Pécsi Napló, 1926. május (35. évfolyam, 98-120. szám)
1926-05-01 / 98. szám
4. odal. PÉCSI NAPLÓ Az ormánysági református magyar nép elhagyta a régi, szép népviseletét. Párisi divat kell neki is. Az „erkölcsnemesítő“ háború okozta. — Bodonyi Nándornak meleg üdvözlettel! — Hétfőn országos vásár volt Sellyén. Magam is elmentem megnézni ezt a vásárt. Nagy Zsigmond asztalosmester, megjubilált ipartestületi elnök, az én kedves bérmafiam vendége voltam. Sellye, vagy mint a népszájon emlegetve van : Selle — Baranya vármegye délnyugati szegletében fekszik, a vármegye egyik legszebb községe. Lehet mondani, hogy majdnem határközség, mert öt kilométernyire nyugatra már Somogyvármegyét érjük, előbb persze az országút mentén Bogdásán megyünk keresztül. Somogy vármegye első községe itt Drávátok." Bár nem először voltam Sellyén, mondhatom : meglepett csinossága és rendezettsége. A Villány— Siklós—Harkány—Vajszló—Oszló kis- és nagyközségeken áthaladó országút metszi e községet is, mely bár közigazgatásilag — a törvény betűi szerint — kisközség, de formájára, nagyságára, lélekszámára, szépségére a régi mezővárosok közé sorozható. Az országút két oldalán a házak előtt járda van mindenütt. Két részből áll a község, az első rész a kereskedők, az iparosok, a szép és nagy üzletek helye, míg a másik — a nyugati — rész a földművelő nép által lakott. Az előbbi — a keleti — negyedben a lakosság vallásra leginkább róm. katholikus, míg a Somogy vármegye felé eső negyedet, úgyszólván, tisztán reformátusok lakják. Itt üzlet nincs is. Legalább nem láttam. A zsidóság a község keleti részén található. .Más vallásu talán 1—2 van csak Sellyén. A község közepén egy nagy tér van, mely piacnak is használtatik. A szabályosnak mondható teret délről, az emelkedésen levő Draskovich gróf-féle kastély szegélyezi, úri benyomást gyakorolva a tér előtt álló utasra. A piacon dombon áll az uj róm. kath. templom torony nélkül. E templomot Draskovich gróf, sellyei nagybirtokos,s a majdnem 12 ezer holdból álló sellyei hitbizományi uradalom tulajdonosa, a magtárból alakította át. Bár nagynak mondható a templom, mégis nagyon sokszor kicsinek találtatik, mert a sellyei róm. katholikusok elég buzgón járnak az istentiszteletre. Itt van mindjárt a róm. kath. elemi iskola is, melynek igazgatója : Bodonyi Sándor, a jeles poéta,a páratlan szorgalmú,szép tehetségű iró, a derék ember, a jó kortárs, a kedvelt polgártárs, kinek iskolája minta-iskola. Az országút kanyarulatánál, erős magaslaton, mintegy uralva e részt, találjuk a ref. templomot. Közelében van a ref. paplak, melynek jelenlegi lakója: Jávor János ref. lelkész, ki mint kitűnő szónok és derék pap ismeretes. A község háza mellett van a ref. elemi iskola, mely szintén a jó iskolák közé soroztatik. Csak egy baj van, hogy kevés a látogatója. A református magyar bánéi, a kevés gyermek divatja, itt is diadalát üli. Meg kell említenem még, hogy a róm. katholikusok — a templom megnyíltáig — vagy Bogdására jártak istentiszteletre, ahol a plébánia van, mert Sellye a bogdásai plébánia filiáléja, vagy a Draskovich-féle kastélyban levő kápolnát látogatták, hol a Bogdásáról átjött lelkész tartott istentiszteletet. De menjünk a vásár területére. Utunk a temető mellett halad el. Meglátogattam az én kedves emlékű körjegyzőm, a vármegyei kor- és községi jegyzők egykori díszének : Szüts Károly sellyei kitűnő körjegyző, — Szüts Jenő, pécsi törvényszéki tanácselnök derék atyjának — virágos sírját, majd elmentem a szeretett Náci bácsi, Szikora Ignác, a pécsi egyházmegye egykori nesztorának, nyugrácmecskei plébános rendben levő nyugvó helyéhez, a szépségesen szép Köcsön Ilona síremlékénél is megálltam és a halál csúnyán romboló kezére gondoltam. Sok ismerősöm pihen még Sellyén, mindenütt áldoztam — szívem vágya szerint — a kegyeletnek. A derék Fazekas Sándor bácsi, a jó gazda, a Pécsi Dalárda egykori mecénása a ki lehetővé tette, pénzadományával, hogy a Dalárda külföldi nagy és diadalmas útját meg- tehette), a mellette fekvő veje , a Pécsett is általánosan ismert Binder dr. katonaorvos, a ki magas rangra vitte,— sírjai, sem kerülték el kalapemelésemet, hisz jó viszonyban voltunk egykoron. Fazekas bátyánk kávéházi szívesen látott asztaltársunk volt, ha bejött Sellyéről. A vásáron sok pécsi ismerőst találtam. A mészáros-mester urak a mi ennivágyásunk, gourmandériánk kielégitltetése végett, vétel szempontjából keresték föl a söllei vásárt, míg a kiskeres- kedők eladás tekintetéből. Ahány borjú a vásáron található volt, az mind Pécsre került. Egyik kocsi a másik után hozta a borjukat a borjúhúsra pályázó és éhező pécsi publikumnak. Volt a vásáron minden, mi a vásárokon szokott lenni. Csak egy nem volt, amit én kerestem. nem találtam meg a régi, a háború előtti szép, párját ritkító ormánysági népviseletei. Azt a nép- viseletét, amely Baranyában a legmagyarabb volt, amely egyedül állt az országban, amelynek nem volt mása sehol sem. Ez a divat nem volt cifra, nem volt tarka, egyedül és kizárólag fehér-jségével imponált. Az ormánysági nép, melynek egyik központja Sellye, a másik Vajszló, mindenütt, mindenfelé hódított viseletével. Fehér volt a nő egész ruházata, csak a cipője feketesége törte meg az egyhangúságot, de azért ezzel a fehér színnel magára vonta a legkritikusabb dicséretet is. Kincs már csipke-viganó, nincs már érő-ruha, nincs kis-konthy széles selyem szalaggal, nincs kis selyem-csokor. Kém láttam cicába font hajat, nem pitykölőzik ki azt, nem láttam pillangókkal és póliummal díszített ruhát. A kacér ing-ujj is eltűnt. A csipka-kelméből készített alj (szoknya), a finom kebel sem látható. Eltűnt az ormánysági nők büszkesége, úgyszólván címere, a bikla. A bikla, a fehér vászonból önmaguk által készített felső szoknya, melyre csak innep alkalmából húzták Majdnem INGYEN jó és szép cipőt csak lnit saját készítményű cipőpurger JCNU áruházában Pécs, Király ucca 45. és Flórián ucca sarok alatt kaphat, hol minden pár cipőt felelősséggel vállalnak. Mérték utáni rendelésnél 24 órán belül. Javítások elfogadtatnak föl a csipkekelméből (tilángléból) varrt finom kebelt, felsőszoknyát, mely virágos volt. A bikla az ormányságban szálló ige, szálló szó ! Ha valaki azt kérdezte, hogy meddig tart az ormányság,a felelet az volt reá, a meddig a bikla tart. És pedig Sellyétől majdnem — Harkányig. Harkánytól nyugatra 1—2 község már nem tartozik az ormánysághoz. Vagy 20—25 községet uralt a bikla. De csak a háborúig, az „erkölcsnemesítő” háborúig. A háború megrontotta az ormányság derék és szép népét. A református magyar — elhagyta ősei viseletét. A párisi divat kell neki is. A sellyei vásár korzóján, a legényfogó sétán olyan ruhában jár Sósvertike, Luzsok, Besence, Kákics, Tésenfa, Oszró, Kiscsány, Ragycsány, Drávaiványi, Marócsa, Okorág, Hirics, Vejti, Kisszentmárton leánya, aranyifjusága, amilyen ruhában a pécsi korzózó leányok, vagy Budapesten, a Duna-korzón a delnők. Elszomorodtam és Bodonyi Sándor barátommal együtt keseregtünk a szép ormánysági divat elmúlásán. A biklát csak 1—2 öreg asszony viseli meg. A költő szavait variálhatjuk : Szép Ormányság mivé lettél, Jó híredből de kiestél. Ez ellen nincs felebbezés, nincs appelláta. Az ormánysági leánynak párisi divat kell, ezzel hódítja meg a szép fehér ing és gatya,ráncos csizma és magyar nadrág, pörge kalap helyett bricsesznadrágos, bőrkamáslis, sárga cipős és ,,uri” kalapot tollal viselő legényt a sellyei vásáron. Az idő forgandó, kerekét nem lehet megállítani. Azért Várady Ferenc író által szerkesztett „Baranyavármegye múltja és jelenje” két kötetes nagy és kitűnő munkájában helyet foglaló néprajzi képek és leírások kincset foglalnak magukban, melyek megörökítik az ormánysági nép volt szép, de most divatját múlt viseletét és szokásait. Elismerést érdemel Várady Ferenc azon fáradozásaiért, hogy megörökítette az etnográfia részére a kimúlt szép viseletet. Megbukotta krinolin, megbukott a bikla is Rónaky Kálmán ,SI. — Nobles és Hoare London kocsilakk, zománc lakkok gyári lerakatja Glöckner Gyula festék, lakk, olaj és fűszeráru nagykereskedése, Deák-ucca 4. 1926. május 1. A „Pannonia” sörnél drágábbat kaphat, de jobbat nemi Megbukott a krinolin, megbukott a bikla. A budapesti Royal-Apollo négyhetes kasszadarabja A világ legnagyobb attrakciója! CHARLEY CHAPLIN igazi világszenzációja! sem CHARLEY CHAPLIN művészi alkotása! Az APOLLO jövő heti nagy meglepetése