Pécsi Napló, 1918. július (27. évfolyam, 150-172. szám)
1918-07-04 / 150. szám
„Pécsi Napló 1918. Julius 4. rendőrfőkapitány ki is adta a rendeletet, hogy a vendéglőkben, kifőzésekben milyen rendben lehet étkezni és hogy az a bizonyos ,,polgári teríték“ milyen árban és milyen ,,fogás “-okból állóan szolgáltatandó ki. Óh, te jó isten, hogy milyen jóízűen kikacagták a pécsi vendéglősök ezt a rendeletet! Hiszen adtak ők „terítéket“, de anynyira ragaszkodtak a „teríték“ elnevezéshez, hogy nem adtak hozzá semmit. Így hát, aki mégis a saját teste erején és súlyán kívül egyebet is szeretett volna fogyasztani, a „teríték“ után megebédelt és a gyomrát nem, de a fix fizetésének már a jövő havi büdzséjét is megterhelte. Így hát szép csöndesen kimúlt a teríték és nem maradt meg belőle egyéb, mint a vendéglősök gúnyos mosolygása és az a másfél dekás adag kenyér, melyet — kenyér jegy nélkül, vagy annak ellenében, kinek hogy— tetszik — húsz fillérért számítanak. Ma örvendetes és kínos meglepetésemre, föltámadva láttam az ételek jegyzékén a „Menü-teríték“ című „clou“-t. És „kiparancsoltam“ szerényen az asztalra a menüt, a terítéket, mint ahogy kiparancsolta annak idején a hetyke legény a korcsmában a félliter borocskát. Elhozták és csakugyan úgy festett, mintha most támadt volna fel a sírból: vértelen, zsírtalan, sápadt, gyönge. De teríték volt. Alig egyéb. Csak teríték. Már most szeretném tudni, hogy a mi írásos rendelet: mennyi levest, húst, főzeléket, tésztát, miegyebet, kell adni a menüben, — az álbe? Menü-é, vagy nem menü? A sóhivatalnál reklamálhatom-e meg, ha nem az, vagy a soóshivatalnál? (P.f.) — Signum laudis. A király megparancsolta, hogy Schneider Károly dr. 40. tábori tarackezredhez beosztott főhadnagynak az ellenség előtt tanúsított kitűnő szolgálataiért a legfelsőbb dicsérő elismerés tudtuladassék. — Kitüntetett tartalékos hadnagyok. A hadseregparancsnokság az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásuk elismeréséül a 2. osztályú vitézségi érmet Draskomch N. tartalékos hadnagynak a 8. honvédhuszárezredben újólag, Kocsis Miklós és Pfundstein János 19. h. gy. e.-beli t. hadnagynak adományozta. — Őszi harmat nyár derekán. Csakugyan úgy áll a dolog a mi időjárásunkkal, hogy most, nyár derekán, amikor peng a kasza és a levegőben vigan csattog a pacsirta, őszi harmat szállja meg a tarlón sorakozott gabonakeresztek papkéveit. A harmat azonban nem elégszik meg a maga ártó mivoltával, esővé sűrűsödött és már napok óta öregemberes szeszélylyel hol megered, hol kiengedi felhőkumulusai között a napfényt és a legderűsebb nyári napot utánozza. Csak a hőmérséklet emelkedése lomha, úgy borzong az ember a városban, mintha idő előtt beköszöntött volna az őszi évszak, ősziverfeny nélkül. Hiszen jó ez az idő arra, hogy megduzzassza kiapadt vízforrásainkat, de viszont a gazdák kezdik megelégelni az esőt, mint isteni áldást, mert késleleteti az istenáldotta gabona betakarását és méltán aggodalmat kelt szőlősgazdáink körében az, hogy a lisztharmat lepi el a tőkéket. De talán megelégli a természet ezt a szeszélyes játékot és beáll újfent a nyári meleg, a jó száraz, érlelő meleg, melyben szívesen izzad az arató nép, mely a mi erőnket gyűjti az ellenség gazdasági támadása ellen. — A pécsi rendőrség fölszerelését megváltja az állam. Megemlékeztünk lapunkban arról, hogy a rendőrség államosítása küszöbön van ; a belügyminiszter már legközelebb beterjeszti a képviselőház elé a rendőrség államosítására vonatkozó törvényjavaslatot, mely bizonyára a közóhajnak felelvén meg, csakhamar törvényerőre fog emelkedni. Erre számít a belügyi kormány, mely a törvény végrehajtásának érdekében már idejében megteszi a szükséges élőintézkedéseket. Tegnap érkezett meg a belügyminiszter leirata Nendtvich Andor polgármesterhez, melyben arra hívja fel a polgármesetert, hogy Pécs város rendőrségi felszerelését, a rendőrlegénység ruháit és egyéb tárgyait vegye leltárba, jelöltesse meg e tárgy értékét és ezt a jegyzéket nyolc nap alatt terjessze fel a belügyminiszterhez. Meghagyja a belügyminiszter azt is, hogy a rendőrség felszerelési tárgyait másra felhasználni nem lehet, mivel azokat a rendőrség államosításával az állam veszi meg. Ezzel kapcsolatosan jelentjük, hogy a belügyminiszter rendeletben tudatta Pécs város törvényhatóságával, hogy a városok fejlesztésére előirányzott négy millió koronából Pécs városa részére, a rendőrség fejlesztésére. 27.000 koronát utalt ki. .. Hős pécsi honvédek- A hadvezetőség az ellenség előtt tanúsított vitézségükért a bronz vitézségi érmet adományozta Langauer János honvédnek a 19. h. gyalogezredben. A 2- osztályú ezüst vitézségi éremmel tüntette ki a hadvezetőség vitézségéért Fischer Fülöp tartalékos tizedest és Guth Ferenc népfölkelőt. — Mindenki hizlalhat sertést. A zsírkérdés nagy probléma, sokat foglalkoztatja az intéző köröket s az egész országban úgy áll a helyzet, hogy nagyon könnyen zsirinség állhat be. Ennek oka az a hibás rendelet volt, mely a sertések hizlalását megtiltotta, úgy hogy most hízott sertés alig van az országban. Hogy jövőre ez elő ne forduljon, arról akként igyekszik gondoskodni az új termésrendelet, hogy nemcsak minden háztartásnak engedi meg a sertéshizlalást, hanem megengedi azt is, hogy a termelőknél hizlaltathat mindenki saját részére sertést. Nagyon üdvös rendelkezése ez a rendeletnek, mert így az olyan háztartások, melyek hely hiánya miatt nem hizlalhatnak disznót, most hizlaltathatnak. Nem kell mást tenniök, mint a termelővel, polgárral vagy birtokossal megállapodni, hogy részére hizlal disznót. A város hatósága kiállít részére egy igazolványt, hogy nincsen ellátva zsírral, ezen igazolványt átadja annak, akinél hizlaltatni akar, aki viszont a község elöljáróságánál jelenti be azt, hogy ő Xs részére hizlal disznót. Az átvételi bizottságok ennek alapján aztán feloldják a szükséges gabonamennyiséget. Hogy mindenki így gondoskodjék zsírszükségletéről, az azért fontos, mert valószínű, hogy a kormány nem ad vásárlási igazolványt kukoricára s igy nem lesznek abban a helyzetben, hogy a hizlaláshoz szükséges kukoricát beszerezzék. Ha pedig a Haditermény útján utalnák ki a szükséges kukoricamennyiséget, a központok „gyors” intézkedései folytán olyan későn jönne meg a kukorica, hogy azzal már nagyon későn fejezhetik be a hizlalást. Minthogy a termésrendelet szerint 6 méter mázsa árpát lehet kiutalni a hizlalásra, ilyen szerződéseket már most lehet kötni s a hizlalást is meg lehet kezdeni. — A hadbavonult iparosok állami segítése. Szterényi József kereskedelemügyi m. kir. miniszter most dolgoztatja ki a hadba vonulás folytán bezárt kisipari műhelyek tulajdonosainak támogatására irányuló munkaprogrammat. Az ehhez szükséges adatok gyűjtését az ipartestület tagjaira nézve a kormány az Ipartestületek országos szövetségére bízta, amely a mi városunkra nézve az adatokat az Ipartestület útján gyűjti egybe. Az ipartestület ennek megfelelve, felhívja tagjait, hogy f. évi július hó 31-ig bezárólag a hivatalos órák alatt az Ipartestület irodájában az egyéni lapok kiállítása végett jelentkezzenek. — A vasúti tarifák emelésének hatása. Most jelent meg az Államvasút szállítási bevételeinek kimutatása, amely arról tanúskodik, hogy a tarifaemelés valóban elérte célját és a vasút bevételei jelentős arányban fokozódtak. Május hónapban a szállítási bevétel 68.9 millió koronát tett ki, ami a múlt évi májussal szemben 11.1 millió korona növekedésnek felel meg. Az elmúlt év július elsejétől 1918. június 1-ig a vasút 673.2 millió korona bevételt ért el, ami a tavalyival szemben 142,6 millió koronával több. Amenynyire bevált a tarifaemelés a Mávra nézve, annyira hatástalan maradt a forgalomban. A szállítási és utazási mizériák épp oly mértékben fennállanak, mint a régi tarifák mellett. Hír a cári családról. Bemből Írják: A Daily Expressnek jelentik Stockholmból. A Romanov-családot a Vjatka orosz tartomány egy kis városába Kopernitbe (?) vitték. Hogy Miklós excár is ott van-e a többiekkel, nem tudni. A Pécsi Jótékony Nőegylet választmánya csütörtökön délután 5 órakor, az egylet helyiségében ülést tart, melyre a választmány t. tagjainak szíves megjelenését kéri az ügyvezető alelnöknő. — Gyermekek is járhatnak a moziba. Amint ismeretes, július 1-én kellett volna életbe lépni a mozidarabok cenzúrázásáról szóló belügyminiszteri rendeletnek, amely egyúttal azt is tartalmazza, hogy 16 éven aluli gyermekek csak szüleik kíséretében látogathatják a mozik előadását. A belügyminiszter most leiratban értesítette Nendtvich Andor kft. tanpolgármestert és Szenge Ferenc alispánt, hogy ennek a rendeletnek a végrehajtását szeptember elsejéig elhalasztotta és a gyermekek akadály nélkül járhatnak ezután is a moziba. - Nem szabad új lapot alapítani. Köztudomású, hogy a kereskedelmi miniszter a nagy papirínségre való tekintettel elrendelte, hogy a háború további folyamán új lapot alapítani és megindítani tilos. Szterényi József kereskedelmi miniszter tegnap új rendeletben közölte, a polgármesterrel, hogy a tilalom teljes egészében fennáll és azok, akiknek lapalapítási céljaik vannak, előre figyelmeztetendők, hogy a rendelettel semmi körülmények között nem tér el a kormányhatóság s a Papírközpont az eddig megjelent lapokon kívül újságpapírt más hírlapvállalatnak nem utal ki. A rendelet megtiltja a polgármesternek, hogy új lap megindítására vonatkozó bejelentést tudomásul vegyen. — A rendőrség államsegélye. 1912 óta az állami költségvetésbe a városok segélyezése címén 8 milliót vesz fel a kormány. Ebből az összegből 4 milliót a városok részére fordítanak, melyből Pécs városának 80.000 korona jut évente, mely összeget már meg is kapta, míg 4 milliót rendőrségi célokra használnak fel. A kormány eddig évente csak 3 milliót osztott fel, melyből a pécsi rendőrség 54.000 korona évi segélyt élvezett. Az idén már várták, hogy a teljes 4 milliót felosztják s igy a pécsi rendőrségnek 172 ezer koronát kellett volna kapia. A legnagyobb meglepetésre azonban csak 27.000 koronát utaltak ki a részére. A 27.000 korona most érkezett meg a városhoz, míg máskor már január 7-én itt volt az 54.000 korona. Hogy a rendőrség csak a felét kapta annak az összegnek, amit eddig kapott és a negyedik milliót sem osztották fel, ebből azt lehet következtetni, hogy a rendőrség államosítása küszöbön van s igy a belügyminiszter feleslegesnek tartja az egész évre a segélyt kiutalni. A Falun nem adnak cipőjegyet. Az őstermelő magyar falukban szintén az átkos jegyrendszer uralkodik már; aki aratja a gabonát, az nem kap a cédulájára több és jobb kenyeret, mint a városi éhenkórász, aki legelteti a marhát, a vágás után az is csak jegy alakjában jut hozzá. Most azonban nagy bajuk van a falusiaknak. A falukon ma ugyanis az a helyzet, hogy semmilyen körülmények közt nem lehet cipőhöz jutni, mert a falun nem adnak cipőjegyet. Most folynak a tárgyalások aziránt, hogy a járási székhelyeken adják ki az ahhoz a járáshoz tartozó községek cipőjegyét és ennek ellenében cipőjét. Bizonyos, hogy a falu cipőellátásának ez a módja nem lesz valami egyszerű, sem gyors. Mégis jobb lesz azonban, mint a mai helyzet, amikor igazán csak az gondoskodik a falusiak lábbeliszükségletéről, aki a mezők liliomát ruházza. A cipőkereskedőkhöz naponként beállítanak most cipőéhes falusiak. „Régi jó kuncsaft vagyok, adjanak egy pár jó cipőt“ — így könyörögnek és tyúkot kalácsot ígérnek a cipőért cserébe, de persze a legnagyobb jóakarattal sem lehet a bajukon segíteni, amig ezt a hiányt pótló hivatalos rendelet el nem készül. — Dr. Porosz Mór urológ és bőrgyógyász katonai szolgálatát befejezvén, állandó rendelését régi lakásán, Budapest, V., Vilmos császár u. 64. I. em. folytatja. _______________________________________