Pécsi Napló, 1929. május (38. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-01 / 98. szám

2. oldal. W/tfGS a legelemibb kultúrigényeknek sem tud a község eleget tenni. Első segítséget kíván nyújtani a jó­­javaslat. Csodálkozással hallotta, hogy akkor, amidőn a fővárost m­­int az ország szivét és fejét­­ emlegetik, ugyanakkor vehemensen ellenzik, hogy abba a testbe, amely ezt a szivet táplálja, ezt a fejet emeli, valami jusson. (Nagy éljenzés és taps a jobboldalon és középen). Tiltakozik az ellen a be­állítás ellen, mintha a Házban a képviselők egy részének a főváros érdekeit ,másik részének a vidék érdekeit kellene képviselnie. Itt csak egy érdekről lehet szó : a nemzet érdekéről. (Éljenzés.) Hivatkozott ezután a pénzügyminiszter arra, hogy a főváros költségvetése 1928. évben több mint 10 millió pengő felesleggel zárult. A felesleg úgy állt elő, hogy a főváros nem minden esetben tudta a megszavazott kiadásokat felhasználni. Petrovácz Gyula: Nem lojális érv ! Wekerle Sándor: Illojális érvet soha nem hozott fel és erre nézve kitanítást nem fogad el. (Taps az egységes párton.) A szóbanforgó 400.000 pengőnek különben sem lehet túlzott fontosságot tulajdonítani, a főváros költségvetése szempont­jából, mert annak alig néhány ezrelékét teszi. Ideiglenes intézkedésről van szó, olyan segélyről, amellyel gyorsan akarunk javítani a községi ház­tartások lehetetlen állapotán. (Éljenzés az egységes párt, zaj a keresztény­­párton és a szociáldemokratáknál.) Az elnök ezután szavazásra teszi fel a kérdést, közben egyenként nevezi meg a rajongó képviselőket, míg végre a csendet helyre tudja állítani. A Ház a szakaszt változatlanul elfogadta, Farkas István kiegészítő módosítását pedig elvetette. A következő szakaszokat hozzászólás nélkül fogadták el. A 18. szakasznál Wolff Károly sajnálatának adott kifejezést, hogy a vita az imént szenvedélyes mederbe terelődött. Hangsúlyozta, hogy elismeri a falu érdekeit és a falu nyomorát, de most nem segélyről, hanem államháztartási tételekről van szó. Nem helyes, hogy erre a főváros áldozatkész­ségét akarják igénybe venni. Petrovácz Gyula hangsúlyozta, hogy a feleslegekből nem lehet messzemenő következtetéseket vonni. Ezután a törvényjavaslatot részleteiben is el­fogadta a Ház. Következett az Országos Magyar Ipari Jel­zálogintézet Részvénytársaság adó és illeték ked­vezményéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Őrffy Imre előadó ismertetése után a javaslatot általánosságban elfogadta a Ház. A részletes tárgyalás során Temesvári Imre előadó új második szakaszt ajánl, amelyben azokat a kedvezménye­ket kívánja megállapítani, amelyekre az egyéni vagy társascégek részvénytársasággá való alaku­lásukkor számíthatnak, ha az átalakulás azt a célt szolgálja, hogy jelzálogkölcsönhöz juthassanak. Neubauer Ferenc felszólalása után Wekerle Sándor pénzügyminiszter hozzájárul az indítványhoz. A Ház ebben az értelemben határoz. Több felszólaló nem volt és így a javaslatot részleteiben is elfo­gadták. Ezután Őrffy Imre ismertette azokról az illetékmentességekről szóló törvényjavaslatot,ame­lyek az általános földbirtokrendező bíróság ítéletén alapuló ingatlanok, az adományozott, vitézi telkek, valamint elcsatolt, birtokuktól megfosztott ma­gyar állampolgárok vagy visszatelepülő volt ma­gyar állampolgárok ingatlanaira vonatkoznak. Ez­után elfogadták az elnök napirendi indítványát, mely szerint a Ház legközelebbi ülését holnap tart­ják a mai napirenddel. Az ülés 2 órakor ért véget. MEGGYILKOLT BOLGÁR PÓPA, Szófia, április 30. (MTI.) A szerb—bolgár határon újabb határincidens történt. Egy bolgár pópát, aki feleségével és fiával együtt szabály­szerű okmányokkal felszerelve el akarta hagyni Szerbia területét, miután eladta összes szerbiai javait 100.000 dinárért, a határ átlépésének pilla­natában meggyilkolták. A határ egy másik pontján ugyancsak gyilkosság történt. Ez esetben a bolgár határtól mintegy 30 méternyire szerb területen meggyilkoltak egy bolgár fiatalembert. PÉCSI NAPLÓ BESZÁMOLÓ A MŰSZERES LÉGGÖMBÖK ÚT­JÁRÓL, Budapest, április 30. A Meteorológiai Intézet április 15-től 20-ig naponként egy-egy műszeres léggömböt indított útnak. A cél az volt, hogy érté­kes adatokat nyerjenek a több mint 10.000 méter magasságra felemelkedő ballonok útján. Repülő­gép ugyanis 10.000 méternél magasabbra ritká­n jut és ebben az esetben is a legtöbbször nem végez pontos meteorológiai megfigyeléseket. A felbocsá­tott 6 ballon közül ötöt már megtaláltak. Kettő meglehetős magasságra jutott el. A Kápolnás­­nyékről beküldött műszerek 12.000 m. magas­ságot regisztráltak, míg a Dömsödről beérkezett műszereken még a 15.000 méter magas légrétegek meteorológiai viszonyai is fel vannak jegyezve. A BUDAPESTI STÚDIÓ MŰSORA PRÁGÁBAN. Prága, április 30. (MTI.) A budapesti stúdió­nak a középeurópai műsorcsere Sorozatban ren­dezett tegnapi hangversenyét a lapok egy része külön cikkekben jelentette be. A prágai stúdióban a budapesti közvetítés előtt rövid előadásban ismertették a középeurópai műsorcsere történetét, amely előadásban kifejezésre jutott az az óhaj, hogy a Budapest és Prága között való műsorcserét a két állam művészeti, sőt politikai viszonyainak kedvezőbb kialakulása kövesse. A magyar estet érdeklődéssel várták a Csehszlovákiában élő ma­gyarok. APOLLÓBAN a WNoIGS előadásaii wA 1 7 és 1­1 — órakor kezdődnek.— Több mint 10.000 dalos jelent­kezett a debreceni versenyre. Debrecen, ápr. 30. A június 23-án kezdődő debreceni országos ünnepségek egyre kiterjedtebb arányokat öltenek, úgy, hogy hasonló és alig fel­becsülhető kulturális megmozdulás vidéki em­­póriumban még nem volt Magyarországon. Az országos dalosverseny a nagyszabású ünnepségek alapja, amelyre több mint 10.000 dalos jelent­kezett, akikkel legalább félannyi vendég érkezik. Június 29-én Péter Pál napján folyik le a 202 dalárda versenye rengeteg jutalomdíjért, amelyek között legnagyobb a versenyzés a kor­mányzó által most felajánlott vándordíjért folyik. Ugyanez nap este virágünnep lesz Debrecenben, amikor az összes erkélyekről tárogató, ének és zene h­angzik fel, minden utcán lampionos dalárdák énekelnek és felvirágozott autókon debreceni szépleányok vonulnak el virágkosztümökben. Mivel pedig még a gyönyörködtető részekben sem feledkezhetünk meg Trianon igazságtalanságáról, éjjel 12 órakor villanykörtékből kigyul Csonka- Magyarország, azután Nagy-Magyarország képe és az összdalárdák zenekarral együtt éneklik a Hazádnak rendületlenül-t. A dalosegyesületek nagy nemzeti ünnepeket is rendeznek az összes szobroknál, a Bánáti Dalkör pedig a megszállt területről áthozott lobogóját, a világháború első vértanújának debreceni sírjánál fogja felszentelni. Arról is gondoskodik a debreceni országos ünnep rendezősége, hogy 29-én és 30-án három óra alatt megtekinthető és megjárható legyen a Hor­tobágy, a délibábos magyar pusztának minden érdekességét a csárda köré vonják össze és ott gyönyörködhetik a közönség a pásztorok, gulyá­sok és csikósok által rendezett ünnepségekben és élvezheti az általuk készített birka pörköltet és hortobágyi fúrósgombócot. Másnap adja elő a filharmonikus zenekar és a 120 tagú vegyeskar Haydn Teremtés című nagy oratóriumát is az Operaház vendégeivel. Az ünnepségeket díszhangverseny zárja be, hol az összes első díjat nyert dalárdákkal a debreceni főiskolai cantus 190 éves jubileumát ünnepli meg. A debreceni nemzeti és kulturüünnepségek élén, mint főrendező Than Gyula főszerkesztő áll, mint a társadalmi nagybizottság ügyvezető elnöke. 1929. május 1. W/tfGS Május 6-án kerül bírái elé a 16 éves Artmann Frigyes, apjának és anyjának gyilkosa. Bécs, április 30. (A Pécsi Napló bécsi szer­kesztőségétől.) Néhány nap múlva a fiatalkorúak bírósága előtt felelnie kell Artmann Ferdinánd 16 esztendős gimnazistának apja és anyja kegyet­len meggyilkolásáért. Az elmúlt év szeptemberének végén hietzingi lakásukban meggyilkolva talál­ták Artmann Ferdinánd kormánytanácsos, a Cent­­ralbank­ volt igazgatóját és feleségét. A két hulla tele volt késszúrásokkal és revolver golyókkal. A családi dráma egyetlen tanúja, a 16 esztendős Ferdinánd is néhány kézsebbel feküdt a padlón. Első kihallgatása alkalmával a fiatal Artmann azt vallotta, hogy el akarta választani verekedő szüleit és a dulakodás során kését véletlenül apjába döfte. Később azt vallotta, hogy szán­dékosan szúrta kését apja nyakába, hogy anyját és önmagát megvédje. Később azonban ezen vallomását is visszavonta és kijelentette, hogy alaptalanul vádolta meg önmagát, apját anyja gyilkolta meg, majd öngyilkos lett, ő csupán azért vállalta magára a gyilkosságot, mert nem akarta anyja emlékét bepiszkolni. Később ezt a vallomást is visszavonta és tulajdonképen még ma sincsen tisztázva a családi dráma lefolyása. A rendőrség megállapítása szerint a­ dráma úgy folyt le, hogy a szülők veszekedtek, a férj izgatottságában kirántotta Zsebkését. Ebben a pillanatban berontott a szobába a fiatal Altmann egy-egy golyóval végzett úgy apjával, mint anyjá­­val, majd, mivel nem tudta megállapítani,hogy meghalltak-e, több szúrással megsebesítette őket. Azután előkészítette alibijét,több helyen bevágott kezeibe, hogy a rendőrség azt higyje, hogy apja volt a gyilkos és vele is végezni akart. Az ügyészség szerint a fiatal Artmann azért gyilkolta meg szüleit, hogy megkapja apja élet­biztosítását, amely egy és háromnegyed milliárdot tett ki. Mivel a szülőgyilkos még nem nagykorú, csupán a fiatalkorúak bírósága e­lé kerül és ezért a maximális büntetés, amely reá az osztrák tör­vények szerint kiszabható, 10 esztendei fogház. Így tehát szüleinek bestiális gyilkosa 26—27 esztendős korában újra szabadlábra kerülhet, ha a bíróság valóban a legszigorúbb büntetést szabja ki reá. LORENZ IMRE BEVALLOTTA, HOGY RÉSZES VOLT SCHLEGL MEGGYILKOLÁSÁBAN. Belgrád, ápr. 30. (Bécsi Távirati Iroda.) A Politikának azt jelentették, hogy Lorenz Imre, akit Újvidéken letartóztattak, bevallotta, hogy része volt Schlegl meggyilkolásában, továbbá, hogy a tulajdonképpeni merénylőt, egy fiatal dalmát elmert letartóztatták, sem Újvidéken, sem Zág­rábban nem erősítették meg. A Schlegl elleni me­rénylet nyomozásával megbízott rendőrök közlése szerint Lorenz csak félre akarta vezetni a hatóságokat. Az igazi tettes kinyomozására tett intézkedések eddig eredménytelenek maradtak. TŰZ A BOLGÁR SZOBRANJE PALOTÁBAN. Szófia, ápr. 30. (Bolgár Távirati Iroda.) A szobranje épületében kitört tűz eloltása után hely­színi vizsgálat megállapította, hogy a tűz a menye­­zetet elpusztította és nagy károkat okozott az ülésteremben. Az épület többi része sértetlen maradt. Az a körülmény, hogy az okozott kár aránylag csekély, a tűzoltó szolgálat, kitűnő mű­ködésének­­ érzönhet­ő. W/NGS

Next