Pécsi Napló, 1931. június (40. évfolyam, 122-144. szám)
1931-06-02 / 122. szám
1931 jnDIUi2. APOLLO (TELEFON: 20-46) Kedd—szerda, június hó 2—3. fí Columbia Pictures hangos filmremeke: Megfizethetetlen asszony (Megtisztulás) David Belasco világhírű regényének hangos filmváltozata. Rendezte: Frank R. Capra a „Submarine“ és „Tűzmadár“ rendezője. Főszerepben : Barbara Stanwyck, Ralph Graves, Marie Prevont Kisértetjárát. Hangos rajz-trükk-film. Ufa hangos hiradó. Aktualitások. Előadások :................... 9, 7 és 9 órakor PARKMOZI SZÜNETI ALAPTALANOK AZ KÖVETEMEK ELLEN INTÉZETT TÁMADÁSOK. —- Szinte érthetetlen tehát s csakis a nehéz gazdasági viszonyok hatása alatt elhomályosult tisztánlátás rovására iirtató, hogy időközönként mégis megújulnak a támadások az egyetemek ellen s vannak olyanok, akik azok számának csökkentését sürgetik. Még mindig akadnak ugyanis egyesek, akik a felsőoktatásra fordított összegeket fényűző kiadásoknak minősítve az egyetemeknek nem csupán fejlesztését kifogásolják, hanem megszüntetésüket is kívánják. CSÖKKENTETTÉK A PÉCSI EGYETEM KÖLTSÉGVETÉSÉT. — Az 1930—31. évi állami költségvetés szerint egyetemünk fenntartására már csak 3.128.620 pengőt kaptunk, ami az előző évvel szemben 95.352 pengő csökkenést jelent, de az évközben pénzügyminiszterileg végrehajtott redukciók folytán a kormány még 104.534 pengő további levonást eszközölt, úgy, hogy a közel 200.000 P-nyi levonás folytán a gazdasági egyensúly fenntartása csak érzékeny áldozatok árán sikerült. A fentebb említett összegnek közel 70%-a dologi kiadásokra lévén felvéve, az 1.522.770 pengőre pedig 904.400 P bevételi előirányzat történvén, a valóságos dologi kiadás redukció nélkül is csak 678.370 P-re rúgott volna. — Az 1931—32. költségvetési év az egyetemet még nehezebb helyzet elé álulja, mert költségvetésünk 2.928.620 P-re szállt le, sőt, ha a jog- és államtudományi, valamint a bölcsészet-, nyelv- és történettudományi karok elhelyezésére szükséges új épület építkezési költségeire szükséges 300.000 P-t nem sikerült volna, úgyszólván azutolsó percben megmentenünk, a leszállítás 409.886 pengőt tenne ki, amit természetesen összes egyetemi intézményeink rendkívül megsinylettek volna. — Egyetemünkre joggal illettek Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter urnak az 1931—32. évi állami költségvetés 1931. május 13-iki képviselőházi tárgyalásakor elhangzott szavai, midőn a Ház szine előtt kijelentette, hogy tárcájának költségvetését csak félárbócra bocsátott lobogóval tudja képviselni. A jelentékeny csökkenést elsősorban az egyetemi épületek tatarozása fogja megszenvedni, melyre most már alig áll fedezet rendelkezésünkre. Minthogy a körülmények vaskényszere és az eszményi elgondolás kívánalmai közti nagy űrt áthidalni nem lehet, bármennyire fájdalmas legyen is, bele kell nyugodnunk abba, hogy kulturális fejlődésünk menetét az idők jobbra fordultáig meglassítjuk. A VIDÉKI EGYETEMEK ÖNÁLLÓ JOGALANYISÁGA. — Az állam nem lévén képes a gyorsabb iramú fejlesztéssel járó kiadásokat egymagában vállalni, aligha van más megoldás, mint az, hogy a városok, községek, a társadalom és a tehetősebb magánosok siessenek az egyetemek segítségére. Minthogy azonban kizárólag állami jellegű intézmények javára való adakozástól tapasztalat szerint sokan idegenkednek, közoktatásügyünk jelenlegi vezetője, kinek tudománypolitikáját a nagyvonalúság s a folytonos tökéletesítés utáni vágy jellemzi, arra törekszik, hogy a magyar vidéki egyetemek önálló jogalanyiságot nyerjenek, mert a vagyonjogi függetlenség tapasztalás szerint az adakozási kedvet nagyon alkalmas növelni. Ezért a lefolyt tanévnek az egyetemek szempontjából igen nagy jelentőségű eseménye a kultuszminiszter úr most említett kezdeményezése, mert az egyetemek törvénybiztosította önkormányzati jogának korszerű kiépítése közelebb hozza a megvalósuláshoz azt a célt, hogy az oktatás ügyét a kormány ellenőrzése mellett maga az egyetem tudja fejleszteni és záloga annak a reményünknek, hogy az egyetemek anyagi helyzete az eszme megvalósulása esetén jelentős mérvben fog javulni, mert akadnak majd maecenásai, akik nagy céljaira készséggel fognak áldozatokat hozni. A magyar egyetemi szervezet történeti kifejlődésének vonalát követve megállapíhatjuk, hogy az államhatalom az egyetemek részére mindjárt felállításuktól kezdve önkormányzati jogokat biztosított és önállóságukat szórványos esetektől eltekintve inkább növelni, mint csökkenteni iparkodott. Ezen a helyen hálánkat kell kifejeznünk a kultuszminiszter úr őnagy méltóságának, hogy újabb kezdeményezésével ismét nagy lépéssel törekszik az egyetemeket közelebb vinni ehhez a nagy célhoz, mert ilyképen azok történeti hivatásukat is egyre tökéletesebben tölthetik be. — Igen nagy hálára kötelezett le bennünket továbbá a lefolyt tanévben Pécs szab. kir. városnak áldozatkészsége, midiin f. éti április havában telket és 700.000 P-t ajánlott fel az egyetem jogi- és bölcsészeti karainak célszerűbb elhelyezésére szolgáló épület költségeinek részbeni fedezésére. A nemes város közönségét annál nagyobb elismerés illeti meg, mert a legnehezebb gazdasági válság közepette hozta meg áldozatát. A város nagylelkűségéért a törvényhatósági bizottság színe előtt fejeztem ki hálánkat. Ezzel egy évek óta vajúdó, égető kérdést sikerült megoldanunk. Az új épület alapkövét jan. hó 10-én a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr jelenlétében fogjuk letenni, aki az épületnek még hiányzó építési kültségeire, valamint az azzal kapcsolatos átalakításokkal felmerült kiadások fedezésére az országgyűléstől az említett 700.000 P-en felül 880.000 P-t eszközölt ki, s ezzel lehetővé tette, hogy a mármár tarthatatlanná vált helyzeten gyökeresen segítsünk. Az említett két kar a körülményekhez képest igen előnyösnek mondható elhelyezést fog nyerni s amellett a központi épületben felszabaduló helyiségek egyes orvoskari intézetek célszerűbb berendezkedését teszik majd lehetővé.• Az egyetem működését folyó év elején néhány napig sajnálatosan megzavaró diáktüntetésektől eltekintve, az egyetem falai közt állandó és lankadatlan munka folyt s ezzel újabb tanujelét adtuk annak, hogy a legnehezebb viszonyok közt sem tévesztjük szem előtt az egyetem nagy céljait s minden erőnket megfeszítjük, hogy szervesen illeszkedjünk be abba a munkába, mely Magyarország törhetetlen élniakarását az országvilág előtt igazolni fogja. Az egyetem működését egyébként maga a kultuszminiszter úr is méltányolta, midőn 1. évi április hó 13-án az egyetem Rectorához intézett levelében az egyetem tanárainak sikeres működését, valamint a tudományos segédszemélyzet igen szép eredményeit megelégedéssel észlelte. A miniszter úrhoz intézett válaszomban kiemeltem, hogy az egyetem tudományos munkáságára az arra legilletékesebb tényező: a magyar közoktatásügy vezetője részéről történt elismerés méltó honorárium a múltért és értékes biztatás a jövőre. A jól végzett kötelességteljesítés tudatától áthatva fejezzük be tehát egyetemünk működésének tizenhetedik esztendejét is s bízunk benne, hogy a Gondviselés kegyelmével tanévzáró közgyűléseinken évről-évre nagyobb eredménnyel fogunk beszámolhatni munkásságunkról . — Ezzel mai közgyűlésünket megnyitottnak nyilvánítom s felkérem Neuber Ernő professzor ur ő méltóságát, hogy néhai Beck Soma emlékének szentelt beszédét megtartani méltóztassék. A recter beszédét követő taps elültével Neuber Ernő dr. egyetemi tanár meelkedett szólásra. ELLEGYZÉSRE ée más akazertárgyakatt* Svájci órák nagy raktára. Bálint István ékszerinét órét Király nédtűl„ »«mnházMŰ n»mb«n. MEGEMLÉKEZÉS DECK PROFESZSZOHRÓL. Részletesen ismerteti a szónok Beck professzor életét s tudományos munkásságát, majd igy folytatja : — Életében talán a legnagyobb megelégedéssel töltötte el, mikor 1921-ben a menekült pozsonyi egyetem rendes'* tanárai sorába meghívta. Ezzel élete célját látta elérni, mert most már remélhette, hogy saját maga alkotta környezetben és dolgozótársakkal körülvéve nyugodtan folytathatja búvárkadásait és kutatásait. A nyugodalmas munka ideje azonban még nem érkezett el, mert a menekült egyetem csak 1924-ben rendezkedett be Pécsett. Hosszú hónapok fáradtságos és kitartó munkájára volt szükség, amig a klinikát berendezte és míg azt a tudományos munkának átadhatta. Nagy szeretettel és kedvvel fogott új környezetében a tanításhoz. Előadásait nagy gonddal dolgozta ki és gördülékeny szép nyelvezettel adta elő. Nagyon értékesek és talán legszebbek voltak betegdemonstrációi. Bár tudományos gondolkodása konzervatív volt és csak extakt tudományos vizsgálatokon alapuló tételeknek az igazságát fogadta el, nagy olvasottsága előadásának mégis frisseséget és könnyedséget adott. Nemcsak hallgatóit oktatta, hanem nagyon sokat foglalkozott körébe gyűlt munkatársaival is. Nem kell azonban azt hinnünk, hogy csak a tudomány érdekelte és szótlanul, megértés nélkül haladt el az emberi szenvedés mellett. Aki ismerte Beck-et, ismerte emberi gondolkozását, eleve tudja, hogy a betegágy mellett egyszerre átalakult a beteggel együttérző szamaritánussá, akinek egyetlen gondja és törekvése volt a betegen segíteni, annak kínját és szenvedéseit enyhíteni. Ezen emberbarátai iránt érzett szeretetéből fakadt az a veleérzés, amit a lupusos betegekkel szemben tanúsított. Harcosa volt annak a gondolatnak, hogy a társadalom ezen páriáit, akik elroncsolt és eléktelenített arccal kénytelenek embertársaik között járkálni, lupusos otthonokba kellene gyűjteni: egyrészt a könnyebb kezelhetőség, másrészt az elkülönítés céljából. Sokat foglalkozott ezzel a kérdéssel és minden rendelkezésére álló eszközzel terjesztette az eszmét. Ha e szép gondolata egyszer a jövőben valóra válik, oroszlánrésze lesz a siker kivívásában. Jó szíve mellett tesz tanúságot, hogy sokat foglalkozott a diákjóléti kérdésekkel. Nem restette a fáradtságot és minden alkalmas eszközt megragadott védencei anyagi jólétének felfokozására. Szépkiállítások és Icák, melyeket a nemes ügyért lelkesedő hitvesével rendezett, azt a célt szolgálták, hogy a diák-menzához és más diákjóléti akciókhoz a szükséges filléreket összeszedje. Mint ember a kiváltságosak közé tartozott, mint tudós kivívta a külföld és hazájának osztatlan elismerését. Dolgozatainak száma nagy és tartalmuknál fogva nagy belső értéket képviselnek. Munkabírásának, készültségének, tudományos kritikájának teljében volt, amikor harmonikusan magasba ívelő pályájának legmagasabb pontján a továbbhaladásban megakasztotta a halál. Ezzel megszűnt a küzdelem, az öröm, a reménykedés, tehát mindaz, ami az életet a földön széppé varázsolja. Nem szűnt meg azonban szelleme, amelyet a föld legnagyobb kényura : a mindent elpusztító halál sem tudott megsemmisíteni. Itt van és itt él közöttünk serkentve, buzdítva tanítványait és vigasztalva bennünket az ért veszteségért. Beszéde végeztével nagy ünneplésben részesítette a közönség Neuber professzort. PÉCSI NAPLÓ 3. ulyan. írógép javításokat és karbantartásokat olcsón és szakszerűen Neidhart J. írógépszaküzlete vállal. Pécs, Deák utca 4, telefon 17-98 szám.