Pécsi Napló, 1929. május (38. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-01 / 98. szám

4. oldal. __ és Szőnyegáruház HAAS LIPÓT Király ucca 27. tele­fon 4—75. jfrgaman szőnyegek gyönyörű minták­ban, minden nagyságban mélyen leszál­lított árban kaphatók• Flanell takarók.............................. P 3'90 Szórok szép kivitelben.................. ., 9 40 Függöny, jó mosó CT) CO/O 2 szárny, 1 drapéria.........C/ / C/ c/L/ Nagyszőnyeg 200/300 ....................P 42' — Futószőnyeg, jó minőség........... ., 1'90 Ágyelők szép mintákkal............. ., 3'50 Viaszosvásznak, bőrvásznak és linoleu­­­mok olcsó bevásárlási forrása. A pápa június 24-én hagyja el a Vatikánt, hogy ünnepélyesen vonul­jon­­ a lateráni bazilikába VIKTOR EMÁNUEL OLASZ KIRÁLY MÁJUS VÉGÉN, VAGY JÚNIUS ELEJÉN TESZ LÁTOGA­TÁST A PÁPÁNÁL. — RÓMA NAGYBAN KÉSZÜ­LŐDIK ARRA A NAPRA, AMIKOR A PÁPA ELHAGYJA A VATIKÁNT.­­ VILÁGRASZÓLÓ DIADALMENET LESZ AZ A FELVONULÁS, A­MELY A SZENT PÉTER BAZILIKÁTÓL A LATE­­RÁNI BAZILIKÁIG HALAD. kt.«.* Róma, április vége. (Lapunk római tudósítója jelenti.) Aki nem él itt , az ma talán még el sem tudja képzelni, hogy milyen óriási jelentősége van a lateráni egyezménynek. Ez a béke, amelyet a Pápa bölcsesége hozott létre, amelynek spiritus rectora Mussolini, olyan világraszóló eseményt jelent, amelynek hatását talán majd később fogja élezni az egész világ. A Pápa szabad. Ebben a pár szóban benne van az, hogy őszentsége Szent Péter mindenkori utódja nem foglya tovább a Vatikán­nak, hanem a szabad és ha holnap, vagy holnap­után úgy látja jónak, hogy elemenjen az Örökváros területéről, meglátogassa nyájának különböző népeit, úgy holnap, vagy holnapután ellátogathat Magyarországra vagy Amerikába. Erről azonban még nincs szó, ez még csak a jövő zenéje. Az azon­ban biztos, hogy június végén és mint beavatott forrásból tudják, hogy június 24-én lesz az a pilla­nat, amikor hetven éves fogság után Szent Péter utódja kilép a bronzkapun és megjelenik az Örök­város történelmi patináj­a uccáin. Hír szerint Viktor Emánuel olasz király május végén, vagy június elején megjelenik a pápánál. Már sokan azt is tudják, hogy őszentsége a találkozás alkalmával a Krisztus rendjelet adományozza a királynak, amelyet hatszáz év alatt mindössze tizenhárom államfő kapott meg,a királynénak pedi­g az Arany Rózsát nyújtja át. Mussolini külön utasítására a belügyminiszter államtitkára érintkezésbe lépett Gasparri bíboros államtitkárral, hogy megtár­gyalják azt, hogy milyen ünnepélyek s formák között fogja a pápa elhagyni a Vatikánt. Elhatá­rozták, hogy a Vatikán Quirinál külön bizottságot fog delegálni ezeknek a kérdéseknek a megbeszé­lés­ére. Amikor ez a hír Olaszországban és az egész világon elterjed, az öt világrész minden részéből rádiógrammok és táviratok tömege adta tudtára az Örökváros lakóinak, hogy százezrek akarnak résztvenni ezen az ünnepségen. A szállodák leg­nagyobb része már le van foglalva. A zarándok­házakat kibővítették, de még mindi­g kevés a hely, mert ugyanennyi olaszra is számítanak az Örök­városban. Ez a szám azonban még nem teljes. Több, mint valószínű, fél millió ember fog sor. W/14GS PÉCSI NAPLÓ 1929. május 1 falat állni azon az útvonalon,ahol a Pápa el fog haladni. Valószínűleg a világ mi­­dm részéből elsősorban a bíborosok ,az érsekek és püspökök, patriarchák össze fognak seregleni az Örökvárosba. Elképzelhető, hogy milyen lény és pompa között fog lefolyni ez az ünnepség. Magyarországról is várják a Zarándokokat és mint hírlik, Serédi Jus­z­­tinián bíboros hercegprímás fogja a zarándokokat vezetni Rómába. Aki teheti, jöjjön el erre a világ­­eseményre, mert egy uj történelem kezdődik itt. Új határkőhöz ér az egész világ. Az Országos Katolikus Szövetség, mint az ide küldött programm mutatja, június 14-én indítja útnak Budapestről az ezévi első nemzeti zarándoklását, amelynek tagjai részt fognak venni ezen az ünnepségen. A rész­t­vételi díj tanulóifjúságnak 260 pergő, felnőtteknek 320 pengő, II. osztályon pedig 450 pengő. Jelent­kezni az Országos Katolikus Szövetségnél, Buda­pest, IV., Ferenciek tere 7. szám alatt lehet. W /flGSI jTz ipari hazafiság. Irta : Kresz Károly dr. m. kir. kincstári főtanácsos A háború előtti boldog években a politikai kérdések voltak a közélet előterében, a közgaz­dasági kérdések közül inkább csak azok, amelyek az Ausztriával való viszonylatban bírtak érde­kességgel. A közvélemény foglalkozott az önálló vámterület és az önálló jegybank kérdésével, de mindkét nagyjelentőségű ügynek inkább csak a politikai oldala fűzte magához a közfigyelmet és a magyar ipar érdekében, sajnos, szalmatűzként fellángolt ,,tulipán-mozgalom” is inkább politikai akció volt, mint közgazdasági. Valutapolitika, kereskedelmi mérleg, fizetési mérleg és más fontos közgazdasági témák foglalkoztatták ugyan a szakköröket, de alig tartva számot a nagy­közön­ség figyelmére, szerényen meghúzódtak a lapok közgazdasági rovataiban. A mai közélet, telve van gazdasági problé­mákkal és ezek a közvélemény fokozott érdeklő­désével találkoznak . Ha ennek az lenne az oka, hogy nálunk is úgy kezdik értékelni a közgazda­­sági problémákat, mint már régtől fogva a nyugati országokban, akkor ezt örvendetesnek mondhat­nék. Sajnos, azonban, a mi társadalmunkban meg­növekedett ily irányú érdeklődésnek az első és fő oka az, hogy míg a békeidőben, a maihoz képest, gazdaságilag sokkal jobban ment aránylag, a dolgunk, addig ma, az összes nagy gazdasági kér­dések súlyát mindenki a saját legegyénibb viszo­nyaiban is nyomasztólag érzi. A közgazdasági problémák között kétség­telenül a legnagyobb fontosságú a fizetési mérlegnek és ennek keretén belül, a kereskedelmi mérleg pasz­­szivitásának kérdése, amelynek megoldása érde­kében a kormánynak, minden közgazdasági té­nyezőnek és az egész társadalomnak a legsürgő­sebben össze kell fognia, addig, míg a lejtőn a meg­állás lehetséges. A kereskedelmi mérleg egyenlege, vagyis a külállamokba irányuló kivitel és a külföldről be­hozott áruk értéke között való különbözet orszá­gunk rovására évről-évre nagyobb és 1928-ban már 370 millió pengőre rúgott, ami annyit jelent, hogy naponkint egy millió pengőt meghaladó ér­tékű áruval több jött az országba, mint amennyi innen külföldre ment. Igaz, hogy más, hatalma­sabb államok kereskedelmi mérlege is, sokkal na­gyobb passzív egyenleget mutat, de míg Anglia, vagy Hollandia ezt a hajózási, vagy kereskedelmi közvetítő tevékenységgel, külföldön elhelyezett tőkéinek kamataival, Svájc és Olaszország pedig hihetetlen nagy idegenforgalmával tudja kiegyen­líteni, addig mi kamatokkal is tartozunk a kül­földnek és idegenben sokkal többet költünk, mint amennyi a külföldről felénk irányuló idegenfor­galomból az országba jön. Minden métermázsa fa, minden méter textil­áru, minden ív papír és minden egyéb áru, ame­lyet külföldről hoznak, hazánknak a külfölddel szemben való eladósodását fokozza. Ezt az eladósodási folyamatot meg kell állí­tani és minthogy, e részben, az ország legegyete­mesebb érdekéről van szó, abban kell keresni az iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimvii­iimmiiiiii­iiiihiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiini igazi hazafiságot, hogy mindenki, a maga tehetségéhez képest, működjék közre, hogy e téren a javulás le­hetővé váljék. Államnak és magánosnak, termelő­nek és fogyasztónak, nagyjövedelműnek és kis­jövedelműnek, itt egyaránt lehet és kell is telje­síteni kötelességét. A kormány hivatása megfelelő külkereskedelmi politika inaugurálása, hogy ez­által a magyar termékek kivitelét lehetővé tegye, de egyúttal arra is ügyelnie, hogy úgy maga, mint az összes közületek, ott, ahol ez lehetséges magyar árut fogyasszanak, még akkor is, ha ez a megszo­kástól eltérést jelent. Hogy egy kis példát említ­sek : Olaszországban, a telegráfpóznák kőből vannak a faimport csökkentése végett. Nálunk is sokat lehet és kell e tekintetben tenni, hiszen behozatalunkban a fa, és a faanyag nem kevesebb, mint 150 millió pengővel szerepel, minthogy er­dőinket a trianoni békeszerződés következtében elvesztettük. Az e téren való kezdeményezés és kísérletezés irányítása szintén állami feladat. Az államnak kell továbbá ügyelnie arra is, hogy úgy a maga, mint a vármegyék, városok és egyéb kö­­zületek befektetései, kizárólag produktív célokra történjenek és pedig tekintet nélkül arra, hogy a befektetés külföldi, vagy belföldi pénzből tör­ténik-e, ami itt végeredményben mindegy. De nézzük a termelőt. Abban az óriási ver­senyben, amely ma az új piacok megteremtése és a régi piacok megtartása érdekében nemzetközi téren folyik, a gazdának minden téren kvalitás­árut kell termelnie, ezt standardizálás útján piac­képessé tennie és arra kell törekednie, hogy külső kiállításban, csomagolásban versenyezzen a kül­földi áruval. Akkor azután majd nem ütközünk lépten-nyomon abba a szégyenbe, hogy kaliforniai almát, svéd sajtot és dán vajat látunk a mi piacunkon, ahelyett, hogy a mi mezőgazdasági termékeink árasztanák el a világpiacot. Az iparnak is minden ágában, olyat kell ter­melnie, amely alkalmas a külföldi áru kiszorításá­ra és ahol lehet kivitelre, a kereskedelemnek pedig, saját jól felfogott érdekében előnyben kell része­sítenie a magyar árut, meg kell ezt kedveltetnie a vevőközönséggel, mert a magyar kereskedőnek a közönséget arra kell nevelnie, hogy a magyar áru, a legtöbb esetben, van olyan jó, mint a kül­földi. A fogyasztó meg magyar árut követeljen a kereskedőtől, amikor a külföldi áru mellőzhető. Arra a nagy kérdésre tehát, hogy a keres­kedelmi mérleg óriási passzivitásának csökken­tése érdekében mit kell tenni, a behozatalt kell-e csökkenteni, vagy a kivitelt fejleszteni, a válasz csak az lehet: magyar árut kell venni mindenütt, ahol erre mód van, hogy ezáltal a behozatalt le­­jebb szorítsuk és másrészt fokozni kell a termelést, fokozni kell a kivitelt és e kettős cél érdekében, össze kell fognia minden gazdasági és társadalmi tényezőnek, mert ez az igazi hazafiság.­­ Az egyetemi szavalóverseny, melyet az „Árpád“ B. Egyesület rendezett, előkelő közönség előtt folyt le pénteken este a Vigadóban. Az első díjat Lang András nyerte, a másodikat Cserba Aranka, a harmadikat Pehr Andornak ítélte az egyetemi professzorokból álló bírálóbizottság. A nívós műsort Schröder Attila zongoraművész já­téka vezette be, aki Chopin G-moll balladáját ját­szotta mély művészi átérzéssel és fejlett­ zenei tech­nikával. Nagy sikere volt Knappig Bellának is, aki Lavotta, Dienzel, Tarnay egy-egy dalát énekelte Vadas Gábor zeneiskolai tanár kitűnő zongora­­kíséretei mellett. Lelkes taps volt a jutalom. A nagy körültekintéssel megrendezett verseny mű­során még Kósa Lajos, az Árpád B. Egyesület,,“ vezére saj­át költeményeit szavalta versenyen kívü­”­l A tartalmi és formai szépségekben gazdag költe­mények művészi előadása mély nyomot hagyott a hallgatóság lelkében. — Házcsatornázást készít Guntl Fü­löp és Társa, Deák utca 9. Telefon : 9:45. ......................... 1ЩЦН ■ |H| C Y pörköltkávé a legneme- k­i­sebb fajkáink keveréke. I IW/NGS

Next