Pécsi Napló, 1919. április (28. évfolyam, 61-85. szám)

1919-04-01 / 61. szám

2. I A párisi békekonferencia, a Wilson a népszövetségről és a békeszerző­désekről. Páris, március 31. Wilsons a következő nyilatkozatnak köz­lésére kérte fel a sajtót : Sok helyütt az a felfogás uralkodik, hogy a népszövetségi bizottság tanácskozá­sai gátolják a békeszerződés végleges meg­szövegezését. Szívesen ragadom meg az al­kalmat annak kijelentésére, hogy ennek a bizottságnak határozatai kerület­e először a békeértkezlet teljes ülése elé. A népszövet­ségi bizottság jelentése már február 14-én a békeértkezlet asztalán volt és a­ világnak egy teljes hónap állott azóta rendelkezésére, amelyben a tervezet minden részletére felvi­lágosítást nyerhetett. A legutóbbi­­napokban a bizottság igyekezett felhasználni annak a bírálatnak az eredményeit, amellyel a szer­ződés nyilvánosságra hozatala­ jár. A bizott­ság egyik albizottságának alkalma volt arra, hogy az egyes államok képviselőivel értekez­letet tartson, akik rendkívül nagy érdeklő­dést tanúsítottak és egyhangúlag azt kíván­ták, hogy a népszövetségnek­ tagjai lehesse­nek. A felülbírált szerződés most lényegileg készen áll és egy albizottságnak kezében van, amely a végleges megszövegezéssel van elfoglalva. Ha ez megtörtént, akkor azon­nal közölni fogják másodszor is a tervezet szövegét a nyilvánossággal. A bizottság értekezleteit mindig olyan időben tartotta, amidőn nem akadályozta meg azoknak tanácskozásait, akik a béke­­értekezlet egyéb problémáival is foglalkoz­tak, úgy, hogy a népszövetségi bizottság tag­jai gratulálhatnak saját maguknak ahhoz, hogy az értekezletnek soha semmiféle mó­don nem okoztak késedelmet a béke munká­jában.­­— Az orosz kérdést a német békekötés előtt kell elintézni. Berlin, március 11. A Berliner Tageblatt, jelenti Zariektől: Míg Franciaország azt akarja, hogy az antant fegyveresen szálljon szembe a bolsevikekkel Oroszországban, Anglia és az Egyesült Álla-­­mok inkább arra hajlandók, hogy tárgyalásba bocsátkozzanak a bolsevikekkel. Az angolok és az amerikaiak szerint az orosz kérdést még a Németországgal való békekötés előtt kell elintézni, mert Németország aligha fogja aláírni a békeszerződést addig, amíg remény­ségeket meríthet a bolsevizmusból. Az antant ultimátuma Németországhoz.­ ­ Bécs, március 31. A lapoknak jelentik Weimarból: Parla­menti körökben és a kormány környezeté­ben kitartóan terjesztették tegnap délután azt a hírt, hogy az antant kormányai ulti­mátumot küldtek a­­ német kormánynak, amelyben Németország hozzájárulását kö­vetelték lengyel csapatoknak Danzingban való partraszállításához. Az antant e hír szerint azzal fenyegetőzött, hogy megszakítja a fegyverszünetet, ha Németország nem tel­jesíti ezt a követelést. Megállapítható, hogy az antant tényleg küldött ultimátumot a német kormánynak a lengyel csapa­tok part­raszállása dolgában. A német kormány már elkészítette válaszát és a legrövidebb időn belül átadja az antantának. A Politisch-parlamentarische Nach­richten értesülése szerint mértékadó helyen komolynak tartják a helyzetet. Számolni kell annak lehetőségével, hogy az ellenség felmondja a fegyverszünete­t. Rendkívül fontosságú, hogy a német nép ebben a sors­döntő órában egységesen és mindenre elha­tározotta­n utasítja vissza az élete ellen inté­zett merényletet és a wilsoni elvek megszegé­­sét. Ebből­ a szempontból rendkívül örven­­detes, hogy a német válaszjegyzéket az ösz­­szes német pártok, a független szocialistákat is beleértve, elfogadták. Nem lehet világbéke a bolsevisták nélkü­l Newyork, március 31. Az Evening News-nak jelentik Párá­ból : Az orosz kérdés ismét előtérbe nyomult a békeértekezleten s a közel­jövőben a béke­­­megbízottak valamifél­e orosz politikában fognak megállapodni, ami eléggé hiányzott mindeddig. Hír szerint Bullitt rendki­vül kedvező jelentést tett az oroszországi hely­zetről s azt mondotta, hogy a Nyugat-Euró­­pában elterjedt híreiktől eltérően bámulatra méltó állami szervezetet talált, így példái­l a vonatok rendes időben, percnyi pontosság­gal közlekednek Pétervár és Moszkva kö­zött. Mindenki igyekszik rendet teremte* Bullitt egy hetet töltött Pétervárott, anél­kül, hogy bárminő veszély fenyegette ve­ln . Bulittnak nem volt megbízása arra, hogy al­kudozásokat kezdjen a szovjet­ kormánnyal, csupán az állapotok megfigyelésére küldöt­ték. Jelentése mindazonáltal a legnagyobb hatással lesz az események fejlődésére és mindinkább megerősödik az a gondolat, amely már korábban megnyilvánult a béke­értekezleten, hogy a világ békéjét addig nem lehet biztosítani, amdíg a bolsevistákkal va­lami módon meg nem állapodnak. * 1 * / ? .♦ 1 A cseh konzulátus megszállása. Budapest, március 31. A vörös gárda meg­szállta a budapesti cseh konzulátust . Szerb monitorok Budapesten. Belgrád, március 31. A Pesten történt eseményekre való tekintettel a Belgrádon lévő monitorok Budapestre úsztak. A magyarok, amint közeledésüket látták, tüzet nyitottak reájuk. A pénzfebélyegzés célja. Belgrád, március 31. A szerb pénzügy­miniszter kijelentette, hogy a magyar pénzek lebélyegzésének nem az volt a célja, hogy nacionalizálják, hanem az, hogy megakadá­lyozzák a magyar pénz behozatalát és az áruk kivitelét. Végcélja a lebélyegzésnek az, hogy a lebélyegzett bankjegyeket bármikor aranyra vagy ezüstre lehessen beváltani a szerb nemzeti banknál. » ' ‘­­ e i „Pécsi Napló 1919. április 1

Next