Pécsi Napló, 1925. június (34. évfolyam, 1-13. szám)
1925-06-14 / 1. szám
zetik a testbe az áramot, solux-lámpák, amlyeknek hatása''egyen a napéval. Különösen krónikus gyulladások okottá tételénél használják sikerrel, ezenkívül renyhe, gyógyulni nem akaró sebeknél előmozdítják a vérkeringést és így a gyógyulást. Amíg az ortopédia, tornaszereket vizsgáljuk meg Niedererer tanársegéd érdekes dolgokat mond az iskolai testnevelésről. — A mi iskolai testnevelési rendszerünk többet árt, mást használ a gyerekeknek. A külföldi iskolákban orvos vizsgálja meg a gyerekeket és megállapítja melyiknek milyen fajta testgyakorlat válik előnyére, így a legtöbb külföldi iskolában bevezették az ortopéd-tornát. Ez a helyes. Hiszen az, amit nálunk egy tornaórán végeztetnek a gyerekkel, az csak a jól kifejlett, erős gyereknek tesz jót. Aki bármilyen formában visszamaradt a fejlődésben, annak csak árt az iskolai torna. A gyógytorna gyakorlatok ellenben teljesen specializálódnak az illető egyénhez individualizálódva. A gyerekeket úgyszólván el kellene tiltani ж iskolai tornától. Hiszen az egészségeseket is rászoktatja az úgynevezett majomtartásra. A hátsó iztok folytonos erősítésének következménye ez a ,,majomtartás,” amit a legtöbb atlétánál is megfigyelhetünk. Nálunk minden gyakorlat után ellengyakorlati következik, hogy meggátoljuk a test egyoldalú kinevelését és az összes izmokat foglalkoztassuk. A tander-teremben minden délután 12 gyerek tornázik. Ezek közül négy minimálisan csekély összeget fizet, 8 semmit. Tizenkettes csoportokat, rosszul fejlett, hibás növésű kis emberkéket nevelnek erőssé a vál-, láb- és karizületeket mozgató gépek, a raffinált tornaszerek, amelyeknek minden kimozdulása valamelyik izom célszerű erősítésére vezet. A szuteréntől a legfelsőbb emeletig mindenütt gyógyítanak. Nem pénzért mérik itt a gyógyulást, hanem emberséges érzésből adják a tudós doktorok, akiknek működése már is észrevehető hatással van a város közegészségügyére. (S.S.) „ I 1hint” ” TIX'SIMPLÓ Milyen pályára lépjen az ifjúság. Mindenki az ipari pályát ajánlja. A könyvei fölé hajló, matúrára készülő diák elé, mint nagy kérdőjel mered : a pályaválasztás. Hova, merre induljon el ? Azok a boldog idők már elmúltak, melyekben a lematutált diák azt hitte, hogy az egész világ az övé és mindenki csak ezt várja. Ha vékony sétapálcikával a kezében végig sétált a napfényes nyári uccákon, rózaszínűnek látta az életet. Ha ma elhagyja az iskola padjait, valóban az élet „viharos tengere” vár rá, melyről annyi szó esett az iskolai dolgozatokban. Ki tud tanácsot adni neki, hogy melyik útra lépjen, ki tud utat mutatni neki, hogy merre induljon. A vasalt nadrágos elegáns bankpraktikánsok kora is lejárt. A pályaválasztás az előtt is nagy gond volt a szülő számára, de sokkalta nagyobb gond ma, mikor reménytelenül forgatja a „pályamutatót”. A probléma nehéznek látszik, de csüggedésre még sincs ok, a mai viszonyok ugyanis скак átmenetiek és minden remény meg van arra, hogy hamarosan a gazdasági élet újra rendes kerékvágásba jut, ami által az elhelyezkedési lehetőségek ismét normálisak lesznek. A genfi beruházási kölcsön be fogja váltani a hozzá fűzött reményeket és előreláthatólag még az ősszel lényeges enyhülés áll be a gazdasági helyzetben. A mai viszonyokat, mint átmenetet kell megítélni s ebből a szempontból kell pályát választani. Errre a kérdésre adnak választ az alábbi nyilatkozatok . Oberhammer Antal nemzetgyűlési képviselő a következőket mondotta: — Minthogy a hivatali és jogi pályák el vannak árasztva, én a technikai és közgazdasági pályákat ajánlom. Nevezetesen ajánlhatom a közgazdasági egyetemet, minthogy annak diplomáit az az utódállamokban, különösen Romániában, a legkönnyebben elismerik. Egyrészt ez volt a legfőbb érv a közgazdasági egyetem beszüntetése ellen. Volna még az orvosi pálya, melynek elvégzése a vidéken elhelyezkedési lehetőséget fog nyújtani, mihelyt a lakásviszonyok megjavulnak. Günther Mihály a keresk és iparkamara főtitkára ezeket mondotta a pályaválasztás problémájáról: — Arra a pályára menjen az ifjú, amelyre hajlandósága van. Kényszeríteni valakit valamely pályára nem szabad. Soha a fiamat nem kényszeríteném olyan pályára, amelyre nem érez hajlamot. Nekem meg lehet és meg van a gondolatom a helyes pályáról, de ha nem megy arra, nem kényszeríteném, ne tegyen nékem szemrehányást. — Leghelyesebb, ha a gondos szülő állandóan élénk figyelemmel kiséri gyermekét, hogy mihez van hajlama. Kényszeríteni nem szabad, de viszont kicsi kora óta szuggerálni lehet a gyermeket, hogy milyen pályát válasszon. Igen természetes, hogy én az ipari pályát ajánlom, noha a mai viszonyok között nehéz tanácsot adni. Az intellektuális pályák közül, a tanári pálya látszik olyannak, mint amelyen szükséglet mutatkozik friss erők után. Littke József kormányfőtanácsos, a Gy. O. Sz. pécsi igazgatója így nyilatkozott: — Kereskedelmi és ipari, vagy pedig mezőgazdasági pályára lépjen az ifjúság. A mai helyzet csak átmeneti, valutánk bekövetkezett erősbödése, melyről éppen most érkezett jelentés, továbbá várható jó termés, a viszonyok javulását fog”ményezni. Éppen ezért a fenti pályák /s azok, amelyeken legtöbb lehetőség van az elhelyezkedésre. Szuly János az ügyvédi kamara elnöke : — Részemről, a mai gazdasági viszonyokat tekintve, inkább a közgazdasági és ipari pályákat választanám és nem az intellektuálisát, mely az utóbbi időben úgyis túltömött és évtizedeken át az is marad. Részint mert az elszakadt területek fiatalsága is csonka hazánk területén telepedett le, részint mert a szülőkben úgy is megvan a hajlandóság, hogy, a kevésbé fárasztónak vélt tudományos pályára adják gyermekeiket. A legutóbb életbe léptetett kihalási rendszer is kevesbíti az elhelyezkedési lehetőségeket az intellektuális pályákon. Célszerű különösen, ha a műegyetemet végző ifjúság elsajátítja a keleti nyelveket, mert ezáltal könnyűvé válik számára az elhelyezkedési lehetőség, a keleti országokban. Slamerli József kér. tan., a Kereskedők Testületének elnöke : — Mindenki olyan pályára menjen, amelyre hivatottnak érzi magát, de bármilyen pályára megy, dolgozzék, de sokkal többet, mint béke idején, mert csak így tudjuk helyreállítani ezt a megtépázott országot. Ruzsinszky Béla az Iparosszövetség elnöke : — Közgazdasági pályára menjen az ifjúság, mert a nemzeti megújhodás csak úgy következhet be, ha a keresztény ifjúság ezen a téren veszi föl a versenyt. Szakiskolába járassák a szülők gyermekeiket, mert nem a jelennek, hanem a jövőnek dolgozunk. Eddig az volt a hiba hogy túlnyomó számban ment az ifjúság intellektuális pályákra. A teljes iskolai képzettséget nyert ifjúságot ipari pályára kell adni, ez a legokosabb, amit tehetünk. A művelt iparosságnak azután sokkal nagyobb súlya is lesz. Madarász József az Ipartestület elnöke : — Feltétlenül ipari pályára adjuk fiainkat, mert a Meiner pályák túlzsúfoltak. Ezt azonban nem úgy képzelem, hogy a műegyetemet végzettek azonnal képesítéshez jussanak. A kereső.miniszter ugyanis ilyen irányú kérdést intézett az iparkamara útján hozzánk. A középiskolát végzett fiúk menjenek ipari pályára, ezáltal az iparostársadalom műveit tagokhoz jut. A mai helyzetet én is csak átmenetnek tartom, ha az építkezések megindulnak, sokkal egészségesebbek lesznek a viszonyok. Feltétlenül szükséges, hogy ipari pályára menő ifjaink a német ipart tanulmányozzák. Egy nagy pénzintézet vezetője ezt mondotta: — Ha fiam volna, feltétlenül mesterembernek adnám. A pécsi bőrgyárban tizenöt érettségizeli tanonc tanult ki. Ezek elvégezték a freiburgi timár-akadémiát s ma valamennyien jól elhelyezkedtek Németországban és Franciaországban. Ugyanez áll pld. az asztalos-iparra is. Egy érettségizett fiúról, tudok, aki Pesten Malmnkánál végzett s ma elhelyezkedett Németországban. Ezek az ifjak a külföldön, munka végeztével éppúgy öltözködnek, mint akármelyik lateiner és a legjobb társaságban fordulnak meg. Ahogy tehát látjuk, minden kéz az ipari pá- lyák felé mutat! Sz—n J—f. 1 Megír rend Budap ügyminisztános forge lerovását sz két módjátlrást és a kivé. átalányozott forg ... állapítják meg, mig azokra az adózókra né.. . adóalap nagyságát és az adóalap össze de ság a beszerzett adatok alapján hivataltol meg, illetve veti ki az adót. Az egyezség való átalányozás az adózó kérelme inténik, amelyet a pénzügyigazgatóság t.hu Megengedi a rendelet az egyezségi EU útján való adózást, az úgynevezett j.' ч delmű vállalatoknak. Egyezségi átalányt adózhatnak mindazok, akik a forgalmi munkakeresetük után tartoznak termikszerű átalányozásnak általában a k. • i soknál, kisebb fuvarosoknál, piaci árasok árusoknál,vándoriparosoknál.vendo:kor, továbbá segéd nélkül dolgozó szál ', .! azoknál a kisebb vállalatoknál van it nél az célszerűnek mutatkozik, viszont *•: alapján Natóátalányozást nem, kór-:; ki megkötése vH'üki le/es Mtjyrü P.i azonban a mészárosokra, hentesekre korcsmárosokra, vendéglősökre, kávés« mint azokra a kézművesekre, kiknek kézmüvesipar körét meghaladja.. A rendelet 1925. évi /uO'uv-Sverr* Azon adózókra nézve azonban, akik : forgalmiadót már eddig leivel ésszeri zással rótták le, már 1925 január 1-éve Ugyancsak 1925. január 1-ével lép halkal szemben is, akik forgalmi dójul átalányozás útján róják le, afelem az az átalányozást akár egyezség, akár kit is fenntartják. FOLYTATTAK a TANUKIH VAGA! ! MEFHOSZ HULL UGYALMAS, V SAJTAPE Budapest, junius 13. . Í a tanúkihallgatásokat abban a ilyet a MEFHOSz indított a pécsi kapcsolatban Vásárhelyi Ferenc hírlapíró ellen. Az első tanú a Klebelsberg Kunó gróf kultuszminis, kijelentette, hogy a Magyar Egyeskolai Hallgatók Országos Szövetség nemzeti alapon álló ifjúsági egyesit amelynek működése hazafias,hasznos A jelentések alapján a legkomolyabb Vér Tibort hivatta magához és m menjen le Pécsre és érdeklődjék, ha ott. Tóth Lajos dr. kultuszminiszte kijelentette, hogy a MEFHOSzT fiszági egyesületnek tartja. Teleky miniszterelnök, egyetemi tanár val jelenti, hogy a MEFHOSz a legkoim egyesület és Vér Tibor a legkoim Több tanú kihallgatása után védőbeszédekre tértek át. Mivel az a szavazóbíró rosszul lett, a tárgyatasztották el. ------- AZ OLASZ LAPOK A KORUAYI TÜNTETÉSRŐL. Róma, junilis 12. (MTI.) Adnak arról a tüntető felvonudásról, a hazafias egyesületek Horthy MTI tiszteletére rendeztek. Az olasz lai polo d'Italia és Idea Nacionale ke rokonszenvvel emlékeznek meg a lásról. ------- VÉLETLENÜL NYAKONCSIPE Budapest, junius 13. .Ma regg megjelent Kákai budapesti nagy hogy szembesítsék Farkas Józsefiban a Népligetben őt,itt sz írásba hasbalőtte. Ivókai előadta, hogyden betörők jártak kelenföldi vili ficcsével együtt a betörőket üldő egyik betörő futás közben megfi öccsét agyonlőtte. Szembesítéskor tette, hogy Farkas Józsefben teli kosát. A rendőrség ma délei Cserfalvi Istvánné varrónőt, aki és társának orgazdája volt. ***#.