kétvágányú elren­dezést e helyen bármikor létesíteni. Az engedély tartama korlátlan időre szól. A 19 paragrafusból álló engedélyokirat pontról­­pontra megjelöli a város kötelességeit és jogait, melyekből még a következők általá­nos érdekűek: A menet- és szállítási díjak a jelen engedély­­okirat tárgyát képező villamos közúti vasút szá­mára a következőkben szabatnak meg : a) A legmagasabb menet-, illetve podgyász­­viteldíjként a Pécs szabad királyi város közönsége és a közúti vasút üzemének vitelére alakítandó részvénytársaság nevében a „Ganz-féle villamos­­sági részvénytársaság budapesti cég között a villamos vasút üzemének vitelére vonatkozólag kötött szerződés 14. és 15. paragrafusaiban meg­határozott menet-, illetve podgyászviteldíjak szed­hetők. b) Az áruk szállításánál alkalmazható legma­gasabb fuvardíjak a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter jóváhagyását igénylő mindenkori árudíjszabásban állapíttatnak meg. Engedélyes a vasút üzletét mindenkor olykép fogja vezetni, hogy díjszabási intézkedései a hazai ipar és termelés érdekeivel összhangzásban le­gyenek. Az állami tisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbízásából, vagy állam érdekeinek ezen engedélyokirat alapján való megóvása végett vagy jövedéki célokból a vasutat használják és azt, hogy az illetékes hatóság által megbizattak, igazolják, atimálháikkal együtt ingyen szállítandók. Engedélyes a rokkantság vagy öregség folytán szolgálatképtelenné vált alkalmazottairól és azok hozzátartozóiról akár nyugdíjintézet alkotása, akár más a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter által elfogadhatónak talált módon gondoskodni tartozik. Engedélyes köteles a postát a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter kivonatára számtani. Amennyiben a közúti vasút postaszállításra igénybe vétetnék, a postaszállítás feltételei és a postaszállításért adandó kárpótlás iránt szerződés lesz kötendő, mely a magyar királyi kereskedelem­ügyi miniszter jóváhagyását igényli. A vasút üzlete tárgyában az igazgatóság és az alárendeltjei, vagy az utóbbiak között váltott szolgálati levelezés a jelen engedélyezés tárgyát képező vaspályán a vasúti közegek közvetítésével postabérmentesen szállítható. A császári és királyi közös hadseregnek, vala­mint a honvédségnek a parancsőri szolgálatban levő altisztjei és katonai használatára kötele engedélyes Pécs szabad királyi város területén levő minden egyes laktanya részére évenként két­­két darab előmutatóra szóló, a katonai vonat­parancsnok részére pedig 1 darab szabadjegyet az illetékes katonai hatóságnak rendelkezésére bocsátani. Köteles továbbá az engedélyes feltétlenül alkalmazkodni azon határozatokhoz, amelyek a hadsereg, haditengerészet és a honvédség kiszol­gált altisztjeinek alakalmazására vonatkozólag az 1873. évi II. törvénycikkben megállapitják. 3

Next