Pécsi Napló, 1931. május (40. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-01 / 98. szám

1#JH máájus 1. APOLLO [Péntek — szombat, május­­ — 2. * t Az idény leghatásosabb beszélő filmremeke! 1. Csak 16 éven felülieknek! Karamasoff Testvérek Dosztojevszki monumentális regénye filmen Főszereplők: Dimitrij Karamasoff........ Fritz Kortner Grusenka......................... Anna Sten Fedor Karamasoff, az apa Dr Max Pohl Ivan Karamasoff............. Bernhard Minetti Paramount hangos híradó. Aktualitások, Előadások: 1­5, 3/9 és 9 órakor PARKMOZI Péntek, május 1 szünet Szombat-vasárnap, május 2-3. Hangulatos felvéte­lk a Semmeringről! Tavasz a télben Vajda László és Zsoldos Andor kitűnő vígjátéka. Stau a légióban. Kacagtató bur­eszk. ELŐADÁSOK: szombaton..........................y25, 6, y28 és 9 órakor, vasárnap...................3, V25, 9,­­8 és 9 órakor. Szombaton a két utolsó előadás zenés, vasárnap 8 délután 3 órait kivéve valamennyi előadás teljes zenekarkísérettel. PÉCSI NAPLÓ Megjelent az új lakásrendelet, amely több fontos újítást tartalmaz. Pécs, ápr. 30. A „Budapesti Közlöny” mai száma közli a népjóléti miniszter új lakásrendeletét Mint illetékes helyről közült, ezt a rendeletét nem abból a célból hozták, hogy a lakásként és most újból szabály­oz­­­tassé­k. Azért adták ki, mert az 1931. évi 35.000—1931. szám­i pénzügyminiszteri rendelet folytán, — amely a munkanélküliség enyhítése céljából az építkezési munkák megindítása érdekében bizo­nyos átalakítási munkálatok elvégzése esetére rendkívüli ideiglenes­­lázadómentességet ad -szükségessé­ vált az érvényben lévő lakásügyi szabályoknak módosítása és kiegészítése, hogy ezek a szabályok ne legyenek akadályai a nagyobb arányú építkezési munkálatok megindí­tásának. A most kiadott rendeletben egészen új ren­delkezések csak azok, amelyek a munkanélküliség enyhítésére alkal­mas nagyobb arányú építési munkálatok meg­indítását, gátló jogi természetű akadályok el­hárítását célozzák. Ilyen a rendelet 8. §-a, amely kimondja azt az elvet, hogy a bérlő a szükséges javításokon és óvóintéz­kedéseken felül a vonatkozó pénzügyi rende­letnek megfelelő átalakítási munkálatok v­ég­zését tűrni köteles, ha azok a bérlemény használatát nem is teszik lehetetlenné. De védeni akarja ez a­ paragrafus a bérlő érdekeit is, amikor lehetővé teszi, hogy az átalakítás idejére a bérletet erre az időre eső bér fizetése nélkül elhagyhassa és oda a munká­latok befejezése után visszatérhessen. Megfelelő intézkedést tesz arra az esetre is, ha az átalakí­tási munkálatok a bérlemény használatát kizárnák. A rendelet az építési tevékenység előmozdí­tása érdekében az indokolt felmondást, amely eddig csak új épület építése esetére volt meg­adva, a 15. §-ban kiterjeszti az emeletráépítésekre és az átalakításokra is a bérlő érdekeit védő megfelelő megszorításokkal s különösen azzal, ho­gy a bérlő részére lehetővé teszi azt, hogy átalakítás esetében a felmondást hatálytalaníthatja, ha a 8. §-ban biztosított jogá­val akar élni, amely szerint a munkálatok tar­tama alatt a bérletet elhagyhatja és az átalakítási munkálatok befejezése után oda visszatérhet. Az indokolt felmondásoknak eddig nagy aka­dálya volt a bérbeadó ama kötelezettsége, hogy bérlője részére kielégítő lakást kellett szereznie. A munkanélküliség enyhítése érdekében a rendelet a bérbeadó eme kötelezettségét meg­­szünteti ugyan, de helyébe a bérlő érdekében egy másik kötelezettséget öl­ít és pedig, ho­gy a tulajdonos köteles a bérlő költözködési kötelezettségei megtérítése cílén a felmon­dott lakás egy hónapra eső esedékes bérét megfizetni. Ezek a rendelkezések megszüntetik ugyan a javítási és építési munkák egyik nagy jogi­­aka­dályát, de kellő figyelemben részesítik a vagyoni­­lag rendszerint gyengébb helyzetben levő bérlő érdekeit is, sőt a rendelet 37. §-a lehetővé teszi azt, hogy emiatt senki hajléktalanná ne válhas­­sék, a rendelet 38. §-a pedig a visszaélések meg­­gátlására büntető rendelkezést hoz. Még a rendelet 3. §-a tesz újabb fontos ren­delkezést, amikor a pénzügyi rendeletnek meg­felelő átalakítási munkálatok esetén béremelést engedélyez, amely azonban az alapbér 100 százalé­kát semmiesetre sem haladhatja meg. Figyelembe veendő itt, hogy a béremelési lehetőség csak akkor áll be, ha a bérbeadó magát a bérelt lakást moder­nizálja s így a javítási munkából a bérlőnek is elő­nye származott. Egyéb, a bérleményen kívül, az ezt magába foglaló épület külső vagy belső részén végzett javítási munkálatok béremelésre nem szolgálhatnak. Ezenfelül a bérlő fel is mondhatja a lakást, ha a felemelt bért nem hajlandó megfizetni. Az épí­tési munkálatokat előmozdító újabb lakásügyi rendelkezések pótrendeletben azért nem adattak ki, mert a lakásügyre vonatkozólag ez idő szerint is három rendelet és pedig a 8888—­1927., 4444—­ 1929. és a­ 4444—1929. M. E. számú rendelet van érvényben. E rendeletek egymást módosítják, kiegészítik s így az érdekeltek nagy tömege, akik­nek életérdekébe vág a dolog, teljesen tájékozat­lanul áll a paragrafusok útvesztői között. Most még egy újabb módosítás, kiegészítés még jobban növelte volna a jogbizonytalanságot, a zavart és ezzel a vitát és perlekedések számát. Ezért a különböző rendeletekbe foglalt jogszabályok egy­séges rendeletbe foglaltattak össze és abba ijeszí­­tettek bele az építési munka előmozdítására szol­gáló fenti intézkedések. A régi meglevő jogszabá­lyok alapjukban változást nem nyertek, hanem megfelelően összefoglalt­attak, am­ely összefogla­lással kapcsolatban a meglevő szabályok java­részei, amelyek a bírói gyakorlatban is vitákra adtak okot, megfelelően átstilizáltattak azért, hogy a további viták megszűnjenek. A rendeletnek fentebb már ismertetett ren­delkezésein kívül eső részei tehát f­orm­ot nem­­ tartalmaznak, hanem csak az érvényben levő szabályoknak szószerinti vagy átstilizált alakban való átvételét és fenntartását jelenti. Ez alól kivétel mégis a rendele 7. §-a, amely a havi részletekben fizetett bér után járó havi egy százalék kamatot fél százalékra szállít­ja le, amely intézkedés a jelenlegi kamatlábakban ta­lálja indokát, továbbá a 10. §., amelynek célja az, hogy azoknak a bérbeadóknak, akik fölmondás után, ha arra vállaltak kötelezettséget, hogy a bérlőjük részére szerzett lakás bérkülönbözetét a lakásügyi korlátozások megszüntetéséig fizetik, lehetővé tegye, hogy e kötelezettségüket megszüntet­hessék. Nen­ti méltányos és nem igazságos ugyanis, hogy azok, akik abban a h­iszemben voltak, hogy az egyes régebbi lakásrendeletekben megállapított időpontban a lakások fölszabadítás­a tényleg be fog következni és ebben a hitben vállaltak kötele­zettséget magukba annak követ­keztében, hogy a fölszabadítás különböző okokból hi­­gaszt­atott és időpontja ma is bizonytalan, jóhiszeműségükért joghátránnyal sújtassanak, akko­r, amidőn a jelen­legi jogszabályok szerint a bérbeadó legfeljebb két évig köteles a bérlője részére szerzett lakás bérkülön­­bözetét fizetni. 3. oldal. HAS­К.ЙУ& MEGÓVJA Alaptalan híresztelések Prónay Pál letartóztatásával kapcsolatosan. Budapest, ápr. 30. Prónay Pál letartóztatásá­val kapcsolatban ma olyan hitek terjedtek el a fővárosban, hogy Prónay Pál hívei, a nyugat­­magyarországi felkelők nagy számban jöttek fel a vidékről a fővárosba és tüntetést készítenek elő Prónay Pál szabadlábra helyezése érdekében. Arról is beszéltek, hogy az alföldi brigád tagjai is felvonulást rendeznek a parlament elé. E hírekről csakhamar kider­ül­t, hogy a tényeknek nem felelnek meg. Sem a képviselőhöz, sem az igazságügy­­miniszter elé semmiféle felvonulás nem történt. Szlyanyovszkij Sándor államtitkár a déli órákban megjelent a parlamentben és ezekről a hírekről, valamint az alföldi brigád állítólagos felvonulásáról a következőket jelentette ki: Azért jöttem a kép­viselőházba, mert magam is értesültem,­ hogy milyen hírek vannak forgalomban. Meg kell álla­pítanom, hogy a magyar társadalom egy részében még ma is meg­van a hajlandóság arra, hogy ön­magát felesleges módon képtelen hírekkel izgassa. Elsőnek ki kell jelentenem, hogy nincsenek nyugat­magyarországi felkelők, ilyenek csak voltak.Másod­­sorban alföldi brigád nincs, de van az országnak egy erős és hivatása magaslatán álló, kötelességét mindig híven teljesítő karhatalma, amelyben az ország közvéleménye nyugodtan megbízhatik. A közvéleménynek tehát meg van minden alapja arra, hogy nyugodt legyen, az ilyen rémhíreknek fel ne üljön. -------­ ERÉLYES INTÉZKEDÉST LÉPTETNEK ÉLETBE A BABONUZSORÁSOK ELLEN. Budapest, ápr. 30. Egyes vármegyékben a hatóságok t­udomására jutot­t, hogy elkiism­eretlen uzsorások pesszimista híreket terjesztenek a fa­lukban és ráveszik a gazdákat, hogy gabonater­mésüket már m­ost adják el. Részint megijedt, ré­szint rászoruló gazdák így azután várható ter­mésüket hihetetlenül olcsó áron vesztegetik el, aminek kárát, majd a termés beérődését fogják látni. A hatóságok erélyes intézkedéseket tesz­nek az u. n. zöldhitel uzsora letörésére. A MEGÁRADT DUNA KILÉPETT MEDRÉBŐL. Riga, ápr. 30. (MTI.) A megáradt Duna Lett­ország területén is kilépett medréből. Sok ember hajléktalan lett. Givában, egy kis városban, amely szemben fekszik Dünaburggal, sok ház összeomlott. A Dünaburg-rigai vasútvonal több kilométer­­ hosszúságban víz alatt áll. A Kreutzburg melletti­­ vasúti híd beomlással fenyeget.

Next