Pécsi Napló, 1932. január (41. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-01 / 1. szám

4. oldal | BOLDOG UJ TUNGSRAM а шш В ABIUMCSO Előfizetési felhívás. PÉCSI NAPLÓ Januárban kezdjük meg Sásdi Sándor új regényének az „Istvánffy Mária feltámadásáénak közlését. Az új esztendő alkalmából azzal a kéréssel fordulunk előfizetőinkhez és olvasóinkhoz, hogy azt a kitartást és ragaszkodást, amellyel ezideig megtisztelte lapunkat,a jövőben se vonja meg tőlünk. Az a hatalmas tábor, amely mellénk sorakozik, jó és rossz időkben egyaránt kitartott a PÉCSI NAPLÓ mellett. A mai, kedvezőtlenül alakult gazdasági viszonyok mellett is szüksége van a pub­likumnak jól informált, megbízható, amellett olcsó lapra, de mindezeken túl a kis­emberek, a polgár­ság érdekeiért küzdő PÉCSI NAPLÓ támogatása saját érdeke mindenkinek­ Négy évtizedet meghaladó makulátlan múlt teremtette meg a Pécsi Naplónak azt a nimbuszát, tekintélyét, amely messze kiemeli az összes vidéki lapok sorából. A közönség érdekeiért harcolva, mindenkor azt a célt tartottuk magunk előtt, hogy előfizetőink ragaszkodását bőkezűen viszonozzuk. A PÉCSI NAPLÓ hírszolgáltatása, riportázsa ki­fogástalan, bécsi szerkesztőségünk révén úgyszól­ván a világ ütőerén tartjuk kezünket, irodalmi rovatunk feltétlen nívót jelent, amellett a kedvez­mények olyan sorozatát volt módunkban bizto­sítani, amilyennel kevés lap dicsekedhet. Népszerű budapesti szálloda-akciónkat kibőví­tett­ük és minden második héten egy-egy előfizetőnk teljesen díjtalanul lakhat két napon át a főváros modern, kényelmes szállójában, a Berlini-téren lévő Merán-szállóban. A kéthetenként kisorsolásra kerülő ingyenes Merán-szállóbeli lakás mellett, a Központi-szállóban havonta egy-egy előfizetőn­ket juttatjuk díjtalanul lakáshoz. Havonta tehát három előfizetőnk részesülhet az ingyenes buda­pesti lakás nem mindennapi kedvezményében. Az elmúlt években bevezetett Week-end akción­kat a jövőben még szélesebb alapokra fektetjük és az a célunk, hogy előfizetőink nyaralási kér­dését ezen a módon oldjuk meg. Karácsonyi köny­vünk nemcsak tartalmánál, de kiállításának fogva is feltűnést keltett. Jubiláris esztendőnk emléke­zetessé tételére tavaly hoztuk be előfizetőink ezer pengős baleset elleni biztosítását, valamint azt, hogy minden előfizetőnk díjtalanul adhatott le három kis­hirdetést a PÉCSI NAPLÓ-ban. Ez utóbbi kedvezményünket a folyó évre is bizonyos for­mában fenn akarjuk tartani. Elhatároztuk tehát, hogy előfizetőink fél­évenként egy-egy kishirde­­tést díjtalanul elhelyezhetnek ezután is. Mindezekben a kedvezményekben újonnan belépő előfizetőink is részesülhetnek. Ezúttal jelentjük be azt is, hogy S­z­i­l­­­a­y Ferenc most folyó nagysikerű regénye után Sásdi Sándor nagyszabású, új regényének közlését kezd­jük meg. Sásdi Sándor a háború után feltűnt írók között az első sorba került. Neve országos viszonylatban is közismert, eddig megjelent négy regénye a kritika és a közönség egyhangú elis­merésével találkozott. Újévi csemegének szántuk annak bejelentését, hogy új regényének közlését a Pécsi Napló kötötte le. Sásdi Sándor írói neve elengedhet­ővé teszi számunkra, hogy új regényére értékmegjelölő jelzőket keressünk. Annyit áru­lunk csak el, hogy a regény, amelynek cím­e Istvánffy Mária feltámadása, még azok számára is meglepetés lesz, akik a fiatal író lelkes hívei voltak ezideig. Az „ISTVÁNFFY MÁRIA FELTÁMADÁSA“ közlését január fo­lyamán kezdjük meg. Kozma Miklós: Egy csapattiszt naplója A háború befejezése óta eltelt 13 esztendő alatt egész sor olyan memoár jelent meg amely a nagy­ világégés eseményeit, tapasztalatait és szenvedéseit kívánta megrögzíteni az utókor számára, nem is szólva ezúttal arról a nagyarányú regényirodalomról, amely e téma körül kifejlő­dött. Alig van hadvezér az egykor hadat viselt államok háborús szereplői közül, aki közzé ne tette volna visszaemlékezéseit, azonban talán még egyetlen nemzet irodalmában sem találkoztunk olyan művel, amely a világháborút a csapattiszt szemszögéből nézve, az akkori eredeti napló­jegyzetek alapján vonultatta volna el a mai olvasó előtt. Ez az egyik szempont, amiért Kozma Miklós hadinaplója nemcsak magyarországi, de európai vonatkozásban is, elsőrendű érdeklődésre számíthat A most megjelent, mintegy 600 oldalas mű azonban nemcsak végtelenül változatos és moz­galmas eseményanyagánál fogva, hanem a szerző egészen eredeti ember- és világszemlélete miatt is, elejétől végéig lenyűgöző érdekességű olvas­mány. Ezek a gyakran lapidáris tömörségű fel­jegyzések, melyekben a naplóiró egykori huszár­­kapitány — minden különösebb irodalmi hatásra való törekvés nélkül is — mindig meglepő origi­­nalitással látja meg az események lényegét és roppant szemléletesen vonul el a négyéves óriási tusának nemcsak súlyos eseménysorozata, de a háború egész pszichológiája is. Valójában nem is hadinapló ez a mű , sokkal több annál. Egy fiatal magyar huszártiszt útja idegen országok véres csataterein át eleinte lovon, majd gyalogos sor­ban a háború elejétől, annak befejezéséig és ennek az útnak során megfigyelésének körébe kerülnek nem pusztán a vele történő hadiesemények, ha­nem mindazok az idegen országok és az idegen népek világa, amelyeken végigsodorja őt a nagy orkán. Sokkal több ez a feljegyzéssorozat a hadi­naplónál azért is, mert a naplóíró csapattiszt szemlélő­dési területe egyre hatalmasabb arányokba tárul és gyakran megdöbbentő élességgel látja meg apró jelek és tünetek között akár­hányszor a magyarság és Európa tragikus jövendőjét is. Akkor már nemcsak maga a háború érdekli, de — mint annak idején minden érző lelkű és gondol­kozó csapattiszt egyre tisztábban látja a magyar­ság hibáit, faji és földrajzi hibáit, és keresi leg­alább elméletben a kibontakozás útját. Ezért valósággal politikai és szociális művé is válik a feljegyzések sorozata, anélkül, hogy egy pillanatra is kilendülne a kurta naplójegyzet formájából, ékes bizonyságául annak, hogy ezek a gondolatok csakugyan mind ott vetődtek fel egy-egy esemény­nyel kapcsolatosan a lövészárkok odúiban. Hit­vallás ez a könyv a magyar faji erő legyőzhetetlen hitvallása, amely a leglesújtóbb események ha­tása alatt sem veszti el a jövendőben való remény­ségét híven ahhoz a szellemhez, amely a front katonáit annak idején eltöltötte. Mindezeken felül pedig szinte glóriás magas­ságban emelkedik ki a jegyzetekből a magyar katona páratlan haditeljesítménye és katonai nagysága. Aligha hisszük, hogy nemcsak a háborús memoárirodalom, de a háborús regényirodalom is ennyire a szemlélő szeme elé tudta volna állítani a magyar katona sztoikus nyugalmát, harcias lendületét, vagy amint Kozma Miklós mondja, a magyar frontkatonát, mint „a tett művészét“. Annak ellenére, hogy e feljegyzések során egyetlen mondat sem árulja el az irodalmi hatásra való törekvést, Kozma Miklós híven családja nagy irodalmi tradícióihoz,­­ a napló egyes helyein, még a kurta feljegyzések keretein belül is, olyan képeket rajzol meg, amelyek a legmagasabb szép­­irodalmi kritika igényein is felül­emelkednek. Különösen áll ez a megállapítás a zalescyki csata, a vaschkoutzi támadássorozat, a Luck környéki napok, majd az asiagói pokol tömör és költői rajzára és a magyar huszárezredeknek a lovaktól való megfosztásakor történt utolsó lovaskivonulá­sának képére. Utóbbi, drámai rövidsége mellett is szívbemarkolóan szép. Végül egészen transcenden­­tális magasságokba lendül a napszóirás hazatérésé­nek leírása, amikor betegségtől, láztól, kimerült­ségtől vizionálva hazatámolyog a négyéves ször­nyű kataklizmából egyetlen kis katonaládájával a vállán s a forradalmi felfordulás minden remény­telensége közepette ösztönös bizakodással kapasz­kodik meg gyermekei alakjába. Kozma Miklós munkája határozott eseménye a magyar háborús memoárirodalomnak de bizo­nyosan számottevő értéke lesz a háborúról meg­jelent minden irásműnek is. A KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARAI TÖR­VÉNY REFORMJA. Budapest, dec. 31. Kenéz Béla kereskedelmi miniszter kijelentette, hogy foglalkozik az elavult kereskedelmi és ipar­kamarai törvény reformjának gondolatával. Készül a minisztériumban a megrendelés-gyűjtés szabályozására vonatkozó javaslat is. Sor kerül a kéményseprési jog új szabályozására, a vásárjog, a házaló és vásáripar rendezésére. Az új iparfejlesztési törvény végrehajtási utasítása már elkészült. Ki­jelentette még a miniszter, hogy az ínségesebb vidé­keken folynak az útépítő és útjavító munkálatok. Körülbelül 150 helyen dolgoznak a munkanélküliek. 1932 január 1. A JÓVÁTÉTELI MORATÓRIUM KITERJESZTÉSE . Lausanne, dec. 31. A lausannei konferencia jan. 20-án ül össze és nagyon fontos lesz magyar szempontból is. Ugyanis abban az esetben, ha Németország megkapja az új jóvátételi morató­­riumot, kétségtelenül kiterjesztik Magyarországra is ÁRVÍZKATASZTRÓFA FENYEGET A SZAMOS­­ VÖLGYÉBEN. Bukarest, dec. 31. Jelentik, hogy a Szamos völgyében hirtelen megenyhült az időjárás és megkezdődön az olvadás. A Szamos több helyütt kiáradt és az árvíz elöntéssel fenyeget számos községet. Gyulafehérvárról árkászosztagot ren­deltek ki a lakosság segítségére. ELLENZÉKI POLITIKUSOK A MINISZTER­ELNÖKNÉL. Budapest, dec. 31. Ma délelőtt Károlyi Gyula gróf miniszterelnököt felkeresték Rassay Károly és Sigray Antal gróf. Az ellenzéki politikusok majdnem egy órán át folytattak bizalmas m­eg­­­­beszélést a miniszterelnökkel.

Next