Pécsi Napló, 1928. szeptember (37. évfolyam, 207-231. szám)
1928-09-01 / 207. szám
2. oldal. ben, máskor meg a miniszteri székben. Erre vall egész pályafutásának igen sok szélsőséggel, ellentéttel teli története. Radics István tllég a monarchia idejében tanulmányozta a szerbek mentalitását. Már akkor meg volt győződve róla, hogy Horvátország és Szerbia két különböző világot képvisel. A monarchia tragikus bukása után Radics volt az egyetlen, ki felismerte, hogy a két „testvér“ nép között az egyesülés, egy parlamenttel, egy kormánnyal és egy közigazgatással lehetetlen. A békeszerződések a szerbek, horvátok, szlovének királyságát oktrojálták a horvát népre, melyben a nyugati kultúra emlőin nevelkedett horvát népet kiszolgáltatták a balkáni győzőknek, kik a horvátok szabad politikai, kulturális és gazdasági fejlődését elnyomták,a népet kiszipolyozták Szerbia felépítésére és balkáni állapotokat teremtettek a magasabb kultúrájú horvát területeken. Radics működésével nemzetközi kérdést csinált a horvát kérdésből, mert a civilizált világ elé tárta, hogy a horvát kérdés elintézetlen maradt még ezzel a három betűvel : S. H. S., mely pedig az „egyenjogú“sorvát, szerb és szlovén nép királyságát van hivatva jelezni a nemzetközi életben. Radicsnak fényes elégtételül szolgált, hogy ebben a harcában tavaly őszén legnagyobb politikai ellenfele, Pribicsevics, a horvátországi szerb is mellé állt, ki pedig igen hosszú ideig a belgrádi hegemónia jármán akarta a horvátokat dirigálni. Ma már igen feltűnő jelenség ez a jugoszláv állóéletben, hiszen Pribicsevics volt az, aki tűzzel-vassal az egyesülés és az egységes jugoszláv állam legharciasabb exponense volt. Radics politikai működésében sokszor látszott letérni a cél felé vezető egyenes útról. De a Balkánon Radics-szerűen kell politizálni, mert ott minden drága, csak az emberélete olcsó. Radics tisztában volt ezzel és mégsem tudta elkerülni, hogy áldozata ne legyen két társával együtt a szerbek, horvátok és szlovének „testvéri“ egyesülésének első tíz éves jubileumának előestéjén a nagyszerb sovinizmusból kilőtt revolvergolyóknak. A monarchia idejében Zágrábban a horvátok felállították Jellasics bán szobrát, melynek kardja Budapest felé vág. Most Radics István is szobrot kap Zágrábban, mely örök mementó lesz a horvátoknak — Belgrád felé És mementó kell, hogy legyen azoknak, akik Európa új térképén megrajzolták az egységes S. H. S.-t, Nagyromániát és Csehszlovákiát — Trianonban. Spectator. A NÉPSZÖVETSÉG NYILVÁNOS ÜLÉSE, Genf, aug. 31. (MTI.) A ma délelőtti nyilvános ülést a Népszövetség tanácsa az ópiumkereskedéssel összefüggő kérdéseknek szentelte. A nyilvános ülést követő zárt ülésen a gyermekvédelemmel kapcsolatos kérdéseket vitattak meg. A legközelebbi nyilvános ülést holnap, szombaton délelőtt 10 órakor tartják. NEMZETKÖZI GYORSÍRÓI KONGRESSZUS, Budapest, aug. 31. A XV. nemzetközi gyorsíró kongresszus külföldi résztvevői tegnap este és ma délelőtt nagyszámban érkeztek Budapestre. Az egyes kongresszusok közötti folytonosságot fentartó úgynevezett Comité, este 11 órakor ült össze az Országház földmivelésügyi miniszteri szobájában. A comité ülésén beszámoltak a legutóbbi milánói nemzetközi gyorsíró kongresszus határozatainak végrehajtásáról és javaslatot tettek a comité új tagjainak megválasztására. A comitében valamennyi állam képviselve van. Az ülés után este 119 órakor a vigadótéri pilseni sörcsarnokban ismerkedő est volt. AZ SHS. KIRÁLYSÁGGAL FENNÁLLÓ POSTAFORGALMUNK BŐVÜL. Budapest, aug. 31. A kereskedelemügyi minisztérium közli, hogy folyó évi szeptember 1-től kezdve az SHS. királysággal utánvételes ajánlottlevél postaküldemények is válthatók. Feltételekről postahivatalok adnak bővebb felvilágosításokat. PÉCSI NAPLÓ 1928. szeptember 1. ARANYLÁZ CHAPLIN FELÜLMÚLHATATLAN FILMJE LEGKÖZELEBB Az optánsper a Népszövetség előtt. Paris, aug. 31. (Havas.) A Petit Párisien Genfbe kiküldött munkatársa a következőket írja lapjának az optánsperrel kapcsolatosan : Azt a tényt,hogy Magyarország nem fogadta el Titulescu ajánlatát és Bukarestben nem írták alá a magyar ellenindítványt, nem lehet a tárgyalás végleges meghiúsulásának tekinteni. Apponnsi gróf és Titulescu, akik a genfi hallgatóságot sokszor tartották fogva szavaik lenyűgöző erejével, túlságosan találékony szelleműek és túlságosan bőképzelőtehetségnek. A Tanács valószínűleg mindkét fél meghallgatása után meg fogja ismételni abbeli véleményét, hogy mindkét fél folytassa egymással a közvetlen tárgyalásokat. Budapest, aug. 31. Genfben a tanács a magyarromán optánsüggyel holnap reggel zárt ülésen fog foglalkozni. Csak azt beszélik meg, hogy az optánsügyet ki lehet-e tűzni napirendre, vagy sem. A kisebbségi kérdés az interparlamentáris konferencián. Az elfogadott határozatok. Távirati jelentések alapján a Pécsi Napló már hírt adott a Berlinben ülésező interparlamentáris konferencia kisebbségi bizottságának munkálatairól. Ma befutott szerkesztőségünkbe berlini tudósítónk részletes és összefoglaló jelentése, amelyet a következőkben közlünk : I. Berlin, augusztus 31. (A Pécsi Napló berlini tudósítójától.) Az Interparlamentáris Unió kisebbségi bizottságának tanácskozásait Studer svájci delegátus hosszabb előadása vezette be. Studer azt javasolta, hogy az Interparlamentáris Unió a jövő évben vegye fel közgyűlésének programmjába a kisebbségi kérdés részletes tárgyalását. Az Interparlamentáris Unió már két ízben foglalkozott közgyűlésein a kisebbségi kérdéssel és pedig 1923-ban Kopenhágában és 1925-ben Washingtonban, illetőleg Ottawában. Studer hangsúlyozta, hogy a békeszerződések kisebbségi határozatai még mindig nem kerültek megvalósításra. Mielőtt tehát a kisebbségi jog theoretikus fejlesztésére kerülne sor, végre kellene hajtani az eddigi nemzetközi egyezményeket. Studer referátumára elsőként Wiifan József dr. olaszországi szlovén képviselő, a kisebbségi kongresszusok elnöke válaszolt. Wiifan dr. az eddigi nemzetközi szerződéseket nem tartja kielégítőeknek, mivel nem vonatkoznak az összes államokra és az összes kisebbségekre. Ezután Lukács György volt magyar közoktatásügyi miniszter felszólalása következett. Lukács György már 1925-ben az Ottawában megtartott interparlamentáris konferencián javaslatot nyújtott be a kisebbségi eljárás reformjára vonatkozólag. A kisebbségvédelmi intézkedések ugyanis mindeddig azért illuzórikusak, mivel a panaszeljárás hiányai következtében a kisebbségi panaszok nem kerülhetnek el a Népszövetséghez. Lukács György tehát olyan reformot kívánt 1925-ből, amely kötelezte a Népszövetség tanácsát arra, hogy ne csak akkor vegye tárgyalás alá a kisebbségi panaszokat, amikor a tanács valamelyik tagállama javasolja ezt, hanem abban az esetben is, ha a Népszövetség valamelyik tagállama, vagy pedig maga a panaszos kisebbség kívánja ezt. Lukács György javaslatát akkor külön bizottság f elé utalják. A magyar delegátus most újból sürgette a Népszövetség kisebbségi eljárásának reformját és Lukács felszólalásához Wilfran Józsefen kívül Medinger szenátor, a cseh-szlovákiai németek delegátusa is csatlakozott. Djuvara román delegátus ezzel szemben a kisebbségekre panaszkodott, hangoztatta, hogy a kisebbségek „alaptalan” panaszokkal „zaklatják” a Népszövetséget, ahelyett, hogy legálisan viselkednének a többséggel szemben. Ami speciálisan Romániát illeti, mondotta Djuvara, Romániában kizárólag a székelyek alkotnak zárt magyar csoportot. A székelyeket Románia szívesen átengedné Magyarországnak, azonban közben románok laknak és így ez nem vihető keresztül. A vitában ezután Heile volt német birodalmi képviselő, Neumann szenátor, a lengyelországi németek vezére és Hasselblatt észtországi német képviselő vettek részt. A vitát Wilfan dr. felszólalása zárta be. A kisebbségi kongresszusok elnöke visszautasította Djuvara román delegátus kisebbségellenes fejtegetéseit és hangsúlyozta, hogy a kisebbségektől csak abban az esetben lehet lejalitást kérni, ha az állam nem kezeli őket alsóbbrendű polgárokként. Az Interparlamentáris Unió kisebbségi bizottsága ezután a következő határozatokat fogadta el : 1. A bizottság 5 tagú albizottságot küld ki a Népszövetség kisebbségi eljárásának javítását célzó indítványok és lehetőségek tanulmányozására. Az albizottság tagjai a következők : Studer dr. (Svájc), Uhlix dr. (Csehszlovákia), Djuvara dr. (Románia), Hasselblatt dr. (észtországi német), Wilfan dr. (olaszországi szlovén). 2. Az Interparlamentáris Unió kisebbségi szekciója felhívja a Népszövetség figyelmét a bécsi, kopenhágai és washington-ottawai kongresszusok határozataira, amelyek állandó kisebbségi bizottság létesítését követelik a Népszövetség kebelében, valamint a kisebbségvédelmi intézkedéseknek az összes államokra való kiterjesztését ajánlották. A bizottság megbízza az albizottságot,hogy igyekez-szék utat-módot keresni ezeknek a határozatoknak megvalósítására, valamint felhívja az Interparlamentáris Unió összes tagjait, hogy minden alkalommal emlékeztessék kormányaikat és parlamentjeiket ezeknek a követeléseknek megvalósítására. 3. A bizottság végül felkéri az albizottságot, hogy ne tévessze szem elől az anyagi kisebbségi jog fejlődését és munkálatai során legyen tekintettel a különböző államokban már megvalósított kulturális garanciára. A kisebbségi kérdés megoldása igen sürgős! — mondja de Monzle szenátor, volt francia közoktatásügyi miniszter, II. Genf, aug. 31. (A Pécsi Napló genfi levelezőjétől.) Néhány nap óta Genfben tartózkodik a