Pécsi Napló, 1918. július (27. évfolyam, 150-172. szám)

1918-07-04 / 150. szám

„Pécsi Napló 1918. Julius 4. rendőrfőkapitány ki is adta a rendeletet, hogy a vendéglőkben, kifőzésekben milyen rendben lehet étkezni és hogy az a bizonyos ,,polgári teríték“ milyen árban és milyen ,,fogás “-okból állóan szolgáltatandó ki. Óh, te jó isten, hogy milyen jóízűen kikacagták a pécsi vendéglősök ezt a rende­letet! Hiszen adtak ők „terítéket“, de any­­nyira ragaszkodtak a „teríték“ elnevezéshez, hogy nem adtak hozzá semmit. Így hát, aki mégis a saját teste erején és súlyán kívül egyebet is szeretett volna fogyasztani,­­ a „teríték“ után megebédelt és a gyomrát nem, de a fix fizetésének már a jövő havi büdzséjét is megterhelte. Így hát szép csön­desen kimúlt a teríték és nem maradt meg belőle egyéb, mint a vendéglősök gúnyos mosolygása és az a másfél dekás adag kenyér, melyet — kenyér jegy nélkül, vagy annak ellenében, kinek hogy— tetszik — húsz fillér­ért számítanak. Ma örvendetes és kínos meglepetésemre, föltámadva láttam az ételek jegyzékén a „Menü-teríték“ című „clou“-t. És „kiparan­csoltam“ szerényen az asztalra a menüt, a terítéket, mint ahogy kiparancsolta annak idején a hetyke legény a korcsmában a félliter borocskát. Elhozták és­­ csak­ugyan úgy festett, mintha most támadt volna fel a sírból: vértelen, zsírtalan, sápadt, gyönge. De teríték volt. Alig egyéb. Csak teríték. Már most szeretném tudni, hogy a mi írásos rendelet: mennyi levest, húst, főzelé­ket, tésztát, miegyebet, kell adni a menü­ben, — az álbe? Menü-é, vagy nem menü? A sóhivatalnál reklamálhatom-e meg, ha nem az, vagy a soóshivatalnál? (P.f.) — Signum laudis. A király megparan­csolta, hogy Schneider Károly dr. 40. tábori tarackezredhez beosztott főhadnagynak az ellenség előtt tanúsított kitűnő szolgálatai­ért a legfelsőbb dicsérő elismerés tudtul­­adassék. — Kitüntetett tartalékos hadnagyok. A hadseregparancsnokság az ellenség előtt ta­núsított vitéz magatartásuk elismeréséül a 2. osztályú vitézségi érmet­ Draskomch N. tartalékos hadnagynak a 8. honvédhuszár­­ezredben újólag, Kocsis Miklós és Pfundstein János 19. h. gy. e.-beli t. hadnagynak ado­mányozta. — Őszi harmat nyár derekán. Csak­ugyan úgy áll a dolog a mi időjárásunkkal, hogy most, nyár derekán, amikor peng a kasza és a levegőben vigan csattog a pacsirta,­­ őszi harmat száll­ja meg a tarlón sorako­zott gabona­keresztek papkéveit. A harmat azonban nem elégszik meg a maga ártó mivol­tával, esővé sűrűsödött és már napok óta öregemberes szeszélylyel hol megered, hol kiengedi felhőkumulusai között a napfényt és a legderűsebb nyári napot utánozza. Csak a hőmérséklet emelkedése lomha, úgy bor­­zong az ember a városban, mintha idő előtt beköszöntött volna az őszi évszak, őszi­­ver­­­feny nélkül. Hiszen jó ez az idő arra, hogy megduzzassza kiapadt vízforrásainkat, de viszont a gazdák kezdik megelégelni az esőt, mint isteni áldást, mert késleleteti az isten­áldotta gabona betakarását és méltán aggo­dalmat kelt szőlősgazdáink körében az, hogy a lisztharmat lepi el a tőkéket. De talán meg­­elégli a természet ezt a szeszélyes játékot és beáll újfent a nyári meleg, a jó száraz, érlelő meleg, melyben szívesen izzad az arató nép, mely a mi erőnket gyűjti az ellenség gazdasági támadása ellen. — A pécsi rendőrség fölszerelését meg­váltja az állam. Megemlékeztünk lapunkban arról, hogy a rendőrség államosítása küszöbön van ; a belügyminiszter már legközelebb beterjeszti a képviselőház elé a rendőrség á­lla­­mosítására vonatkozó törvényjavaslatot, mely bizonyára a közóhajnak felelvén meg, csak­hamar törvényerőre fog emelkedni. Erre számít a­­ belügyi kormány, mely a törvény végrehajtásának érdekében már idejében meg­teszi a szükséges élőintézkedéseket. Teg­nap érkezett meg a belügyminiszter leirata Nendtvich Andor polgármesterhez, melyben arra hívja fel a polgármesetert, hogy Pécs város rendőrségi felszerelését, a ren­dőrlegény­ség ruháit és egyéb tárgyait vegye leltárba, jelöltesse meg e tárgy értékét és ezt a jegy­zéket nyolc nap alatt terjessze fel a belügy­miniszterhez. Meghagyja a belügyminiszter azt is, hogy a rendőrség felszerelési tárgyait másra felhasználni nem lehet, mivel azokat a rendőrség államosításával az állam veszi meg. Ezzel kapcsolatosan jelentjük, hogy a belügyminiszter rendeletben tudatta Pécs város törvényhatóságával, hogy a városok fejlesztésére előirányzott négy millió koroná­ból Pécs városa részére, a rendőrség fejlesz­tésére. 27.000 koronát utalt ki. .. Hős pécsi honvédek- A hadvezetőség az ellenség előtt tanúsított vitézségükért a bronz vitézségi érmet adományozta Langauer János honvédnek a 19. h. gyalogezredben. A 2- osztályú ezüst vitézségi éremmel tün­tette ki a hadvezetőség vitézségéért Fischer Fülöp tartalékos tizedest és Guth Ferenc népfölkel­őt. — Mindenki hizlalhat sertést. A zsír­­kérdés nagy probléma, sokat foglalkoztatja az intéző köröket s az egész országban úgy áll a helyzet, hogy nagyon könnyen zsir­­inség állhat be. Ennek oka az a hibás rende­let volt, mely a sertések hizlalását megtil­totta, úgy hogy most hízott sertés alig v­an az országban. Hogy jövőre ez elő ne for­duljon, arról akként igyekszik gondoskodni az új termésrendelet, hogy nemcsak minden háztartásnak engedi meg a sertéshizlalást, hanem megengedi azt is, hogy a termelőknél hizlaltathat mindenki saját részére sertést. Nagyon üdvös rendelkezése ez a rendeletnek, mert így az olyan háztartások,­ melyek hely hiánya miatt nem hizlalhatnak disznót, most hizlaltathatnak. Nem kell mást tenniök, mint a termelővel, polgárral vagy birtokos­sal megállapodni, hogy részére hizlal disznót. A város hatósága kiállít részére egy igazol­ványt, hogy nincsen ellátva zsírral, ezen iga­zolványt átadja annak, akinél hizlaltatni akar, aki viszont a község elöljáróságánál jelenti be azt, hogy ő X­s részére hizlal disznót. Az átvételi bizottságok ennek alap­ján aztán feloldják a szükséges gabona­­mennyiséget. Hogy mindenki így gondos­kodjék zsírszükségletéről, az azért fontos, mert valószínű, hogy a kormány nem ad vásárlási igazolványt kukoricára s igy nem lesznek abban a helyzetben, hogy a hizlalás­hoz szükséges kukoricát beszerezzék. Ha pedig a Haditermény útján utalnák ki a szükséges kukoricamennyiséget, a központok „gyors” intézkedései folytán olyan későn jönne meg a kukorica, hogy azzal már na­gyon későn fejezhetik be a hizlalást. Mint­hogy a termésrendelet szerint 6 méter mázsa árpát lehet kiutalni a hizlalásra, ilyen szer­ződéseket már most lehet kötni s a hizlalást is meg lehet kezdeni. — A hadbavonult iparosok állami segítése. Szterényi József kereskedelemügyi m. kir. miniszter most dolgoztatja ki a hadba vonu­lás folytán bezárt kisipari műhelyek tulaj­donosainak támogatására irányuló munka­­programmat. Az ehhez szükséges adatok gyűjtését az ipartestület tagjaira nézve a kormány az Ipartestületek országos szövet­ségére bízta, amely a mi városunkra nézve az adatokat az Ipartestület útján gyűjti egybe. Az ipartestület ennek megfelelve, felhívja tagjait, hogy f. évi július hó 31-ig bezárólag a hivatalos órák alatt az Ipar­­testület irodájában az egyéni lapok kiállí­tása végett jelentkezzenek. — A vasúti tarifák emelésének hatása. Most jelent meg az Államvasút szállítási bevételeinek kimutatása, amely arról tanús­kodik, hogy a tarifaemelés valóban elérte célját és­ a vasút bevételei jelentős arányban fokozódtak. Május hónapban a szállítási bevétel 68.9 millió koronát tett ki, ami a múlt évi májussal szemben 11.1 millió korona növekedésnek felel meg. Az elmúlt év július elsejétől 1918. június 1-ig a vasút 673.2 millió korona bevételt ért el, ami a tavalyival szemben 142,6 millió koronával több. Ameny­­nyire bevált a tarifaemelés a Mávra nézve, annyira hatástalan maradt a forgalomban. A szállítási és utazási mizériák épp oly mér­tékben fennállanak, mint a régi tarifák mellett. Hír a cári családról. Bemből Írják: A Daily Expressnek jelentik Stockholmból. A Romanov-családot a Vjatka orosz tarto­mány egy kis városába Kopernitbe (?) vitték. Hogy Miklós excár is ott van-e a többiekkel, nem tudni.­­ A Pécsi Jótékony Nőegylet választ­mánya csütörtökön délután 5 órakor, az egylet helyiségében ülést tart, melyre a vá­lasztmány t. tagjainak szíves megjelenését kéri az ügyvezető alelnöknő. — Gyermekek is járhatnak a moziba. Amint ismeretes, július 1-én kellett volna életbe lépni a mozidarabok cenzúrázásáról szóló belügyminiszteri rendeletnek, amely egyúttal azt is tartalmazza, hogy 16 éven aluli gyermekek csak szüleik kíséretében látogathatják a mozik előadását. A belügy­miniszter most leiratban értesítette Nendtvich Andor kft. tan­­polgármestert és Szenge Fe­renc alispánt, hogy ennek a rendeletnek a vég­rehajtását szeptember elsejéig elhalasztotta és a gyermekek akadály nélkül járhatnak ez­után is a moziba. -­ Nem szabad új lapot alapítani. Köz­tudomású, hogy a kereskedelmi miniszter a nagy papirínségre való tekintettel elren­delte, hogy a háború további folyamán új lapot alapítani és megindítani tilos. Szterényi József kereskedelmi miniszter tegnap új rendeletben közölte, a polgármesterrel, hogy a tilalom teljes egészében fennáll és azok, akiknek lapalapítási céljaik vannak, előre figyel­mez­te­tendők, hogy a rendelettel semmi körülmények között nem tér el a kormány­­hatóság s a Papírközpont az eddig megjelent lapokon kívül újságpapírt más hírlapvállalat­nak nem utal ki. A rendelet megtiltja a pol­gármesternek, hogy új lap megindítására vonatkozó bejelentést tudomásul vegyen. — A rendőrség államsegélye. 1912 óta az állami költségvetésbe a városok segélye­zése címén 8 milliót vesz fel a kormány. Ebből az összegből 4 milliót a városok részére fordítanak, melyből Pécs városának 80.000 korona jut évente, mely összeget már meg is kapta, míg 4 milliót rendőrségi célokra hasz­nálnak fel. A kormány eddig évente csak 3 milliót osztott fel, melyből a pécsi rendőrség 54.000 korona évi segélyt élvezett. Az idén már várták, hogy a teljes 4 milliót felosztják s igy a pécsi rendőrségnek 172 ezer koronát kellett volna ka­pia. A legnagyobb meg­lepetésre azonban csak 27.000 koronát utal­tak ki a részére. A 27.000 korona most érke­zett meg a városhoz, míg máskor már január 7-én itt volt az 54.000 korona. Hogy a rend­őrség csak a felét kapta annak az összegnek­, amit eddig kapott és a negyedik milliót sem osztották fel, ebből azt lehet következtetni, hogy a rendőrség államosítása küszöbön van s igy a belügyminiszter feleslegesnek tartja az egész évre a segélyt kiutalni. A Falun nem adnak cipőjegyet. Az őstermelő magyar falukban szintén az átkos jegyrendszer uralkodik már; aki aratja a gabonát, az nem kap a cédulájára több és jobb kenyeret, mint a városi éhenkórász,­­ aki legelteti a marhát, a vágás után az is csak jegy alakjában jut hozzá. Most azonban nagy bajuk van a falusiaknak. A falukon ma ugyanis az a helyzet, hogy semmilyen körülmények közt nem lehet cipőhöz jutni, mert a falun nem adnak cipőjegyet. Most folynak a tárgyalások aziránt, hogy a járási székhelyeken adják ki az ahhoz a járáshoz tartozó községek cipőjegyét és ennek elle­nében cipőjét. Bizonyos, hogy a falu cipő­­­ellátásának ez a módja nem lesz valami egy­szerű, sem gyors. Mégis jobb lesz azonban, mint a mai helyzet, amikor igazán csak az gondoskodik a falusiak lábbeliszükségletéről, aki a mezők liliomát ruházza. A cipőkeres­kedőkhöz naponként beállítanak most cipő­­éhes falusiak. „Régi jó kuncsaft vagyok, adjanak egy pár jó cipőt“ — így könyörög­nek és tyúkot kalácsot ígérnek a cipőért cserébe, de persze a legnagyobb jóakarattal sem lehet a bajukon segíteni, amig ezt a hiányt pótló hivatalos rendelet el nem készül. — Dr. Porosz Mór urológ és bőrgyógyász katonai szolgálatát befejezvén, állandó ren­delését régi lakásán, Budapest, V., Vilmos császár u. 64. I. em­. folytatja. _______________________________________

Next