Pécsi Napló, 1926. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1926-01-01 / 1. szám
4. oldal. tek, és kénytelen polgáraitól nagyobb adót szedni, különösen szerencsétlen nemzeti katasztrófánk következményeképpen is. Vasutaink e feladatnak vágjon eléggé tudnak-e megfelelni, különösen elég gyorsan és eléggé olcsón? A személyforgalmat, illetőleg határozottan azt kell mondanunk, hogy vasúti vonalaink sem kellő gyorsasággal, sem kellő olcsósággal nem tudják azt lebonyolítani, különösen nem, ha az autó teljesítményét is tekintetbe vesszük. Ha valaki pld. ma Siófokra akar eljutni, erre vasúton 10 órára, autón, a mostani rossz állapotban levő országutaink mellett is csak 4 óra kell. Ha valakit autómmal kiviszek a pályaudvarra, hogy Kaposvárra utazzon, megtehetem azt a tréfát, hogy ugyancsak elindulok autómmal Kaposvárra és ott utasomra 18 óráig is várhatok, míg az a vasúton odaérkezik. Oly utakra, melyekre a vasúton jóformán egy egész nap szükséges, hogy oda és visszajuthassak, mint pld. Siklós, Mohács, Harkányfürdő, stb. autón csak 2—3 óra kell. Ha már most tekintetbe veszem, hogy egy egész utazáson töltött napon a megélhetési költségeim is sokkal nagyobbak, belátom azt is, hogy a személyforgalomban, különösen rövidebb utazásoknál, kb. 100 kilométeren belül a vasút sokkal drágább mint az autó. Egy igen nagy baj származik abból is, hogy igénye a kedvező közlekedési alkalmakhoz minden a vasúttól távol fekvő községnek is van. Letagadható-e, hogy a Pécs kaposvári, Pécs—szekszárdi, a Pécs—mohácsi, a pécs—sellyei, a mohács—szekszárdi stb. országutak mentén fekvő és már nagy termeléssel foglalkozó községeknek már halasztás nélkül kell jobb, gyorsabb, pontosabb és olcsóbb közlekedési alkalmatosságot szerezni, mint az autó. Azt hinnék, hogy legalább a vasút mentén fekvő városok és községek forgalmi viszonyai lesznek a vasút berendezéseinek tökéletesítésével, de különösen a menetrendek kellő módosításával megjavíthatók. Azonban e nézet is nagyrészt téves. A vasút technikai berendezéseinek tökéletesítéséhez ma már mérhetetlen nagy pénzre volna szükség. A másodrangú pályák elsőrangúvá való átalakítására s így a közlekedés gyorsaságának fokozására gondolni sem lehet. Talán motoros kocsikkal vagy sínautókkal ? Ezekkel is csak lényegtelen javulás érhető el, épp úgy mint a menetrend módosításával. Tudjuk, hogy a menetrendeket nem lehet csak a helyi forgalmi szükségleteknek megfelelően összeállítani. A nemzetközi forgalom követelményeihez kell a menetrendeknek alkalmazkodniok. Semmi kételyem nincs aziránt, hogy üzletvezetőségünknek illusztris vezetője Pécs és Baranya részére nem a legjobb forgalmi összeköttetést tudná és akarná biztosítani, de az említett nemzetközi forgalomhoz való alkalmazkodás kényszere lehetetlenné teszi azt. Ugyan ezért nem lehet akárhány motorosvonatot vagy sin- s autót indítani, mert ezek megzavarnák az orszá-gos és nemzetközi viszonylatú vonatok közleke- j dését. Eszerint a személyforgalmat illetőleg mit várhatunk a vasúttól? Azt várhatjuk tőle, hogy a nagyobb távolságra, az országos és nemzetközi forgalomban a személyforgalmat mennél jobban lebonyolítsa, a helyi forgalomban is részt vegyen, de a rövidtávolságú gyors személyforgalmat bízza az autóra, melynek bevezetése a rendelt menetrendszerű forgalomba a vasút mentén nem fekvő községek miatt már úgyis elkerülhetetlenül szükséges. A teherforgalommal is hasonlóképen vagyunk. Tömegáruknak nagy távolságokra való szállítása ezentúl is a vasúton lesz legalkalmasabb. A magam részéről túl nehéz rakományok országúton való szállítását hazánkban közutaink rossz álla- pota miatt ez időszerint kerülendőnek tartom. A hosszú háború alatt közutaink nagyobbrészt teljesen tönkrementek. Évekig tart majd a rendbehozataluk és ha rendben is lesznek már, megszilárdulásuk céljából célszerű volna hosszabb időn át csak könnyebb terheket szállítani. A frissen javított akárhányszor lehengerelt utat a túl nagy terhelésű jármű tönkreteszi. A rövidtávolságu gyorsteherforgalomban azonban az autó beveze- tése múlhatatlanul szükséges, mert a vasúti át-rakás elkerülhető, ami költség és idő megtakarí- tást jelent, továbbá mert úgy mint a rövid távol-í ságú személyforgalomnál a vasút mentén nem fekvő községeket is be kell kapcsolni rendes teher- forgalomba. Végeredményben tehát a vasúti szállítás a nagy távolságú személyforgalomban és a nagytávolságú teherforgalomban, végül egy a nagy- valamint a rövid távolit tömegáru szállításban meg fog maradni és a vasúti berendezések, valamint a menetrendek e szállításokra való tekintettel lesznek fejlesztendők. Lássuk az autót. Előnye a gyorsaság, a nagy mozgékonyság. Egyik nagy előnye, amelyet eddig nem vettek figyelembe, amely pedig az egész emberiség jövőjére nézve lesz nagy horderejű, az a körülmény, hogy üzemanyagfogiyasztása igen csekély, különösen a személyszállításnál. Míg a vasúti forgalomban 1 ember szállítására kb. átlag 10 ember súlyát kell mozgásban tartani, addig az autónál 1 ember szállítására csak 3—4 ember súlyát kell mozgatni. Ez azt jelenti, hogy ha pld. teljesen át lehetne térni a személyforgalomban az autóra, akkor e téren legfeljebb fele annyi hőértékű tüzelőanyag fogyna, ami óriási megtakarítást jelent, ha tekintetbe vesszük, hogy a föld kerekségén rendelkezésére álló hőszállító ismert anyagkészletünk és még kibányászható anyagkészleteink igen csekélyek, alig 1—2 évszázadra elegendők. Az üzemi anyagfogyasztás lényeges csökkenését jelenti azon körülmény is, hogy az autó csak akkor fogyaszt, amikor dolgozik, míg a vasút mozdonyát rendszerint kétszer annyi ideig kell üzembe és fűtve tartani, mint amennyi idő alatt hasznos munkát végez. Egy pénzügyi szempontból megbecsülhetetlen előnye az autónak a vasúttal szemben az, hogy pályára nincs szüksége. A mai körülmények között új vasúti vonalak építeni költséges állomási épületekkel és egyéb berendezésekkel szinte elképzelhetetlen. Helyi közúti vasúti vonalakat talán már senki sem fog építeni, s valamikor csodálkozva fognak korunkra visszatekinteni az emberek, hogy mi a városi szűk utcáinkban vaspályát építettünk. Nézetem szerint a helyi közúti vasúti vonalak idővel el fognak tűnni a föld színéről, mint ahogy a nagyforgalmú központokban a láfogató összes járművek máris eltűnnek. Az időmegtakarítás révén elérhető előnyei az autóforgalomnak pedig oly nagy értékűek, hogy ezek egyedül is elegendők arra, hogy az autónak a közeljövőben a rövidtávolságú helyi és helyközi forgalmat biztosítsa. Azaz végeredményben az autónak fog jutni az összes rövidtávolságú személyforgalom a menetrendszerű személyszállításnál, bármily távoli magán, luxus és sportszállításoknál, továbbá a rövidtávolú és nem túl nagy terhelésű teherszállítás is, végül az összes személyes teherszállítás a vasút mentén щт fekvő községekre nézve. A rövidtávolságú gyorsteherautófuvarozásnál döntő jelentőségű a gyorsaság, továbbá az átrakás elkerülése. Felmerült a közelmúltban az a kérdés, hogy hogyan fog megférni egymással a vasút és az autó. Bizonyos az, hogy a vasutak érdekeire való hivatkozás csak ideig-óráig hátráltathatja az autós forgalom teljes kifejlődését, de meg nem akadályozhatja. Az idők mindig előre folynak, soha sem visszafelé. Amely ország az autóforgalomból magát ki akarja zárni, az ehinai fallal ve magát, oly chinai fallal, mely meg nyír az ellen, hogy az élelmesebb, a technoadás nyújtotta kereskedelemi és forgasi eszközöket gyorsan felhordó külföld fölvekedő gazdasági előnyöket ne szerezzen ! Ám egyébként úgy hiszem, hogy a kérdésben és egyszerűen úgy lesz megoldve az u. n. menetrendszerű autóközlekedési mély- valamint a teherforgalom terén is vasutak szervezzék. A személyforgalom helyközi viszony ..után lebonyolítható autóbuszokkal és kisebb autókkal. Utóbbiak alkalomszerűen, esetenként fogadtatnak fel kevés személy szállítására. Ezt végezzék el a magánautófuvarosok. Mihelyt azonban sok személy menetrendszerű szállításáról van szó, a forgalom biztonsága, de különösen az utasok személybiztonsága szempontjából minden tekintetben szakszerű vezetésről és ellenőrzésről kell gondoskodni. E kérdés a vasutak által kitűnően megoldható. Nem kell többé sem műszaki ,sem forgalmi személyzetet szanálni, a felesleges vasúti műhelyek legyenek autójavítóműhelyek és garázsok, a felesleges mozdony és kocsijavító személyzet javítson autókat. A vasút vonalait a helyi forgalom terhei alól fel fogja szabadítani, és annál jobban és célszerűbben fogja tudni kiépíteni a távolsági forgalmat, s így minden város és község gyors és jó forgalmi alkalmatosságáról gondoskodva lesz. Az autóval való beható foglalkozásnak egyéb mélyreható következményei is lesznek. Számításom szerint a következő években évente átlag 200 milliárd korona fog új autókért és autóalkatré■ székért külföldre vándorolni. Képzeljük csak el, hogy hány zsák búzát kell majd ezért a külföldinek átadnunk, hogy ez az összeg betérüljön! Hát szükségünk van nekünk erre? Nincsenek-e nekünk oly gyáraink, amelyek évtizedeken át látták el gazdasági és közlekedési eszközökkel az egész balkánt, de exportáltak a műveit kulturállamokba is? Igaz ugyan, hogy autógyártáshoz a legtöbb nyersanyagot a külföldről kell hozatnunk, de legalább a munkabérek nagy részét megtakaríthatnók, és annyival több magyar ember, kinek egyébként ki kellene vándorolnia, itthon maradhat, meg maradhat magyarnak, megmarad a hazának! Mi kell ehhez? Az, hogy illetékes helyen legyenek fagilis és üzleti szellemmel, valamint szaktudással is rendelkező férfiak, kik e kérdés fontosságát teljes terjedelmében felfogják és kik tudásukat és munkakedvüket e fontos kérdésnek szentelni készek legyenek. Kell továbbá, hogy e vezér férfiaknak kellő szakértő munkáskéz álljon rendelkezésére. Tehát kell, hogy az autó ügyével minél többen foglalkozzanak üzleti és műszaki szem-pontból, hogy végre elérkezzék az a várva várt 1 esztendő, amelyben megindulhasson megfelelő , önállósággal az a magyar autógyártás, mely képes lesz, mert kitűnő minőségű és olcsó autókat gyárt, s a külföldi autóinvázióval megbirkózni, azt visszaszorítani. Mert mennél több zsák búza marad itthon, annál több hazánkfia is itthon marad és segíti felvirágoztatni a mi mélyen sújtott, de mégis újból talpra kívánkozó magyar hazánkat. Az autó pedig, ha beszélni tudna, azt mondhatná joggal magáról, amit Mac Mahon franci hadvezér mondott : J’y suis et j’y reste, itt vagyok, és itt maradok. PÉCSI NAPLÓ 1926. jani Fox-Blues Tango WaSse francai* Scimmy FELLNER privát tánciskolájában, Szé _________denyHér szám. Lóránt-palota- Mindenki olcsón vásárolhat! Leltár előtt Grünnél, Jókai tér 9. Selymek, crepdesinek, szövetek, vásznak, batiszt schiffon, kanavász pargettok, mosók, szövet és selyem kendők, ágy és asztal terítők, paplanok, damaszt garnitúrák, törölközők. .................... . Grümn-féle Ibolya selyemszálú vászon gyári raktár. ........------------Garantált prima minőségek rendkívüli olcsó árakban.