Pécsi Napló, 1929. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1929-01-01 / 1. szám
2. oldal. szövetkezeti eszmének, amely alap elgondolása szerint egyének szövetkezése az önsegély alapján a közös cél jobb elérésére, de semmiesetre sem a közsegély fokozott igénybevétele által. És ezt az igazságot végre meg kell hallani és az álszövetkezetek működését a rendes keretbe visszaszorítani. Folytathatnánk is, de miért ? Százszor és ezerszer, nap nap után mindenütt halljuk a magángazdaság panaszait és látjuk fokozatos leromlását. Hovátovább már elfásulunk, elfáradunk és a küzdelemről lemondunk, már-már azt hisszük, hogy hiába minden küzdelem, kárba veszett minden erőlködés és nem tudunk a dolgok menetén változtatni. Beteges pesszimizmusnak mondják az illetékes helyeken ezt a siránkozó lethargiát és optimizmusra hangolnak. Ám az ember lelki életének csapongását nem csupán a kedélyhangulatok irányítják, mert nem hangszer, amelyet kényünk-kedvünk szerint lehetne hangolni, hiszen gondolkodunk is és az agynak is van szerepe a tömeghangulat kialakulásánál. Változtassanak, de gyökeresen a múlton és akkor nagyobb reménykedéssel nézhetünk a jövőbe. az 1929 év mérlege : a sivár pesszimizmus az 1929. év horizontján pedig egy kérdés mered felénk : Quo vadis ? " —de. PESSI NAPLÓ 1929. január 1. a B. u. é. k. — Tettbeli jókívánság kell! Ez az, ami felemel, lankadó energiánkat az elernyedés-től óvja és megment az elmerüléstől De vájjon ki gyakorolhatja ezt a jókívánságot ? A hatalmas, az erős, akinek többé-kevésbé rendelkezésére állanak a támogatás eszközei ? Elsősorban ő. De nemcsak ő, hanem ereje és eszközei arányában mindenki. Alig van az emberi közösségnek olyan gyámoltalan tagja, aki a maga szűk körében embertársa boldogulását valamivel elő ne mozdíthatná anélkül, hogy önmagát megrövidítené, sőt önmagát is segítené társa segítésével annak a princípiumnak érvényesítésével, hogy „a kölcsönös segítség természeti érvény”. Boldogulást az uj esztendőben! Solus. Olga Csellova ragyogó filmje PAUYSIA legközelebb a PITRKMOZI-ban Mérték után a legjobb Boldogulást kívánunk kinek-kinek az uj esztendőben. Boldogságot ? Azt nem. Mert, hogy boldogság nincs ezen a földön. Legalább is állandó sohasem volt és sohasem is lesz. A Solon-monda, hogy halála előtt senki sem lehet boldog, amellett, hogy igen régi és mindig új igazságot fejez ki, bizonyságot teszen amellett is, hogy az ember mindig keresi, de soha meg nem találja a boldogságot. Tehát igazán nincs boldogság ? Van. De csak rövidebb-hosszabb időre terjedő. Kivételes állapot még az ember arasznyi élete folyamán is. Mint a költő mondja: Boldog órák szép emlékeképen Rózsafelhők úsztak át az égen. Az „órák” szót mi húztuk alá. Petőfi nem érezte szükségét a hangsúlyozásnak; tudta, hogy amit ír, annak kiemelés nélkül is súlya van. Vannak boldog percek, órák, napok, sőt hónapok is, de évek már nincsenek, mert valóságban nem lehetnek. A boldogság a hangulat terméke. Ám a hangulat természeténél fogva örökösen változó, állandóan hullámzó vízen evezünk életünk törékeny kicsi sajkájával. A boldogság: örök eszmény, örök illúzió. Mint ilyen élő valóság az optimista lélekben, a messzeség ködébe vész a pessimistánál. Bizonyára így van jól. A célszerűség törvényhozója nem iktatta volna a boldogság illúzióját a lelkünkbe, ha nem volna jó. Az egymásnak kívánt (többnyire csak banális üres szóval kívánt) állandó boldogság itt a földön megszüntetné az örök változásban nyilvánuló élet lüktetését, kikapcsolná az örök mozgás fő hajtóerejét, a boldogság illúzióját. A boldogság illúzióját tehát minek kívánnák egymásnak az évforduló idején? Ezt jókivánat nélkül is biztosítja magának, aki erre hajlamos és szegényen marad nélküle bárki is, ha nem alkalmas biztosítására a lelki habitusa. Való igaz, hogy nagyon sokunk lelkéből kiölik a boldog illúzióját az élet leküzdhetetlen nehézségei, tény azonban az is, hogy az élet nehézségeitől megkímélt szerencsések sem képesek a boldogságot, sőt annak illúzióját sem biztosítani. Milliárdos öngyilkosok tesznek bizonyságot amellett, hogy pénzen nemcsak boldogságot nem lehet vásárolni, de annak illúzióját sem lehet biztosítani. A boldogság illúzióját is halványítják (bár soha ki nem ölik) a boldogulás nehézségei, amelyek mindig ott voltak ugyan s talán mindig is lesznek, de amelyek aligha voltak olyan nagyok, mint aminek manapság a sok-sok millió ember élet és felmérhetetlen anyagi javak elpazarlása után. És soha sem volt időszerűbb a boldogulás jókivánása, mint napjainkban. A boldogulás jókívánságának azonban csak úgy van értelme, ha nem olyan üres szó, mint Pécs, dec. 31. Az uj esztendő küszöbén felkerestük Nendtvich Andor dr. kir. tan. polgármestert és megkértük, nyilatkozzék városunk utóbbi időben való fejlődéséről, a beruházások állásáról és arról, hogy 1929-ben, milyen nagyobb közintézmények létesülnek. A polgármester munkatársunk előtt az alábbi nyilatkozatot tette: — A legutolsó 4—5 év Pécs életében a nagy alkotások termékeny korszakának jegyében folyt le. A város ezen idő alatt hatalmas közműveket, nagyjelentőségű intézményeket alkotott, nagy beruházásokat teljesített, melyek nemcsak kulturális, szociális és közegészségi szempontból bírnak nagy horderővel, de egyúttal termékenyítőleg hatottak Pécs egész közgazdasági életére. Hogy csak a legfontosabbakat említsem, ezen idő alatt megvalósítottuk a város általános csatornázását a város több, mint felerészében. Ez a régi közszükséglet végre megoldást nyert. Nagy mértékben kibővítettük a város közvizvezetékét, nyolc új kutat létesítettünk a Tortyogótelepen s ezzel remélhetőleg húsz évig lekerült ez a kérdés a napirendről. ■—• Mintegy 300 kisebb és nagyobb lakást építettünk és ezzel a város lényegesen hozzájárult a lakásínség enyhítéséhez. — Az Ispitaalján egész új, modern városrész alapjait vetettük meg, elkészítettük utcahálózatát és legnagyobb részét közművekkel is elláttuk. — A város kül- és belterületén egyaránt útburkolatokat létesíttettünk, megépítettük a nagy erdei műutat. Behoztuk a város egész területére a villamos közvilágítást, megkezdtük a városi villanytelep és gázmű nagyszabású átalakítását és modernizálását. A város építési telekállományát igen nagy értékű telkekkel gyarapítottuk. A Gyárvárosban a város nagymérvű anyagi támogatásával lehetővé tettük egy nagy templom építését. Elemi iskolákat és óvodákat létesítettünk. A tűzoltólaktanyát kibővítettük s géperejű tűzoltószereket szereztünk be. Megépítettük a mentőállomást és azt mentőautóval láttuk el. Géperejű utcaseprőgépeket és öntözőkocsikat szereztünk be. Mindezek a beruházások mintegy kilencmillió pénzsét emésztettek fel. Ezt az összeget részben kölcsönök felvételével, részben az évi költségvetés keretében fedeztük. Nagy szükség volt ezekre a beruházásokra azért is, mert ezek nélkül a nagyöszegű beruházások nélkül a város közgazdasági élete valósággal elveszett volna. ■— A továbbépítés természetesen nem mehet tovább olyan tempóban, mint a lefolyt négy-öt év alatt. ■— Az alkotások terén egy kis pihenőt kell tartanunk. Mert bár a közelmúlt beruházásai produktívek voltak, úgy, hogy ezek a befektetések maguk fedezik a beruházási tőke kamatait s annuitását, mégis nagy mértékben igénybe vették a város polgárságának teherbiróképességét. A város teherviselőképességét pedig kímélnünk kell, met annak túlfeszítése nagy visszahatással lenne arra. Mindazonálal nem állhatunk meg a haladás terén, mert a haladás terén nem lehet megállni, a megállás első lépése a visszafejlődésnek, de tempó tekintetében megfontolásra intenek bennünket a nehéz közgazdasági helyzet, s a súlyos megélhetési viszonyok, valamit a hitelviszonnyok súlyos volta. Viszont át kell érnünk, hogy sokkal nagyobb válsággal és megrázkódálással járna ; a város közgazdasági életére, a várs beruházási programmjának teljes megszüntetése, ami a polgárság további áldozatkészségének óvatos igénybevétele Ennek átérzésével tovább kell folytatunk azt a jól bevált gazdasági politillát. Be kell fejeznük nagyobb, folyamatban levő közművek építésétők nem zárkózhatunk el egyes elodázhatatlan kőszülségletek megvalósítása elől sem. Az 1929. évben folytatni fogjuk a csatornahálózat és vízműkibővítés kiterjesztését, részben a rendelkezésre álló kölcsönök kideználásával. Folytatni fogjuk a villanytelep és gázsó modernizálását és kibővítését, a közvágóhíd mét évben megkezdett nagyobbszabású moderniálását és kibővítését. Az egyetemi tanárok részén mintegy 16 lakást építünk. Ennek következtébe felszabadul és rendeltetésének átadható lesz az aternátusi épület és a Nagy Lajos elemi iskola. A szakirányú iparostanonciskola és otthon megkezdtt építését befejezzük.Az Ispitaalján s az Ullmann-tlepen 1—1 elemi iskolát építünk, állami segéllyl, a gyárvárosi elemi iskolát pedig kibővítjük •— Egy új óvodát is építünk. Mgépítjük az anya és csecsemővédelmi központot. Mgvalósításra kerül a fém és faipari szakiskola épületének a város tetemes anyagi támogatásává való megépítése. Folytatni fogjuk az uccabundát, különös tekintettel a külvárosok jogos ígértjeire. A jövő évben elkészül a város általános szabáyozási terve. Ki fogjuk terjeszteni a városi autóbérközlekedést Rácváros—Gyárváros forgalmának lebonyolítására, új autóbuszok beszerzésével. — 1929-ben remélhetőleg megkenhetjük egy központi vásárcsarnok építését, ezzé jó részben megszűnnek a piacok. — Amennyiben a lakástermelés magánvállalkozás révén nem kezdődnék meg, ismét kénytelen lennénk a fokozódó lakásínség enyhítésére a lakásépítő akciót folytatni. — Elő kell készíteni az egyetem által igénybevett felsőkereskedelmi iskola építésének ügyét, hogy ez legkésőbb 1930-ban megválasottassék. Megakarjuk valósítani a nagy hősi emlék tervét. Újjászervezzük és modernizáljuk az utcák köztisztaságának szolgálatát. Ez a legközelebbi jövő programmja, amelyhez még elő kel készítenünk a régi temetőnek nyilvános parkká való átalakítását és modern uszoda és strandfürdő létesítését a Balokányi tó környékén. Ugyancsak megoldásra vár még a békében elhatározott múzeumépület és kultúrpalota előkészítése. Itt nyerne elhelyezést a városi zeneiskola is. Erre azonban csak a pénzes hitelviszonyok kedvező alakulásakor kerülhet sor! Gazdasági és pénzügyi viszonyaink jobbrafordultától függ tehát minden. — Vajha az új esztendő meghozná ezt a kedvező fordulatot!— fejezte be újévi nyilatkozatát a polgármester. A nyilatkozatban lefektetett gyönyörű programra örömmel tölthet el minden pécsi polgárt. Méltó ez a programm Pécs városához és Nendtvich Andorhoz, aki nagy alkotásaival már rég aranybetűkkel írta be nevét a város történetébe. B. Nendtvich Andor polgármester nyilatkozik jövő évi programjáról. 9 millió pengő beruházást eszközölt az utóbbi években Pécs városa. — Nyilvános parkká alakítják át a régi temetőt — uszodával, strandfürdővel Még 1929-ben megkezdődik a vásárcsarnok építése.