Pécsi Napló, 1915. február (24. évfolyam, 26-48. szám)
1915-02-02 / 26. szám
o. katlan fontosságának tudatától lesznek áthatva és hogy önöket ugyanaz a hazafias lelkesedés fogja vezérelni, amelyet a birodalmi tanács hat hónappal ezfelött kifejezésre juttatott és amelyet a császár s Oroszország önöktől elvár. Vasárnapi távirataink. Tüzérségünk sikerei. Budapest, jan. 31. (Hivatalos jelentés.) A Duilajec és a Nida mentén tegnap a tüzérség mindkét oldalon élénk tevékenységet fejtett ki. Tüzérségünknek, amely az utóbbi időben már több ízben jó eredménynyel tüzelt, tegnap is sikere volt. Az ellenség néhány lövészárkot leghevesebb tüzelésünk közben kiürített. Orosz-Lengyelországban az arcvonal többi részén is időnként ágyuharc folyt. A Kárpátokban a nap nyugodtabban telt el. Az erdős hegységben néhány, közvetlenül a szoros magaslatoktól északra fekvő állásért még folyik a harc. Höfer altábornagyőzést is elsülyesztett. Ennek a hajónak a legénysége is kapott annyi időt, hogy biztonságba helyezhette magát. A legénység már meg is érkezett Liverpoolba. A nagy főhadiszállás jelentése : Nyugati hadszíntér . Flandriában tegnap csak tüzérségi harcok folytak. Cuinchynél a labassée—bethunei úttól délre, valamint Carencynél (Arrastól északnyugatra) a franciáktól egyes lövészárkokat elfoglaltunk. — Keleti hadszíntér: A keletportországi határon nincs semmi újság. — Lengyelországban Borzymownál, Lowictól keletre az oroszoknak egy ellenünk intézett támadását visszavertük. Legfelsőbb hadvezetőség. A Kárpáti győzelem részletei. Budapest, január 31. (Eredeti távirat.) A hadsereg-főparancsnokság részéről közlik: Az Erdős-Kárpátoknak a lupkovi szorostól délkeletre fekvő hágói már ismételten a leghevesebb harcoknak voltak színhelyei. Ezek az orosz-lengyelországi és nyugat-galiciai nagy hadműveletektől messze távoleső pontok az ellenségre állandóan nagy vonzóerőt gyakoroltak, hogy birtokbavételükkel a Magyarországba való betörés különböző útjait nyitva tartsa. Különösen az uzsoki szoros, a vereckei és muszkovi nyereg cseréltek az utóbbi hónapokban gyakran gazdát. Ezeknek az átjáróknak északi és déli mellékterepét a számos harc következtében lövészárkok szelik át és akár északról, akár délről jövő támadásnak több egymás mögött fekvő jó pozíció ellenállását kell leküzdenie. Miután csapatainknak december végén sikerült négy napi hősi harcok után az uzsoki hágót az oroszok kezéből kiragadni, ott harcoló csoportunknak január 1-én a túlerőben levő ellenség elől a gerincmagaslatról a legközelebbi magaslati vonalra kellett visszavonulnia. Ettől a naptól fogva a hágó birtokában maradt az ellenségnek, amelynek utóbb sikerült úgy az Ung völgyében, mint más átjáróknál is a dél felé vezető völgyekben mindinkább tért nyernie. Ezen az arcvonalon ilyenképen csapataink még néhány nappal ezelőtt Révhelynél, Vezérszállástól és Volóctól délre, továbbá Ökörmezőnél, Német-Lonkvánál és Kőrösmezőnél állottak. Az ellenségnek további előnyomulására irányuló ismételt kísérleteit újra meg újra visszautasítottuk. Erre következtek a hágók magaslatainak visszafoglalására irányuló támadásaink, amelyek mindenütt teljes sikerre vezettek. Terep- és időjárási visznyok által rendkívül megnehezített többnapi harcokban az ellenségnek egyik állását a másik után foglaltuk el; a harcbavetett orosz erősítések és számos az ellenség részéről megkísérelt ellentámadás ellenére naponta tért nyertünk és végre mindenütt elértük a hágók magaslatát. Az ezekben a nehéz harcokban itt alkalmazott aránylag gyenge csapatok teljesítménye rendkívüli volt. A december második felében indított legutóbbi orosz ellenoffenzíva óta a keleti szárnyon és a középen némileg visszaszorított kárpáti arcvonalunkat az összes átjárók birtokbavételével ismét helyreállítottuk. Elsülyesztett angol gőzösök. Berlin, január 31. (Ered. táv.) A Reuterü ügynökség londoni jelentése szerint az U. 21. német tengeralattjáró e hó 30-án reggel a Bon Grunchen angol gőzöst az Ír-tengerben elsülyesztette. A legénységnek annyi időt engedtek, hogy a hajót elhagyhassa. Később a legénységet egy angol hajó Flootwoodba vitte. Újabb angol jelentés szerint ugyanez a tengeralattjáró ugyancsak január 30-án a déli órákban Liverpooltól nyugatra egy másik nő .Pécsi Napló* 1915 február 2 Hogyan kémkednek az orosz tisztek? Az elmúlt hetekben több hivatalos jelentés említést tett arról, hogy az orosz tisztek kémkedéseikben az osztrák-magyar hadsereg uniformisát használták. A jelentéshez azt is hozzáfűzték, hogy az ilyen hadicsel katonának nincs megengedve és az elfogott kémekkel nem mint katonákkal bántak el. Egy 44-es baka, aki a napokban érkezett haza Kaposvárra sebesülten a harctérről, mellén a vitézségi éremmel, érdekes kémkedési esetet mondott el a „Somogyvármegye“ tudósítójának. — Sikeres csaták után, — mondotta, — egyik nagyobb orosz helységet hódítottunk meg. Csapataink egyik felét éjszakára beszállásolták a községbe, másik fele pedig teljesen felkészülten, a község előtt levő síkságon töltötte az éjszakát. Én is kint voltam a lövészárkok között és éjféltől hajnali két óráig őrszolgálatot teljesítettem. Hideg, zordon éjszaka volt. Fél egy felé a hó is elkezdett esni és éh dideregve, hosszú léptekkel mértem fel a posztot. Minden zajra éberen figyeltem és magamban úgy kívántam, hogy bárcsak történnék valami. — Kívánságom csakhamar teljesült is. Néhány perc múlva halk lépéseket hallottam hátulról és amire hirtelen megfordultam, egy magas, szikár, sötét alak állott öt lépésnyire előttem. Lekaptam a fegyvert és kiáltottam: — Halt! Werda ? — Nem látod, hogy feljebbvalód vagyok, — szólt nyugodtan. — Én jobban oda néztem és akkor láttam, hogy rövid felsőkabát van rajta, két aranycsillaggal és a huszárok sujtásával. A fején azonban nem volt csákó, hanem közönséges szürke sapka. Mindjárt gyanakodni kezdtem, de azért visszaakasztottam a vállamra a fegyvert és feszesen megálltam. — Melyik divízió van itt, — kérdezte rossz németséggel. A kérdésre nem válaszoltam. — Te hányadik ezredben vagy — falgatott tovább. — Ha maga tiszt ar, akkor azt magának jobban kell tudni — feleltem. — Ehogy mersz velem feleselni, — ordított most már. Vagy megmondod azonnal vagy felőlek. — Ebben a pillanatban revolveréhez kapott, de én hirtelen ráugrottam, torkon ragadtam és a földre tepertem. Nagyon erős ember volt, csak hosszas dulakodás után hiltam a revolverét elvenni, de rögtön egy másik pisztoly csöve villant meg kezében. Ekkor már gondoltam, hogy ennek a fele sem tréfa és a Mannlicher agyával úgy fejbevágtam az ipsét, hogy mindjárt elszédült. A két kezét most jó erősen hátrakötöttem, úgy, hogy a kabátja kigombolódzott elől és kivillant alóla az orosz egyenruha ... — Mikor jött az őrség, hogy felváltson, magammal vittem a még mindig elájult „hadizsákmányt“ is. Azonnal jelentést tettem az esetről az ezredesnek, aki maga elé hozatta az orosz tisztet. Addigra már magához tért. Kivették belőle, hogy százados a vezérkarnál és kémkedésével az éjszakai támadást akarta előkészíteni, de nem tudták, hogy mi mekkora haderővel tartjuk megszállva a községet. Engemet meg is dicsért és azt mondta, hogy ha tudta volna, hogy magyar baka áll a poszton, nem „rockírozta“ volna meg a veszélyes kísérletet. — Hát az orosz tiszt rosszul is járt, mert még aznap hajnalban agyonlőtték, én meg néhány nap múlva megkaptam ezt a kis éremet, ni! És büszkén mutatott az elpiszkolódott szalagon lógó vitézségi ezüst éremre a magyar baka. A lisztkeverék újabb szabályozása. A m. kir. minisztériumnak 411/1915. M. E. számú rendelete, a búza- és a rozsliszt kenyérlisztpótló anyagokkal való keverése arányának módosításáról. A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912: LXIII. törvénycikket és a hadiszolgáltatásokról szóló 1912 : LXVII. törvénycikket kiegészítő *1914: L. t.-c. 4. §-ában nyert felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §• A búzából a m. kir. minisztériumnak 1914. évi november hó 28. napján 8681/1914. M. E. szám alatt kiadott rendelete 2. §-ának 3. pontja és utolsó bekezdése értelmében előállított egyfajta kenyérlisztet és sima őrlésű lisztet, úgyszintén a rozsból az idézett rendelet 4. §-a értelmében előállított egységes minőségű rozslisztet vagy a búza- és rozsliszt keverékét ezentúl az előállítandó lisztkeverék összsúlymennyiségének 50%-át kitevő árpa-, tengeri-, burgonya- vagy rozsliszttel (de nem rizstakarmányliszttel) kell keverni. Ugyanez a keverési arány irányadó akkor is, ha az idézett rendelet értelmében a kenyérlisztpótló anyagokból kétfélét együttesen használnak a keveréshez. Egyebekben az idézett rendelet szabályai érintetlenül maradnak. 2. §. A sütők, pékek és kenyérgyártó vállalatok búza-és rozskenyér előállításához szintén csak a jelen rendeletnek megfelelően kevert kenyérlisztet használhatnak. Egyébként a m. kir. minisztériumnak az eladásra szánt kenyér előállításának és forgalombahozatalának szabályozása tárgyában 1914. évi december hó 2. napján 8800/1914. M. E. szám alatt kiadott rendelete érintetlen marad. 3. §. A jelen rendelet életbelépte előtt az eddig fennálló szabályoknak megfelelően kevert búza és rozslisztkészleteket az eddigi szabályok szerint lehet 1915. év február 15-ig forgalomba hozni és kenyérsütéshez felhasználni. 4. §• Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe és hatálya a magyar szent korona országainak egész területére kiterjed. Horvát- Szlavonországokban ezt a rendeletet, amennyiben végrehajtása az ottani önkormányzat körébe tartozik, a bán hajtja végre. Budapest, 1915. évi január hó 27. napján. Gróf Tisza István s. k., m. kir. miniszterelnök. Tisztjeink. — A hadügyminisztérium sajtóosztályától. Derék hidász- és árkászcsapataink kötelességérete és áldozatkészsége jelenleg különösen a déli harctéren nagy mérvben igénybe lesz véve. A leghevesebb golyózáporban sokszor órákig tartó nehéz, felelősségteljes pontos munkát kell nyugalommal és hidegvérrel végezniük, miközben a harcban való közvetlen részvételnek kétségtelenül elterelő hatása, a saját fegyverünk kihasználásra sem jöhet. Gyakran minden fedezet nélkül ki vannak téve az ellenség golyóinak és mégis pontosan és lelkiismeretesen kell végezniük a napi munkát, melynek használhatóságától gyakran nagy csapatrészek sorsa függ. Hidász- és árkászcsapataink tisztjei és legénysége gyakran részesült is ám a megérdemelt elismerésben. Többek között Schütz Ottó 2. árkászzászlóaljbeli százados a hadiékítményes katonai