Pécsi Napló, 1931. október (40. évfolyam, 221-247. szám)

1931-10-01 / 221. szám

2. oldal. Midőn a vármegye alispánjának és törvény­hatóságának, a remélhetőleg eredményes lépésért a magunk nevében, kik mindig az egyetemért az egyetem oldalán harcoltunk, igaz köszönettel adózunk, még megjegyezzük, hogy tudomásunk szerint egyetemünk érdekében a vármegyééhez hasonló értelmű felirattal készül a kormányhoz fordulni Pécs szab. kir. város is, és pedig leg­közelebbi közgyűléséből folyólag. Október 1-én lép életbe az új vasúti tarifa. Pécs, szept. 30. Holnap, október 1-én lép életbe a MÁV­ módosított díjszabása. A személyvona­toknál 150 km-ig 12%-kal, 250 km.-ig 7.4%-kal, azon túl 3.3%-kal emelkedik a viteldíj. A gyors­vonatoknál az I. és II. osztály díjszabása 250 km.-ig átlagosan 3,34%-kal emelkedik, ezen felül 2%-kal csökken. A III. osztályú méret díja alig változik. Az áru­díjszabás átlag 11%-kal emel­kedett, de számos mezőgazdasági termény tarifája csökkent. -----­ Hatályon kívül helyezték a háromnapos bank­felmondási időt. Budapest, szept. 30. A pénzügyminiszter ha­tályon kívül helyez­i a csekk, zám­án, folyó, tám­lán és takarékbetétként elhelyezési követelések kivételére elrendelt háromnapos felmondási időt. A HATOS BIZOTTSÁG A KÜLÜGYI TÁRCÁNÁL NAGY MEGTAKARÍTÁSOKAT KÍVÁN ELÉRNI. Budapest, szept. 30. A 6-os bizottság holnap a külügyi tárca költségvetésének felülvizsgálását kezdi meg. E tárcánál jelentősebb megtakarí­tásokat remélnek elérni, egyrészt egyes követ­ségek megszüntetésével, másrészt pedig a külügyi szolgálat gazdaságosabb ellátásával. VASÚTI MERÉNYLETET TERVEZTEK RO­MÁ­NIÁBAN. Bukarest, szept. 30. Jelentik, hogy tegnap éjszaka Braila közelében ismeretlen tettesek me­rényletet kíséreltek meg a Bukarest—galaci gyors­vonat ellen. Nagyobb távolságon felszedték a síneket és talpfákat. Az egyik őr a merényletet észrevette és a közeledő vonatot visszatartotta, úgyhogy szerencsétlenség nem történt. A­ »PÉCSI NAPLÓ« LEGÉNYE Galambahéják közölt ir­a : Honthy István. 21 A nővére feleletére megnyugodott, és titok­ban haragudott is magára, hogyan juthatott az eszébe Barna doktor. És miért ijedt meg egyszerre, hogy rá gondolt, hogy itt fog vele találkozni, a anyja betegágyánál. Az öreg Hegyi doktor csakhamar ott állt már a beteg ágya mellett. Alacsony, köpcös ember volt, szinte belefáradt a beteg vizsgálatába és szuszogva ült lepihenni egy székre. — Majd felisok egy port, lihegte. Két ó­ránkint egyet adjanak be a betegnek. Estefelé megint el­jövök. S mert Hilda ijedten nézett rá, megnyugtatni igyekezett. — Csak influenza, nincsen ok semmiféle ije­delemre. De Hilda mégis úgy gondolta, hogy ma már nem megy vissza a tanyára. Jól esett neki a meleg családi otthon. Kikérdezte a gyerekeket, mit ta­nulnak az iskolában. Elhallgatta a nővére pana­­szoskodását, hogy mostanában nem lehet jó cselé­det kapni, mert mindenki megél gond nélkül a hadisegélyből és nem elég nekik a vasárnapi ki­menő, elmennek a moziba hétköznap is. Az ebédnél körülményesen elbeszélte kalandját a farkassal és örömmel hallotta, hogy a sógora dicsérte Zsíros Kiss Imrét. — Lát­tam a gyereket a vár­osházán, — mondta. Egészen megsérvasodott. Ha haza­jön a háború végével, már meg is házasodhatik. Hilda magában gyerekes örömmel gondolta, ha tudnád, kedves sógorom, ki lesz a felesége ! — Mert ma még erősebben hitte, mint valaha, hogy ha ő Zsiros Kiss Imréné akar lenni, hát az is lesz. Este az öreg orvos ígéretéhez híven eljött és meg volt elégedve a beteggel, aki nyugodtan át­­aludta az éjszakát s másnap az orvos egy-két napi pihenést rendelt neki, hogy kifeküdje a szerencsére könnyűnek bizonyult meghűlést a jó meleg szobá­ban. Hilda hát nyugodtan ült fel az öreg Gergő kocsijára. Ahogy kiért a tanyára, Vera lelkendezve szaladt elébe. — Hála Istennek, hogy megjött a kisasszony, mondta sietve. Úgy féltem, hogy valami baja lett, mert az este nem jött haza. Itt járt az Imre úr is az este és ő is azon sopánkodott, hogy mért nem jön meg a kisasszony. El akart búcsúzni, mert már ma reggel elutazott, hogy visszemenjen a frontra... Hildának belenyilallott valami a szívébe. Hálátlansággal vádolta magát, hogy elfeledkezett Zsiros Kiss Imréről. Pedig még egyszer meg kellett volna köszönnie, amit tegnap tett érte. Ki tudja, most már mikor köszönheti meg neki? De azért örömet is érzett. Lám, Zsiros Kiss Imre hogy gondol vele, hogy aggódik érte. Már ott is járt, nem tudta bevárni, hogy ő átmenjen hoz­zájuk. Vera tett-vett, sürgött-forgott az ebédlőben s onnan beszélt be a hálószobába, ahol a jó melegben Hilda leült, az iróasztalkáj­a elé és a postát néze­gette. A megszokott pesti ujs­ágokon kivül egy-két meghivó, meg két levél feküdt ott. Persze a levelek után nyúlt először is nagy kíváncsian. Elegáns borítékon férfias írással volt a címe. Töprengett egy keveset, ki irhat neki Budapestről s azután felbontotta. „Kedves húgom! A hadbavonulak családtagjainak felsegélye­zését intéző bizottság néktek műsoros estélyt ren­dez. Felkértek, hogy prológot írjak az estélyhez. "" ■ ...... - .­­ . 1 _i-j-яиа Szívesen teszem, de csak úgy, ha prológomat te mondod el. Tedd meg nekem ezt a nagy örömet és felelj : igen, vagy nem ? Rokoni szeretettel köszönt Zoltán bácsid.“ Hilda gúnyos mosollyal tette félre Béry Zoltán levelét. — Nem, —­ mondta kemény elhatározással. A másik levelet szakította fel most. Nem töp­rengve, hogy kitől jön, de ideges sietséggel, hadd legyen túl azon is. S ahogy az aláírást meglátta, a gúnyos mosoly engesztelővé vált az ajkai körül. Barna doktor írta: „Nagyságos Kisasszony! Ismerve jó szívét, erős bizalommal hiszem, hogy nem utasítja vissza alázatos híve kérését. Mai postával a rendező bizottság meghívót küld címére egy műsoros estély megbeszélése céljából. Nagyságos Kisasszonyra gondoltunk ugyanis, aki a jeles író, Béry Zoltán prológiát ez estélyen leg­­hivatottabb előadni. Nagyon kérem a jótékony cél érdekében, legyen ott az értekezleten s nem fogok csalódni bizonyára Nagyságos Kisasszonyom jó szivében. Igaz tisztelettel őszinte híve : dr. Barna, ezred­­orvos.“ Hilda megint mosolygott. De most engedel­mes, szelíd mosollyal mondta: — Nem! Megint felvette Béry Zoltán levelét, nézte az apróbetűs, jellegzetes írást. — Szerencséje van Béry Zoltán úrnak, lehelte piros ajkain, egy kicsit megvetőleg. Neki ugyan meg nem tenném, hiába kérne százszor is. De Barna doktor, az más. Ha már úgy bízik bennem, hát nem is fog csalódkozni. S mint aki már másra gondol, a meghívók után nyúlt. A műsoros estély rendezőbizottságától jött az egyik. A másik a helybeli nő­egylet meg­hívója volt teauzsonnára. (Folyt. köv.) PÉCSI NAFLÓ 1931 október 1 Fokozni kell a magyar széntermelést. A szánrendelet tervezetének tárgyalása a 33-as bizottság előtt. Budapest, szept. 30. A 33-as Országos Bizott­ság ma délelőtt tárgyalta a szénszükséglet zavar­talan ellátásáról szóló rendelet-tervezetet. Kenéz Béla kereskedelmi miniszter rámutatott arra, hogy tavaly 88.000 vagon külföldi szenet és 38 ezer vagon külföldi boxot hoztunk be. Ezt a hely­zetet tovább fenntartani lehetetlen. Hazai sze­nünk mennyisége és minősége megfelel az ország szükségletének. Gondoskodni kíván arról, hogy csekély bérösszegért, vagy csupán bizonyos fajta szénnek kötelező vásárlása ellenében a szegényebb háztartások is szerezhessenek olyan magyar kály­hákat, amelyek a magyar szenet tökéletesen égetik el. A magyar bányáknak napi 306 vagonnal való több t­ermelése az öt téli hónapban 4700 munkásnak, családtagjaikkal együtt 16 ezer embernek ad kenyeret. Ezután Szterényi József báró gondoskodást kért a hazai szénárak emelésének lehetetlenné tételére. Schandl Károly helyeselte a külföldi behozattal szemben a hazai termelés fokozását és a vidéki napszámo­sok kény­éshez jut­t­at áfát. A hazai erdők több évi tűhasználatát kell meg­engedni, ezáltal a falusi munkások ezrei jutnának a téli hónapokban kenyérhez, a földbirtokosok adóssága csökkenne és rengeteg külföldi valutát takarítanánk meg. Chorin Ferenc szükségesnek tartja, hogy a deviza ellátás kérdésével mielőbb foglalkozzék a bizottság. Az lehetetlen, hogy deviza nehézségek miatt iparágak leállhassanak. Az itthon előállítható nyersanyagokért nem szabad pénzt külföldre vinni. A javaslat hat napos munkahetet biztosít a már évek óta csak szünnapokkal dolgozó magyar bá­nyáknak. Meg van győződve arról, hogy a szén­bányák az új helyzetet árdrágításra felhasználni nem fogják. Kenéz Béla kereskedelmi miniszter válaszolva a felszólalásokra, hangsúlyozta, hogy a rendelettel kapcsolatban kötött gazdálkodásról nem lehet szó. A­ gazdasági liberalizmus szempontja sem kö-­­­veteli meg a szabad behozatal fenntartását. Az­­ európai országok egész sorában ez időszerint is kü­­l­­ön engedélyhez van kötve a szénbevitel. A"fenn- i­s álló kereskedelmi szerződések egyikébe sem üt- 5­közik a behozatal korlátozása. A belföldi szén drágulásától nem kell tartani. A tűzifa kérdésében a kereskedelmi szerződések alapján végbemenő import biztosítani fogja a szükségletét. A belföldi kitermelés szabályozása pedig pótolni fogja a hiá­nyokat és biztosítja a kitermeléshez fűződő gazda­sági és szociális érdekeket. Hangsúlyozni kívánja, hogy a rendeletet épen a közönség megnyugtatása céljából adják ki, hogy a közönség lássa, hogy minden meg fog történni a fogyasztási érdekek védelmére és sem árdrágítás, sem a szénért való sorbaállás nem fenyeget. Soddy Béla földmivelésügyi miniszter a fa­­kitermelés kérdéséről szólva hangsúlyozta, hogy az ország szükséglete 275 ezer vagon. Ebből kö­rülbelül 165 vagont képes biztosítani a magyar termelés, tehát mintegy 110 ezer vagon a behozatal. Úgy a külkereskedelmi mérleg, mint a valutáris szempont azt kívánja, hogy itthon minél többet termeljünk. Ezt a célt elérhetjük anélkül, hogy erdőcsökkentéshez nyúlnánk, ha bizonyos mérték­ben tűhasználatot engednénk. Ezzel a rendszerrel az egy-egy évre eső hányadot alig fogja megérezni a kitermelés. Bármilyen fontos is azonban a termelés fokozása, ennek a célnak az egész ma­gyar erdőgazdaság jövőjét feláldozni nem lehet. Ezután a bizottság a j­avaslatot általánosság­ban elfogadta, a részleteknél elfogadták Szterényi­­nek azt az indítványát, hogy a rendelet korlátozó intézkedéseit csak a devizaforgalom korlátozt á­rak tartamára és arra való tekintettel léptetik életbe. Végül elfogadták Lakatos Gyula indítványát és a szöveget úgy egészítették ki, hogy a rendelet kiadása nemcsak a szénellátás érdekében, hanem a lakosságnak az indokolatlan árdrágítással szem­ben való megvédése érdekében történik. A bizottság holnap délelőtt folytatja tanács­kozásait és megkezdi a vitát Ivády Béla föld­­mivelésügyi miniszternek a mezőgazdasági ki­vitel ügyében elmondott expozéjáról. MEGŐRÜLT A BALMAZÚJVÁROSI RABLÓ­GYILKOS. Budapest, szept. 30. A balmazújvárosi három­szoros rablógyilkos Szabó Sándor gazdálkodó a debreceni fogházban megőrült, ezért az október 12-re kitűzött főtárgyalást elhalasztják, Szabót pedig a budapesti bűnügyi megfigyelő intézetbe szállítják.

Next