Pécsi Napló, 1926. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-01 / 1. szám

4. oldal. tek, és kénytelen polgáraitól nagyobb adót szedni, különösen szerencsétlen nemzeti katasztrófánk következményeképpen is. Vasutaink e feladatnak vágjon eléggé tudnak-e megfelelni, különösen elég gyorsan és eléggé olcsón? A személyforgal­mat, illetőleg határozottan azt kell mondanunk, hogy vasúti vonalaink sem kellő gyorsasággal, sem kellő olcsósággal nem tudják azt lebonyolí­tani, különösen nem, ha az autó teljesítményét is tekintetbe vesszük. Ha valaki pld. ma Siófokra akar eljutni, erre vasúton 10 órára, autón, a mos­tani rossz állapotban levő országutaink mellett is csak 4 óra kell. Ha valakit autómmal kiviszek a pályaud­varra, hogy Kaposvárra utazzon, megtehetem azt a tréfát, hogy ugyancsak elindulok autómmal Kaposvárra és ott utasomra 1­8 óráig is várhatok, míg az a vasúton odaérkezik. Oly utakra, melyek­re a vasúton jóformán egy egész nap szükséges, hogy oda és visszajuthassak, mint pld. Siklós, Mohács, Harkányfürdő, stb. autón csak 2—3 óra kell. Ha már most tekintetbe veszem, hogy egy egész utazáson töltött napon a megélhetési költségeim is sokkal nagyobbak, belátom azt is, hogy a személyforgalomban, különösen rövidebb utazásoknál, kb. 100 kilométeren belül a vasút sokkal drágább mint az autó. Egy igen nagy baj származik abból is, hogy igénye a kedvező köz­lekedési alkalmakhoz minden a vasúttól távol fekvő községnek is van. Letagadható-e, hogy a Pécs kaposvári, Pécs—­szekszárdi, a Pécs—mo­hácsi, a pécs—sellyei, a mohács—szekszárdi stb. országutak mentén fekvő és már nagy termeléssel foglalkozó községeknek már halasztás nélkül kell jobb, gyorsabb, pontosabb és olcsóbb közlekedési alkalmatosságot szerezni, mint az autó. Azt hin­­nék, hogy legalább a vasút mentén fekvő városok és községek forgalmi viszonyai lesznek a vasút berendezéseinek tökéletesítésével, de különösen a menetrendek kellő módosításával megjavítha­­­­tók. Azonban e nézet is nagyrészt téves. A vas­út technikai berendezéseinek tökéletesítéséhez ma már mérhetetlen nagy pénzre volna szükség. A másodrangú pályák elsőrangúvá való átalakí­tására s így a közlekedés gyorsaságának fokozá­sára gondolni sem lehet. Talán motoros kocsikkal vagy sínautókkal ? Ezekkel is csak lényegtelen javulás érhető el, épp úgy mint a menetrend mó­dosításával. Tudjuk, hogy a menetrendeket nem lehet csak a helyi forgalmi szükségleteknek meg­felelően összeállítani. A nemzetközi forgalom kö­vetelményeihez kell a menetrendeknek alkalmaz­­kodniok. Semmi kételyem nincs aziránt, hogy üzletvezetőségünknek illusztris vezetője Pécs és Baranya részére nem a legjobb forgalmi össze­köttetést tudná és akarná biztosítani, de az em­lített nemzetközi forgalomhoz való alkalmazko­dás kényszere lehetetlenné teszi azt. Ugyan ezért­­ nem lehet akárhány motorosvonatot vagy sin- s autót indítani, mert ezek megzavarnák az orszá-­­­gos és nemzetközi viszonylatú vonatok közleke- j dését. Eszerint a személyforgalmat illetőleg mit­­ várhatunk a vasúttól? Azt várhatjuk tőle, hogy a nagyobb távolságra, az országos és nemzetközi forgalomban a személyforgalmat mennél jobban lebonyolítsa, a helyi forgalomban is részt vegyen, de a rövidtávolságú gyors személyforgalmat bízza az autóra, melynek bevezetése a rendelt menet­­rendszerű forgalomba a vasút mentén nem fekvő községek miatt már úgyis elkerülhetetlenül szük­séges. A teherforgalommal is hasonlóképen vagyunk. Tömegáruknak nagy távolságokra való szállítása ezentúl is a vasúton lesz legalkalmasabb. A ma­gam részéről túl nehéz rakományok országúton való szállítását hazánkban közutaink rossz álla-­­ pota miatt ez időszerint kerülendőnek tartom. A­­ hosszú háború alatt közutaink nagyobbrészt tel­­­­jesen tönkrementek. Évekig tart majd a rendbe­hozataluk és ha rendben is lesznek már, megszi­lárdulásuk céljából célszerű volna hosszabb időn át csak könnyebb terheket szállítani. A frissen javított akárhányszor lehengerelt utat a túl nagy terhelésű jármű tönkreteszi. A rövidtávolságu gyorsteh­erforgalomban azonban az autó beveze-­­ tése múlhatatlanul szükséges, mert a vasúti át-­­­rakás elkerülhető, a­mi költség és idő megtakarí-­­ tást jelent, továbbá mert úgy mint a rövid távol-­í ságú személyforgalomnál a vasút mentén nem­­ fekvő községeket is be kell kapcsolni rendes teher-­­ forgalomba. Végeredményben tehát a vasúti szállítás a nagy távolságú személyforgalomban és a nagytávol­ságú teherforgalomban, végül egy a nagy- valamint a rövid távolit tömegáru szállításban meg fog ma­radni és a vasúti berendezések, valamint a me­netrendek e szállításokra való tekintettel lesznek fejlesztendők. Lássuk az autót. Előnye a gyorsaság, a nagy mozgékonyság. Egyik nagy előnye, amelyet eddig nem vettek figyelembe, amely pedig az egész em­beriség jövőjére nézve lesz nagy horderejű, az a körülmény, hogy üzemanyagfogiyasztása igen cse­kély, különösen a személyszállításnál. Míg a vas­úti forgalomban 1 ember szállítására kb. átlag 10 ember súlyát kell mozgásban tartani, addig az autónál 1 ember szállítására csak 3—4 ember súlyát kell mozgatni. Ez azt jelenti, hogy ha pld. teljesen át lehetne térni a személyforgalomban az autóra, akkor e téren legfeljebb fele annyi hő­ért­ékű­ tüzelőanyag fogyna, ami óriási megtaka­rítást jelent, ha tekintetbe vesszük, hogy a föld kerekségén rendelkezésére álló hőszállító ismert anyagkészletünk és még kibányászható anyag­­készleteink igen csekélyek, alig 1—2 évszázadra elegendők. Az üzemi anyagfogyasztás lényeges csökkenését jelenti azon körülmény is, hogy az autó csak akkor fogyaszt, amikor dolgozik, míg a vasút mozdonyát rendszerint kétszer annyi ideig kell üzembe és fűtve tartani, mint a­mennyi idő alatt hasznos munkát végez. Egy pénzügyi szem­pontból megbecsülhetetlen előnye az autónak a vasúttal szemben az, hogy pályára nincs szüksége. A mai körülmények között új vasúti vonalak épí­teni költséges állomási épületekkel és egyéb be­rendezésekkel szinte elképzelhetetlen. Helyi köz­úti vasúti vonalakat talán már senki sem fog épí­teni, s valamikor csodálkozva fognak korunkra visszatekinteni az emberek, hogy mi a városi szűk utcáinkban vaspályát építettünk. Nézetem szerint a helyi közúti vasúti vonalak idővel el fog­nak tűnni a föld színéről, mint ahogy a nagyfor­­galmú központokban a láfogató­ összes járművek már­is eltűnnek. Az időmegtakarítás révén elérhető előnyei az autóforgalomnak pedig oly nagy értékűek, ho­gy ezek egyedül is elegendők arra, hogy az autónak a közel­jövőben a rövidtávolságú helyi és helyközi forgalmat biztosítsa. Azaz végered­ményben az autónak fog jutni az összes rövidtávol­ságú személyforgalom a menetrendszerű személy­szállításnál, bármily távoli magán, luxus és sport­­szállításoknál, továbbá a rövidtávolú és nem túl nagy terhelésű teherszállítás is, végül az összes személy­es teherszállítás a vasút mentén щт fekvő községekre nézve. A rövidtávolságú gyorsteherautófuvarozás­­nál döntő jelentőségű a gyorsaság, továbbá az át­rakás elkerülése. Felmerült a közel­múltban az a kérdés, hogy hogyan fog megférni egymással a vasút és az autó. Bizonyos az, hogy a vasutak érdekeire való hi­vatkozás csak ideig-óráig hátráltathatja az autó­­s forgalom teljes kifejlődését, de meg nem akadá­­­­lyozhatja. Az idők mindig előre folynak, soha sem­­ visszafelé. Amely ország az autóforgalomból ma­gát ki akarja zárni, az eh­inai fallal ve­ magát, oly chinai fallal, mely meg nyír az ellen, hogy az élelmesebb, a techn­oadás nyújtotta kereskedelemi és forgasi eszközöket gyorsan felhordó külföld föl­vekedő gazdasági előnyöket ne szerezzen ! Ám­ egyébként úgy hiszem, hogy a kérdé­sben és egyszerűen úgy lesz megoldve az u. n. menetrendszerű autóközlekedési mély- valamint a teherforgalom terén is vasutak szervezzék. A személyforgalom helyközi viszony ..után lebonyolítható autóbuszokkal és kisebb autókkal. Utóbbiak alkalomszerűen, esetenként fogadtat­nak fel kevés személy szállítására. Ezt végezzék el a magánautófuvarosok. Mihelyt azonban sok személy menetrendszerű szállításáról van szó, a for­galom biztonsága, de különösen az utasok személy­biztonsága szempontjából minden tekintetben szak­szerű vezetésről és ellenőrzésről kell gondoskodni. E kérdés a vasutak által kitűnően megoldható. Nem kell többé sem műszaki ,sem forgalmi sze­mélyzetet szanálni, a felesleges vasúti műhelyek legyenek autójavítóműhelyek és garázsok, a fe­lesleges mozdony és kocsijavító személyzet javít­son autókat. A vasút vonalait a helyi forgalom terhei alól fel fogja szabadítani, és annál jobban­­ és célszerűbben fogja tudni kiépíteni a távolsági­­ forgalmat, s így minden város és község gyors és­­ jó forgalmi alkalmatosságáról gondoskodva lesz. Az autóval való beható foglalkozásnak egyéb mélyreható következményei is lesznek. Számítá­som szerint a következő években évente átlag 200 milliárd korona fog új autókért és autóalkatré­■ székért külföldre vándorolni. Képzeljük csak el, hogy hány zsák búzát kell majd ezért a külföld­i­nek átadnunk, hogy ez az összeg betérüljön! Hát szükségünk van nekünk erre? Nincsenek-e nekünk oly gyáraink, amelyek évtizedeken át látták el gazdasági és közlekedési eszközökkel az egész balkánt, de exportáltak a műveit kulturállamokba is? Igaz ugyan, hogy autógyártáshoz a legtöbb nyersanyagot a külföldről kell hozatnunk, de leg­alább a munkabérek nagy részét megtakaríthat­­nók, és annyival több magyar ember, kinek egyéb­­­­ként ki kellene vándorolnia, itthon maradhat,­­ meg maradhat magyarnak, megmarad a hazának!­­ Mi kell ehhez? Az, hogy illetékes helyen legyenek f­agilis és üzleti szellemmel, valamint szaktudással­­ is rendelkező férfiak, kik e kérdés fontosságát teljes terjedelmében felfogják és kik tudásukat és munkakedvüket e fontos kérdésnek szentelni készek legyenek. Kell továbbá, hogy e vezér fér­fiaknak kellő szakértő munkáskéz álljon rendel­­­­kezésére. Tehát kell, hogy az autó ügyével minél­­ többen foglalkozzanak üzleti és műszaki szem-­­­pontból, hogy végre elérkezzék az a várva várt 1 esztendő, amelyben megindulhasson megfelelő , önállósággal az a magyar autógyártás, mely képes­­ lesz, mert kitűnő minőségű és olcsó autókat gyárt, s a külföldi autóinvázióval megbirkózni, azt vissza­­­­szorítani. Mert mennél több zsák búza marad itt­­­­hon, annál több hazánkfia is itthon marad és se­gíti felvirágoztatni a mi mélyen sújtott, de mégis újból talpra kívánkozó magyar hazánkat. Az autó pedig, ha beszélni tudna, azt mond­hatná joggal magáról, amit Mac Mahon franci hadvezér mondott : J’y suis et j’y reste, itt vagyok, és itt maradok. PÉCSI NAPLÓ 1926. jani Fox-Blues Tango WaSse francai* Sc­immy FELLNER privát­ tánciskolájában, Szé _________d­enyHér szám. Lóránt-palota- Mindenki olcsón vásárolhat! Leltár előtt Grünnél, Jókai tér 9. Selymek, crepdesinek, szövetek, vásznak, batiszt schiffon, kanavász pargettok, mosók, szövet és selyem kendők, ágy és asztal terítők, paplanok, damaszt garnitúrák, törölközők. .................... . Grümn-féle Ibolya selyemszálú vászon gyári raktár. ........------------­Garantált prima minőségek rendkívüli olcsó árakban.

Next