Pécsi Napló, 1929. május (38. évfolyam, 98-120. szám)
1929-05-01 / 98. szám
4. oldal. __ és Szőnyegáruház HAAS LIPÓT Király ucca 27. telefon 4—75. jfrgaman szőnyegek gyönyörű mintákban, minden nagyságban mélyen leszállított árban kaphatók• Flanell takarók.............................. P 3'90 Szórok szép kivitelben.................. ., 9 40 Függöny, jó mosó CT) CO/O 2 szárny, 1 drapéria.........C/ / C/ c/L/ Nagyszőnyeg 200/300 ....................P 42' — Futószőnyeg, jó minőség........... ., 1'90 Ágyelők szép mintákkal............. ., 3'50 Viaszosvásznak, bőrvásznak és linoleumok olcsó bevásárlási forrása. A pápa június 24-én hagyja el a Vatikánt, hogy ünnepélyesen vonuljon a lateráni bazilikába VIKTOR EMÁNUEL OLASZ KIRÁLY MÁJUS VÉGÉN, VAGY JÚNIUS ELEJÉN TESZ LÁTOGATÁST A PÁPÁNÁL. — RÓMA NAGYBAN KÉSZÜLŐDIK ARRA A NAPRA, AMIKOR A PÁPA ELHAGYJA A VATIKÁNT. VILÁGRASZÓLÓ DIADALMENET LESZ AZ A FELVONULÁS, AMELY A SZENT PÉTER BAZILIKÁTÓL A LATERÁNI BAZILIKÁIG HALAD. kt.«.* Róma, április vége. (Lapunk római tudósítója jelenti.) Aki nem él itt , az ma talán még el sem tudja képzelni, hogy milyen óriási jelentősége van a lateráni egyezménynek. Ez a béke, amelyet a Pápa bölcsesége hozott létre, amelynek spiritus rectora Mussolini, olyan világraszóló eseményt jelent, amelynek hatását talán majd később fogja élezni az egész világ. A Pápa szabad. Ebben a pár szóban benne van az, hogy őszentsége Szent Péter mindenkori utódja nem foglya tovább a Vatikánnak, hanem a szabad és ha holnap, vagy holnapután úgy látja jónak, hogy elemenjen az Örökváros területéről, meglátogassa nyájának különböző népeit, úgy holnap, vagy holnapután ellátogathat Magyarországra vagy Amerikába. Erről azonban még nincs szó, ez még csak a jövő zenéje. Az azonban biztos, hogy június végén és mint beavatott forrásból tudják, hogy június 24-én lesz az a pillanat, amikor hetven éves fogság után Szent Péter utódja kilép a bronzkapun és megjelenik az Örökváros történelmi patinája uccáin. Hír szerint Viktor Emánuel olasz király május végén, vagy június elején megjelenik a pápánál. Már sokan azt is tudják, hogy őszentsége a találkozás alkalmával a Krisztus rendjelet adományozza a királynak, amelyet hatszáz év alatt mindössze tizenhárom államfő kapott meg,a királynénak pedig az Arany Rózsát nyújtja át. Mussolini külön utasítására a belügyminiszter államtitkára érintkezésbe lépett Gasparri bíboros államtitkárral, hogy megtárgyalják azt, hogy milyen ünnepélyek s formák között fogja a pápa elhagyni a Vatikánt. Elhatározták, hogy a Vatikán Quirinál külön bizottságot fog delegálni ezeknek a kérdéseknek a megbeszélésére. Amikor ez a hír Olaszországban és az egész világon elterjed, az öt világrész minden részéből rádiógrammok és táviratok tömege adta tudtára az Örökváros lakóinak, hogy százezrek akarnak résztvenni ezen az ünnepségen. A szállodák legnagyobb része már le van foglalva. A zarándokházakat kibővítették, de még mindig kevés a hely, mert ugyanennyi olaszra is számítanak az Örökvárosban. Ez a szám azonban még nem teljes. Több, mint valószínű, fél millió ember fog sor. W/14GS PÉCSI NAPLÓ 1929. május 1 falat állni azon az útvonalon,ahol a Pápa el fog haladni. Valószínűleg a világ midm részéből elsősorban a bíborosok ,az érsekek és püspökök, patriarchák össze fognak seregleni az Örökvárosba. Elképzelhető, hogy milyen lény és pompa között fog lefolyni ez az ünnepség. Magyarországról is várják a Zarándokokat és mint hírlik, Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás fogja a zarándokokat vezetni Rómába. Aki teheti, jöjjön el erre a világeseményre, mert egy uj történelem kezdődik itt. Új határkőhöz ér az egész világ. Az Országos Katolikus Szövetség, mint az ide küldött programm mutatja, június 14-én indítja útnak Budapestről az ezévi első nemzeti zarándoklását, amelynek tagjai részt fognak venni ezen az ünnepségen. A résztvételi díj tanulóifjúságnak 260 pergő, felnőtteknek 320 pengő, II. osztályon pedig 450 pengő. Jelentkezni az Országos Katolikus Szövetségnél, Budapest, IV., Ferenciek tere 7. szám alatt lehet. W /flGSI jTz ipari hazafiság. Irta : Kresz Károly dr. m. kir. kincstári főtanácsos A háború előtti boldog években a politikai kérdések voltak a közélet előterében, a közgazdasági kérdések közül inkább csak azok, amelyek az Ausztriával való viszonylatban bírtak érdekességgel. A közvélemény foglalkozott az önálló vámterület és az önálló jegybank kérdésével, de mindkét nagyjelentőségű ügynek inkább csak a politikai oldala fűzte magához a közfigyelmet és a magyar ipar érdekében, sajnos, szalmatűzként fellángolt ,,tulipán-mozgalom” is inkább politikai akció volt, mint közgazdasági. Valutapolitika, kereskedelmi mérleg, fizetési mérleg és más fontos közgazdasági témák foglalkoztatták ugyan a szakköröket, de alig tartva számot a nagyközönség figyelmére, szerényen meghúzódtak a lapok közgazdasági rovataiban. A mai közélet, telve van gazdasági problémákkal és ezek a közvélemény fokozott érdeklődésével találkoznak . Ha ennek az lenne az oka, hogy nálunk is úgy kezdik értékelni a közgazdasági problémákat, mint már régtől fogva a nyugati országokban, akkor ezt örvendetesnek mondhatnék. Sajnos, azonban, a mi társadalmunkban megnövekedett ily irányú érdeklődésnek az első és fő oka az, hogy míg a békeidőben, a maihoz képest, gazdaságilag sokkal jobban ment aránylag, a dolgunk, addig ma, az összes nagy gazdasági kérdések súlyát mindenki a saját legegyénibb viszonyaiban is nyomasztólag érzi. A közgazdasági problémák között kétségtelenül a legnagyobb fontosságú a fizetési mérlegnek és ennek keretén belül, a kereskedelmi mérleg paszszivitásának kérdése, amelynek megoldása érdekében a kormánynak, minden közgazdasági tényezőnek és az egész társadalomnak a legsürgősebben össze kell fognia, addig, míg a lejtőn a megállás lehetséges. A kereskedelmi mérleg egyenlege, vagyis a külállamokba irányuló kivitel és a külföldről behozott áruk értéke között való különbözet országunk rovására évről-évre nagyobb és 1928-ban már 370 millió pengőre rúgott, ami annyit jelent, hogy naponkint egy millió pengőt meghaladó értékű áruval több jött az országba, mint amennyi innen külföldre ment. Igaz, hogy más, hatalmasabb államok kereskedelmi mérlege is, sokkal nagyobb passzív egyenleget mutat, de míg Anglia, vagy Hollandia ezt a hajózási, vagy kereskedelmi közvetítő tevékenységgel, külföldön elhelyezett tőkéinek kamataival, Svájc és Olaszország pedig hihetetlen nagy idegenforgalmával tudja kiegyenlíteni, addig mi kamatokkal is tartozunk a külföldnek és idegenben sokkal többet költünk, mint amennyi a külföldről felénk irányuló idegenforgalomból az országba jön. Minden métermázsa fa, minden méter textiláru, minden ív papír és minden egyéb áru, amelyet külföldről hoznak, hazánknak a külfölddel szemben való eladósodását fokozza. Ezt az eladósodási folyamatot meg kell állítani és minthogy, e részben, az ország legegyetemesebb érdekéről van szó, abban kell keresni az iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimviiiimmiiiiiiiiiihiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiini igazi hazafiságot, hogy mindenki, a maga tehetségéhez képest, működjék közre, hogy e téren a javulás lehetővé váljék. Államnak és magánosnak, termelőnek és fogyasztónak, nagyjövedelműnek és kisjövedelműnek, itt egyaránt lehet és kell is teljesíteni kötelességét. A kormány hivatása megfelelő külkereskedelmi politika inaugurálása, hogy ezáltal a magyar termékek kivitelét lehetővé tegye, de egyúttal arra is ügyelnie, hogy úgy maga, mint az összes közületek, ott, ahol ez lehetséges magyar árut fogyasszanak, még akkor is, ha ez a megszokástól eltérést jelent. Hogy egy kis példát említsek : Olaszországban, a telegráfpóznák kőből vannak a faimport csökkentése végett. Nálunk is sokat lehet és kell e tekintetben tenni, hiszen behozatalunkban a fa, és a faanyag nem kevesebb, mint 150 millió pengővel szerepel, minthogy erdőinket a trianoni békeszerződés következtében elvesztettük. Az e téren való kezdeményezés és kísérletezés irányítása szintén állami feladat. Az államnak kell továbbá ügyelnie arra is, hogy úgy a maga, mint a vármegyék, városok és egyéb közületek befektetései, kizárólag produktív célokra történjenek és pedig tekintet nélkül arra, hogy a befektetés külföldi, vagy belföldi pénzből történik-e, ami itt végeredményben mindegy. De nézzük a termelőt. Abban az óriási versenyben, amely ma az új piacok megteremtése és a régi piacok megtartása érdekében nemzetközi téren folyik, a gazdának minden téren kvalitásárut kell termelnie, ezt standardizálás útján piacképessé tennie és arra kell törekednie, hogy külső kiállításban, csomagolásban versenyezzen a külföldi áruval. Akkor azután majd nem ütközünk lépten-nyomon abba a szégyenbe, hogy kaliforniai almát, svéd sajtot és dán vajat látunk a mi piacunkon, ahelyett, hogy a mi mezőgazdasági termékeink árasztanák el a világpiacot. Az iparnak is minden ágában, olyat kell termelnie, amely alkalmas a külföldi áru kiszorítására és ahol lehet kivitelre, a kereskedelemnek pedig, saját jól felfogott érdekében előnyben kell részesítenie a magyar árut, meg kell ezt kedveltetnie a vevőközönséggel, mert a magyar kereskedőnek a közönséget arra kell nevelnie, hogy a magyar áru, a legtöbb esetben, van olyan jó, mint a külföldi. A fogyasztó meg magyar árut követeljen a kereskedőtől, amikor a külföldi áru mellőzhető. Arra a nagy kérdésre tehát, hogy a kereskedelmi mérleg óriási passzivitásának csökkentése érdekében mit kell tenni, a behozatalt kell-e csökkenteni, vagy a kivitelt fejleszteni, a válasz csak az lehet: magyar árut kell venni mindenütt, ahol erre mód van, hogy ezáltal a behozatalt lejebb szorítsuk és másrészt fokozni kell a termelést, fokozni kell a kivitelt és e kettős cél érdekében, össze kell fognia minden gazdasági és társadalmi tényezőnek, mert ez az igazi hazafiság. Az egyetemi szavalóverseny, melyet az „Árpád“ B. Egyesület rendezett, előkelő közönség előtt folyt le pénteken este a Vigadóban. Az első díjat Lang András nyerte, a másodikat Cserba Aranka, a harmadikat Pehr Andornak ítélte az egyetemi professzorokból álló bírálóbizottság. A nívós műsort Schröder Attila zongoraművész játéka vezette be, aki Chopin G-moll balladáját játszotta mély művészi átérzéssel és fejlett zenei technikával. Nagy sikere volt Knappig Bellának is, aki Lavotta, Dienzel, Tarnay egy-egy dalát énekelte Vadas Gábor zeneiskolai tanár kitűnő zongorakíséretei mellett. Lelkes taps volt a jutalom. A nagy körültekintéssel megrendezett verseny műsorán még Kósa Lajos, az Árpád B. Egyesület,,“ vezére saját költeményeit szavalta versenyen kívü”l A tartalmi és formai szépségekben gazdag költemények művészi előadása mély nyomot hagyott a hallgatóság lelkében. — Házcsatornázást készít Guntl Fülöp és Társa, Deák utca 9. Telefon : 9:45. ......................... 1ЩЦН ■ |H| C Y pörköltkávé a legneme- kisebb fajkáink keveréke. I IW/NGS