Pécsi Napló, 1916. augusztus (25. évfolyam, 167-192. szám)

1916-08-01 / 167. szám

2 A román helyzet változatlan. Bukarest, július 31. (Eredeti távirat.) A ruszofil lapok az utóbbi napokban parancsot kaptak gazdáiktól, hogy az új francia követ megérkezését, valamint az entente által jut­tatott hatvan vagyon muníció átvételét minél mértéktelenebb agitáció kifejtésére használják fel. A leglehetetlenebb hireket juttatták így a közvéleménybe s többek között azt a hitet igyekeztek kelteni, mintha katonai konvenció jött volna létre Románia és az entente-irodalmak ijPécsi Napló* 1916. augusztus 1 _____________________________________________________________________________° ». . Diadalmasan elhárított orosz tömegtámadások. Linsingen frontján orosz tömegek új rohamai omlottak össze. — Az ellenség a leg­súlyosabb veszteségeket szenvedte. — Buezaeznál benyomultak az oroszok elül lévő árkainkba, de kivertük őket. Keleti harctér : Friedrichstadt mindkét oldalán visszavertük az orosz felderítő osztagokat. Csatorna állásunk ellen intézett támadások Logischightól nyugatra és­ Nievelnél (a Strumien mellett, Pinkstől délnyugatra) meghiúsultak. Az orosz csapat­­tömegeknek a Linsingen tábornok hadcsoportja ellen folytatott erős rohamait tegnap is diadalmasan elhárították. Ezek ismét a támadók legsúlyosabb veszteségeit eredmé­nyezték. Az ellenség a főnyomást a Kevel —Sarm­-i vasút mindkét oldalán, Witomiee és Turja közt a Turgatól délre a Lipa mindkét oldalán levő szakaszokra gyakorolta. Jól előkészített ellentámadásainkkal a Szareczonál (Stoby dívától délre) előnyomult ellenséget visszavetettük. Az eddigi megállapítások szerint tegnap egyezernyolcszáz­nyolcvankilenc oroszt, köztük kilenc tisztd fogtunk el . Repülőrajaink az utolsó harci napok alatt szálláshelyek, menetelő és toborzó csapatokra, valamint a hátsó össze­köttetések ellen intézett támadásaikkal jelentékeny kárt okoztak az ellenségnek. Bothmer gróf tábornok hadserege : Az oroszoknak Buczacztól északnyugatra és nyugatra fekvő szakaszok ellen folytatott támadásai alkalmával sikerült egyes helyeken a legelől levő védelmi vonalba benyomulniuk, innen azonban kivertük őket. Valamennyi támadásukat diadalmasan visszavertük. Balkán harctér: Semmi újság. (Miniszterelnökségi sajtóosztály.) Török hivatalos jelentés. Konstantinápoly, július 31. (Ered. távir.)­­ A főhadiszállás közli július 30-án . Irak-front: Semmi jelentős esemény. Az Eufrat-szakaszon zsákmányul ejtet­tünk egy ellenséges motorcsónakot, melyet tüzérségünk megadásra kényszerített. Perzsa-front: Kisebb összeütközések. A harc a mi osztagaink és amaz orosz haderők között, amelyek Apanduzból történt kiszo­­ríttatásuk után a határ felé szorultak, reánk kedvezően folyik tovább. A határterületen egy domináló magaslatot ellentámadással az ellenségtől ismét elragadtunk. Az orosz had­erőket, amelyeket Sáksz faluból északkeleti irányba való menekülésre kényszerítettünk, a mieink üldözik.­Kaukázus-front: Bitlisz szakaszában a helyzet változatlan. A Musztól 20 kilométerre délkeletre lévő Antuk-hegyet, amely az ellen­ség kezén volt és uralkodott a környező terü­leteken, csapataink az ellenségtől visszafog­lalták. Heves támadásokat a Baskejtől 30 kilométerre lévő Ognott-szakaszon csapataink ellentámadással szuronyharcban teljesen vissza­vertek. E meghiúsult támadásnál az oroszok súlyos veszteségeket szenvedtek. A halottak száma meghaladja az ezret. Csapataink, a­melyek Erzinghantól tíz kilométerre nyugatra tartották magukat, heves ellenállásukkal az ellenség előnyomulási kísérleteit meghiúsí­tották. Az ellenséges haderőket, amelyek Gümu­sanetől 13 kilométerre nyugatra elsán­­colták magukat, csapataink megtámadták, állásaikból kivetették és kelet felé szorították. Egyiptomi front: Előretolt osztagaink ellenséges felderítő osztagokat mindenütt, ahol találkoznak velük, visszavernek és lépés­re­­-lépésre tért nyernek nyugat felé. Az egyik legutolsó összeütközésnél az ellenségnek haj­tottakban és sebesültekben veszteségei voltak és foglyokat is hagyott kezünkön. között s mintha a román intervenció már csak legfeljebb néhány nap kérdése lenne. E hírek valóban gyakoroltak is benyomást a közvéleményre és aki nincs tisztában a dolgok­­kal,­méltán láthatta kritikusnak a helyzetet. Pedig az egész nem volt egyéb, mint csak Take Ion­escu és a rendelkezésére álló lapok műve. A belső, valamint a kü­lső politikai hely­zet változatlan. Igaz, hogy többen a politikai pártvezérek közül a múlt héten audiencián voltak a királynál, e kihallgatásoknak azon­ban nem volt semmi eredménye. Bukarest, július 31. (Eredeti táv.) Az Imippendance Roumaine közlése szerint Ro­mánia 80.060 tonnna szenet rendelt Németor­szágban, Magyarországon és Ausztriában. Ebből a mennyiségből tizenhárom uszály­­hajóra való szállítmány már megérkezett a­ Dunán a román kikötőkbe. Oroszországban 50.000 tonna szenet rendelt meg Románia s ebből 13.000 tonnát kapott eddig. Bukarest, julius 31. (Eredeti távirat.) Az első magyar és osztrák Merem gyorsvonat nagymennyiségű parcellán árut, vaslemezt, üveget, cserépedényt, fogalmazó és levél­papirost, több vagyon üvegtáblát, permete­zésre való perocidot, konyhaedényt, cipő­krémet, stb. hozott Romániába. Bukarest, július 31. (Eredeti távirat.) Mille az Adeverul vezető cikkében, a­melynek „A legnagyobb hazugság“ a címer azt az aggodalmát fejezi ki, hogy a diplomáciai tárgyalás talán már véget is ért, a­nélkül, hogy a döntés jobbra vagy balra megtörtént volna. Senki sem tudja, hogy mit határozott Bratianu a miniszterelnök hallgatásba burkolózik s csak azt látni, hogy úgy a központi hatalmak, valamint az entente követei meg vannak elé­gedve s a nagy láz megszűnt. Az olaszok nem üzennek háborút a németeknek. Lugano, julius 31. (Eredeti távirat.) A Corriere della Sera jelenti : Boselli minisz­terelnök a főhadiszállásra utazott, hogy a király elé terjesszen néhány olyan dekrétu­mot, a­mely nem tartozik is helytartó hatás­körébe. A lap evvel a hírrel valószínűleg azt akarja jelezni, hogy Olaszországnak Német­országhoz intézendő hadüzenete küszöbön áll, megbízható jelek vannak azonban arra, hogy Olaszország ez idő szerint nem üzeni meg a háborút Németországnak. A törökök Galíciában. Krakó, július 31. (Eredeti távirat.) A Kurier Chodzianny a török csapatoknak Kelet-Galiciában való érkezéséről szóló tudó­sítását még ezzel egészíti ki. Egy török tá­bornok két tiszt társaságában megnézte át­utazóban a Wavel-kastélyt és a székesegy­házat. Itt és Lembergben, de más galíciai városokban is a török tiszteket és a csapatokat nagy lelkesedéssel üdvözölte a nép, a török katonákat elhalmozta ajándékokkal. Zürich, július 31. (Ered. távirat.) Dubois svájci őrnagy a Neue Züricher Zeitung-ban a következőket írja a török csapatok galíciai föllépéséről: Mivel a török hadvezetőségnek nagy haderőre van szüksége minden fronton, valószínűnek látszik, hogy a Galíciába kül­dött török csapatok valamely hadszíntéren fölöslegessé váltak, még­pedig olyan helyen, ahonnan a nagy távolság miatt nem lehet őket rövid idő alatt más török frontra vetni, mert például két hónap kellene ahhoz, míg Konstantinápolyból az örmény hadszíntérre juthatnának. A törökökre nézve stratégiai előny, ha az oroszokat Galíciában támadhat­ják meg, mert így az orosz fronton maguk is nagyobb ellenséges erőket kötnek le és meg­akadályozzák az oroszokat, hogy Galíciából más hadszíntérre küldjenek csapatokat vagy tartalékaikat máshol vessék harcba, sőt ellen­kezőleg kényszerítik az orosz hadvezetőséget, hogy tartalékait Galíciába irányítsa, holott máskülönben az örmény hadszíntérre vet­hetné azokat. De még egy más szempontból is nagy jelentőségű esemény a török csapa­toknak Galíciában való megjelenése: meg­dönthetetlen bizonyítéka annak, hogy Török­országnak esze ágában sincs az ententeval külön békét kötni, mint ahogy svájci francia lapok híresztelték. Két nagy csata folyik az orosz fronton. Cs. és kir. sajtóhadiszállás, julius 30. (Ere­deti távirat.) A tegnapelőtt kezdődött hatal­mas harcok a tegnapi nap folyamán kiterje­désben és erősségben még növekedtek. Két, nagy csata folyik, a­melyek közül egyik het­ven kilométer szélességben, a másik ugyan­csak hatalmas kiterjedésben folyik. Az egyik csata, a­mely Kelet-Galiciában folyik, a teg­napi nap folyamán kiterjedt a Kolomeától északnyugatra fekvő Molodyszlav környékére lévő terepre. Itt erős tömegek léptek műkö­­désbe és az ellenség óriási emberáldozattal bocsátkozott harcba azokon a pontokon, a­melyeken már előző nap támadott. Molody­­lovnál, a­hol a varasdi horvátok ismételten makacs ellenállást tanúsítottak,­­azután a Dnyesztertől északra, Barusztől nyugatra Monaszterzyszkánál, valamint Oleszánál, az ellenség rendkívül­­súlyos veszteségeket szen­vedett, a­nélkül, hogy bárhol is be tudott volna töltni vonalainkba. Számtalanszor meg­újították támadásaikat s akárhányszor tettük harcképtelenné a rohamsorokat, újból ki­­meríthetetlennek látszó rohamoszlopokat vo­nultattak fel, a­melyeket negyvennyolc órán át szünet nélkül előreűztek. Az elért siker azonban nem volt arányban az óriási erő­­veszteséggel. Az oroszok második főtám­adása, a­melynek az volt a fő célja, hogy betörjenek Közép-Galiciába, a tegnapi nap folyamán sem közeledett a megvalósulás felé. A második csata Wolhyniában folyik. Az elmúlt hét itten részlet-hadműveletekkel kez­dődött. Ezek a hadműveletek napról-napra növekedtek a kiterjedésben, így kiterjedt a harc Lucktól nyugatra eső egész frontévre.

Next