Pécsi Napló, 1913. október (22. évfolyam, 225-237. szám)
1913-10-05 / 225. szám
1913. október 5. »,Pécsi Napló" nem lehet más, mint hogy e hálózat tervének elkészítésénél, amikor elkészítik a gázforrások útjának nyomjelzését, ott legyen Pécs is és a gáz megfelelő fölhasználása, illetőleg a városi polgárság és városi pénztár részére való hasznosítása már a mi, illetőleg a városi vezetőség dolga lesz. Csak a nagy távolság meg ne ijesszen senkit, mert a távolság a forrásoktól Pécsig nem sokkal nagyobb, mint Budapestig. A távolsági különbség pedig ilyen nagy dolognál alig lehet akadálya annak, hogy bekapcsoltassunk az országos hálózatba. A pécsi villamos vasúti szabályrendelet. — Saját tudósítónktól. — Pécs, október 4. A pécsi villamos vasút forgalma tárgyában Oberhammer Antal rendőrfőkapitány elkészítette a szabályrendelet-tervezetet, mely a közrendészeti bizottság legközelebbi ülése elé kerül. A szabályrendelet-tervezet, illetékes helyen nyert értesülés szerint, úgy a kereskedelmi, mint pedig a belügyminiszter jóváhagyására számíthat. A szabályrendelet 17 pontból áll s kiterjeszkedik mindarra, ami a villamos vasút megindulásával, a forgalommal és a közrendészettel, továbbá a vasúttal magával is kapcsolatban van. A főbb rendelkezéseket az alábbiakban ismertetjük. A villamos vágányokon megállni, vagy azokon járműveket, lovakat s más állatokat megállítani tilos. Az építési anyagokat, vagy más tárgyakat a sín külső szélétől, a Széchenyi-tér, Irgalmasok utca, Ferenciek-utca, Király- és Kossuth Lajos utcákban 70 cm., a többi utcákban és tereken pedig 120 cm. távolságon belül tilos lerakni. Eltiltja a szabályrendelet a járműveknek a pályatesteken való közlekedést, kivéve ott, ahol kitérés miatt annak használata elkerülhetetlen, de ilyen esetekben is csak úgy szabad használni, hogy a villamos kocsik menetrendszerű közlekedését ne zavarják az átkelő járművek. A villamos vasút mentén fekvő sarokházaknál a járműveknek a mellékutcákban kell miállniuk. A Király- és Ferenciek-utcákban teherszállító járművek nem közlekedhetnek. Ez a rendelkezés persze nem vonatkozik azokra a járművekre, amelyek az említett két utcába visznek, illetve onnét hoznak valamiféle terhet. A villamos kocsik előtt s után, vagy mellett futni tilos. Gyermekek ilynemű őse-Fáni: Látom 1 Jónás: Az első szóra felébredek mikor reggel odaszólsz nekem „Jónás steh auf 1“ Fáni: Hallgass Jónás 1 Itt vannak többen is ! Ne blamirozz engemet 1 Du hast recht ! Jónás .*■ Na alsó 1 Ich hab immer recht 1 Azért mert én bestimmt nem tudom kitől van ez a keringő... azért még énnekem lehet fülem ! Fáni (nagyon dühösen) : Elég Jónás! Jónás (indignálódva): Nincs fülem! Fáni: Du hast recht mein Kind ! Van füled ! Két nagy füled van. Akár egy szamárnak. Du hast recht! Jónás : Lecerlich ! Mi vagyok én ? Egy... egy.. Fáni: Te vagy egy zeneszakértő, egy intelligens ember. Füled is van. Kettő. Wass wast noch? Jónás (éppen vége a zenének) Brávó ! Brávó (erősen tapsol): Fáni (szintén tapsol): Dass war zehr hüpsch ! Jónás : Noch einmal, noch einmal! Fáni: Zei ruhig Jónás ! Azt nem szokták kiabálni. Höchstens, hogy volt! Ezt is elég egyszer... félhangosan... Jónás : Gut ist! Bemegyünk az alpesi faluba ? Fáni: Oda nem megyünk. Te nagyon sokat jársz nekem az alpesi faluba. Az a kis szőke énekesnő nekem sehogyse tetszik. Jónás: Néked nem tetszik, tetszik nekem ! Fáni: Na eben darum nem tetszik ! Menjünk haza! A gyerek biztosan felébredt azóta. Jónás : Alsó gyerünk haza ! Siposlekményéért a szülőket vagy gyámokat vonják felelősségre. Az utasoknak a villamoskocsik ablakaiból kihajolni, továbbá bármit kidobni, a kocsi megállása előtt le- vagy felszállni tilos. A le- vagy felszállás mindig a kocsi járda felőli oldalán történik. Ha a „Meglelt“ táblát lebocsájtották, többé nem szabad felszállni. Ittas, garázdálkodó, ragályos, vagy undorító betegségben szenvedő, tisztátlan külsejű és töltött fegyvert hordó egyének a kocsikban nem foglalhatnak helyet. Kutyákat, vagy más állatokat a villamoskocsikba vinni tilos. Csak olyan podgyász vihető a kocsikba, ami az ülés alatt elhelyezhető. A villamoskocsik belsejében dohányozni, köpködni, a többi utasokat illetlen magaviselettel terhelni tilos, akik a vasúti alkalmazottnak rend és csend felszólítását célzó figyelmeztetését nem respektálják, azok rendőri segítséggel eltávolíthatók a kocsikból. Zárt kocsikban ablak vagy ajtó csak akkor tartható nyitva, ha az ellen senki sem tiltakozik. Mihelyt valamely utas az ajtó vagy ablak bezárását kívánja, azok bezárandók. A villamos személyzet köteles előzékeny és ildomos lenni a közönséggel szemben s nőknek, gyermekeknek s öregeknek a le- és felszállásnál lehetőleg segédkezni. A szabályrendelet ellen vétők száz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatlanság esetén pedig megfelelő elzárással bűntetteinek. Ezek a fontosabb rendelkezések. Magát a szabályrendeletet, ha miniszteri jóváhagyást nyert, minden villamoskocsiban kifüggesztik. Később természetesen, ha a szükség úgy kívánja, külön főkapitányi rendeletek fognak intézkedni a szabályrendeletben netán nem érintett dolgokról. (Egyes utcarészek teljes elzárása a kocsiforgalomtól stb.) —---- ------------------------------------ -- ------- - - ' T Közélelmezés a városokban. Pécs, szeptember 27. A mindennapi élet gondja legnehezebb a városban, mert ott a közélelmezés igényeinek kielégítésére aránylag elenyészően csekély a termelés. Kisebb népességű helyeken, ahol csaknem mindenki termelő, a megélhetés különös gondot nem okoz ; a városokban azonban túl nagy a népesség s jóformán mindenki a piacról él. Ha a piacra szállított élelmiszerek nincsenek megfelelő arányban a város fogyasztó népességének számával, akkor beáll a drágaság, beáll a kényszerhelyzet, élelmiszeruzsora, a készpénzből élő nagy sokadalom kizsákmányolása. A legutóbbi pécsi példa fényesen rávilágított a helyzetre. Amíg a hetivásáros falusi atyafiak hitvány terményeire volt a város közönsége reákényszeredve, arra a pár száz véka terményre : a paradicsom kilóját 24 —28 fillérjével mérték. Most, hogy a budapesti kofák alig négy nap alatt, több mint kétszáz métermázsa paradicsomot szállítottak Pécsre ; egyszerre 12—16 fillér lett a legszebb, legjobb paradicsom kilójának az ára. El is látta magát az egész város egy esztendőre paradicsommal. A város hatóságának gondoskodni kellene róla, hogy nagyobb termelő vidékekről, uradalmakból ilyen nagy mennyiségben szállítsanak Pécsre egyéb terményeket is. Burgonyát, babot, lencsét, zöldséget vagyonszámra kellene piacunkra szállítani s akkor a jó falusiak megehetnék maguk a paradicsomukkal együtt összes terményeiket, a melyeket kosárszámra, literszámra kicsi- A hágai békepalota vázái. Pécs, október 4. Zsolnay Miklós gyáros, főrendiházi tag úr, szíves előzékenységéből alkalmunk volt megtekinteni a Zsolnay gyárak festészeti műtermében a hágai békepalota részére készülő vázák pályanyertes tervét és eredeti nagyságban felállított gipsz mintáját. A pályanyertes mű készítője, mint annak idején említést tettünk róla, Sikorski Zsolnay Miklós, Sikorski Tádé gyárigazgatónak nagytehetségű fiatal műépítész fia, aki alighogy végezte a műegyetemet, máris ismételten pályadíjat nyert és magára vonta nem kis mértékben az illetékes körök figyelmét. Most is a széles alapokra fektetett pályázatban első ízben kitűnt s a második szűkebb pályázatból is az ő neve került ki győztesen. A Zsolnay gyárak szobrászati műhelyét immár egy hónap óta foglalkoztatja a békepalota monumentális vázája mintájának elkészítése, mely a napokban nyert befejezést. Sikorski Zsolnay Miklós most végzi mintáján a befejező munkálatokat. A váza a Zsolnay gyárat technikailag elsőrendű feladat megoldása elé állítja, így ha a vázák elkészülnek s a maguk helyén állanak a békepalotában, időtlen időkig a magyar kerámiai műipar, az egyedül álló Zsolnay név dicsőségét fogják hirdetni a mai életképes modern fejlettségében. A váza, mely hasonlatosan a Zsolnayszobor alapanyagához, plutonit-anyagból készül, de felfogásban és kivitelben teljesen eltér az eddig szokásos vázák sablonjától s újszerűségével, fölépítésének valóban monumentális voltával, igazi értékes formai szépségével, első tekintetre megragadja a szemlélőt. Az egész váza talapzatával együtt öszszesen két méter és öt centiméter magas. Tehát már szokatlanul nagy méreténél fogva is hatalmas arányokat ölt és erősen dekoratív hatású, amit a palota belső komoly román díszítése is megkíván. E szerint a váza is román ízlés szerint készült, mégis bele van adva minden régi magyar karakter, magán hordja a magyar munka minden jóra való 3 nyecskén hoznak be városunkba és itt gyalázatos módon, méregdrágán árusítanak. A város hatósága immár tisztában lehet azzal a szomorú és fölháborító valósággal, hogy a falusi nép a város közönségét csak arra valónak tekinti, hogy élelmiszereivel kiuzsorázza. A budapesti piacokat tanulmányozni kellene s a központi vásárcsarnok fölvilágosítást adna, hogy hol, mit termelnek túlnyomó mennyiségben. Ezekre a helyekre irni kellene, hogy Pécsre is szállítsanak nagyban. Az ötvenezer lakost fölül haladó város népét nem láthatja el egy vármegye termelő közönsége, különösen olyan, amelyik a város fogyasztó közönségének kizsákmányolására utazik. Nagy termelőkre, nagyban szállítókra van Pécsnek szüksége, akik nem literrel, hanem métermázsával mérnek, akik nem kosárban, hanem vasúti teherszállító kocsikban özönével szállítják a terményeket. A fogyasztó közönség régente 3—4 tál ételt fogyasztott az ebédre, manapság a legtöbb háztartásban 1 —2 tál ételre is alig telik. A régi jó világban azért éltek az emberek, hogy ehessenek, most csak azért esznek, hogy élhessenek. A bajon segíteni kell, mert különben még nagyobb lesz a városokban a nyomorúság. Úgy kell a pécsi piac ellátásáról gondoskodni, hogy a falusi termelők nélkülözhetők legyenek. Mindjárt olcsóbb lesz minden. Ami drága, ott kell hagyni, hadd rothadjon el az árusító nyakán, kiváló bor- és lithiumos gyógyforrás vese- és hólyagbajoknál, köszvénynél, czukorbetegségnél, vörhenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. — Természetes vasmentes savanyuviz. Kapható ásványvizkereszte(lésekben és QPHINTPQ APPOT Szinye-Lipóczi Salvatorforrás vállalat, a gyógyszertárakban. ObliLLiCO nOUO I Budapest, V. Rudolf-rakpart 8. ^