Pécsi Napló, 1926. december (35. évfolyam, 273-298. szám)

1926-12-01 / 273. szám

1­926 december 1 PÉCSI NAPLÓ A­POLLO Szerda-csütörtök, dec. 1­­2. A budapesti Kamara és Corvin együttes műsora: Táncosnő és nagyherceg. Filmregény az udvar és Piccadilly atmoszférájából Főszerepben: LUCY DORIIN és WILLY FRITSCH. Előadások : V75, 6,iyért én 9 órakor. A két utolsó előadás teljes zene­kar-kísérettel. kiemelkedik. A geológiai szerkezetből ki lehet szá­mítani, hogy milyen magasra préselődött volna ki a hegy. A kőzetrétegek hallásaiból ki lehet számí­tani, hogy az övezetek milyen magasak. Százezer méteres magasságok jönnek ki belőle. De a 9000 méter magasságot még sem éri el egyik sem. A sziklakérgen vulkánok törnek keresztül. Ezeket a belső láva táplálja. Azt hihetnők, hogy ez a borzalmas erő meg tud birkózni a ritka levegő­vel s igazán magas hegyeket tud felépíteni. Pedig a tapasztalat mutatja, hogy még addig sem tud a vulkán jutni, mint az ember. A legmagasabb vul­kán sem sokkal magasabb 7000 méternél. Kell lennie egy láthatalan erőnek, mely meg­akadályozza azt, hogy a hatalmas erőktől feltolt hegyek még­se tudjanak egy meghatározott ma­­gasságon túl emelkedni. Mi ezt a láthatatlan erőt a Nap sugaraiban találjuk meg. A levegő meghatá­rozott összetétele mellett a napsugár határozza meg a szférákat. A 87 és 8 ezres szférában ritka levegőben forrón tűz a napsugár a sziklákra. Sem felhő, sem növénytakaró nem védheti itt a sziklát. A szikla felhevül nappal, de este hirtelen beáll a repesztő fagy. A napsugárnak ezt a mindennapi repesztő munkáját nem bírja ki semmiféle szikla. Minél nagyobb a magasság, annál ritkább a levegő, ennélfogva annál nagyobb hőmérsékletváltozás éri a sziklát, a repesztés munkája tehát annál gyor­sabb, eredményesebb. 9000 méternél olyan gyors, hogy semmiféle emelő erő már nem tudja legyőzni. Ha egyszer a sziklából törmelék lett, annak már az a sorsa, hogy visszamenjen a mélybe, kavics legyen belőle. Először a szél megy neki, a kifagyás­ban keletkezett kődarát, kőlisztet lehordja, a na­gyobb szemű törmelék utánarogy, vagy legurul. A sziklatető hamarosan törmelékhalmazzá válto­zik át. A már eredetileg is többnyire laza anyagú vulkáni tetőnek a napsugárra is kevésbé kell várnia, hogy lepusztuljon. Fenn, a nagy magasságban tehát láthatatlan munkások széjjel pusztítják azt, amit az emelő erők építenek. A magasra emelt tetők kavicssiva­tagokká változnak át, ha nem volnának más mun­kások, akik a törmeléket messzebb elhordják. Ilyenek az alatta levő szféra jégárjai. Minden jégár egy-egy hatalmas törmelékcsúsztató. Ami törme­léket felülről kap, azt mind kihordja, de azonkívül hozzá dörgöli a törmeléket sziklaágyához is s ezzel teknőjét mélyiti, vagyis a kiemelt tömeg oldalába vágódik, aláássa azt. Oldalát meredekebbé teszi, hogy gyorsabban gördüljön le a törmelék. Minthogy a jégárak gyorsabban dolgoznak, mint fenn a magasban a napsugár és a szél, a kelet­kezésében egységes, otromba formájú sziklahátba mély völgyek vágódnak. Minél mélyebben és szé­lesebben vágják ki a jégárak völgyeiket, annál keskenyebbek és mgasabbak lesznek a régi szikla­hát maradványai, a hegygerincek. Az egyhangú felszínű magas sziklahát végül teljesen feldarabo­­lódik, belőle csipkés,tornyos csúcssereg alakul ki. Ha alulról nézzük a mai sziklacsurok seregét, ön­álló királyként tűnik fel mindegyik, felülről repülő­gépről nézve azonban egy nagy sereg közkatonái lesznek a szemünkben valamennyien. A hegyóriások rendesen társaságban vannak. A legmagasabb csak kevés méterrel múlja felül társait. Még a legnagyobb nevű hegyek is többnyire csak elsők az egyenlők között, olyan lényegtelenek a különbségek. Ilyen a Föld legnagyobb hegy­óriása, a M. Everest is. Ezzel szemben a legkirályibb határt épen a kisebbek közül azok váltják ki, melyek építő kőzetük különös keménysége miatt leginkább állanak ellen a pusztulásnak. Az ilyen Mayerhorn-típusú hegyóriások a hegységek kris­tályai. A hegyóriások tehát a felemelt sziklatömegek pusztulásának maradványai. Minél magasabbra emelkedik a hegytömeg, annál gyorsabban pusz­tul, tehát csak aránylag igen jelentéktelen magas­ságig emelkedhetik a csúcsa is. A legmagasabb csúcsok ott vannak, ahol leggyorsabb az emelkedés. Nemcsak az embernek nincs módja Bábel-tornyot építeni, a hegyóriások magassága is meg van hatá­rozva. A legfenségesebb hegyóriás is csak a pusz­tulás képét mutatja s helyét idővel alacsony domb foglalja el.­­ A tudós professzor mélységes pers­pektívát nyújtó rendkívül érdekes és tanulságos előad­ását a nagyszámú intelligens közönség fe­szült figyelemmel hallgatta és előadói lelkesen megtapsolta. Legközelebb, december hó 3-án, pénteken, Somogyi Géza tanítóképző int. tanár tart vetített­­képes előadást két turnusban : 5—16 óráig az A—Z és 6—3/17 óráig az L—Z kezdőbetűs tagok és hallgatók számára Bonaparte Napóleonról. Mit is kér hát a tanítóság? Kívánja-e ez idő szerint­i VI. fizetési osztályt? Az utóbbi hetekben több napilap foglalko­zott az elemi iskolai tanítóság sérelmeivel, de úgy érezzük, hogy az ott feltüntetett kívánságok — bizonyára a sokféle eredet miatt — különféle­­ségükben nem domborították ki elég nyomatéko­san a tanítóság közóhaját, nem fejezik ki elég egységesen annak akaratát és egyik másik ugyan megoldásra váró, de nem életkérdést jelentő ügy bevonásával inkább megzavarták a nagy nyilvá­nosság tisztánlátását, mintsem elősegítették volna azt, amire pedig sérelmeink orvoslása érdekében nélkülözhetetlen szükségünk van. Azért ha nem is mint hivatalos szerv, hanem mint a fennálló sérelmek közvetlen elszenvedői, akiknek lelkében minden intenzivitásában és kö­vetkezményében átrezeg a saját és minden kar­társunk égő fájdalma, az ügynek jó szolgálatot vélünk tenni azzal, hogy kellő disztingválással a nagyközönség előtt a legszabatosabban feltár­juk a legsürgősebb gyógyításra szoruló sebeinket. Nem mintha ezeken felül ezer más bajunk nem volna, de azok mind kisebb jelentőségűek , meg­oldásukat még meghozhatják jobb idők, alábbiak azonban halaszthatatlanok s hisszük, hogy e so­rainkkal az össztanitóság lelke mélyén meghúzódó azonos sóhajnak adunk hamisítatlan hangot. Ugyanis szerény nézetünk szerint tanitói életünk és lelki nyugalmunk biztosítása szem­pontjából minden félreértést kizárólag alábbi öt pontban foglaltak orvoslása legsürgősebb és eze­ket semmiféle más függőben levő bármily tetszetős ügy meg nem­ előzheti: 1. Az 1925. évi 7000 M. E. sz. státusrendelet azon intézkedése, mely a tanítókat szolgálati idejükben 3 (három) évre visszavetette hatályon kívül helyezendő és számukra az előlépés az azelőtti módozat szerint biztosítandó. 2. A VII. fizetési osztály ne csak a tanítóság 10%-ának biztosíttassék jutalomként, hanem abba 30 szolgálati évének betöltésével minden tanerő­s— feltételektől függetlenül — automatikus úton kerüljön. E fizetési osztályba más státusokból a tanítóság rovására kinevezések illetve áthelye­zések nem eszközölhetők. 3. A hadviselt fiatal tanítók szolgálati ideje — mivel működésüket önhibájukon kívül kezd­ték későbben — az oklevél kiállítását követő félévi kezdettel számíttassák, valamint a helyettesi minő­ségben eltöltött szolgálati évek teljességükben beszámítandók. 4. Az 1925. évi julius 1-e előtt nyugdíjazott tanítók az ez időpont után nyugdíjazottakkal teljesen egy elbánás alá vonandók. 5. A kántori járandóságok a tanítói illet­ményektől külön választandók. Minden más napirenden levő kérdés ezekkel szemben most, mikor a megélhetésért e rettenetes harcot kell vívnunk, életérdekeinkbe kevésbbé jelentős és így a fentiek kielégítő megoldásáig nem időszerű, tehát elmellőzendő. E megállapításunk kiterjed az utolsó időben oly feltűnően homloktérbe került VI. fizetési osz­tályra is, mely mindaddig, míg a tanítóság zöme számára a VII. fizetési osztály nincs intézményesen biztosítva, nem lehet törekvéseink súlypontja, sőt fenti sérelmek orvoslása előtt annak megvaló­sulása egyenesen ártalmára lehetne főbenjáró kérdéseinknek, mert azon belül a jövőben el kell némulnia minden anyagiakra vonatkozó kéré­sünknek, jóllehet megnyitása a tanítóság tömegei számára mit sem jelentene, mikor ma 44-—45 éves korunkig а IX. fizetési osztályban vergődünk. Tehát ez idő szerint kéréseinknek nagyobb ko­molyságot és tárgyilagosságot kölcsönöz а VI. fize­tési osztály elmellőzése. A magasabb fokú tanító­képzés kapcsán majd megoldást talál. Ezért ismételten hangsúlyozzuk, hogy a fenti 5. pont sikeres megoldásáig ez is, valamint minden más kevésbbé húsba vágó ügy elejtendő, illetve elhalasztandó és az említett 5 kérés érdekében minden kiaknázható erkölcsi erő és megengedett egyéb fegyver harcba küldendő. E tárgyban részletes indokolással ellátott azonos tartalmú javaslatot terjesztettünk a Ma­gyar Tanítók Országos Szövetségéhez való eljutta­tás céljából a Baranyavármegyei Által. Tanító­egyesület elé és kívánatos volna, hogy minden társ­­egyesületünk ugyancsak ilyen egységes irányban, hasonló szellemben szálljon síkra igazunkért, mert a tanítói közérdeknek és szolidaritásnak csak az lehet egyenes útja. E mind­en túlzástól ment, sza­batosan körülírt jogos kérésünk így sokkal könnyeb­ben megnyeri a társadalom rokonszenvét és csakis e jelben remélhetünk a tanítóság összeségét érintő sikert. Pécsi tanítók közvéleménye. 3. oldal. TILTAKOZÓ GYŰLÉST TARTOTT MA A VÁROSOK KONGRESSZUSA. Budapest, nov. 30. (MOT.) A városok állandó kongresszusa ma délelőtt Sipőcz Jenő dr. polgár­­mester elnökletével ülést tartott. A kongresszus tiltakozott az ellen, hogy a városok, illetve hely­hatóságok háztartására vonatkozó és az egyenes adók és illetékek mérsékléséről a pengőértékben való átszámítással törvényjavaslat keretében ren­­deztessék. Tiltakozik a városok kongresszusa a törvényhatóságok, illetve a városok autonómiájának felfüggesztése ellen és kívánja, hogy a helyhatóságok háztartásának újabb rendezésére vonatkozó tör­vényjavaslatot sürgősen készítsék el. Kívánja­ a váro­sok kongresszusa azt is, hogy a rendezett tanácsú városokat az új törvény megalkotásával egyide­jűleg vonják ki a vármegyei hatáskör alól és köz­vetlenül a belügyminiszter fenhatósága alá ren­deljék. A helyhatóságok vagyonkezelésének alaki szabályozása érdekében egységes keretet létesít­senek és ebből a célból országos városi számvevő­­széket állítsanak fel. A városok kongresszusa január­ban monstre küldöttséget fog vezetni a belügy­miniszterhez és kívánságait memorandumba fog­lalva nyújtja át a belügyminiszternek. TÚLJEGYEZTÉK AZ OLASZ ÁLLAMI KÖLCSÖNT. Budapest, nov. 30. A budapesti olasz királyi követ közli, hogy Olaszországban a Littorio (fase.) féle állami kölcsönt az első két hét alatt egy milliárd­­dal túljegyezték. Az a lelkesedés, amellyel az állami kölcsön aláírása folyik, igen nagy politikai jelentő­ségű és ismét bizonyítja az olasz népnek a fascizmus­­hoz való ragaszkodását. Nobl fest, tisztit Ferenciek ucca 18. telefonszámú cipőjavítóműhely javit hő- és sárcipőt jól, gyorsan és olcsón. — Kívánatra U^Lféf I házhoz küld és a kész munkát hazaszállítja. ПО а löi ll

Next