Pécsi Napló, 1930. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1930-01-01 / 1. szám
2. oldal. SOUCHONG a földrajzban mint e Jangtse kiang forrásvidéke szószerepel. Ott mindenütt teát termelnek. Ji Jangtse-kiang sárga vizén hatalmas vitorlások szállítják a teát a kiviteli kikötőbe. Ennek a vidéknek a teája jellegzetesen füstös, üdítő izű, amit a hozzá értő nagyon értékel Ilyen jellegű a mi China speciál keverékünk 5 dg. P 1-30 MEINL GYULA RT teabehozatala PÉCS, Király ucca 19. elszántságát tekintet nélkül mindenre, egyedül a nemzet javát tartva szem előtt. Ezt az erőt adja meg nekünk az Úristen. A miniszter szavait lelkes éljenzéssel fogadták az újságírók, akikkel a miniszter ezután hosszabb ideig elbeszélgetett. Budapest, dec. 31. (MTI.) A katolikus írók és hírlapírók országos Pázmány Egyesülete ma délelőtt küldöttségileg kereste fel Vass József népjóléti és munkaügyi minisztert, az egyesület elnökét és köszöntötte őt az új esztendő alkalmából. POLA NEGRI újévi köszöntője a PARKMOZIBAN. A Parkmozi a hagyományokhoz híven mindig az évad nagyágyújával kezdi az új esztendőt. Pola Negri utolsó legnagyobb sikerű némafilmje „Az elsodort asszony” kerül Budapesttel egyidőben bemutatásra. Pola Negri kettős szerepben mutatkozik be nagyszerű drámai együttesben. Lukács Pál magyar művész nagyraívelő karrierjét ebben a filmben vágta ketté a talkie. Ezen kiváló újdonság nagy gonddal készült a Paramount műtermében, mert ezzel akarta a gyár az előretörő hangosfilmet diadalútjában megakasztani. Ez részben sikerült is, amennyiben a newyorki Paramount filmszínház épp ezen film miatt — csak hat hónappal később (ennyi ideig maradt műsoron ezen film) tért át a talkie-re. Elég jellemző ezen filmre ez az egy eset, de hasábokon át magasztalják Pola Negri csodálatosan átérzett alakítását az európai kontinens metropolisainak részrehajthatatlan kritikusai is. Előreláthatólag Pécsett is nagy sikere lesz ezen kiváló drámának, mely ma, holnap és holnapután kerül zenés előadásokban a Parkmoziban bemutatásra. AZ ÖRDÖNGÖS BAKFIS. Ezen kinematográfiai mestermű az Apollo újévi műsorának volt szánva. Azonban a „Négy ördög” nagy prolongációs sikere miatt, melyet az Apollo kénytelen ma még utoljára bemutatni, az „Ördöngs bakfis” három nap helyett csak két napig, és pedig csütörtökön és pénteken fog az Apollóban műsorra kerülni. A film frappáns, mulatságos, néha szentimentális, de mindenkor fordulatos, s így érthető, hogy a budapesti Ufában szenzációs sikert aratott. Anny Ondra, ez a fitos-orrú, gyönyörű alakú berlini filmsztár nem fukar előnyeinek mutogatásában, gyönyörű toalettjei pedig feltűnést fognak kelteni. Egész bátran jelezhetjük, hogy az „Ördöngíts bakfis” egyike a legjobban megjátszott és a legszebben szcenáriumozott filmeknek. A pécsi közönségnek gyönyörűsége fog benne telni. TÁVIRATI LEVÉLVÁLTÁS ROMÁNIÁVAL. Budapest, dec. 31. (MTI.) A kereskedelemügyi miniszter rendelete szerint 1930. január hó 1-től távirat-leveleket az általános feltételek mellet Magyarország és Románia között is leb PÉCSI NAPLÓ 1930. január 1 Posthumus intervju Clememceau-val. 1 Páris, dec. 22. (A Pécsi Napló párisi levelezőjétől.) A ,,L’ Illustration” most megjelent számában poszthumus interjút közöl Clemenceauval, amelyet az elhunyt államférfiú magántitkára folytatott a „tigrissel” és amely Clemenceau utolsó politikai kijelentéseit tartalmazza. Az interjúból kitűnik, hogy Clemencauu álláspontja a békekötés óta mit sem változott és ha tőle függött volna, úgy a gyűlölet egyre nagyobb mértékben tombolt volna Európában. A ,,L’ Illustration” szerkesztőségének előzékenysége folytán a Pécsi Napló párisi tudósítójának a követekzőkben már ma módjában van közölnie a poszthumos interjú lényegesebb részeit: „Azért tartjuk megszállva a Rajna vidékét, mondotta többek között Clemeceau, hogy őrködjünk a békeszerződés betartásán. Ha a „tooche”-ok teljesítik kötelezettségeiket, akkor kivonulunk. Ha nem teljesítik, úgy ott maradunk, még 15 éven túl is, akár 100 évig is, ha ez szükséges, egész addig, amíg mindent megfizetnek, amivel a versaillesi szerződés értelmében tartoznak. Ki olvasta azonban el a versaillesi szerződés szövegét ? Ha a Rajna vidéket kiürítettük és a ,,boche”-ok újból megszegik kötelezettségeiket, akkor ismét megszálljuk a Rajna vidékét a békeszerződés idevágó rendelkezéseinek értelmében. Szóval a Rajna a mienk. Mit akarunk még ? Szálljuk meg végleg a Rajna vidéket ? Ez annexió lenne. Az annexió-szó azonban nem időszerű. A Rajna vidékének annektálása azt jelentené, hogy tönkre tesszük azt, amiért küzdöttünk.. Meg kellett volna mondanunk az angoloknak és amerikaiaknak, hogy a Rajna vidékét magunknak követeljük. Az angolok és amerikaiaknak azonban azt felelték volna, hog olyasvalamit akarunk elvenni, ami nem a mienk. Utóvégre hárman voltunk, akik a vadállatot leterítettük.” A beszélgetés további folyamán a titkár megemlítette, hogy a szélsőséges francia nacionalisták szemére vetik Clemenceaunak, hogy nem kísérelte meg Németország egységét megbontani. Erre a tigris,,” így válaszolt:— Könnyű ilyesmivel előhozakodni. Miként bonthattam volna meg Németország egységét. A győztesek közül egyedül én képviseltem a kontinentális érdekeket.Anglia és Amerika szemben állottak velem. Németország pedig szilárd egységet mutatott. Az egyik német városban, amely francia megszállás alatt volt, a „boche”-ok katonáink és, tisztjeink szeme láttára legyűrtél azokat a Rajna-vidékieket, akik önálló politikába kezdtek és fel akarták venni a diplomáciai kapcsolatokat a franciákkal. Megfojtották ők'' Felmetszették hasukat. Rémes. A szemrehán ép olyan jogosult, mintha azt hoznák fel, ha miért elégedtem meg az 1870. évi határokkt Miért nem valósítottam meg Nagy Károly biztalmát ? Még a Saar-vidékét is csak nehéz tudtam megszerezni. Mi lett azonban a Saardékéből ? A francia nép erre Poincarétól és Brianttól kérjen választ. — A versaillesi szerződés értéke alkalmazásától függ. Ki kellett volna tartani az én szellememben. Mit tettek azonban utódaim ? Semmit. Beszédeket tartottak, szónokoltak. — Mások azt mondják, hogy a béketárgyalások idején szakítanom kellett mlna a szövetségesekkel. Majdnem meg is tetten. A versaillesi szerződés nyilvánosságra hozatala előtt 48 órával Lloyd George csupán két évi megszállásba akart belemenni. Többről tudni sem akart. Szerencsére Wilson rendbe hozta a dolgot. — A békeszerződés nem tökéletes. Ezt készséggel elismerem. Tökéletes dolog volt azonban a háború ? Négy évig tartott, alig tudja Isten hány nemzetnek sikerült Néretországgal elkészülnie. Az egész földkerekségről kellett összeszednünk szövetségeseinket, mi négereket is kellett toboroznunk. A háború alatt már húszszor azt hittük, hogy végünk van. Ezek után mondottunk volna le szenvedésink és munkánk eredményeiről ? Két hétre, így visszavonultam a kormány vezetésétől, utódaim azonban már lemondottak II. Vilmos kiszolgáltatásáról és mindazoknak kiadatásáról, akik gyilkoltak, raboltak és gyújtogattak. Az én békeszerződésem szerint Németországot le illett volna fegyverezni. Utódaim azonban Lábán és másutt állandóan kitárták a lefegyverző határidőt, megszabadították ellenőrző bizotságainktól és a „boche”-hadsereg most márra fegyverkezik, a „boche”-gyárak újból ágyat és gépfegyvereket gyártanak és az égés Világ ezt rendben levőnek találja. 1 TTTTIT VI T-t ~r " T" t- t Életem ideálját látom megvalsítva... — mondja Weigand József igazgató, aki lelkesen beszél az uj iparos-generáció neveléséről Az iparostanonciskola Ráth-uccai új palotájának első emeletén, az igazgatói szobában, beszélgetünk : Weigand József igazgatóval. Lelkesen beszél az új iparosgeneráció neveléséről. Egész szívvel érzi az ügy fontosságát. A palota a legmodernebb elvek szerint épült s mint ilyen, első az országban. Pécsé tehát az elsőség dicsősége, hogy hajlékot emelt a jövő iparosainak. Nendtvich Andor dr. polgármester nagy szeretettel karolta fel ezt az ügyet. — Életem ideálját látom megvalósítva — mondja az igazgató. — Pécsé az elsőség babérja, hogy ilyen modern palotát épített iparostanonciskola és otthon céljára. — Két évvel ezelőtt tanulmányúton voltam, Németországban láttam díszes tanonciskolákat s otthonokat. Arra a kérdésre, hogy miért építenek szinte luxuriózus ilyen épületeket, azt a választ kaptam : ,,a növendékek esztétikai érzéke szokja meg a szépet. Azonkívül áhítattal lépjen erre a helyre s érezze ünnepnapnak, ha az iskola küszöbét átlépi... Vannak elsőrendű tervezőink, tehát fontos, hogy — mondottuk — elsőrendű kivitelezőink is legyenek, hogy felvegyük a versenyt mindenkivel.“ — Az iskola tanulóinak száma ezerhatszáz. S minden szakma képviselve van: építőipar fém, fa-, bőr-, ruházati stb. ipar, azután női szabó, női divat, kalapkészitő. A legtöbben a fémipar szakon vannak. A tanoncokszáma az utóbbi öt évben alig változott. Tiz évvel ezelőtt számuk a mainak tán a fele volt. Tanonchiány nincs. — A tantestület huszonhét tagból áll, ezek órában vannak óraadó mesterek s vannak fővatású tanárok, köztük gépészmérnök s vegyésznöknő is. A teljesen szakszerű elméleti oktat kiegészíti a műhely-oktatás, mely betetőzése, kiegészítője a mesterműhelyn folyó gyakorlatnak. Célunk az, hogy alapoa szakképzett, intellektuális fokon álló iparosnerációt neveljünk. Az iskola látogatásának két előírja az ipartörvény. Ez összefügg az elites iskolai képzettséggel. Az iskola elvégzése m, kétévi gyakorlat jogosít önálló iparűzésre. Az iskola teljesen mode, higiénikus otthonnal van egybekötve, ahol a vai szülők gyermekei lakást és ellátást kaphatnaA havi díj előreláthatóan, 30—35 pengő les Az otthon január közepén nyílik meg. Mini felvilágosítással szívesen állok a szülők reitkezésére. — Végigmegyünk a sós, világos folyosókon. Kellemes langyosság áraszt a központi fűtés. Benézünk az egyeshelyekbe, amik a legmodernebbül vannak szerelve. A borbélyműhelyben egy modern fúszműhely képe. A falon kölni vizek és brillinok címkéi, berámázva, hogy a jövendő frász megismerkedjék velük. Ide kerül egy korozat, mely a hajviseletet ábrázolja a legrégi időktől napjainkig. A cipészműhelyben a szakhoz szükséges gépek, asztalok, székek, az asztóműhelyben gyalupadok sorakoznak, a szabahelyben nagy szabászasztalt, próbababák látunk. Az építőszakma műhelyben a múlt falán tanulják a tanoncok az építőmunkát, folyosó boltozatai vakolatlanul vannak hagyv építésük módja is a tanítás célját szolgálja. Az egyes műhelyek feleléséhez a különböző szakmák is hozzájárult továbbá adományt juttattak a felszerelés célján Visnya Ernő kincstári főtanácsos, elnökigazgt és az Iparkamara. Szeged most épít, G. pedig tervezi az építést. sz. 1.