Pécsi Napló, 1915. november (24. évfolyam, 250-273. szám)

1915-11-03 / 250. szám

Az olaszok borzalmas veszteségei. Sajtóhadiszállás, nov. 2. (Eredeti táv.) Az olaszok legutóbbi offenzivájuk alkalmával oly borzalmas veszteségeket szenvedtek, hogy újabb offenziváról közeli időben szó sem lehet. Sem elegendő katonájuk, sem kellő mennyiségű muníciójuk nincs ehhez.­ Olaszország és a külön béke. Genf, november 2. (Eredeti távirat.) A Figaro és a Petit Journal, jelentik, hogy Anglia lépéseket tesz, hogy Itáliát is megnyerje­­a londoni szerződéshez való csatlakozásra, mely szerint nem köt külön békét. Az angol király visszatért Londonba. Amsterdam, nov. 2. (Eredeti távirat.) György angol király visszatért Londonba. Állapota kielégítő. Három francia csapatszállító hajó elsü­lyesztése. Berlin, nov. 2. (Ered. táv.) A Tägliche Rundschaunak jelentik Luganából. Milánóból érkezett jelentések szerint három francia csa­patszállító hajót Marseilleből Kairóba menet torpedólövéssel elsü­lyesztettek. A román kormány szenet ad hajóinknak. Bukarest, november 2. (Eredeti távirat.) A Pester Lloydnak jelentik: Az osztrák és magyar hajózási társulatok intervenciójára megengedte a román kormány, hogy a Mit­­schinben levő hajók az Ausztria és Magyar­­ország számára gabonával megrakott uszályok elszállítására az arachiai szénraktárakból kap­janak szenet. — Joff­re londoni látogatása, London, november 2. (Eredeti távirat.) A Times Írja: Joffre generalissimus londoni látogatása teljes megegyezésre vezetett a Balkánon megindítandó katonai intézkedések dolgában. A Reuter-ügynökség ehhez meg­­jegyzi: Joffre látogatása itt kitűnő hatást tett. Kétségkívül a balkáni kérdéssel állott össze­függésben. Ezenkívül még más kérdések is, amelyek elintézésre vártak, megoldásra ke­rültek. „Pécsi Napló“ 1915. november 3 .1 I­­ ________________________________________________ Kragujevác is elesett. Pécs, 1915. nov. 2. Szerbia bűntanyája, ez a pokoli tűzfé­szek, a­hol a merényletet előkészítették, a bombákat gyártották, a­honnan az Európát lángba borító gyilkos tűz szikráját kipattantot­­ták, a szerb hadsereg legnagyobb erőssége, hatalmunkba került. Kragujevác elestével Szer­bia órái immár meg vannak számlálva, az ellenséges hadsereg ellenálló képessége, vad­sága, elszántsága s hősies küzdelme dacára teljesen megtörött és az északról, keletről és délkeletről reánehezedő nyomás alatt össze­­roppan. A gonosztevőket utólérte a végzet, az igazságszolgáltatás büntető keze sújtott le reájuk s menthetetlenül meg­­fognak sem­misülni A régi szerb-török határtól már alig 80 kilométerre állanak csapataink s állandóan szorítják vissza maguk előtt az ellenséget. Erre a visszavonulásra éppen derékszögben irányul a Mackensen hadsereg előnyomulása. A most még csak Észak-Albánia és Montenegró felé nyilik a vadrácok számára egérút, ha ugyan­ezt is el nem vágják a királygyilkosok hada előtt. A szerb hadsereg Kragujevácban igen fontos erősséget veszített. A szerb arzenál, egyedüli Szerbiában s most már nem gyárt­hat a szerbeknek több lőszert. Kövess tábor­nok csapataié a dicsőség. November 1-én reg­gel 7 és 8 óra közt már ott lengett a kragu­­jeváci arzenál ormán a magyar, osztrák és kevéssel később a német zászló. Csapataink meg se pihentek, azonnal folytatták a szerbek üldözését. Helyenként az utóvédek heves el­­lentállást fejtettek ki, de csapataink mindenütt győzelmesen nyomulnak előre s elérték a Gra. Milanováctól délre és Kragujeváctól délre emelkedő magaslatokat. Gallvitz tábornok hadserege tegnap 14 kilométernyire jutott el délkeletre Sviljanáctól a Tricsurovo brdo magaslatra, mely e vidéket uralja. A bolgár hadsereg pedig már Nis külső erődeit bombázza. A bolgár Morava völgyében a bolgár csapatok elkeseredett harc után megszállták Surdulica helységet, Vrantól körülbelül 17 kilométernyire északkeleti irányban, a Vran­­ból Leskovácba és Vlasinán át a Morava völgyébe vivő utak csomópontját. Kacaniknál a szerbek ebben az irány­ban előrehaladó bolgár hadoszlopokat meg akarták támadni, de visszaverték a szerbeket. Az üldözés folyamán két hegyiágyút zsák­mányoltak a bolgárok az előfogatokkal és nagymennyiségű lövőszerrel egyetemben. Üszkükben a következőjét zsákmányol­ták: 19.000 különböző rendszerű fegyvert, 15 láda töltényt, 950 láda puskaport és nagymennyiségű egyéb hadiszert. Az entente-csapatok partraszállása Szalo­­nikiben még mindig folyik s a bolgárok ellen nyomulnak, de Valandovónál már vereséget is szenvedtek. Arról is érkeztek hírek, hogy az entente-csapatok Kovallában is szálltak partra. Az oroszok állítólag Romániában akartak csa­patokat partra szállítani, hogy innen nyomul­janak Bulgária ellen.­­Románia azonban nem engedte meg a partraszállást. Úgy a mieink, mint a német hivatalos jelentés megemlékezik a foglyok számáról és a zsákmányról, melyet csapataink október hó­napban ejtettek. E jelentések szerint az osztrák és magyar csapatok eddigi összes zsákmánya: 20 tiszt, 6600 ember, 32 ágyú, 9 géppuska több mint 30 lőszerkocsi, egy fényszóró, 45 ágyúcső, sok fegyver, tüzérségi és nagyon sok gyalogsági lőszer. A német csapatok 55 tisztet, 11.937 főnyi legénységet fogtak el, 23 ágyút, 16 géppuskát zsákmányoltak. Vagyis összegezve a foglyok számát és a zsákmányt összesen 75 tiszt, 18.537 főnyi legénység esett a mi kezünkbe és 55 ágyút, 25 géppuskát zsákmányoltunk. Ezenkívül sok régi ágyú is került csapataink birtokába. Nemcsak­ Szerbiában értünk el fényes sikereket; az összes hat dereken északon, észak­keleten, nyugaton és délnyugaton szerencse kíséri fegyvereinket. Mindenütt harci dicsőséggel küzdenek katonáink, a hősök. A Kormin patak mentén az oroszok több éjjeli támadást intéztek ellenünk, de a támadásokat visszautasítottuk. A Strypa mentén ismét nagyobb erővel támadnak. A német hivatalos jelentés Sieni­­kovcét említi, Höfer pedig Biernovácnál folyó harcokról tett jelentést hétfőn. A harcok itt még nem dőltek el. Hindenburg napról-napra közelebb jut Rigához és Dunaburghoz, a Diina védelmi vonala két erős sarkához. Az oroszok itt is erőlködtek, de a németek visszaverték őket. Az orosz hadszíntéren ejtett foglyok száma októberben összesen 331 tiszt, 155012 főnyi legénység, 108 géppuska, 1 ágyú és 3 légi jármű. Ebből a mi csapatainkra 142 tiszt, 26.000 főnyi legénység, 44 géppuska, 1 ágyú és 3 légi járómű esik. A német csapatok összesen 189 tisztet, és 29.012 főnyi legény­séget fogtak el és 64 géppuskát zsákmányoltak. A nyugati hadszíntéren árokharcok s tüzérségi párbajok folynak s úgy látszik, hogy a franciák és­ angolok újabb támadásba fog­nak kezdeni. Az olasz­ offenziva, a­mely október 18-án kezdődött s 27-ig tartott, teljes kudarccal végződött. Még egy nagy erőfeszítés és az olaszok kimerülve hanyatlottak vissza. Keményen szemébe mondja az olaszok­nak Hofer az alattomosságot és gyáva áru­lást, melyet támadásukkal elkövettek. Az ola­szok azt hitték, hogy könnyű prédaképpen, minden nagyobb áldozat nélkül el fogják ra­gadni azokat a területeket, melyeket békés után talán megkapott volna. Most újból ren­geteg véráldozat daczára sem jutottak köze­lebb ábrándjaik megvalósításához. A hivatalos jelentés legalább huszonöt gyaloghadosztályra becsüli azoknak az erőknek a nagyságát, amelyek a nagy támadásokban résztvettek vagyis más szóval, ha 12.000 emberre teszünk egy hadosztályt, az kereken 300.000 ember volna. Az olaszok vesztesége a hivatalos megállapítás szerint igen nagy, leg­alább százötvenezer ember, vagyis a támadó csapatok fele elpusztult gyilkoló tüzünkben. A tegnapi harc már nem volt általános jellegű, csupán a doberdói fensík északi szé­lén támadtak nagyobb erők, de eredmény­telenül. Az ellenünk kü­zdő nagyhatalmak kor­mányzatában dúló zavarok bizonyítják leg­meggyőzőbben, hogy mily nagy oda­át a fej­veszettség, kapkodás, egymásután támadnak a kormányválságok s úgy az angol, mint a francia és orosz kormányt, akárcsak a repedt fazekat, folytonosan drótozzák, hogy időnap előtt szét ne essék az egész. Legutóbb a Reuter ügynökség jelentette Pétervárról, hogy Goremykint, birodalmi kancellárrá nevezték ki. Miklós cár elfogadta Szaszonov külügy­miniszter, Krivosein földmivelésügyi miniszter, valamint Karitonov birodalmi főellenőr lemon­dását és Kvosztov belügyminisztert miniszter­­elnökké nevezte ki. Katonasirok november 1-én. Pécs, november 2. A pécsi központi temető még nem lá­tott oly emberáradatot, mint ezúttal. Híre ment, hogy a pécsi leányok fölkeresik a vi­lágháború Pécsett eltemetett harcosait és sírjaikat földiszítik és virággal halmozzák el. Minden hivatalos jelleg nélkül, csakis a pécsi hadsegélyező bizottság segítő kezével történt e mozgalom és mégis letarolták virágerdők és kertészek a késői ősz virágait és mind elhoz­ták a sirhantokra, azoknak, akiket ővéiktől távol fogadott be a mi vendégszerető anya­földünk, mely a halottak részére is megnyí­lik. Vasárnap délelőtt a városházépület, a Felső Vámház utcai iskola, a Makár utcai iskola és Ferenc József laktanya folyosóin voltak a koszorú- és virágadományok gyűjtő­­állomásai és mindenütt rengeteg mennyisége gyűlt egybe a megemlékezés e beszédes sim­­bolumainak, alig győzték a rendelkezésre bo­csátott kocsik azoknak a temetőbe való ki­szállítását. Délelőtt Matyasovszky Margit és özv. Hoffmann Sándorné a zsidótemetőben pihenő két honvéd sírjára rakták le a ko­szorúkat: Zucker Béla és Székács Zsigmond dr. sírjára, akinek holttestét nyugalmasabb időkben Budapestre fogják elszállítani. A honvédséget itt Krecs László főhadnagy, a hitközséget Weisz Gábor rabbihelyettes és Braun Hermann gondnok képviselték. Délután két óra után már özönlött a közönség a központi temetőbe, ahol időköz­ben mécseseket, gyertyákat helyeztek el a 268 itt eltemetett katona sírjára. Itt megje­lentek az összes Pécsett elhelyezett fegyver­nemek képviselői és Visy László dr. főispán titkárával és a gyengélkedő polgármester he­lyettese, Tróber Aladár dr. főjegyző. Az em­lékünnepély pontosan 3 órakor kezdődött.

Next