Pécsi Napló, 1915. augusztus (24. évfolyam, 174-196. szám)

1915-08-01 / 174. szám

2 Az orosz ismét hátrál mindenütt. Sajtóhadiszállás, julius 31. (Ered. távir.) A frontnak azon a részén, melyen minden hozzáértő egybehangzó véleménye szerint az óriási csata eldöntése lehetséges, a Visztula és a Bug között tegnap újból nagy terjedelmű harcok kezdődtek s nyomban beláthatatlan jelen­tőségű sikereket hoztak. Woyrsch vezérezredes hadseregével a Radom-torkolat két oldalán több ponton átlépte a Visztulát és megvetette lábát a túlsó parton. Chonizenél osztrák-ma­gyar csapatok áttörték az orosz frontot és József Ferdinánd főherceg katonái Belezicé­­nél és Kowalánál az ellenséges drótakadályig nyomultak. Az oroszok megkezdték a vissza­vonulást. Piaski községnél két oldalról német csapatok nyomulnak előre. Az ellenség itt is hátrál. Woyrsch had­seregének sikeres át­kelését a magyar-német-osztrák hidászok nagyszerű munkája tette lehetővé. Uj nagy­sikerű offenzivánk ellensúlyozására az oroszok Sokainál tesznek nagy erőfeszítéseket. Zlota- Lipánál és az ivangorodi fronton csend van. Galicia újraépítése. Krakó, jul. 31. (Ered. távirat.) A lengyel néppárt gyűlésén képviselők kifejtették, hogy a hozott áldozatokért különös jogokat, az eddigieknek kiegészítését elvárják s Galicia újraépítését követelik. Az orosz lapok kacsája. Budapest, július 31. (Eredeti távirat.) Az orosz lapok jelentik, hogy török politikusok Svájcban összejönnek, az entente bizalmi embereivel hogy békeajánlatokról tárgyalja­nak. Hírlik, hogy az entente garantálja Tö­rökországnak Konstantinápolyt. Ellenértékei a Dardanellák és Boszporus megnyitását kö­vetelik. (Ehhez a hírhez nem­ kell kommentár. Az orosz had­vezet­őség jámbor óhajtása, mint pozitív tény — ilyen kövér kacsának még az orosz lapok olvasói sem fognak felülni. ( szerk.) - Támadás a Dardanelláknál. Athén, július 31. (Eredeti távirat.) A tengerszoros belsejében már három nap óta szakadatlanul folyik a török állások bombázása, mert a szövetségesek minden áron szét akarják rombolni az ázsiai parton lévő ellenséges ütegeket Az angolok csapatokat akarnak partra tenni Szalonikiben. Athén, júl. 31. (Eredeti távirat.) Az an­gol kormány felkérte a görög kabinetet, en­gedje meg, hogy Szalonikiben 150 ezer embert tehessenek partra s a Dardanelláknál döntést provokálhassanak. A görög kormány válasza még nem ismeretes. Megtorpedózott halászgőzös. London, julius 31. (Eredeti távirat.) A Joungpiery angol halászgőzöst az északi tengeren egy német tengeralattjáró naszád elsülyesztette. A legénységet partraszállí­­tották. — Japán új háborús készülődése. Genf, július 31. (Eredeti távirat.) A párisi Herald szerint a japán hardvezetőség „behívott nyolc korosztályt, amelyet a japán­­i kínai konfliktus elintézése után elbocsátott volt. A japán sajtó ezt máz új hadi intézkedést arra vezető vissza, hogy Japánország bizto­sítani akarja Keletázsiában a nagyhatalmát. Az előbbiről, — bocsáss meg, amiért egyáltalában eszembe jutott, — nem is akarok szólni. A te becsületességed, a te ragyogó tisztaságod kizár minden eshető­séget. Te érthetetlennek, különösnek fogsz tar­tani most engem, de hidd el nekem, csak a te érdekedben mondom, az embernek azokat a döntő jelentőségű lépéseit, melyek élete sorsfordulóját jelentik, nagyon meg kell fontolni. Egyetlenem! te nem hiszed el, hogy csak a te boldogságod lebeg a szemeim előtt, te most még nem tudod megérteni, hogy a családi boldogságnak más előfeltételei is vannak, mint a szívet betöltő, lángoló sze­relem és izzó szenvedély. Én félek attól, hogy nem fogom neked nyújtani mind­azt a kényelmet, azt a jó­létet, melyet szeretnék és amely neked is jól esnék, mindég kellemes, mindég gond­talan családi kis fészek melegének, nyugal­mának hiánya titkos keserűséget fog éb­reszteni benned, elfojtott könnyeket fog fa­kasztani szemedbe és hogy lassan mind­az a szépség, az az idealizmus, amelyben most ringatod magad, szétoszlik és te egy küsz­ködéssel teli élet rideg valóságában fogod magad találni. Látod, itt van előttem a fényképed és én még egyszer magamba szívom alakodnak minden báját, nemességét, szépségét és bár jól tudom, hogy te azt, amit e levelemben írtam, csak kibúvónak fogod tartani, eskü­szöm neked, hogy te voltál az egyetlen, akit igazán szerettem, akiért epedtem, de mert a fent említetteknél fogva nem tehet­­lek olyan boldoggá, mint amilyen boldognak mellettem látni akarlak, le kell mondani legszebb álmomról, arról, hogy enyém­ légy. Én jól tudom, hogy most zokogva el fogsz átkozni engem, de ha át tudod érteni írásomnak igazságát, ha meg akarsz érteni engem, ha egyszer bele tudnál pillantani könnyeiden keresztül a rohanó élet rideg valóságába, akkor megbocsátasz a te leg­jobb, legőszintébb, téged sohasem feledő, hódoló hívednek Jenőnek. III. Nagyságos Asszonyom! Ne vegye rossz néven tőlem,, hogy írás­ban akarok elintézni egy olyan ügyet, melyet voltaképen személyes megbeszélés alapján kellene tisztázni és rendbehozni. Megvallom őszintén, hogy nagyon kel­lemetlen nekem ez az úgynevezett hozomány­kérdés, de nagyságos asszony be fogja látni, hogy a kölcsönös vonzalom és megbecsülés mellett, amely leányával való házasságom egyedüli alapját fogja képezni, az anyagi kérdések tisztázása nem mellőzhető. Nagyságos asszonyom nagyon jól tudja, hogy egy háztartás megalapítása és annak a társadalmi álláshoz mért fenntartása külö­nösen a házasság első idejében oly rendkí­vüli eszközöket igényel, melyeket én elő­teremteni képtelen vagyok. Másfelől,­­ hogy teljesen őszinte le­gyek,­­ meg kell vallanom, hogy bizonyos kötelezettségeim is vannak, bár nem valami jelentősek, de rendezésükre mégis meglehe­tős összegre van szükségem. Mindezekre való tekintettel nem állha­tok el az általam igényelt hozom­ány mér­vétől és én remélem, az az összeg a maga egészében rendelkezésemre fog állani. Midőn a­z erre vonatkozó szíves vál­szát kérem, hódoló tiszteletem kifejezése mellett, vagyok kézcsókoló hive Horváth Jenő. IV. Aranyos Klárikám ! Örömmel értesítem, hogy a mamával mindenben megegyeztünk és hogy most már semmi sem áll boldogságunk útjában.. Intézkedjék, édes, az eljegyzés napjá­nak kitűzése iránt, hiszen alig várom, hogy már menyasszonyomnak szólíthassam. A viszontlátásig számtalanszor csókolja Jenője. „Pécsi Napló“ , 1915. augusztus 1 Jenő főherceg kitüntetése. Bécs, jul. 31. (Ered. távirat.) Ő Felsége Jenő főherceg ve­zérezredesnek az első osz­tályú katonai érdemkeresztet a hadiéki­­­mérmvel adományozta. A felség ez alkalom­ból dicsérettel emlékszik meg a céltudatos vezetésről s ama reményének ad kifejezést, hogy kiváló csapatai működésével a végsikert biztosítja. Frigyes főherceg tábornagy Jenő főher­ceget táviratilag üdvözölte az alájarendelt hadsereg és tengerészet bámulatos teljesít­ményeiért. — Az olaszok tripoliszi kudarca. Bellinzona, július 31. (Eredeti távirat.) A Corriere d’Itália Tuniszból azt a távirati jelentést kapta, hogy az olaszok kiürítették Gadames oázist is és tuniszi területre mentek át, miután Franciaország tekintélyes csapa­tokat küldött az olaszok támogatására. Ra­­lutot és Sinannt az olaszok már régebben ki­ürítették és épp ezért vált lehetetlenné a gada­­mesi garnizon tartása. Előreláthatólag az olaszok valamelyik tuniszi kikötőből igye­kezni fognak újra partraszállni a kiürített részeken. — Amerika és Németország közt nem lesz háború Zürich, július 31. (Eredeti távirat.) A „Neue Zürcher Zeitung” jelenti Hágából. Diplomáciai körök változatlanul meg vannak szilárdan győződve, hogy nem kerül a sor dip­lomáciai törésre Németország és Amerika kö­zött, még kevésbbé kerül sor a háborúra. Az egy éves háború. Pécs, 1915. július 31. Amidőn egy év előtt ez a borzalmakban felülmúlhatatlan, de harci dicsőségben, si­kerekben oly gazdag háború megindult, senki sem merte volna hinni, hogy annak évfordu­lóját is megéri. Hivatott stratégiák, politi­kusok, hadvezérek és államférfiak egyformán azt a nézetet vallották, hogy egy világháború a mai viszonyok között három, legfeljebb négy hónapnál tovább nem tarthat, mert nincs az a nagy, gazdag nemzet, mely egy többmilliós hadseregnek ezerféle szükség­leteit hosszabb időn át kibírja és ha ember­anyagban az utánpótlás lehetségesnek lát­szanék is, lőfegyverekben, ágyúban, de ki­váltképen lőszerekben az elhasználás olyan óriási mérvű, hogy annak pótlása a rendel­kezésére álló eszközökkel teljes lehetetlen. Stratégiai, taktikai felvonulása lesz tehát inkáb­b hadbaszállt rengeteg seregnek, sem­mint múlt időkben lefolyt háborúkhoz ha­sonló tragédia, amelyet, mihelyst a hadi­szerencse mérlege az egyik, vagy másik fél javára látszik billenni, sürgősen be kell fejezni, mielőtt komikumba fúl. Óriási tömegharcok képében indult meg a nagyszerű háború és első heteinek gyönyörű sikerei, a német hadseregeknek hatalmas előretörése Belgiumban és Franciaországban, a mi seregeinknek dicsőségteljes győzelmei Északgaliciában és Lengyelországban már­­már igazolni is látszottak ezt a felfogást, javíthatlan optimisták pedig az államfőket már Brü­sselben vélték látni a békefeltételek iránt tanácskozva. A háború azonban mindezekre a teóri­ákra rácáfolt és mi mindjobban, mind mé­­lyebben mentünk bele az iszonyatos küzde­lembe. „Mire a fák lehullatják leveleiket, odahaza leszünk.” Ezeket a szavakat mondta Vilmos császár és mi reménységgel szívünk­ben vártuk, lestük a levelek hullását, a há­ború azonban csak fokozódó dühvel tom­bolt. A levelek hullásával jött, az orosz emberáradat és mire ezt a mérhetetlen tö­meget letiportuk, megpuhítottuk, megver­tük, jött és el is ment a tél, a tavasz és me­gint nyár lett. S most az orosz góliát a földön fetreng és lábaink előtt vonaglik. Merte ezt valaki hinni egy év előtt ? Hogy dicső szövetségesünk csapatai mint­­egy meginlatlan ércfal fogják feltartóztatni az egyesült francia és angol hadseregnek száz és százszor megismételt rettenetes tá­madásait és azok erejét lassanként meg­őrölve, a győzelmes végbefejezést mind kö­­zelebb hozzák. Hogy a mi vitéz hadseregünk sziklaszilárdan áll ellent az orosz hengernek, hogy amíg rengeteg túlereje Kárpátainkon lemorzsolódik, a második mazuriai győzelem után bekövetkezik a nagyszerű húsvéti csata, a világtörténelemben páratlanul álló tarnov­­gorlicei frontáttörés és annak dicsőségteli következményei. Galicia felszabadítása, Prze­­mysl és Lemberg visszahódítása, hogy ma már ott és még azon túl is vagyunk, ahol közel egy év előtt, a kraszniki nagyszerű győzelem után, az egész vonalon végig.

Next