Pécsi Napló, 1931. március (40. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-01 / 49. szám

4. oldal. PÉCSETT a valódi amerikai „Universal” szemüvegkereteket csak Chmura László fiókjánál, a Városháza­ épületében kapha­tók. Próbálja fel az új szemüve­geket, vételkötelezettség nélkül. PÉCSI NAPLÓ A Pécsi Takarékpénztár 86 éves múltjából. A Pécsi Takarékpénztár 1931 február 28-án tartotta nyolcvanhatodik közgyűlését. Ezen alka­lomból nem találom érdektelennek, hogy egyet­­mást a neves, kiválóan erős és nagy tekintélyű Takarékpénztár múltjából el ne mondjak. A Pécsi Takarékpénztár nyolcvanhatéves múltra tekinthet vissza, mégpedig büszkeséggel, mert korrektségével, mindenkor a nagyközönség bizalmának volt részese. 1845 március 13-án volt az alakuló ülés, amit hat értekezlet előzött meg. Ezen a hat előértekezleten beszélték és állapí­tották meg a Takarékpénztár megalakulásának szükségességét, előnyeit. Megszerkesztették az alapszabályokat, a részvényjegyzések iránti in­tézkedéseket, helyiséget béreltek, az intézet meg­alakulását minden irányban előkészítették.­­ Szorgalmasan dolgoztak az akkori vezéremberek, az alapítók, mert egy-két hét lefolyása alatt ké­szen állott minden a megalakulásra. Érdemesnek tartom közölni, hogy az 1845. március 13-án megtartott alakuló gyűlésen a kö­vetkező alapítók vettek részt : nagyatádi Czindery László, Vasvármegye helyettes főispánja, szék­helyi ifjabb Majláth György, Baranyavármegye első alispánja, gyulai Gaál Ferdinand, Baranyavár­­megye másodalispánja, Bésdn János báró, duna­­szekcsői földbirtokos, Nunkovits Ignác, Dőry László, Perczel István és Imre, földbirtokosok, Codes József ügyvéd (Mohács), Horváth János, püspöki inspektor, később Baranya vármegye első alispánja, Horváth István ny. főszolgabiró atyai nagyatyja, Madarász András gépgyáros, Plainer Antal ügyvéd, később budapesti táblabíró, Gruber Eduard, püspöki jogtanácsos, Parnády József, Pécs város főbírája, Spiesz János városi kapitány, Palkovits Ferdinand városi tanácsnok, Nendtvich Tamás gyógyszerész, Nendtvich Andor dr. pol­gármester nagyatyja, Pichler József, Blauhorn Mihály kereskedő, Jäger János kereskedő (Visy László dr., nyug. főispán boldogult nejének anyai nagyapja), Hermann Ferenc kereskedő, Obadits József, Piacsek József építész, Lösch István ke­reskedő, Weidinger János és Alajos, Réeh József, kereskedő, Blázsovits Alajos, Knezekits Ignác Trepini Ferdinand gazdatiszt, Zsolnai­ Miklós kereskedő, a Zsolnay-gyár alapítója, Littke Lőrinc bornagykereskedő, a pezsgőgyár alapítója (Littke József pezsgőgyáros atyai nagyatyja), Umsorg József. Az alakuló gyűlés nagyatádi Czindery Lászlót választotta meg elnökké. Czindery volt az a nagy embere Pécsnek és Baranyának, ki fölis­merte egy takarékpénztár létesítésének szük­ségességét, az eszmét megpendítette és hatalmas befolyásával, összeköttetései és különösen óriási vagyona révén­ tekintélyével oda tudott hatni, hogy a Pécsi Takarékpénztár megalakuljon és megkezdje működését Nagyatádi Czindery László nagyon gazdag ember volt. Vagy husz-harminc ezer hold ura és több ház tulajdona Pécsett. Visy László dr. nyug. főispán, Czindery életének egy alapos kutatója és ismerője, miszerint Czindery oly sok földbir­tokkal rendelkezett, hogy Pécsről a saját birtokán ment Somogy vármegyébe, Szigetváron át egész föl Nagyatádig. Az övé volt a pellérdi uradalom, melyhez Pellérd, Óvód, Regenye, Keménygadány, Pécsaranyos, Magyarlelek, Magyarmecske és Czinderybogád tartoztak. Somogy vármegyében Szentmihályfa, Szigetvár, Németlad, Nagyatád képezték Czindery tulajdonát. Hires volt a Czin­­dery-féle ménes. Ázsiából két mért és tiz kancát hozatott a ménes alapjául. Pécsett a Széchenyi-tér és az Apáca utca sarkán volt a háza, hol azelőtt a Ribay-féle nagy terraszos kávéház volt. 1869- ben vette meg e házat a Pécsi Takarékpénztár negyvenezer forintért. Most a palota déli része fekszik ezen, egyemeletes ház helyén. Czinderyé volt a Rákóczi uton levő Engel-féle nagy telek is, melynek egy része a gőzfürdőt képezi. A Czin­­dery-kertben sok mulatság folyt le. A Pécsi Da­lárda nyári estélyeit rendesen itt tartotta. A Szigriszt-féle óvoda majálisai is ott folytak le. Magam is részt vettem ebben, úgyis mint ovo­­dista, úgyis mint — később — nagy diák. Czindery László emlékét Pécsett egy ucca, Baranya vármegyében egy falu: Czinderybogád őrzi. A Pécsi Takarékpénztárban pedig megvan az arcképe. Alacsony, szemüveges, szőke, igény­telen kinézésű ember volt, a tettekben nagy Czin­dery László, kivel e tekintélyes család férfiágon kihal . Két leánya maradt, kiknek férjei és utóda kezén a nagy Czindery-birtok egy tekintélyes része más kézre került. Czindery László Pécsett született 1792 július 7-én és meghalt ugyancsak Pécsett 1869 január 26-án, 77 éves korában. Két leánya: Juliánna és Mária Tekla is Pécsett szü­letett. Az előbbit Festetich Rudolf gróf vette el, az utóbbi Wenckheim Viktor gróffal kötött há­zasságot. Czindery László 1845-től 1854-ig volt a Takarékpénztár elnöke. Leköszönése után szék­helyt ifjabb Majláth György választatott meg elnökké, ki mint pécsi háziúr, Baranya vármegyei (Bakócza) földbirtokos, Baranya vármegyének másod, majd később első alispánja, utóbb ad­minisztrátora és legutóbb főispánja nagy tekintélynek örvendett. Tiz évig viselte ezen tisztséget és csak akkor köszönt le, midőn ma­gyar kancellárrá neveztetett ki. Ekkor örökös tiszteletbeli elnökké választatott. Czindery és Majláth elnöksége alatt Blauhorn Mihály volt az intézet tevékeny alelnöke (igaz­gatója). A Blauhorn Mih­ály-féle házban kezdette működését a Takarékpénztár a Király ucca és a Szent Mór ucca sarkán. 1858-ban vették meg harminckétezer pengő forintért a Király ucca és Széchenyi-tér sarkán levő házat, mely most Páll Ödön tulajdonát képezi. 1859-től kezdve itt működik tovább kiváló sikeres eredményekkel, addig, míg az új palotája el nem készül. 1845 május 1-én nyílt meg a Takarékpénztár működése. Oly nagy bizodalmat tudott kelteni működésével, hogy már hét évre rá Baranya­vármegye fölös pénzkészletét a Pécsi Takarék­­pénztárnál helyezte el. Amint azt Fischer Ferenc, a Takarékpénztár érdemekben gazdag, most már nyug. ügyésze és jegyzője azt a nyilvánossággal közölte, a Takarékpénztár öt­ven éves jubileuma alkalmából 1895-ben. Majláth után Czierer József választatott meg elnökké, ki azonban nem fogadta el e kitüntetést. 1865-ben Plainer Antal került az elnöki székbe. 1870-ben történt leköszönése után Jeszenszky Ferenc, Baranya vármegye alispánja, bükkösdi földbirtokos választatott meg elnökké. Nem célom részletes történetet adni, azért csak megemlítem, hogy nagy szerepet vittek az intézet élet­ében, annak vezetésében. :Angyal Pál, Plichta Ferenc, Horváth Antal, Czierer József, Szauett Gusztáv, Lechner Antal, Sey Lajos, Kam­merer Ferenc, Leksza Károly, Csarsch Jenő. Most évek óta a Pécsi Takarékpénztár élén Visnya Ernő kincstári főtanácsos áll, ki mint Szakadt cipőjét 45 perc alatt újjá varázsolják Quintusnál vezérigazgató is, mint az igazgatóság elnöke is, olyan színvonalra emelte a messze híres intézetet, hogy az ország első takarékpénztárai között foglal helyet. A székesfővárosban, a pénz emberei előtt nagy tekintélynek örvend. Pécs város büszke lehet ezen intézetére, pedig megalakulásakor a várostól nem kapta meg a városháza épületében azt a helyiséget, melyet az alapítók kértek üzlethelyiségül. Czindery Lászlótól Visnya Ernőig — ezen nyolcvanhat év alatt — sok minden történt az életben, de a Pécsi Takarékpénztár erősen áll és kitűnően működik. Mert­­mindenkor a becsü­let és tisztesség, a józanság és áttekintés volt jelszava, működésének egyik programmpontja. Mert mindig kipróbált tekintélyek álltak az élén ! Rónak­­ Kálmán dr. Mindenkinek el kell jönni és meg kell győződni a­­ szállított olcsó árakról. Ne mulassza el ezt a ritka 14 napos nagy bútor vásárt ________________________mogetniton). RÓZSA пяду bútorháza. Telefon 34-85. 1931. március 1. A BELÜGYMINISZTER LEIRATA A KUJAGÁSI ÍTÉLETEK ÜGYÉBEN. Budapest, febr. 28. (Magyar Híradó.) A bel­ügyminiszter leiratot intézett az ország minden törvényhatóságának vezetőihez, valamint az első­fokú rendőri hatóságokhoz. A miniszter közli, hogy az eléje kerülő kihágási ügyekből tapasztalja, hogy az eljáró elsőfokú hatóságok a büntetés ki­szabásánál nem veszik figyelembe a cselekmény anyagi és tárgyi vonatkozását. Arra sem ügyelnek gondosan, hogy a kihágásban elmarasztalt egyén vagyoni és kereseti viszonyai milyenek és a leg­különbözőbb ügyekben, a legkülönbözőbb terhel­tekkel szemben is azonos összegű pénzbüntetést szabnak ki. A miniszter hangoztatja, hogy az ilyen büntetések kiszabásánál tekintettel kell lenni arra, hogy a büntetés ne okozza a büntető egyén vagyoni romlását. Kisebb cselekményekért járó pénzbüntetések kiszabásánál figyelemmel kell lenni a büntető bíróságoknak a nehéz közgazdasági helyzetre és az ebből folyó rossz gazdasági viszo­nyokra és a kereseti lehetőségekre, amelyek termé­szetesen maguk után vonják, hogy a kiszabott pénzbüntetést lehetőleg alacsony mértékben álla­pítsák meg. LEÉGETT A NAGYATÁDI MŰSELYEMGYÁR. Kaposvár, febr. 28. Ma hajnalban 15 órakor kigyulladt a nagyatádi Mez-Vater és Fiai Rész­vénytársaság nagyatádi műselyem­gyára. A tűz az irodahelyiségben kezdődött és csakhamar át­csapott a nyersanyaggal zsúfolásig megtöltött raktárra. Ahogy a tüzet észrevették, rögtön ki­vonult a nagyatádi tűzoltóság, valamint a szom­szédos Torony, Lábod és még más helységek tűz­oltósága, összesen mintegy 300 tűzoltó vett részt az oltási munkálatokban. A nagy tüzet még mind­eddig nem sikerült eloltani, sem lokalizálni. Az oltási munkálatokat Szecsey István dr. tűzoltó­parancsnok vezette. Két tűzoltó , Facserek István és Nagy Imre megsebesült oltás közben. A kár az eddigi becslés szerint egymillió pengő körül jár. Rövid táviratok. Prága, febr. 28. Budai, tót néppárti képviselő interpellációt intézett a kormányhoz, mert a pozsonyi rádió leadóállomás csebesítő munkát fejt ki. London, febr. 28. A Daily Mail szerint a tenge­részeti tárgyalások Rómában valószínűleg nem vezettek eredményre és az angol miniszterek kény­telenek lesznek visszautazni. Budapest, febr. 28. Értesülésünk szerint az optánsok ez év közepe táján kapják meg követe­léseiket, mert az optáns kötvényeket április elsején bocsátják ki. Budapest, febr. 28. (MTI.) A képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi ,pénzügyi, vala­mint földművelésügyi bizottsága március 3-án dél­után 5 órakor együttes ülést tart. Kaposvár, febr. 28. (MTI.) A Balatonboglárnál nyáron történt borzalmas autókatasztrófa miatt, amelynek Budaházy Menyhért nyug. százados, felesége, édesanyja és a soffőr esett áldozatul, a bíróság két évi börtönre ítélte a sorompó őrét. Berlin, febr. 28. (MTI.) Schultze bankküldönc 10 ezer márkát vett fel a német birodalmi bank­­ pénztáránál.Három ember megtámadta és kezéből­­ kitépte az aktatáskát, amelyben a pénz volt.

Next