Pécsi Napló, 1932. január (41. évfolyam, 1-25. szám)
1932-01-01 / 1. szám
4. oldal | BOLDOG UJ TUNGSRAM а шш В ABIUMCSO Előfizetési felhívás. PÉCSI NAPLÓ Januárban kezdjük meg Sásdi Sándor új regényének az „Istvánffy Mária feltámadásáénak közlését. Az új esztendő alkalmából azzal a kéréssel fordulunk előfizetőinkhez és olvasóinkhoz, hogy azt a kitartást és ragaszkodást, amellyel ezideig megtisztelte lapunkat,a jövőben se vonja meg tőlünk. Az a hatalmas tábor, amely mellénk sorakozik, jó és rossz időkben egyaránt kitartott a PÉCSI NAPLÓ mellett. A mai, kedvezőtlenül alakult gazdasági viszonyok mellett is szüksége van a publikumnak jól informált, megbízható, amellett olcsó lapra, de mindezeken túl a kisemberek, a polgárság érdekeiért küzdő PÉCSI NAPLÓ támogatása saját érdeke mindenkinek Négy évtizedet meghaladó makulátlan múlt teremtette meg a Pécsi Naplónak azt a nimbuszát, tekintélyét, amely messze kiemeli az összes vidéki lapok sorából. A közönség érdekeiért harcolva, mindenkor azt a célt tartottuk magunk előtt, hogy előfizetőink ragaszkodását bőkezűen viszonozzuk. A PÉCSI NAPLÓ hírszolgáltatása, riportázsa kifogástalan, bécsi szerkesztőségünk révén úgyszólván a világ ütőerén tartjuk kezünket, irodalmi rovatunk feltétlen nívót jelent, amellett a kedvezmények olyan sorozatát volt módunkban biztosítani, amilyennel kevés lap dicsekedhet. Népszerű budapesti szálloda-akciónkat kibővítettük és minden második héten egy-egy előfizetőnk teljesen díjtalanul lakhat két napon át a főváros modern, kényelmes szállójában, a Berlini-téren lévő Merán-szállóban. A kéthetenként kisorsolásra kerülő ingyenes Merán-szállóbeli lakás mellett, a Központi-szállóban havonta egy-egy előfizetőnket juttatjuk díjtalanul lakáshoz. Havonta tehát három előfizetőnk részesülhet az ingyenes budapesti lakás nem mindennapi kedvezményében. Az elmúlt években bevezetett Week-end akciónkat a jövőben még szélesebb alapokra fektetjük és az a célunk, hogy előfizetőink nyaralási kérdését ezen a módon oldjuk meg. Karácsonyi könyvünk nemcsak tartalmánál, de kiállításának fogva is feltűnést keltett. Jubiláris esztendőnk emlékezetessé tételére tavaly hoztuk be előfizetőink ezer pengős baleset elleni biztosítását, valamint azt, hogy minden előfizetőnk díjtalanul adhatott le három kishirdetést a PÉCSI NAPLÓ-ban. Ez utóbbi kedvezményünket a folyó évre is bizonyos formában fenn akarjuk tartani. Elhatároztuk tehát, hogy előfizetőink félévenként egy-egy kishirdetést díjtalanul elhelyezhetnek ezután is. Mindezekben a kedvezményekben újonnan belépő előfizetőink is részesülhetnek. Ezúttal jelentjük be azt is, hogy Szilay Ferenc most folyó nagysikerű regénye után Sásdi Sándor nagyszabású, új regényének közlését kezdjük meg. Sásdi Sándor a háború után feltűnt írók között az első sorba került. Neve országos viszonylatban is közismert, eddig megjelent négy regénye a kritika és a közönség egyhangú elismerésével találkozott. Újévi csemegének szántuk annak bejelentését, hogy új regényének közlését a Pécsi Napló kötötte le. Sásdi Sándor írói neve elengedhetővé teszi számunkra, hogy új regényére értékmegjelölő jelzőket keressünk. Annyit árulunk csak el, hogy a regény, amelynek címe Istvánffy Mária feltámadása, még azok számára is meglepetés lesz, akik a fiatal író lelkes hívei voltak ezideig. Az „ISTVÁNFFY MÁRIA FELTÁMADÁSA“ közlését január folyamán kezdjük meg. Kozma Miklós: Egy csapattiszt naplója A háború befejezése óta eltelt 13 esztendő alatt egész sor olyan memoár jelent meg amely a nagy világégés eseményeit, tapasztalatait és szenvedéseit kívánta megrögzíteni az utókor számára, nem is szólva ezúttal arról a nagyarányú regényirodalomról, amely e téma körül kifejlődött. Alig van hadvezér az egykor hadat viselt államok háborús szereplői közül, aki közzé ne tette volna visszaemlékezéseit, azonban talán még egyetlen nemzet irodalmában sem találkoztunk olyan művel, amely a világháborút a csapattiszt szemszögéből nézve, az akkori eredeti naplójegyzetek alapján vonultatta volna el a mai olvasó előtt. Ez az egyik szempont, amiért Kozma Miklós hadinaplója nemcsak magyarországi, de európai vonatkozásban is, elsőrendű érdeklődésre számíthat A most megjelent, mintegy 600 oldalas mű azonban nemcsak végtelenül változatos és mozgalmas eseményanyagánál fogva, hanem a szerző egészen eredeti ember- és világszemlélete miatt is, elejétől végéig lenyűgöző érdekességű olvasmány. Ezek a gyakran lapidáris tömörségű feljegyzések, melyekben a naplóiró egykori huszárkapitány — minden különösebb irodalmi hatásra való törekvés nélkül is — mindig meglepő originalitással látja meg az események lényegét és roppant szemléletesen vonul el a négyéves óriási tusának nemcsak súlyos eseménysorozata, de a háború egész pszichológiája is. Valójában nem is hadinapló ez a mű , sokkal több annál. Egy fiatal magyar huszártiszt útja idegen országok véres csataterein át eleinte lovon, majd gyalogos sorban a háború elejétől, annak befejezéséig és ennek az útnak során megfigyelésének körébe kerülnek nem pusztán a vele történő hadiesemények, hanem mindazok az idegen országok és az idegen népek világa, amelyeken végigsodorja őt a nagy orkán. Sokkal több ez a feljegyzéssorozat a hadinaplónál azért is, mert a naplóíró csapattiszt szemlélődési területe egyre hatalmasabb arányokba tárul és gyakran megdöbbentő élességgel látja meg apró jelek és tünetek között akárhányszor a magyarság és Európa tragikus jövendőjét is. Akkor már nemcsak maga a háború érdekli, de — mint annak idején minden érző lelkű és gondolkozó csapattiszt egyre tisztábban látja a magyarság hibáit, faji és földrajzi hibáit, és keresi legalább elméletben a kibontakozás útját. Ezért valósággal politikai és szociális művé is válik a feljegyzések sorozata, anélkül, hogy egy pillanatra is kilendülne a kurta naplójegyzet formájából, ékes bizonyságául annak, hogy ezek a gondolatok csakugyan mind ott vetődtek fel egy-egy eseménynyel kapcsolatosan a lövészárkok odúiban. Hitvallás ez a könyv a magyar faji erő legyőzhetetlen hitvallása, amely a leglesújtóbb események hatása alatt sem veszti el a jövendőben való reménységét híven ahhoz a szellemhez, amely a front katonáit annak idején eltöltötte. Mindezeken felül pedig szinte glóriás magasságban emelkedik ki a jegyzetekből a magyar katona páratlan haditeljesítménye és katonai nagysága. Aligha hisszük, hogy nemcsak a háborús memoárirodalom, de a háborús regényirodalom is ennyire a szemlélő szeme elé tudta volna állítani a magyar katona sztoikus nyugalmát, harcias lendületét, vagy amint Kozma Miklós mondja, a magyar frontkatonát, mint „a tett művészét“. Annak ellenére, hogy e feljegyzések során egyetlen mondat sem árulja el az irodalmi hatásra való törekvést, Kozma Miklós híven családja nagy irodalmi tradícióihoz, a napló egyes helyein, még a kurta feljegyzések keretein belül is, olyan képeket rajzol meg, amelyek a legmagasabb szépirodalmi kritika igényein is felülemelkednek. Különösen áll ez a megállapítás a zalescyki csata, a vaschkoutzi támadássorozat, a Luck környéki napok, majd az asiagói pokol tömör és költői rajzára és a magyar huszárezredeknek a lovaktól való megfosztásakor történt utolsó lovaskivonulásának képére. Utóbbi, drámai rövidsége mellett is szívbemarkolóan szép. Végül egészen transcendentális magasságokba lendül a napszóirás hazatérésének leírása, amikor betegségtől, láztól, kimerültségtől vizionálva hazatámolyog a négyéves szörnyű kataklizmából egyetlen kis katonaládájával a vállán s a forradalmi felfordulás minden reménytelensége közepette ösztönös bizakodással kapaszkodik meg gyermekei alakjába. Kozma Miklós munkája határozott eseménye a magyar háborús memoárirodalomnak de bizonyosan számottevő értéke lesz a háborúról megjelent minden irásműnek is. A KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARAI TÖRVÉNY REFORMJA. Budapest, dec. 31. Kenéz Béla kereskedelmi miniszter kijelentette, hogy foglalkozik az elavult kereskedelmi és iparkamarai törvény reformjának gondolatával. Készül a minisztériumban a megrendelés-gyűjtés szabályozására vonatkozó javaslat is. Sor kerül a kéményseprési jog új szabályozására, a vásárjog, a házaló és vásáripar rendezésére. Az új iparfejlesztési törvény végrehajtási utasítása már elkészült. Kijelentette még a miniszter, hogy az ínségesebb vidékeken folynak az útépítő és útjavító munkálatok. Körülbelül 150 helyen dolgoznak a munkanélküliek. 1932 január 1. A JÓVÁTÉTELI MORATÓRIUM KITERJESZTÉSE . Lausanne, dec. 31. A lausannei konferencia jan. 20-án ül össze és nagyon fontos lesz magyar szempontból is. Ugyanis abban az esetben, ha Németország megkapja az új jóvátételi moratóriumot, kétségtelenül kiterjesztik Magyarországra is ÁRVÍZKATASZTRÓFA FENYEGET A SZAMOS VÖLGYÉBEN. Bukarest, dec. 31. Jelentik, hogy a Szamos völgyében hirtelen megenyhült az időjárás és megkezdődön az olvadás. A Szamos több helyütt kiáradt és az árvíz elöntéssel fenyeget számos községet. Gyulafehérvárról árkászosztagot rendeltek ki a lakosság segítségére. ELLENZÉKI POLITIKUSOK A MINISZTERELNÖKNÉL. Budapest, dec. 31. Ma délelőtt Károlyi Gyula gróf miniszterelnököt felkeresték Rassay Károly és Sigray Antal gróf. Az ellenzéki politikusok majdnem egy órán át folytattak bizalmas megbeszélést a miniszterelnökkel.