Pécsi Napló, 1926. március (35. évfolyam, 49-73. szám)

1926-03-02 / 49. szám

2. oldal ЯС11 MPLO Schultze kijelentette, hogy Teleki Pállal még közvetve sem állt összeköttetésben. LEGUTOLSÓ, FEBRUÁR 20-IKI VALLOMÁSA SZERINT MÉSZÁROS PROFESSZORT ÁLLÍTJA BE A FRANKHAMISÍTÁS ATYAMESTERÉNEK. — MÉSZÁROS A „GONOSZTEVŐCSKE.“ Berlin, márc. 1. Schultzet legutoljára február 20-án hallgatták ki a berlini rendőrségen s e ki­hallgatása alkalmából Schulze részletes új vallo­mást tett, amelyben Mészáros Gyula tanárt állí­totta be a frankhamisítás értelmi szerzőjének­­ atyamesterének. A kihallgatást végző rendőrfő­­tisztviselő Schulze kihallgatásának néhány új, eddig teljesen ismeretlen részletét beszélte el a „Pécsi Napló“ alkalmi tudósítójának. — Amikor megkérdeztük Schulzétől — mon­dotta —, hogy miért szökött meg Berlinből, a kö­vetkező érdekes választ adta : — Attól féltem, hogy kiadnak Magyarország­nak, vagy tárgyalásra visznek oda, ezt pedig nem akartam, mert személyes biztonságomat féltettem. — Mészáros tanárról Schulze azt állítja, hogy Sárospatakon és Budapesten többször találkozott vele Windlischgraetz hercegnél. — A herceg tegezte Mészárost, aki úgy látszik, bizalmi embere volt és mindent tudott a frank­hamisításról. Schulze elmondotta, hogy hármas­ban sokszor beszélgettek erről, de Sárospatakon szerinte semmiféle pénzhamisítási kísérlet nem történt. Arról Schulze nem tudott, hogy Mészáros a székelhamisításba is bele volt keverve, ezt csak Sárospatakon tudta meg Windischgraetz herceg­től és azt is, hogy emiatt néhány hónapig fogva volt Ausztriában. A herceg gyakran nevezte Mészárost tréfás modorban gonosztevőcskének. Hogy ki volt a frankhamisítás értelmi szerzője, erről Schultze egészen meglepő választ adott : — Benyomásom szerint — erre azonban sem­miféle pozitív bizo­nyítékom nincs — mondotta — Mészáros volt a frankhamisítás atyamestere. Schultze végig kitartott azon állítása mellett hogy csak 1922. decemberében és 1923. október— novemberben járt Magyarországon. Határozottan tagadta, amit Gerő állít, hogy 1924-ben Budapesten tartózkodott. Megkérdzeték őt arra vonatkozólag is, hogy igaz-e Gerő vallomása, amely szerint­­a , Gróf Károlyi Imre mai kihallgatása semmiféle újabb momentumot nem vetett felszínre. Tulaj­donképpen csak regisztrálta azokat az adatokat, és tényeket, amelyeket a rendőrség már hosszabb idő óta ismer. Gróf Károlyi Imre kihallgatása a franciák kívánságára történt abból a célból, hogy tisztázzák néhány egyén szerepét a frank­hamisítás technikai kivitelében. „A FRANKÜGYBEN NAPRÓL-NAPRA TÁJÉKO­ZATLANABB VAGYOK” — MONDJA APPONYI. Budapest, márc. 1. Teleki Pál gróf vasárnap délután fölkereste Werbőczy-utcai lakásán gróf Appponyit, aki három óra hosszat tartó tanács­kozás eredményeképen elhatározta, hogy mára tervezett beszédét elhalasztja. Apponyi Albert ez ügyben a következő nyilatkozatot tette : — A hétfői ülésen semmiesetre sem szólalok föl. Legalább is ebben a pillanatban az a helyzet, hogy nem beszélek. Az ügy érdemére vonatkozóan nem lehet tőlem sokat megtudni, mert a frank­ügyben nemhogy tájékozottabb lennék, hanem napról-napra tájékozatlanabb vagyok. Lehetséges, hogy egyáltalán nem szólalok föl, vagy ha beszélek is, a legvalószínűbb az, hogy a miniszterelnök úr genfi útja előtt, aki, úgy tudom, szerdán utazik el Budapestről, nem nyilatkozom. A FRANCIA KÖVET A MINISZTERELNÖKNÉL. Budapest, március 1. C.Klinchant francia követ ma délben megjelent Bethlen István gróf miniszter­­elnöknél és vele hosszabb ideig tanácskozott. A francia követ látogatását azzal a hírrel hozzák összefügésbe­, hogy Briand francia miniszterelnök bizonyos felvilágosításokat kért a magyar kormány­tól, mert ezeknek az információknak a birtokában kedden egy szociáldemokrata képviselő frankinter­pellációjára válaszol a francia kamarában. Párisi lapok szerint a francia kormány nincs megelégedve, a frankhamisítók ellen folytatott eljárás menetével. A keddi interpellációs vita során állítólag erős fel­ Schultzenak a budapesti Térképészeti Intézetben külön laboratóriumot rendeztek be,ahol ő egyedül dolgozott. Ezt a föltevést Schultze indignálódva utasította vissza : — Én magam semmit sem csináltam, csak­­ technikai tanácsokat adtam. De ezt is csak azért­­ tettem, mert jó képet kellett vágnom a gonosz­­ játékhoz, hogy Budapestről végre elkerülhessek. Budapesti tartózkodásom egész ideje alatt frank­klisét nem csináltak. A fényképész, aki a felvéte­leket készítette, 30—35 éves, középmagas, szőke, rövidre nyírott hajú ember volt, németül beszélt, de nem hiszem, hogy fénykép után újból fölismer­ném. A berlini nyomozás nagy súlyt helyezett annak kiderítésére, hogy 1923. november 18-ika óta, amely napon állítólag Schulze elhagyta Magyar-­­­országot, összeköttetésben állott-e a frankhamisí­­tókkal. 1923. november 18-ika óta nem volt velük dolgom ! — volt Schulze határozott felelete. — Azóta csak egyszer írtam Windischgraetz herceg-­­ nek, mert azt szerettem volna, hogy kárpótoljon­­ engem azokért az anyagi veszteségekért, amelyek­­ magyarországi tartózkodásom alatt értek. Én fi­­­­zetést nem kaptam. Megmutatták Schultzenak gróf Teleki Pál­­ fényképét is, amire ő kijelentette, tud arról, hogy a gróf Teleki nemrégen Berlinben járt, hogy előadást­­ tartson. Azt is tudom — vallotta —, hogy Win-­­­dischgraetz herceg apósa egy Teleki gróf, de én gróf Telekivel még közvetve sem állottam össze- a köttetésben. Budapest, március 1. Károlyi Imre gróf mai­­ kihallgatása 4­ 12 óra hosszat tartott. Azon részt-­­ vett a francia Bank budapesti képviselője, dr.­­ Auer Pál is, aki távozásakor a következőket mondot szólalások fognak elhangzani a magyar hatóságok ellen, ha addig teljesen kielégítő válasz nem jön.­­ UJ NÉV A FRANK ÜGYBEN, Páris, március 1. A Figaro bécsi jelentése­­ szerint a frankügyben felmerült egy új név, Kalten-­­­mark János német újságírónak a neve, aki inkább­­ politikai ügynökként és Windischgraetz herceg svájci tartózkodása idején került vele bizalmas­­ összeköttetésbe. NYÍREGYHÁZA üdvözlő távirata a kor­MÁNYNAK ÉS BELÜGYMINISZTERNEK. Nyír­jegháza, március 1. Nyíregyháza város­­ egész társadalma impozáns népgyűlés keretében­­ adott kifejezést vsárnap a kormány iránt való­­ bizalmának és valamint Bethlen István gróf és Rakovszky Iván belügyminiszter, Nyíregyháza­­ város képviselője iránt való ragaszkodásának. A népgyű­lés a Korona szálloda nagytermében folyt le, ahova a több ezer főnyi résztvevő be sem fért. A szónokok kiküldőik nevében kinyilatkoz­­­­tatták, hogy a nagy­gyűlés távol áll a pártpolitikától , azok egységesen átérzik azt a gondolatot, hogy Csonkamagyarország fiainak végre egyeknek kell lenniök, egymásra kell ismerniök, amikor ellensé­geink hamis ürüggyel még a megmaradt csonka törzset is el akarják tőlünk venni, a becsületes magyar nevet "világszerte megrágalmazzák. Kar­dos István városi kulturtanácsnok javaslatára egyhangúlag elfogadta a következő határozati javaslatot: Nyíregyháza város közönsége és pol­gársága a mai napon tartott nagygyűléséről egy­hangú lelkesedéssel üdvözli a m. kir. kormányt, annak élén Bethlen István gróf miniszterelnököt, és Rakovszky Iván belügyminiszterrel, a város 1926. március 2. nemzetgyűlési képviselőjét és irántuk őszinte bizalmának és meleg ragaszkodásának ad ki­fejezést. — .,U ASSZONY “TESTVÉRÖCCSE PROVOKÁLT АГГА LENDVAIT. Budapest, márc. 1. A nemzetgyűlés pénteki ülésén Hegymegi Kiss Pál beszéde alatt viharos botrányt idézett elő Lendvai István nemzetgyűlési képviselőnek egy közbeszólása, amelyben frivol sértést láttak egy pesti úriasszony ellen, aki „U. asszony“ néven szerepel Jankovich Arisztid nap­lójában. Rakovszky és Rainprecht e közbeszólásról jelentést is tettek az elnöknek, aki az ülés végén Lendvai Istvánt sértő közbeszólásáért rendreuta­­sította. Lendvay ekkor ezt mondotta : — Amit mondottam, azt állom ! Később azonban a folyosón úgy magyarázta a közbeszólást, hogy az nem abban az értelemben történt, mint a­mely értelmet azok tulajdonítottak neki, akiket megbotránkoztatott, e tréfás formá­ban azt akarta karrikírozni, hogy U. asszony a parlamenti vitába került.­ özvegy erényi Ullmann Károlyné testvéröccse, dr. Grünwald Emil bankár Kenessey István és Mamusich Mihály földbirtoko­sok útján provokáltatta Lendvait. Lendvai levelet irt Grünwald megbizottainak, amelyben kijelenti, hogy ez a közbeszólás nem történt meg abban a formában, amelyben nyilvánosságra került és a Ház hétfői ülésén már napirend előtt, vagy ha erre engedélyt nem kap, a napirendhez szólva, meg fogja magyarázni szavait. Miután az így félre­magyarázott közbeszólás a Ház naplójába is bele­került, a gyorsírók ellen is lépéseket tesz. RÁKÓCZI ÜNNEPSÉGEK, Budapest, márc. 1. Rákóczi Ferenc születésének 250-ik évfordulója alkalmából március 27-én or­szágos ünnepségek tartatnak. KLEBELSBERG KUNÓ GRÓF DÍSZPOLGÁR, Székesfehérvár, márc .1. A város mai köz­gyűlésén gróf Klebelsberg Kunó dr., valllás- és köz­­oktatásügyi m. kir. minisztert egyhangú lelkese­déssel díszpolgárává választotta. О Ifi Ii A­C­T П к ft к e I­i» si к С О­КВ A D VEID Т т т 1 hktbfitreongate i г » п 4 guignol Holnap hirdetik ki az ítéletet Lobi József ügyében. Budapest, márc. 1. Ma délelőtt 10 órakor nyi­totta meg a királyi tábla Kállay Miklós tanácsa Tremmel Mátyás gyilkosa, Lobi József ügyében a tárgyalást. Az iratok ismertetése közben bevezet­ték Lobi Józsefet, akit az elnök felszólított, hogy miután tudja, hogy epileptikus rohamai szoktak lenni, nyilatkozzék, jelen kíván-e lenni a tárgya­láson vagy nem. Lőbl kijelenti, hogy előre meg­szokta érezni a rohamokat. Majd ha érzi, megkéri az elnököt, hogy vezessék ki, mielőtt még rájön. Ezután Lőbl hosszasan sírni kezd, majd elvágódik, hosszasan rángatódzik, mire lefogják és Kállay tanácselnök intézkedésére fegyőrök között a fo­lyosón helyezik el. Haris előadóbíró ismerteti az orvos és elme­orvos szakértők véleményeit, majd a táblai első tárgyalás iratait a katonai törvényszéken kihallga­tott és a meggyilkolt Tremmel Mátyás társai kihallgatására vonatkozó jegyzőkönyveket. Varga dr. főügyész még több irat ismertetését kéri. Szőke Sándor dr. védő kéri egy jelenlevő Svéd Jó­zsef nevű egyén kihallgatását, aki az eset meg­történtekor a Lázár kávéházban is jelen volt. A bíróság a tanút kihallgatja. Az esketés körül nagy vita támad a főügyész és a védő között. A bíróság a tanút megesketi. Dr. Varga József főügyész mondja el ezután vádbeszédét, összegezi, úgy az elhangzott tanúvallomások, mint az ismertetett okiratokból kitűnő és szerinte azt a kétségtelen tényt, hogy Tremmel Mátyás őrvezető gyilkosa kizárólag Lőbl József libakereskedő.Szigorú ítéletet kér, nem várt esetre pedig a örvényszék 7 évi fegy-

Next