Pécsi Napló, 1926. november (35. évfolyam, 249-272. szám)

1926-11-03 / 249. szám

2. oldal. mezt­et­ve, beleverte a zászlóba az első szeget, utána sorra, mintegy 10 szeget vertek be, a hivatalos és magánszemélyek, mely után vitéz Barlay al­ezredes, levente egyesületi felügyelő mondott mély tartalmú, hazafias szellemű beszédet, kiemelvén, hogy mostantól kezdve e zászló nem szimbólum, hanem maga a becsület, melyet megőrizni, fejlesz­teni minden leventének szent kötelessége ! Szavai végeztével az esküt tették le ifjaink, majd Ambrus György, sósvertikei lelkész buzgó imája után kez­detét vette a verseny, melyben a vándorzászlóért folytatott küzdelemben a zalátaiak lettek a győz­tesek, 2 ponttal előzvén meg a kiscsányiakat, a harmadik helyre pedig a sósvertikeiek kerültek, megelőzvén 3 ponttal az oszróiakat. A céllövés és súlydobás eldöntetlen maradt, ámabban Kiscsánynak, Oszró és Zalátának volt legtöbb találata, mikor az est beállta miatt abban kellett hagyni, emebben Oszló, Kiscsány kerültek az első helyre, de befejezést nem nyert e verseny sem, így a zászló sorsa még nincsen eldöntve, ha­nem Kiscsány és Zaláta között a jövő vasárnap háziverseny leen a céllövés és súlydobásból tartva, — ezen dől el az elsőség kérdése. A rendezés közül Vinczy D. jegyző s Gyanó József tanító vették ki különösen részüket. az angol bányász­sztrájk. London, nov. 2. ("Wolff.) Churchill a Reuter iroda jelentése szerint a bányászsztrájkról mon­dott beszédében kijelentette, hogy egy külföldi kor­mány, nevezetesen az orosz bolseviki kormány je­lenleg feszülten figyel és fáradhatatlan eréllyel foglalkozik N­agybritániával. Biztosítja a nem­zetet, hogy a kormány a legéberebb figyelemmel kíséri ezt a kívülről jövő beavatkozást. A nemzet rábízhatja magát a kormányra abban a tekintet­ben, hogy minden adandó alkalommal meg fogja tenni a szükséges lépéseket az iránt, hogy a biro­dalom minden tagjának polgárjogait biztosítsa és az esetleges felkelést erős kézzel leverje. KÖZSÉGI VÁLASZTÁSOK ANGLIÁBAN. London, nov. 2. Az angol községi választások eredményéről az éjjel 12 óra után beérkezett je­lentések szerint a pártok állása a következő : Mun­káspárt 147, nyereség, 8 veszteség, konzervatív párt 18 nyereség, 87 veszteség, liberális párt 7 nyereség, 76 veszteség, függetlenek 13 nyereség, 34 veszteség. A Daily Herald című munkáspárti lap azt írja, hogy az megsemmisítő vereség, amelyet a konzervatív párt szenvedett, megfontolásra indít­hatná a miniszterelnököt és minisztertársait. A Waldbauer—sóerpely vonósnégyes. November 4-iki I. bérleti hangversenyük alkal­mából írta : W. H. Valamely ország belső igazi zeneélete — mint sokan hiszik — nem a monstre-hangversenyek impozáns látogatottságában,­­nem a nagy operák ragyogó előadásainak tömegkultuszában, nem az egyes hőstenorok és koloratúrasztárok tünemé­nyes énekcsodáinak (sokszor hangakrobata pro­dukcióinak) bámulásában és nem az úgynevezett vándorvirtuózok és világjáró hangszerművészek remekeléseinek ünneplésében nyilatkozik meg.­­ Ezeknek mindig megvoltak, megvannak és meg­lesznek a maga rajongói és imádói. De ez a töme­ges vakimádat még nem jelent nemes, komoly és mélyenjáró általános zenekultúrát. A nagystílű zenekari és szóló (primadonna) koncertek megté­vesztő külsőségei és ragyogó színei mindig csábí­tanak és­­a legtöbbször gyönyörködtetnek is, azon­ban mégsem fokmérői a mélységes muzsikális mű­veltségnek és valódi zenei intelligenciának, mert alkalmasak ugyan arra, hogy rendszerint nagy­számban vonzzanak könnyen hevülő bálványozó­­kat és fanatikus híveket, de nem bizonyítják még azt, hogy a szenzációért ad hoc felenült óriási közönség valóban és igazán szereti a muzsikát, igazán keresi és megtalálja a zene költői szépségét és hogy lelki megkívánásból igazán szomjazza az ezernyelvű zeneköltészet szívhez szóló mesemon­dását. A zenekedvelés és zeneművelés előhaladott­­ságának és fejlettsége színvonalának csak egy a mértékkifejezője: a kamarazene szeretete és kul­tusza. Ha valamely városba betévedünk, ahol az­nap kamarazeneestét adnak, bízvást megállapít­hatjuk, hogy ott az előadáson csak az jelenik meg, kinek szíve és lelke van a muzsikához, kit nem té­vesztenek meg a zene­karba és pompázó külsőségei, ki magáért a muzsikáért zarándokolt el a koncert­terembe, ki tisztában van azzal, miképpen kell hallgatni és figyelni a muzsika elbűvölő hangjaira, hogy áhítattal és magábaszállással elmerülhessen a zeneművészet legtisztább és legcsodálatosabb gyönyörének élvezetében. Sokszor halljuk, a kamarazene nem lehet nép­szerű s igy nem örvendhet általános közkedvelt­ségnek, nem mindenkinek van érzéke hozzá, csak olyan különös muzsikális passziója egyes művészek­nek, műkedvelőknek és zenerajongóknak. Óriási tévedés, éppen az ellenkezője igaz ! A külföldön (különösen Német-, Francia-, Cseh- és Spanyol­­országban meg Angliában) mindenütt, ahol igazi és valódi zeneéletet él a nép (még a munkások is eljárnak kvartettdélutánokra és estékre), a ka­marazene a legnépszerűbb és a legkultiváltabb zeneművészetág. S csodálatos, hogy éppen mi ma­gyarok, kiket még a Jóisten is a muzsikára terem­tett és páratlan muzsikus zsenialitással áldott meg, még mindig nem űzzük és nem szeretjük ezt a mű­fajt, legalább is nem úgy és nem olyan általános elterjedésben, mint ahogy azt az arra való talen­tumunk és rátermettségünk megkövetelné. A leg­sajátságosabb pedig az, hogy éppen magyar művé­szek voltak azok, kik a kamarazenét gyors egy­másutánban a legnagyobb tökéletességre emelték és mint utolérhetetlen nagymesterei a kamara­zeneköltészet interpretációjának, a külföldön, ahol évtizedeken át tündököltek és uralkodtak, a leg­nagyobb népszerűségre és hírnévre tettek szert. (Krancsevics-Sabathiel, Hubay-Popper, Grünfeld- M­illmouth.) A jelenben is büszkeségünk : a hors concours álló magyar Waldbauer-Kerpely kvartett, mely messze túlszárnyalta valamennyi elődjét, avatja az egész világon a legdicsőbb babérokat. Ez a négy istenáldotta művész, kik a kamarazene valóságos kizárólagosai, új alapját vetették meg a kamara­­muzsikának, melynek stílusát, méretét, minőségét, tulajdonképpen való mibenlétét és kifejező hatal­masságát a legmeglepőbb újszerűségben és leg­ideálisabb megvalósításban varázsolták elő a mu­zsikális lehetőségek gazdag kincstárából. Most, hogy e hó 4-én, csütörtökön este, ismét vendégszerepelnek nálunk, önkéntelenül kérdi mindenki, miben rejlik voltaképpen művészetük varázshatalma, mellyel mindenki szivét és lelkét egyszeriben megértésre és átérzésre bírják; minő csodaerő az, amivel hallgatóikat az első nyirettyű­­vonással ellenállhatatlanul lenyűgözik és a mű­vészet, mely bűvös eszközével hatnak reánk, hogy csodaszavú hangszereik magával ragadó megszóla­lásával egyszerre és észrevétlenül elcsábítják a hallgatót arra, hogy a reprodukált alkotás költő­jének lélekemelő gondolatába elmélyüljön, majd pedig ihlettségének szárnyán az érzések álomor­szágába emelkedjék ? ! E sorok írója a művészek pályafutásának ele­jétől fogva figyelmes szemlélője, hangversenyeik­nek pedig szinte első fellépésük óta, mikor W­ald­­bauer és Kerpely még csak alig 16 évesek voltak és Waldbauer papa (Imre apja) keze és tanítása alatt fejlődtek azzá, amivé lettek, hűséges és el­­válhatatalan hallgatója. Mint ilyen régen megfej­tette a rejtelmesnek látszó, de valójában mégis egyszerű ,,talány“-t. A világhírű vonósnégyes négy tagja már egyen­­ként is abszolút művész. Mindegyik külön-külön valóságos telivér művészi egyéniség, megáldva a muzsikális virtuozitás zsenialitásával és a klasz­­szikus zene minden tudásával és legköltőibb vé­nájával. Mesteri teknikájuk vetekedik a zenevilág PÉCSI NAPLÓ A reformáció emlékünnepe a Lélekemelő ünnepség színhelye volt okt. 31-én, vasárnap este 6 órakor a Dischka Győző­ utcai kis evangélikus templom, ahol — mint évente mindig ezen a napon — most is nagyobb szabású egyházi ünnepély keretében hódoltak a reformáció emlé­kének. Ezen alkalommal a hitükért gályarabságot szenvedett protestáns lelkipásztorok emlékezete állott az ünnepély középpontjában. A szép orgona­előjáték után Dr. Ostffy Lajos, Vasvármegye volt főispánja, az ősi Ostffy-nemzetség kiváló fia mél­tatta emelkedett hangú ünnepi szónoklatban a 250 évvel ezelőtt lezajlott gyászos eseményeket. Be­szédének meggyőződéstől áthatott, tiszta evan­géliumi szellemtől sugárzó hangja mély hatást vál­tott ki a nagyszámban megjelent hallgatóságból. A remek zeneszám­ok lehetőleg csak fokozták meg az este emelkedett hangulatát. Mozart II. vonós­négyesének Andante-ját Graef Mahtid, dr. Mands­­feld Géza, dr. Fullajtár Gyula és Zsupancsics Vilmos pécsi ág. hitv. ev. templomban­ művészi készséggel adták elő. Majd felhangzott Mendelssohn magasztos szépségű 42. zsoltára, a­melyet az Evang. Énekkar adott elő orgona- és vonószenekar kísérettel Zsupancsics Vilmos tanár vezénylete alatt. A gyönyörű karének hatalmasan szárnyalt a tiszta magasságok felé s a közönség megindult lélekkel gyönyörködött a mestermű valóban mesteri előadásában. Hoff Aurél Lamperth Géza : A gályarab című költeményét szavalta meg­kapó erővel. Az egyházi ünnepélyt Baldauf Gusztáv lelkész imája zárta be, amelynek végeztével a kö­zönség az ,,Erős vár a mi Istenünk” hangjai mellett vonult el, bizonyára maradandó emlékekkel a lel­kében. Az ünnepély után az Evang. Társaság a kiváló ünnepi szónok tiszteletére a Széchenyi­­vendéglőben társasvacsorára gyűlt össze, amelyen Nendtvich Andor polgármester, dr. Felix Antal táblai elnök és neje, egyetemünk számos kitűnő­sége és a város sok más előkelősége is részt vett. állítottak össze, a lejtős pályán Campínaig szaladt és ott összeütközött egy mozdonnyal. Az össze­ütközés oly erős volt, hogy mind a 12 nyersolajjal megrakott kocsi ,valamint mindkét mozdony­­ teljesen összetörött. A kocsiból kifolyt olaj meg i­s gyuladt és az egész pályaudvart pillanatok alatt lángtenger bontotta el. A tűz egész éjjel szakadat­lanul tartott. Mindkét mozdony vezetője, két fűtő­je ,két fékezője és két ott tartózkodó utas az össze­ütközés következtében szörnyet­halt. A FOLYÓ ÉV ELSŐ KILENC HÓNAPJÁNAK KERESKEDELMI FORGALMA. Budapest, nov. 2. Ma tette közzé a központi statisztikai hivatal az 1926. év első 9 hónapjának kereskedelmi forgalmáról szóló adatokat. Ma­gyarország behozatala az 1926. év első 9 hónap­jában 576.6, kivitele 495,5 millió koronát tesz ki. A múlt év megfelelő időszakában a behozatal értéke 526.9, a kivitelé 474.4 millió aranykorona volt. A növekedés a behozatalnál mintegy 10%, a ki­vitelnél azonban még az 5%-ot sem éri el.A be­hozatal erősebb növekedése folytán a külkereskedel­mi mérleg passzívása 28.6 millió aranykoronával volt nagyobb, mint a múlt év megfelelő időszaká­ban. -------- FELROBBANT PETRÓLEUM SZÁLLÍTMÁNY. Bukarest, nov. 2. Szörnyű szerencsétlenség történt a kis Campina állomáson. Egy 12 kocsiból álló petróleum vonat, amelyet Doftana állomáson A TÁVBESZÉLŐ GYENGEFORGALMI IDEJE. Budapest , nov. 2. A kereskedelmi minisztérium közlése szerint november 1-től a nemzetközi táv­beszélő forgalomban életbe lépett gyengeforgalmi idő este 21 órától reggel 8 óráig tart és a díj ezek­ben az órákban a rendes díjnak a díjegységnek háromötöd része. A gyengeforgalmi idő alatt egyébként sürgős beszélgetések is válthatók. Ezek­nek a díja a gyengeforgalmi időben a kedvezmé­nyes díjnak háromszorosa. 1920. nove­m 111 . JAKOB FIAI RUDOLF SCHILDKRAUT 3 NAPIG AZ APOLLÓBAN!

Next