Pécsi Napló, 1931. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1931-01-01 / 1. szám
1931. január 1. APOLLO Csütörtök,január hói. Utoljára! A bécsi Ring-színház borzalmas katasztrófájának filmreprodukciója FTFS ГУ luz az operában Hangos filmdráma Főszerepben: Gustav Fröhlich, А! ха Engttröm, Jarrrila Novotna, Gustaf Gründqens Péntek-szombat, január hó 2 3. GOETHE szerelmi refrénye filmje, Friderika (Első szerelén)) 10 fejezet egy költőfejedelem ifjúkori szerelméről. FŐSZEREPBEN : Riga Brink és Hass Stüwe Előadások csütörtökön : 3, 5, 7 és 9 órakor péntek-szombaton : %5, % 7 és 9 órakor keresetet. Nem így a minisztérium! A javaslat kifejezetten hangsúlyozza, hogy a magánjelek által előterjesztett vizsgálat folyamatbatételére irányuló indítványokhoz a minisztérium nincsen kötve. Vagyis más szóval senkinek felelősséggel nem tartozik a minisztérium azért, ha ad acta tesz egy panaszt, sőt indokolni sem tartozik, hogy mi bírta erre a lépésre. Ha lopásról, csalásról vagy sikkasztásról stb. van szó és az ügyész nem vállalja a vád képviseletét, akkor a félnek jogában áll az ügyészi határozat ellen a főügyészhez folyamodni és kérni, hogy ez utóbbi utasítsa vádemelésre az ügyészséget. Ha ez sem vezet célra, akkor még mindig jogában áll a sértettnek átvenni a vád képviseletét pótmagánvádlóként . Nem kevésbé fontos érdek azonban egy bojkottal sújtott vállalat exisztenciája, melynek védelmében mégis a miniszter nemcsak kimondja a végső szót, de ez a döntés nincs is azon garanciákkal körülvéve, amellyel anyagi és eljárásjogunk minden bírói döntést körülszíncol. Annak megértésére, hogy a magánfél panasza miért nem kerülhet egyenesen a magas kartelbíróság színe elé, miként azt a javaslat eredetileg kontemplálta, tudnunk kell, hogy a kartelérdekességek körülhordták az országos veszély véres kardját az ellen, hogy a magánjelnek kereseti joga legyen. „Nincs annyi bíró Magyaországon — mondotta egy igen előkelő nagy vállalat jogtanácsosa—■, amennyi a kartelek ellen meginduló zsaroló perek lavinájához szükséges volna, ha ebből a javaslatból törvény lenne”. Ezt a gondolatot variálták az érdekeltek minden oldalról. Alkalmam volt a Jogászegylet kartelvitája során ezzel az érvvel szembeszállni és kifejteni, hogy nem kell annyira féleni a vállalatokat a zsaroló keresetektől. Elvég , ha valaki fellép a kartelörvény alapján zsarolási szándékkal, akkor a kartel perbe fog bocsátkozni, elő fogja terjeszteni védekezését és az alaptalan perlekedő nyöghet a perköltség súlya alatt. Hiszen a kereskedelmi törvényünk alapján egyetlen részvény tulajdona feljogosít mindenkit a közgyűlési határozat megtámadására , mégsem lehet azt állítani, hogy részvénytársaságainknak számbavehető tehertételét jelentenék az ezen megtámadási jog alapján indított „zsaroló perek“ . Egész jogéletünk bíróságaink pártatlan igazságszolgáltatására épül fel, mindenki aláveti magát döntésüknek, csak a kartelek tekintendők ideggyenge teremtéseknek, akik egy per izgalmainak elkerülése végett inkább megzsaroltatják magukat. Sajnos, a törvényelőkészítő bíróság magáévá tette a zsarolási perektől való félelmet és megvonta a magánféltől a kereseti jogot. Ehelyett, miként fentebb látok, a miniszteri előadó mondja meg, hogymehetek-e panaszra, avagy sem. Micsoda szédületes bürokratikus kerülőutat jelent ez ! Ahelyett hogy panaszommal egyenesen a kartelbírósághoz fordulhatnék, először a minisztériumba kell beadni adataimat. A miniszter aztán közismert gyorsaságával dönt afelől, hogy panaszom alapos-e, avagy sem. Ha évekig nem történt semmi, ebből arra következtethetek, hogy panaszomat nem óhajtja magáévá tenni. De még a jobbik esetben, ha megmozdul az apparátus, akkor is először jönnek a békéltetések és csak ha ez eredményre nem vezet, akkor meg kell mozdítani a másik bürokratikus gépezetet , a kincstári jogügyi igazgatóságot és az indít végre pert a kartelbíróság előtt. És ezt a bonyodalmas labirintust azért kell a legrövidebb út helyett választani, hogy a karteleket megóvjuk a perbeszállás izgalmaitól! Így fest az a törvényjavaslat, amelyről a kartelek jogtanácsosai azt szeretnék elhitetni, hogy a világ legradikálisabb törvényét alkotja meg a magyar parlament. (Ilyen nyilatkozatok elhangzottak, sőt nyomdafestéket is láttak !) Ha már mindenáron honorálni akarja a törivényhozó az alaptalan és zsaroló tendenciájú ■ panaszoktól való félelmet, akkor rostálják meg a panaszokat a magánfél érdekképviseletei! Ruházza fel ilyen hatáskörrel a törvény az OMGE-t, az OMKE-t és a GyOSz-t. Vagyis, ha kereskedő terjeszt elő panaszt, annak első bírája az OMKE legyen, a gazda sérelmét vizsgálja felül az OMGE, s a gyárosét a GyOSz. Ezek az érdekképviseletek, ha túlságosan egyoldalúaknak tekintendők is ahhoz, hogy az ügyet érdemben megnyugtatóan eldöntsék, de annyi bizalommal mindenesetre lehetünk velük szemben, hogy meg tudják különböztetni a komoly panaszt a zsaroló zaklatásától. Ha ezen érdekképviseletek valamelyike megrostálta a panaszokat, akkor azok már nyugodtan kerülhetnek a kartelbíróság elé. Növeli a miniszter hatalmát az is, hogy a javaslat ismét adós marad a tilos kartelcselekmények tényálladéki elemeinek precizírozásával. Ennek hiányát már az eredeti javaslatnál is kifogásoltam az OMKE megbízásából készült felterjesztésben. A javaslat gondos átolvasása után sem tudjuk, hogy melyek azok a cselekmények, melyeket súlyos szankciókkal óhajt sújtani. Csak jogi közhelyeket találunk ebben az újabb javaslatban is. A bojkott, az indokolatlan ármegkülönböztetés, és számos egyéb tipikus kartelvisszaélésnek tilalmas cselekményként való világos, félre nem magyarázható megjelölése ismét hiányzik. E helyett az egész törvény olyan vérszegény fogalmakra van felépítve, aminek a „jó erkölcsök és a közrend veszélyeztetése”. A törvény ezen határozatlanságának megint csak egy következménye lesz : a miniszter hatalmának növelése ! Mert ő fogja ezeket a tág, elmosódó kereteket tartalommal megtölteni — legjobb belátása szerint ! Minden egyes referens jogszabályokat fog alkotni, de kénytelen is lesz erre, mert a törvény rendelkezéseire ugyancsak nem alapíthatja döntését. Honatyáink azt hiszik, hogy ők alkotják a karteltörvényt, pedig e helyett meg fognak szavazni egy olyan blanketta-törvényt, melynek normái az egyes ügyekhez ad hoc fognak megszületni. Jellemző arra az eltolódásra, melyet a nyári javaslattal szemben a jelenlegi jelent, az Orszá Igos Kartelbizottság szervezete. Eredetileg e bizottság tagjait érdekképviseletek delegálták. Ez ellen komoly panasz nem is merült fel, legfeljebb még egyik vagy másik szerv kívánt helyet kapni a bizottságban, míg a másikat feleslegesnek tartották. Szóval részletkérdésekre szorulozott a bírálat ezen rendelkezés tekintetében. Ennek dacára azt PARKMOZI Csütörtök-péntek, január hó 12. ZORO és HURU a két utolérhetetlen komikus legjobb filmje . BUDAPESTTEL EGYIDŐBEN TELLVILMOS ÉS FIA Vígjáték 8 felvonásban FŐSZEREPBEN! ZORO és HURU Banditák a levegőben Kalandor történet. Előadások: Csütörtökön 3,5,6,28 és 9 órakor Pénteken az 5, 6, 8 és 9 órakor ! 1 BÉCSI NAPLÓ 3. oldal.