Pécsi Napló, 1928. november (37. évfolyam, 258-281. szám)
1928-11-03 / 258. szám
2. oldal. igazi egyéni tulajdonosokká, mikor az azokkal bánni tudást már megtanulta, megszokta a gyermek. A ruházati, tanulás előtti szemlét nyomban követi a munkaeszközök szemléje. Ha a tanító hiányt talál, az illető tanulót a többiek elbocsátása után visszatartja. Jóindulattal figyelmezteti s amennyire lehetséges, nyomban gondoskodik az orvoslásról. Ha pl. a gyermek befirkálta a könyvét, irkáját, törlőgumit ad a kezébe s nyomban kitörülteti a firkálást. Ennek az eljárásnak jótékony hatása nemcsak az illető gyermekre, hanem az osztályra is bizonyos. Probatum est. Végezetül a pénz. A falusi gyermek kezében ritka madár, a városiéban gyakoribb. Nem arra való, hogy zsugorgassuk, hanem hogy elköltsük , de csak szükséges, elsősorban a nélkülözhetetlenekre adjuk ki. Ezt a célt csak úgy érhetjük el, ha — amennyiben lehetséges — a gyermeknek növekedése arányában van egy-egy kis pénze. Ha nincs, meg nem tanulhatja, meg nem szokhatja a vele való okos bánást. Jegyezze fel a pénze forrását s írjon bele a jegyzetébe minden kiadott fillért (a cukorkára kiiadottat se felejtse ki !). A feljegyzés dolgában fődolog a teljes őszinteség. Aki nem őszinte önmagához, nem lesz őszinte embertársaihoz sem. A jegyzékvezetés korlátozza a költekezést s rászoktatja a tanulót arra, hogy olyan dologra ne adja ki a pénzét, amit restellene bejegyezni. A nevelés két egyenlő erejű tényezője : a család és az iskola. A siker érdekében harmonikus együttműködése elengedhetetlen. Keresniük kell egymást, hogy együtt hassanak, egymás hatását ne rontsák. Ki legyen az érintkezésben a kezdeményező? Az, aki előbb érzi és látja be az érintkezés szükségét. Az oktatás alsó tagozatában legtöbbször a tanító. Az érintkezés egyéni kell, hogy legyen, mert egyéniek a defektusok. A szülői értekezleteknek nevezett összejövetelek vajmi kevés értékűek. De vájjon nem terheljük-e túl a tanítót ezekkel a takarékossági követelésekkel ? — Nem ! Az a tanítás előtti egynegyedóra s az óraközi szünet a tanító részére csak a munkacsere által jelent pihenést. A tanító nem óraadó professzor (kultuszminiszterünk egyébiránt az egyetemi tanártól többet vár — és méltán — mint az óra leadását), hanem hivatásszeretettel vezérelt oktató (oktatási, értelmesebbé, okosabbá nevelés). Aki tanító, nem gyenge mesterember, hanem hivatásának mestere, szívesen vállalja (s ez esetben nem terhes) a takarékosságra nevelés itt vázolt tevékenységét. Salus. KITILTOTTÁK BUDAPESTRŐL A VOSSISCHE ZEITUNG TUDÓSÍTÓJÁT. Budapest, nov. 2. (MTI.) A budapesti államrendőrség a mai napon Heilig Brúnót, a Vossische Zeitung budapesti tudósítóját az ország területéről kiutasította. Heilig Brúnó a magyarországi eseményekről küldött tudósításaiban hosszú ideje rendszeresen olyan rosszindulatot árult el, amely nem egyeztethető össze azzal a tárgyilagossággal, amely minden laptudósítótól megkívánható. Legutóbb az egyetemi hallgatók tüntetéseiről küldött tudósításában a tüntetéseket pogromzavargásoknak minősítette és azt állította, hogy a tüntetők a Népszava könyvkereskedését összerombolták. Mivel ezek az állítások a tényeknek nem felelnek meg, a kormány kényszerítve érezte magát arra, hogy Heilig Brúnó tartózkodási engedélyét megvonja. PÉCSI NAPLÓ 1928. november 3 Magyar szív! Magyar levegő! Magyar zsenialitás! MAGYAR RAPSZÓDIA Magyar művészet! Magyar zene! Magyar kedély! UFA világsiker! Az ifjúsági nagybizottság nyomatékosan felhívja az egyetemi hallgatóságot a fegyelem megőrzésére és mindennemű rendbontás elkerülésére. Budapest, nov. 2. Az utóbbi napok hatása alatt az egyetemi ifjúság felzaklatott hangulata, valamint a vidéki egyetemekről érkező nyugtalanító hírek arra késztették az ifjúság vezetőit, hogy csütörtökön délelőttre összehívják az ifjúsági nagybizottságot és megtárgyalják a mostani egyetemi zavargások ügyét. Megállapították ez alkalommal azokat a módozatokat, amelyek alapján az egyetemeken az előadások megkezdése után a rend biztosítható lesz. Az ifjúsági nagybizottság a magyar egyetemi ifjúság összes szervezeteinek delegáltjai jelenlétében a következő határozatot hozta : Az ifjúsági nagybizottság tudomásul veszi, az ifjúságnak azt a szándékát és indítványát, hogy álláspontját és sérelmét memorandumban kívánja kifejezésre juttatni és a memorandumot a kormány, az országgyűlés és nyilvánosság elé terjeszteni. Mivel pedig az ifjúsági nagybizottság az ország és az ifjúság érdekei szempontjából a fegyelem és nyugodt magatartás megóvását feltétlenül szükségesnek tartja, nyomatékosan felhívja az ifjúságot mindennemű rendbontás elkerülésére. Megköveteli tehát összes szervezetétől és tagjaitól a rend és fegyelem megőrzését, valamint az egyetemi és főiskolai szabályok és rendeletek követését. Mindenszentek és Halottak napja Pécsett. ÉLŐK A HOLTAK VÁROSÁBAN. A KATONASÁG GYÁSZ ÜNNEPÉLYE A HŐSÖK TEMETŐJÉBEN. — A MUNKÁSSÁG KEGYELETE SZABÓ JÓZSEF EMLÉKE IRÁNT. — EGYESÜLETEK, TESTÜLETEK A TEMETŐBEN. — A CISZTERCI REÁLGIMNÁZIUM GYÁSZ ÜNNEPÉLYE. Pécs, nov. 2. Mint ősi szokás szerint minden esztendőben, a Mindenszentek napja ezidén is a halottaké volt. A kegyeletes emlékezés e vissza-visszatérő dátuma egy huszonnégy órára életet varázsolt a holtak városába, hol immár harminchatezeren nyugosznak, kialudt életlánggal, elpihent vágyakkal, megbékélten Istenükkel s a lét terheivel tovább cipekedő embertársaikkal. A halottak városa az örökre elpihentek ünnepére díszt öltött. Kétszeres díszt. Egyiket a lassan enyészni indult természet adta, az elmúlás hervasztó csókjával oly pazaran sokszínűvé festett maradékaiban a nyárnak. Gyep, lomb, virág, a nyár gazdag ajándékából, mindmind, mintha csak azért maradt volna a nagyon változó időjárás ellenére is tűrhetően épen, hogy színessé, tarkává, elevenné tegye a halál birodalmát s a virulás és elmúlás e sokat példázó egybehalmozódásával ellensúlyozza azon komor gondolatokat, melyeket a halott város lakóit látogató élők hoztak érzésvilágukba ágyazva. A másik díszt a látogatók hozták. Szegény özvegyek örökzöld borostyánkoszorúja, felcseperedésnek indult árvák néhány szál őszirózsája váltakozott a tehetőseknek pompás koszorúival, csokraival. Nem volt, a legszegényebbek között sem, ki az emlékezésnek legalább egyetlen szál virágával ne adta volna jelét annak, hogy a tetem fölé emelkedő hant csak temet, de nem feledtet... Kora reggeltől az est késő óráiig gátját tépett folyam árjaként hömpölygött a közönség a központi sírkertbe. Hogyne, hisz alig van lakója e városnak, kinek szerettei közül legalább egy nő tért volna az örök hazába. S hol talál a sebzett szív megnyugvást, a bánat jóleső eltompulást, mint ott, hol ennek az ismeretlenségbe szárnyalt léleknek földi maradványai zavartalan pihenőre találtak. A sirkant, mely az élet tarka csodáit fakasztja magából, megvigasztal, enyhíti a fájdalmat s egyben meg is barátkoztál az elmúlás gondolatával... A halottak városának máskor kísérteties csendjét az emlékezés ünnepi eseményei tették hangossá. A délelőtt folyamán zajlott le a kegyeleti stafétafutás, melynek beérkezettje a hősök emlékének talapzatára helyezett koszorúval az egész város kegyeletét tolmácsolta azok iránt, kik életüket adták a hazáért s értünk. Ugyancsak a délelőtt folyamán látogatták elhunyt jótevői sírját a Matessa árvaház lakói, útjukban Hamerli Imre pihenőhelyén is imát rebegve a jó Imre bácsi lelki üdvéért. Délután fél 4 órakor folyt le a katonaság nagyszabású gyászünnepsége a katonatemető hősi emlékoszlopa előtt. Erre az ünnepségre — melyen a polgári elem is ezerszám megjelent — a 8. honvédgyalogezred zenekarával az élén kivonult a helyőrség teljes tiszti és legénységi állománya. Az ünnepséget a zenekar gyászindulója nyitotta meg. Ez után Majtényi Viktor dr. alesperes magasröptű ünnepi beszéde következett. A lélekemelő ünnepséget az emlékmű megkoszorúzása után a Himnusz hangjai zárták be. Koszorút helyezett halottjai sírjára az önkéntes Tűzoltótestület, a Hadastyán Egylet, a Baross Cserkészcsapat. Néhai Szabó József törvényhatósági bizottsági tag sírjánál a munkásság emlékezett meg halottja érdemeiről, elhalálozásának tíz éves fordulója alkalmából. Egyesületek, testületek és magánosok számlálhatatlan ezrei adták jelét Mindenszentek napján annak, hogy az élők és holtak birodalma, ha két világ is, nem elszigetelt egymástól. Összeköti, egybekapcsolja az emlékezés, mely, ha a hajszás élet napi robotjában nem is találja módját ennek dokumentálására, megteszi évente egyszer. Mindenszentek napján, amidőn temetőből temetőbe,sírtól sírhoz zarándokolva, a kegyelet adójával áldoz azok emlékének, kiket életükben szeretett, tisztelt, megbecsült. Ma, Halottak napján még igen sokan látogatták a pécsi sirkerteket, melyek közül a régi budai és szigeti városi temetőkben is több ezer látogató fordult meg azok közül, kiknek hozzátartozóik ezen használaton kívül helyezett sírkertekben nyugosszák örök álmukat. A Jövő hét nagy eseményei :