Pécsi Napló, 1915. április (24. évfolyam, 74-96. szám)
1915-04-01 / 74. szám
1915. április 1 „Pécsi Napló“ Csokonay, Erzsébet, Grundier, Hold, Kata-lin, Kis, Könyök, Márton-u., Meszesi-dűlő, Orsolya, Pucher, Sándor-u., Szabolcsi országút, Újvilág-utca, Diós dűlő, Meszesi dűlő. A X. kerülethez : az Alsó-Balokány-utca, Balokány liget, Basamalomi-út, Ditz malom, Farkas István, Felső-Balokány, Felső-Vámház, Halász, Harangöntő utcák, Kis-Balokány-dűlő, Kossuth Lajos, Lánc, Major, Temető, Zsolnay Vilmos utcák. A XI. kerülethez : a Pécsváradi országút, Mohácsi országút, Czerék dűlő, Üszögh állomás, Gyárváros. A XII. kerületben: az Andrásakna, Bánomi-út, Borbálya-u., Cassián telep, Czerékvölgy, Flórián, Gesztenyés-ut, Istenáldásvölgy, Gesztenyés dűlő, Káposztás völgy, Károlybánya, Károly-ut, Kórház-ut, Lámpás völgy, Alsó-Gyükics, Nagybánya völgy, Plebánia-ut, Sétatér-ut, Rigóder-Szabolcsiút, János kút, Rigóder dűlő, Égetthegy, Fekete hegy, Pipagyujtó. Magának a lisztnek kiadása ifjú Türr Mihály pécsi malomtulajdonosnak 9 és Resch János malomtulajdonosnak 6 elárusító fiókja útján fog történni. Ezek az elárusító fiókok a következő helyeken vannak a következő elárusítókkal, és pedig Türr Mihály fiókjai : 1. Zsolnay Vilmos utca 19. sz. alatt, Varga Józsefné elárusító; 2. Kossuth utca 23. sz. alatt, Körösztös Lajos; 3. Zöldfor utca 4. sz. alatt özv. Purger Péterné; 4. Jókai-tér 6. sz. alatt özv. Schneider Istvánná; 5. Szigeti országút 2. sz. alatt Barrois Árpád, 6. Siklósi utca 28. sz. alatt Fuchs Ádám ; 7. Felsővámház utca 43. sz. alatt Ninits Olga ; 8. Szigeti országút 63. sz. alatt özv. Gröbeldinger Miklósné és 9. Mohácsi országút 2. sz. alatt Jurányi Istvánná. Resch János elárusító fiókjai pedig a következők: 1. Zsolnay Vilmos-utca 32. sz. alatt Resch János elárusító ; 2. Kossuth-utca 19. sz. alatt Schneider Anna ; 3. Tettye-utca 4. sz. alatt Mayer Józsefné ; 4. Jókai-tér 9. sz. alatt özv. Cserta Lajosné; 5. Siklósi-utca 16. sz. alatt özv Türr Jánosné és 6. Szigeti országút 12. sz. alatt Resch Mari. A liszt kiszolgáltatásához szükséges utalványok 2 kg. és 1 kg. mennyiségekről lesznek kiállítva ; azt a körülményt, hogy mely család lesz jogosítva 2 kg. és melyik csak 1 kg.-nak felvételére, a családtagok számának figyelembe vételével a kerületi utalványkiosztó bizottságok fogják megállapítani. A város tanácsának a jelzett célra mintegy 12.700 kg. finom liszt áll rendelkezésére s igy ebből 2 kg.-mos adagok mellett 6350. 1 kg.-os adagok mellett pedig 12.700 családot áll módjában ellátni; tekintve azonban, hogy Pécsett a családok száma ennél jóval nagyobb, abban az esetben, ha a szétosztásra kerülő lisztből olyanok is részt kérnének maguknak, akik finom liszttel már rendelkeznek, ebből az aránylag csekély lisztből a város minden egyes családja részére nem jutna. Minthogy pedig a szóbanforgó liszt mennyiséget a város tanácsa kizárólag csak a városnak finom liszttel el nem látott lakói részére szerezte be, a hatóság pedig joggal számít a város emvi " liszttel már rendelkező lakóinak önzetlenségére és bizton reméli, hogy a szétosztásra kerülő lisztből ezek a maguk részére nem fognak kérni, ezen az utan, nem igyekeznek készletüket gyarapítani és nem vonják el a csekélyke finom lisztet, azoktól, akiknek lisztjük egyáltalában nincsen. Csak ilyen önzetlen magatartás mellett lesz megvalósítható az a szép cél, amelyet a város hatósága ennek a lisztmennyiségnek beszerzésével és forgalomba hozatalával elérni akart, hogy t. i. a húsvéti ünnepekre mindenkinek módjában legyen a kalácssütéshez szükséges finom lisztet magának biztosítani. Az 1., 2., 3., 6. és 11. sz. bizottságoknál d. u. 26-ig, a 4., 5. és 8., 9., 10. sz. bizottságoknál d. e. 9-12-ig és d. u. 2—6-ig, a 7. sz.-nál d. e. 8-12-ig és d. u. 2—6-ig vehetők át az utalványok. A 12. sz. (Pécsbányatelepen működő bizottság) ezúttal nem szolgáltat ki utalványokat mint hogy Pécsbányatelep el van látva megfelelő mennyiségű finomliszttel. Huszárjaink bravúrja. A kárpáti és a délgaliciai csatatereken dicső seregeink mindenütt eredményesen nyomulnak előre, hasonló sikereket értünk el Bukovinában is. Az oroszok makacsul ragaszkodnak pozícióikhoz, védik hadállásaikat és óriási erőket dobnak harcvonalba, hogy ne kellessen nekik visszavonulniok. Az orosz támadások a legtöbb helyen összeomlottak és még csak a védekezésre is alig tudnak szorítkozni. A kárpáti harcoknak igen sok érdekes epizódja akadt. Egy nagyon jellemző esetet itt közlök : Dicső honvédeink és a vitéz német csapatok nem ismernek sem fáradtságot, sem akadályt, mit ez az időjárás magával hozott, hanem emberfölötti önfeláldozással verik a muszkát és védik szép magyarországi határainkat. Dacára ennek a rettentően abnormis időjárásnak, mely egyik végletekről a másikba megy át, csapataink a Kárpátok I... szorosan jó négy-öt kilométerre verték túl az orosz csordát és kényszeritették gyors visszavonulásra és igy már bent vagyunk Galicia földjén. Egy ilyen rendetlen orosz visszavonulásnál történt, hogy 12 somogyi huszárt küldtek ki patrullnak a menekülő orosz után, hogy kémleljék ki, merre vonul az orosz, hol áll meg s,hadaállásainak megfigyeléséről hozzanak értesítést. A tizenkét somogyi szittya egy őrmesterrel az élén elvágtatott, mint a förgeteg az ellenség felé, mintha az oroszokat legalább is Pétervárig akarnák zavarni. Egy erdei után, kiérve az erdőből, az őrmester lova egy horkanással hirtelen megállt: — Halt ! — kiáltja az őrmester — nem látjátok ? ! Majd beleszaladtunk az ellenség gyomrába. S tényleg egy domb oldalán oroszok voltak, rettenetesen küzködtek egy ágyú vontatásán, mely a visszavonulásnál elmaradt tőlük. A somogyi huszárok, még mielőtt észrevették volna őket, visszanyargaltak az erdőbe. Leugráltak a lovaikról és mindegyik egy fához állt és a karabélyaikkal rettenetes tüzelést indítottak az oroszokra. Midőn már minden töltényt kilövöldöztek, fölugrottak újból a lóra és kardot rántva, neki az oroszoknak. Ezek azt hitték, hogy tele van az erdő ellenséggel, otthagyták az ágyút, eszeveszett rohanással eldobálva fegyvereiket menekültek. A huszárok utánuk. Egy huszár, miután az ágyúhoz értek, fölteszi a kérdést: — De ki a fene fogja ezt most hazahozni a mi csapatainkhoz ? — Hát utánuk fiuk! Fogjunk legalább annyi oroszt is, akik ezt az ágyút hazahozzák ! S azzal mind a nyeregbe és utána a menekülő oroszoknak, kikből tizenhatot utolértek, foglyul ejtettek és visszahajtották őket az elhagyott ágyúhoz. Itt a tizenhat orosz foglyot és két huszárlovat elébe kötötték az ágyúnak és igy eljutottak a mi frontunkig a somogyi kemény gyerekek. Az ezredes maga elé rendelte őket és szigorú hangon rájuk förmedt : — Miért küldtelek én ki benneteket, mi ? Oroszokat fogni ? S nem terepszemlére ? Mi ? Nem földerítésért ? Mi ? Parancs, parancs ! Katonának mindig az a fő! Megértettétek ? Most megbüntetlek, haditörvényszék elé állíttatlak benneteket ! De a tizenhat kifáradt oroszra és az ágyúra tekintve, megelégedett mosolyra nyílt ajka s megveregette a somogyi fiuk vállát és megjegyezte, hogy hősiességükért fölterjeszti őket a hadvezetőséghez kitüntetésre. Uj évnegyed. Soha nagyobb jelentősége, nagyobb értéke nem volt a napilapnak, mint ma, a világháború idején, amikor szárazon és vizeken folyik az öldöklő harc s milliók élete, létérdeke forog kockán szünet nélkül, napnap után, amikor aggasztó gonddal kétség és remény közt függ mindenki a harcterek eseményein, a mikor egyesegyedül csak a háború iránt érdeklődik az egész világ. E nehéz időkben nehéz feladatot teljesít a napisajtó fővárosban és vidéken egyaránt, melynek szolgálatában a PÉCSI LítnAPLÓ szerkesztősége és kiadóvállalata igazi hazafias áldozatkészséggel, sőt önfeláldozással minden lehetőt elkövet, hogy olvasó közönségének legmesszebbmenő igényeit kielégíthesse s a huszonnégy éves fennállás alatt kiérdemelt bizalmát és pártfogását továbbra is e nehéz időkben megtarthassa. Távirati rovatunk teljesen kimeríti a naponként lezajló világeseményeket s a harctereken lévő összeköttetéseink révén igen érdekes tábori leveleket és tudósításokat közlünk, úgy hogy lapunk megbízható, hiteles, gyors és kimerítő tudósítások tekintetében első helyen áll az országban. A harcterekre, sebesült kórházakba tömegesen jut el a Pécsi Napló és ahol azt megfizetni nem tudják, szíves készséggel küldöttük azt ingyen is, mert hálálkodó levelek egész tömege tesz arról tanúságot, milyen öröm az otthonról megkapni az újságot, mely a tábortűz mellett, pihenőknél kézrőlkézre jár. Lapunk gazdag tartalma, kitűnő hírszolgálata méltán megérdemli továbbra is az olvasóközönség fokozott érdeklődését. Az új negyedévvel ajánljuk lapunkat továbbra is az olvasóközönség szives figyelmébe s egyidejűleg kérjük előfizetőinket előfizetéseik szives megújítására, hogy a lap küldésében zavar ne támadhasson. A Pécsi Napló előfizetési ára negyedévre .................. 6 , fél évre................. 12 K egész évre .........................24 K Szerkesztőség és kiadóhivatal. HÍRROVATUNK. A mi szívünk. Ha mi vagyunk azok, akik irányítani tudjuk minden érzésünket, minden tettünket, ész- és erőbeli cselekedetünket, maradjon bár önmagunkban, látatlan az érzés és rejtetten a tett, akkor most , hős lelkű harcos emberek, ujjongó csatakiáltások, kínos halálhörgések szomorú korszakában, megfeszített erővel adjuk ki szívünk minden melegét. Emberek: hős lelkű katonák, gyászfátyolos özvegyek, kényes szemű hajadonok, szomorúak, szenvedők, fázósak, betegek és éhesek; ne legyen csak egy is, aki hiányát érezze az önzetlen emberi szeretetnek, az emberi jóságoknak. Ne legyen lenézett szegény, elhagyatott árva, ne legyen kényes szemű ember csak egy is, aki hiányát érezze a mi könnyű nagylelkűségünknek, lehető segítségünknek és könynyugtató vigasztalásunknak. Emberek, akiknek nincs gyászuk, sorvasztó fájdalmuk, szívük minden melegével segítsenek a millió szenvedőkön. Orvosság a betegnek, kenyér a szegényeknek, simogatás az árvának, gyengéd szó az özvegynek; ennyi az egész, ennyit mindenki adhat: a gazdag ép úgy, mint a szegény. Ha mi vagyunk azok, akik irányítani tudjuk érzésünket, cselekedeteinket, ésszel, emberi józanul.., tanuljuk meg, hogy minden kardcsapás, minden elhullatott vér a mi hazánkat, a mi otthonunkat, a mi életünket védelmezi; tanuljuk meg, hogy az öröm, ha van, a boldogság, amit érzünk, a kenyér, ami táplál, minden és minden ami nekünk .