Pécsi Napló, 1918. szeptember (27. évfolyam, 198-222. szám)

1918-09-01 / 198. szám

2 Franciaország hetvenezer négert toborzott. Genf, augusztus 31. (Eredeti távirat.) A francia kormány az elmúlt héten Diagrte néger képviselőt, aki a szenegáli négerkoló­­niákat képviseli a kamarában, Nyugat- Afri­kába küldte, hogy mint­­kormánybiztos szí­­­nes újoncokat toborozzon a francia hadsereg számára. Diagn­e képviselő most érkezett vissza Bordeauxba. Összesen hetvenezer né­gert sikerült összefogdosnia és behajóznia. Ezeket most az ardesi departementban fog­ják kiképezni. Angol bombák holland faluban. Hága, aug. 31. (Ered. táv.) A holland külügyminisztérium közli, hogy augusztus 26-ikára virradó éjszaka repülőgép Sluis községre bombát, dobott. A bomba szilánkjaiból megállapították, hogy az angol gyártmány. A londoni holland követ az­ angol kormány­nál tiltakozott Hollandia semlegességének ifjabb megsértése ellen. A hivatásos tisztek — polgári foglalkozásban. Budapest, augusztus 31. (Eredeti távirat.) A Külügy-Hadügy írja : A­ király megengedte, hogy azok a hivatásos ■ tisztek, kik szolgálati kötelezettségüknek eleget, tettek és megfelelő pol­gári állást s megfelelő jövedelmet okmányokkal igazolnak, megokolt esetekben saját kérelmükre a háború alatt és a leszerelés befejezése előtt is a tartalékos viszonyba helyezhetők át. A magántisztviselőkről szóló törvény. Egy alkalmazott bírálata a javaslat fölött. A szervezkedésre, tömörülésre szóló fel­hívásomban céloztam a szolgálati viszonyun­kat­ szabályozó törvényjavaslatra, sőt aggo­dalmamnak adtam kifejezést, hogy a tör­vényjavaslat nem előnyünkre, hanem in­kább hátrányunkra fog válni. Íme, egy hete sem múlott el és már sajnálattal kell meg­állapítanunk, hogy igazam volt. A javaslat szerint írtásba foglalt meg­állapodás kötendő és az alkalmazott csak a megállapított munkára alkalmazható, de azért rendkívüli esetekben oly munkakörre is al­kalmazható, mely képzettségének megfelel és önérzetére nem sérelmes, de „csak rövid időre“. Eddig, ha szóbeli megállapodás alapján köttetett az egyezség, vi­tás esetekben a bíróság döntött , ma nem kell bírósághoz fordulni, a főnök törvény szerint, jogosult az alkalmazottat más munkakörbe is be­osztani, mert­ a törvény erre a főnököt fel­hatalmazza. Az, csak rövid­ időre, nagyon tág fogalom, mert­, ha valaki pl. 10 évig utazó, vagy helyi ügynök volt és a főnök azt, egy évre kiszolgáló segédnek állítja be, az rövid idő, hisz százalékokban a szolgálati időnek csak 10 százaléka. A megállapodásnál a javaslat nem számol az alkalmazottak tapasztalatlanságával, függő helyzetével, szorultságával, ott teljesen sza­bad kezet ad a főnököknek, kihasznál­hatják a törvény­­védelme alatt az alkal­mazottak gyengéit és írásba is foglalhatják feltételeiket. A fizetések megállapításánál azonban már figyelembe veszi mindezen körülménye­ket, de ott­ is csak aránytalanul alacsony­­bérek méltányos kiegészítését követelheti az alkalmazott. Mennyi, az az aránytalanul alacsony bér ? A főnöknek, tisztelet a ki­vételnek, mindig magas ! Hisz nemrég ve­zetette oda a bíróság előtt egy főnök, hogy: Kérem, én 80 és 100 koronát fizetek­; mennyi ennél a főnöknél az alacsony fizetés, ha 80 és 100 kor. havi fizetést még büszkén jó fizetésnek állít a bíróság előtt ? És az a szó ? „követelhet“ szinte gúnyo ш hangzik. Az az alkalmazott, a­ki, hogy nyomorúságától megszabaduljon, minden áron bárminő fel­tételekkel is, állást akar nyerni,az követelhet? Állapítsanak meg­­minimális fizetést, de ne mondják: „aránytalanul alacsony bérek!“ Ez nagyon tág fogalom, de a mi rovásunkra. Most jó azonban a java : „A munka­adó rendbüntetésre vagy bérvesztésre ítél­heti a munkaviszonyt érintő valamely cse­lekménye vagy mulasztása miatt bármely alkalmazottját“. A rendbüntetés nagyon magas fogalom nekünk, de a bérvesztést tudjuk, hogy az micsoda. Zsebemben van egy levél, mely így szól: Végül a május 5-én és 20-án mulasztott 11— fél napért összesen levont­­ 10,32 fillért nem vagyok hajlandó visszaküldeni, mert azt az én időnkből mu­lasztotta el. A későn jövetelekkor levont ösz­­szegeket, összesen 9 koronát már felküld­­tem jótékony célra. Az elmulasztott 2 fél napból az egyiken beteg volt, a másikon (vasárnap) főnöki engedéllyel maradt távol az üzletből az alkalmazott, néhány apróbb,­ 5 — 10 perces késésekért pedig 9 koronát fogott le a fizetésből a főnöknő. E főnöknő a tárgyalás és szentesítés előtt léptette már életbe e törvényt, mi vár reánk ilyen főnökök keze alatt, ha a javaslat ebben a formában törvényerőre emelkedik ? Vannak főnökök, nemcsak a vidéken, de magában a fővárosban is, a­kik öröklés útján, vagy vagyonuk által üzleti spekulációból lettek üzlettulajdonosok­ká , sőt vannak olyanok is,akik csak üzleteket tudnak kötni, de a műveltség oly alacsony fokon állanak, hogy még a nevüket is alig tudják aláírni és ilyenek legyenek a mi bíráink ? Ilyenekre bízza a törvény a rend­es pénzbüntetést ? Ilyenek legyenek képe­sek elbírálni a munkaviszonyt érintő vala­mely cselekményt ? Vagy ott az irodai munkaidő, mely országszerte­ 8 óra volt eddig, a javaslat szerint lehet 10 óra ! E törvényjavaslat nem nekünk, nem a mi javunkra, hanem a munkaadók javára készül, mert a mi kevés van is benne, a mi előnyünkre, bízvást merem állítani, még lepeticiózzák a munkaadók, és ezért szer­vezkedjünk, tömörüljünk mi is, vigyük keresztül e törvényjavaslat, olyképen mó­dosítását, hogy ne csak megélhetésünk le­gyen biztosítva, ne csak szabad embereknek tekintessünk, hanem egyenlő jogokat köve­teljünk; ne engedjük magunkat a jobbágy korszakba visszalökni, ne legyenek a munka­adók egyúttal bíráink is. Követeljük csak az egyesületünk útján kötött kollektív szerző­dések elismerését, bizalmi testületek, munkás és nem munkakamarák felállítását, minimális bérek megállapítását, külön-külön minden szakmának, a helyi drágaságnak megfelelően. Mindezek közül azonban legnagyobb hord­erejűnek tartom az első pont törlését, mely szerint a munkaadó az alkalmazottal írásbeli megállapodást köthessen az egyesület nélkül. Ne várjuk be tétlenül, összetett kézzel e törvényjavaslat letárgyalását és törvénybe iktatását, össze kell fogni minden magán­­tisztviselőnek és kereskedelmi alkalmazott­nak pártállás, vallásra és nemre való tekintet nélkül, hogy ezen törvényjavaslat mai for­­m­ájában törvényerőre ne emelkedhessek. Ezt csak úgy érhetjük el, ha közös erő­vel egy táborban küzdünk közös érdekeink­ért. Törvényhatóságaink, országgyűlési kép­viselőink közbenjárását kell kikérnünk, sőt lojálisabb főnökeinket is megkérnünk, hogy odahassanak, hogy a javaslatnak a 20-ik századba nem illő pontjai töröltessenek, illetve módosíttassanak. Y. S. A legutóbbi kimutatás óta hozzánk érkezett adományok: " Gyenes Miksa kereskedő perselygyűjtése a pécsi segélyalapra 13.42 K. Pécsi Napló szerkesztőségének ivén : A vak katonáknak : Sólyom Sándorné 20. —, Lichtenberg lg. 20.—, Fuhrmann Samuné 20.—, Lauter Bo­riska és Mancika 75. — , V. Károly 100.—, Kónya Lajos 10. —, Berger Irén 10. —, Preis Tibor és Lilikó 10.—, Radocsay Ilona 3.—, Bogsicsné Weiser­­ Henriette ravatalára szánt köszörű megváltása 10.—, Szenthe Edith 10.—, Csillag János 10.— A­ hadi árváknak: Névtelenül a pécsi járásból 15.—, Gyimóthy Gyula és Braun Mátyás 25.—, Reinstein • Sári­ és Társai gyermekelőadása 41. —, Fischer Mihályné Vajszló 10.—, Bobregh­­Nándor„ és családja 4. —, Böhm M. féle villában rendezett.. gyermekelőadás jövedelme 33.50, Gothár István • a Talajművelő Társulat gépésze 370.—, Böhm Jenő őrmester (Tábori posta 634) 10.—, Kardos Imre dr. 10.— , Kummer Gyula hentes koszorujá­­nak megváltása címén Marx Nándor elhunyta al­kalmából 50. —, Pécsi kath. segényegylet gyermek­el­őadása a pécsi segélyalapra 50­.20, összesen 916.70.. Összegezés. Fenti gyűjtésünk ..... K. 930.12 Előző gyűjtésünk ................K 277.077.90 A pécsi segélyalap aug 31. délig . K 278.108 02 Isten áldása a szerencsétlenek jószivü segítőin! , Pécs, 1618. augusztus hó 31-én. Bolgár Tivadar a segélybizottság pénztáréba. .Pécsi Napló 1’ 1918. szeptember 1. HÍRROVATUNK. Azelőtt és most. — A segélybizottság 180. jelentése. — Azelőtt a szemünket a jövőre függesztettük és a jövőnek dolgoztunk. Most azonban a ma, a jelen kiált felénk. Most a pillanatnyi segítségnek kell élnünk. Amíg a harctereken tombol a küzde­lem és ha ált oszt a gyűlölet, folytassuk a szeretet és a könyörület munkáját, mely felsegíti azokat, akik ebben a­­rettenetes és nagy­ háborúban annyit, vagy mindent vesztettek’. Gyarapítsuk a pécsi segélyalapot azzal a vágygyal és óhajtással, hogy városunkban minden szenvedő vigaszra találjon, hogy minden nyomorgó kenyérhez, minden haj­léktalan fedélhez, minden muntka nélkül szűköl­ködő munkához jusson ! , A segélybizottság. — Bős honvédeink kitüntetése A hadsereg-­­ parancsnokság a 2 eszt. ezüst vitézségi erőműtel. . tüntette ki: Horváth József népf., Böröcz István­ népf. tsz., Ivícsics Márk népf., Kovács János tart. honv., Máté János népf., Drusovszky József, Dobsai­ György, Buzics András, Opancsár Szvetozár, Ora­ .­vicza György, Rónia Pál, Sebőn Fülöp, Buzics,, András, Ronta Péter, Berger György népf., Schab . András népf. őrv..., az ellenség dóit elesett Völgyi ... Vince honvédet továbbá Tóth, Ignác, Parkos , Antal népi., Döme János népi. tiz., Pólz Berenc.,­­tiz., Miksi Gábor honv. és Konyhás Ferenc őrmész v­­ért, valamennyit a 19. honv. gy. e.-ben. — Nevelési segítség. Az Orsz. Hadigondozó­­ Hivatal adományozó­­bizottsága Bohra Erzsébet pécsi fels. keres­k. is­ké­lai tanulónak és Bartók Mar- ч git pécsi tanítóképző 1. évfolyama hallgatójának .­ 500 — 500 korona évi nevelési segítséget szavazott meg, jelen tanulmányaik bevégeztéig. A ...v. — A pécsi felsőkereskedelmi iskola igazgató­bizottsága ma délután ülést tartott Nendtvieb Ari ■ dór kir. tan. polgármester elnökléséve­l, melyen Schindler József igazgató jelentette, hogy a júniusi beíratásoknál máris 149 fiú- és 176 b­áttynövendék iratkozott be, így három párhuzamos osztály fel­állítása már bizonyos. A most kezdődő tanév ki­adásai a fiúiskolánál 65.400 koronára, a bevételek 56.290 koronára emelkedtek ; a női iskolánál a ki­adások 50.045, a bevételek 41.175 koronát fognak elérni. A városra tehát oly nagy deficit hárulna ezen lényeges, különösen dologi kiadások (csak a fűtés 16.000 ¥-t ves­z igénybe) által mutatkozó ■ többletkiadások révén, hogy ezeknek ellensúlyos- ■ zására a bizottság elhatározta, hogy a beh­atás­­ díját az eddigi 20 koronáról a tanári nyugdíjalapra fizetendő 12 koronával együtt 32 koronára, a tan­díjat pedig az eddigi 200 koronáról 250 koronába emelik­. A tandíjat egyes keresk­­iskoláknál már tavaly 400 koronára emelték. Az előírt 18 órán túl vállalt különórák díját mérsékelten fölemelte a­­ bizottság. A most még fönmaradó hiányt a városi pénztárból kell pótolni. Lénárt Franciska helyettes­tanárnőt most már rendes tanárnővé léptette elő a bizottság, egyúttal kérelmezi a közgyűlés útján a vallás- és közoktatásügyi minisztertől az 50 százalékos fizetéskiegészítést. A kisegítő, óraadó tanerőket,­ Nemes Jolán kivételével, aki nem vál­lalkozott, újból megbízta a bizottság a tanítással. Csakis azon a kivánság jutott kifejezésre, hogy a német nyelv intenzívebb tanítására megfelelő tan­erőről történjék gondoskodás. A felsőkereskedelmi iskolával kapcsolatos internátus létesítéséről is be­számolt az igazgató és annak vezetésére Barátikás­ Lajos dr. tanár nyert megbízatást. Az internátus október elsején a Makár­ utcai állami elemi iskola földszinti helyiségében nyer elhelyezést. A felvétel feltételeiről az int­ézet igazgatója tájékoztatni fogja az érdekelt szülőket.

Next