Pécsi Napló, 1916. május (25. évfolyam, 100-117. szám)

1916-05-02 / 100. szám

2 p A német befolyás Romániában. Bern, május 1. (Eredeti távirat.) A „Ti­mes” bukaresti levelezője jelenti: Románia népe általában velünk érez, de a vezető körök inkább megalkusznak a körülményekkel és belátják, hogy Románia számára Németor­szág a legtermészetesebb, a legjobb és a leg­inkább kéznél lévő piac. A nép is érzi, hogy minden érdeke a Németországgal való ba­rátságra utalja. Ezek azon jelenségek, me­lyek azt a kétségtelen tényt megmagyarázzák nekünk, hogy a szövetséges hatalmak minden erőfeszítése dacára Németország anyagi ér­dekeltsége és beleszólása Románia közgazda­­­­sági életébe igen nagy. v’ ** Vasárnapi távirataink. Bob fendlzése. Budapest, április .10. (Hivatalos.) Orosz harctér : Mlyi­­vtól éjti útra osztagainkat túl­­erős orosz támadás ,dől újra visszavettük azokból az előretolt adásokból, amelyeket t­-án eloglaltunk. A Keptro 'ie­uv-­i -i zárna több mint é­­ front számos helyén ank vége nem ha­ladta meg a szokásos mértéket. Időnként Görz városa újra u­ta alatt állott. Repülőink -b­i­bákat dobtak a Villa Vicentináb­ól levő olasz daraktáborra. Az összes repülőjárművek szerencsés légi harc után sértetlenül tértek vissza. San Daniele del Friulinál egy repülőnk négy ellenséges repülő ellen állott harcba, ezek egyikét kény­­szerítette, hogy zuhanó repüléssel alászálljon. Az Adamelló-szakaszon olasz osztagok, me­lyek a Dopan di Genova felől nyomultak előre, a Topete-szorosban levő hadállásainkat támadják. Az április 28-ról szóló olasz hiva­talos jelentés azt a teljes valótlan állítást tartalmazza, hogy a mi gyalogságunk „egyre gyakrabban” használ robbanó lövedékeket. Ezzel szemben csak azt állapítjuk meg, hogy az olaszok népjogellenes cselekedetei (rob­banó lövedékeknek, gázbombáknak haszná­lata, világosan megjelölt kórházak, templo­mok és kolostorok ágyúzása stb.) sokkal gyakrabban fordulnak elő, mintsem hogy mi megemlítsük. Délkeleti harctér : Változatlan. Höftz altábornagy. Olasz-görög tárgyalások. Bern, május 1. (Eredeti távirat.) Az „Embros” jelenti Athénból: Olaszország és Görögország között megindultak a tárgya­lások. Az olasz kormány szeretné megálla­pítani, hogy melyik vonalig terjedhet az olasz csapatok előretörése a görög nemzeti önérzet megsértése nélkül. Gazdasági tárgyalások Németországgal. Bécs, május 1. (Eredeti távirat.) A német kormány küldöttei, továbbá Ausztria és Magyarország képviselőinek részvételével foly­tatott állami és gazdasági politikai tárgyalások lényeges eredménnyel befejezést nyertek. A jövő héten Berlinben a technikai kérdéseket fog­ják megbeszéln­i. , ti____ A német főhadiszállás jelentése: Berlin, április 30. (Hivatalos.) A nagy­főhadiszállás jelenti : Nyugati harctér : Givenchy en Gohellé­­nél az angolok több ízben megismételték ellentámadásaikat anélkül, hogy eredményt értek volna el. A Sommétól északra és a Maastól északnyugatra sikeres járőr­harco­kat vívtunk. A Maastól balra tegnap este nagyobb francia haderő támadta a Mort Homme magaslaton levő és csatlakozólag a Caurettes erdőcskétől északra eső vidékig terjedő állásainkat. A magaslat keleti lejtőjén folytatott szívós harcok után a támadást visszavertük. A folyótól jobbra az ellenség­nek a Thiaumont majortól északnyugatra ellenünk intézett előretörése meghiúsult. Egy német repülő Verdun-Belleray fölött három ellenséges repülőgéppel harcolva, ezek egyi­két lelőtte. „Pécsi Napló" 1916. május 2. Keleti harctér: A Naroc-tótól délre az éjszaka folyamán még 4 orosz ágyút és 1 gépfegyvert, valamint 83 foglyot szállítot­tunk be. Balkán harctér : Nem volt ú­jabb esemény Legfelsőbb hadvezetőség. Kárpáti ünnepeinek* A mai napok az ország összes iskoláiban rendeztek gyűjtőnapokat a Kárpátokban el­pusztult falvak újból való fölépítésének költ­ségeire. Pécsett is valamennyi iskolában ün­nepeltek és ha nem is ismerjük még a gyer­mekek szüleinek áldozatkészsége ezúttal mit eredményezett, de a pécsi gyermekek gyűjtését több ezer koronára becsülhetjük. Le­hetetlen minden egyes adakozó és gyűjtődiák nevét fölsorolni, mert erre hellyel nem ren­delkezünk, de itt közöljük az ünnepélyek le­folyását, amennyiben gondoskodtak arról, hogy az velünk közöltessék: A ciszt. főgimnázium ünnepélye. A cisz­tercita gimnázium tegnap fél 11 órakor tar­tott a Nemzeti Kaszinó dísztermében az el­pusztult kárpáti falvak újraépítése céljára egy magas nívójú, emelkedett hangulatú ün­nepélyt, melyen Zichy Gyula gróf megyés­püspök, Szily Tamás főispán, Balog Károly ny. táblai elnök, Visy László dr. városi főispán mellett megjelent városunk közéletének szine­­java, hogy áldozzon a kárpáti harcok hős honvédei emlékének s gyönyörködjék a szebb­­nél-szebb, klasszikus zeneszámokban, melye­ket a főgimnázium ifjai egytől-egyig precíz tudással adtak elő a műértő, előkelő közönség nagy lelki gyönyörűségére. A Nemzeti Ka­szinó pompás, tágas terme, melyet a jótékony célra való tekintettel a vezetőség előzékenyen díjtalanul bocsátott a tanári kar rendelke­zésére, színültig megtelt az előkelő közönség­gel, mely a délelőtti nagy elfoglaltság ellenére is lelkesedéssel és tömegesen jelent meg az ős­gimnázium ünnepélyén. A fényes és előkelő t­ölgyközönségen kívül ott láttuk Rákossi ,if.re kir.­ kir. bírót Konstantinápolyból, Szenge Ferenc alispánt, Koszits Kamill, nyug. alispánt, Nahbráczky Lajos kur. bírót, Szapár József h. főügyészt, Igaz Béla dr. kanonok­szemináriumi rek­zort, Peitler Imre tábla­­birót, Eibach Emil nyug. tkp. elnökigazgatót, Klie Lajos tvszéki elnököt, Koszits Ákos dr. vármegyei főügyészt, Szuly János ügyvéd, karamai elnököt, Nemes Vilmos dr. ügyvéd, kamarai alelnököt, Brunner Olivér posta és táv. igazgatót, Szabón István postatanácsost, Czermák Ede kir. tan., nyug. vas. főfelügyelőt, Almássy István erdőtanácsost, Pánczél Ottó erdőfelügyelőt, Igaz Béla műszaki tanácsos, kulturmérn. hiv. főnököt, Büki Ferenc, kul­túrmérnököt, Kovács József őrnagyot, Fáy Ö. őrnagyot, Decseva Ignác vez. járásbirót, Szivér István főjegyzőt, Miskovszky Emil főfelügyelőt, Fónay Lajos kapt. jószágfel­ügyelőt, Kriegl Nándor, Rihmer V., Jella­­chich Lajos dr., Trinn Miklós bírákat, Bar­­tinai Ferenc bányatelepi plébánost, Jellachich István dr. főorvost, Pilch Andor műépítészt, Glatz Ignác c. kanonokot, Gyömöny Zsig­­mond dr. tanítóképezdei igazgatót, Szönyi Ottó dr., Schaurek Rafael dr., Faluhelyi Fe­renc dr., Winkler J. dr. jogakad., Kiss József, Simon Béla főreálisk. tanárokat, Sipos Ist­ván dr. szemináriumi, Somsich Béla, Györkös A., Hajós József dr., tanitóképezdei tanárokat Cholnoky Ferenc dr. orvost, Szép László káp­talani számvevőt, Wallerstein Bódog dr. fő­orvost, Nyári Pál ref. lelkészt, Zsiga László gyógyszerészt, Kürschner Manó zeneiskolai igazgatót, Zupancic Vilmos, Hanák Árpád zeneiskolai tanárokat stb. stb. A hivatott zeneértők kritikája szerint is kiváló műsor első száma a Himnusz volt, melyet az intézet énekkara adott elő. Azután Franek Döme dr. ciszt. r. főg. tanár lépett a pódiumra és egy szinpompás stílusban, magas történelmi áttekintéssel felépített beszédben méltatta a Kárpátok fontosságát s honvédeink tavalyi dicső fegyvertényeit. A beszéd gon­dolatmenetét a következőkben vázolhatjuk: A ma embere az állandóvá vált béke biza­­kodásával és a XX. század csodás kultur­­vívmányainak büszkeségével nőtt fel. A há­ború gondolatát az exisztenciák építget­ésének csendes munkája már-már eltemette. Erős biztosság­érzés uralkodott a lelkeken, a­mikor egyszerre új, szokatlan hang, a történelem súlyos lépteinek dübörgése hasította át Euró­pa levegőjét. Félelmes és fenséges távlatok nyíltak meg, a beléjük dobott ember pedig észrevétlenül nagy változásokon ment át. Megtanulta, hogy egyesek és népek boldog­sága főleg a lelki erőtényezők harmonikus összehatásán fordul meg. És a midőn ez az altruizmusnak törvénye belopakodott a szi­vébe, megtalálta a szivét és érzelmi világát történelmi magaslatra emelte. Méltó lett a nagy időkhöz. Mert nagy időket élünk. A létünk van kockán. Az ellenünk tört irányzatok céljukat csak szt. István koronájának darabokra osz­tásával érhetik el. De a magyar állam ezer éves szervezete ellenállhatatlannak bizonyult és mi a fellegkoron túl már sejtjük a jövendő napjának áttörő, fényét és bizakodva gyö­nyörködünk a sötétségbe verődött szivárvány színes sugárzásán. Mert ez a szivárvány je­lenti nekünk a hidat, mely a nemzeti nagyság és egység igéretf­öldj­ére visz. Ez a híd erős. Pillérei a magyarság ezeréves múltja, a magya nép faji kiválósága, szent hivatása, geográ­fiai helyzete és a jelen nagyszerű erőfeszítései. Magyarország egy előretolt vára nyugatnak. Védelmére szolgál az egész emberiség nagy kincseinek. Már a honfoglalásnak világtörté­neti jelentősége van, mert megakadályozta észak és dél­szláv népeinek egyesülését. Propugnaculum Christianitatis és áttörhetet­­len akadálya a keleti barbárok romboló hó­dításainak. A születésekor rámért gyötrel­­mesen szép élethivatásának igazsága, mint az aloé, újra és újra kivirágzik, de soha pom­­pázatosabban mint most. E gyönyörű hiva­­vatás betöltéséhez hazánkat erős, természetes határai is segítették. Délen bővizű folyók, északon és keleten a Kárpátok hegyláncolata. A szorosok, hágók lehetővé teszik ugyan az összeköttetést, a közlekedést, de tartós, nagy vállalkozások, örök kapcsolatok soha sem jöhettek létre. A nagy népvándorlás, a magyarok bejövetele, a tatárjárás, az 1849-iki orosz invázió mind e szorosokon át történt , de hogy a magyar-lengyel unió csak rövid életű volt, egyik fő oka a Kárpátok erős geo­gráfiai akadálya. Ez a határbástya most is megállta he­lyét. Oroszország nagy, expanzív hajlandó­sága a Kárpátok talaján tört meg. Büszke bizakodássá dobban feléje a magyar szív és mindenki érzi, hogy a Kárpátok nemcsak földrajzi határvonala Magyarországnak, ha­nem a mi lelki világunkban is kü­ön határ­vonalat alkotnak, a­melynek átlépése külön izgalmas, kü­ön aggodalmat és külön lelke­sedést vált ki belőlünk. A magyar katona pszichológiáját a kárpáti harcok tették tel­jessé ; ezekben ismertük meg, mi a honvéd akkor, a­mikor igazán a maga hazáját védi. De a hatalmas fegyvertények ragyogó fénye mögött komor árnyékok körvonalait látjuk. A vérrózsák gazdagon nyílnak és hajtják a nyomor és árvaság bimbóját. Kultúrterületre mindig átok a háború, még akkor is, ha fe­gyelmezett seregek száguldanak rajta végig. Ez a jelző a kárpáti orosz seregeket nem illeti meg. A megtisztított Kárpátaljának minden községe, minden mezője, hajléka égre kiált. A­mit a háború könyörtelensége vétett, azt a könyörülő szeretetnek kell jóvá tenni. A magyar társadalom előtt nem lehet közömbös az elpusztult falvak sorsa. Szegény, elhagya­tott volt ez a vidék eddig, de ezután egészsé­gesebb, magyarabb levegő lesz odafönn. A háború az élet legborzasztóbb zivatara.­ Gyűlöljük, irtózunk tőle és mégis agyunknak minden gondolatával rajta csüngünk... Mert egyetlen, nagy, mindent fölülmúló értelem­ben és eszmében forrott össze mindnyájunk agya, értelme, szive, lelke, a hazaszeretet szuverén gondolatában és szenvedélyében. Mert a háború egyetlen eszköze, egyetlen lehetősége most, hogy hazánkat me­gvédj­ük. Bár még mindig vérvörös felhők borítják az eget és hétszeres fátyol a jövendőt, mi szilár­dan ü­lünk. A véresőtől a mi mezőink meg­­termékenyü­ését várjuk, a fátyo­lk mögül előbukkanó jövendőben pedig egy tisztultabb Európa, egy magasabb erkö­lsi hegemónia, egy hatalmasabb Monarchia és egy bo­do-

Next