Pécsi Napló, 1932. május (41. évfolyam, 98-120. szám)

1932-05-01 / 98. szám

1932 május 1. ■ИНПНПНЩ Tel. 20-46 APOLLO Tel. 20-46 Vasárnap, május hó 1. Utoljára. Óriási méretű és lenyűgöző film! Elejétől végig magyar beszéd! Az elszabadult afrika­i misztikumok, ismeretlen szépségek, hátborzongatós titkok és rejtélyes csodák filmremeke. Törvénytelen feleség (A titkárkisasszony) Modern társadalmi korkép. Főszerepben: LEWIS STONE ÉS DOROTHY MACKAILL Előadások :...............3, 5, 7 és 9 órakor Tel.19-81 PARHMOZI Tel.19-81 Tel. 20 46 APOLLO Tel.20-46 Vasárnap, május hó 1. Hétfő-kedd, május hó 2-3. HARRY FIEL új világszenzációja­­ Titkos küldetésben (Halálgáz) Idegfeszítően izgalmas fantasztikus történet. Rendezte és a főszerepet játsza: HARRY PIEL. Partnere: MflRlfl SOLVE­R. Magyar világhíred ó. Előadások: vasárnap....... 3,5, 7 és 9 órakor, hétköznap.................. 5, 7 és 9 órakor Parkmoxl: hétfő-kedd, május 2—3 nincs előadás }{arry piel: „Titkos ". hogy ma minden pályán túlprodukció van. Az érettségizett ifjúságnak nem igen marad más választása, mint egyetemre vagy ipari, kereske­delmi vagy gazdasági pályára menni. Úgy az orvosi, mint a jogi pálya túlzsúfolt. Legnagyobb szükség van jó középiskolai tanárokra, annál is inkább, mert nemzetpolitikai szempontból igen fon­tos az új generáció nevelése. — Hogy az ifjúság a múltban a szellemi pályákra tódult, ennek történelmi múltja van. Régen az ipart, kereskedelmet alsóbbrendű fog­lalkozási ágnak tekintették.­­• Ma azonban, amikor minden ország el­zárja ipari, kereskedelmi termékeit a külföld elől s amikor jól tudjuk, hogy a revízió megoldásánál figyelembe fogják venni a nagyhatalmak, hogy mennyire tudtuk növelni az ország fajsúlyát, szociális önfegyelemmel, művelődéssel, mezőgazda­ságunk versenyképessé tételével, iparunk tovább­fejlesztésével s az áruelosztás megszervezésével, az ipari, kereskedelmi és a gazdasági pályáknak óriási jelentősége lett. Ahol soha nem volt na­gyobb szükség magas képzettségű intelligens em­berekre, mint ma­ Minden iparban — különösen textil — korlátlan lehetőségek vannak, mert tel­jesen önmagunkra vagyunk utalva.­­• Ezért ajánlom az ifjúságnak, ha egyetemre nem mehet, az ipari, gazdasági és kereskedelmi pályákra való minél intenzívebb, minél nagyobb szaktudással való készülést. Annál is inkább, mert az állam folytonosan redukálja az alkalmazottak számát s igy ott majdnem a lehetetlenséggel ha­táros az elhelyezkedés. KISS ALBIN dr. eiszt, rendi házfő­nök, gimnáziumi igazgató : — Ma az ifjúság elhelyezkedése minden pá­lyán igen nehéz. Kevesen akarnak kereskedelmi, ipari vagy gazdasági pályára menni.­­ Pedig különösen a szellemi pályákon van túltermelés. Egyedül talán orvosokban mutat­kozik faluhelyeken hiány. Ott is csak azért, mert falun senki sem akar letelepedni. A kényszerítő okok előbb-utóbb rá fogják vinni az ifjúságot arra, hogy gyakorlati pályán helyezkedjen el. Bár az ipari, kereskedelmi és gazdasági élet is pang, ott mégis több elhelyezkedési lehetőség kínálkozik és nagy szükség van képzett emberekre. — Gyengesége a nemzetnek, a régi nemesi világ hagyománya, hogy az ipari, kereskedelmi és gazda­sági­ pályát nem tartották megfelelő­ foglalkozásnak. Ezzel a hagyománnyal azonban mielőbb véglege­sen szakítanunk kell, mert a világhelyzet megválto­zásával a gazdasági viszonyok is megváltoznak s a szélesedő munkaterületen minden embernek meg lesz adva az elhelyezkedési lehetőség. GOMBOS EDE dr. ügyvéd, törvényható­sági bizottsági tag : —­ Az ifjúságnak­ az egyetemre való özönlését nem tartom helyesnek, mert a szellemi túlprodukció oly nagy, hogy belátható időn belül nem remélhető a végzett ifjúság elhelyezkedése a szellemi pályán. — A jövendő pályaválasztásnál nem sza­bad a mai viszonyokból kiindulni s azok állan­dósulását feltételezni. Ilyen abszolút pesszimisztikus felfogás mellett ma egy pályát sem lehetne ajánlani. A gazdaságtörténelem szerint azonban fel kell tételezni, hogy a mai viszonyok, ha a reméltnél hosszabb ideig is, de mégis átmenetet képeznek a gazdasági élet törvényszerűen kialakuló rend­jéhez. Hogy ez milyen formájú lesz, ezt ma még megállapítani ugyancsak nem lehet.­­ A régi kor felfogásából magyarázható az, hogy az ifjúság a szellemi pályát tartotta csak megfelelőnek. A primitív termelés és forgalom a kiegyezés után és a valutáris kérdések megoldá­sával egyszerre lüktető gazdasági fejlődéssel igen gyors tempóban évszázadok elmaradottságát pó­tolta negyven év alatt. Ennek a megváltozott gazdasági rendnek, a felfejlődő nagy kapitaliz­musnak szüksége volt szellemi erőkre, részükre a szellemi pályát biztosították, amely a szellemi fellendüléshez és az általános műveltség terjedé­séhez vezetett. Az óhaj annak elsajátítására, az elhanyagolt közegészségügynek a ког színvona­lára való emelése, szóval mindazon feltételek, amelyeket mind a szellemi pálya felkészültségei elégíth­ettek ki. Ezért volt indokolt a múltban a szellemi pálya megrohanása, mert az egyben az ott működők életszükségletét is biztosította. Ami­kor azonban egyrészről megszű­kítek­ határok, más­részről a vázolt szükségesség folytán úgyszólván má­ról holnapra évtizedekkel előre ezek a pályák leln­ve lettek, ma már nem mutatkozik indok a további I ide való törekvésre. Sőt attól óva kell inteni I az ifjúságot. — Nemcsak a négy egyetem, de az a helytelen lés hibás felfogás eredményez ennek dacára a szel­eim pályákra való tódulást,hogy aránylag gondtala­nul tölti el az ifjúság azt a pár esztendőt, amely tanulmányai elvégzéséhez szükséges. Sehol sincs ugyanis a külső támogatásnak oly foka, mint az egyetemi tanulmányok alatt és ez egyrészről sok olyat is erre a pályára vonz, akiket egyébként rátermettségük nem ide, hanem más pályákra predesztinál. De az egyszersmind egyénileg is káros, mert enerválja azokat az egyébként meg­­ levő energiákat, amelyek egy életpályára való I készülésnél fontosak. — Végezetül annyit, hogy az ifjúság helyzete s ma a pályaválasztás szempontjából nem irigy­­y­­ésreméltó. Törhetetlen meggyőződésem, ha azt nem külső véletlen és ostoba körülmények be i s folyásolnák, hanem valamely tudományos kivá­­l­­asztás folytán történnék az életben való elhe- l lyezkedése, akkor még a mai szomorú világban is, a szűkös kenyeret mindenki meg tudná keresni. HORVÁTH VIKTOR dr. reáliskolai igazgató : — Hiúságunknak az egyetemre özönlését nem tarthatom helyesnek akkor, amikor a mai súlyos gazdasági viszonyok miatt a jövő generáció el­helyezkedése szinte lehetetlen. Ha már az egyetemre megy valaki, legjob­ban teszi, ha jogot tanul, mert Magyarország- ' пак jogászállam volta miatt, mindenütt ta­lálhat érvényesülési lehetőséget. Nálunk a jogászból minden leh­et, a legkisebb hivatal­noktól a legm­agasabbig. — Ha fiatalságunk nem mehet már az egye­temre, feltétlenül ipari, kereskedői vagy gazda­sági pályát válasszon, mert szükségünk van arra, hogy iparosaink, kereskedőink és mezőgazdáink tanultak legyenek. — Hogy tanulóifjúságunk idegenkedik a nem szellemi munkától, annak tradíció­ja van. Mindenki úrnak akarta fiát nevelni. Már­pedig nálunk sokáig csak az iskolát végzett embert tartották úrnak. A tisztviselő apa azt akarta, hogy fia szin­tén tisztviselő legyen, ugyanez a cél lebegett a városi szülők szeme előtt is. A falu népe utánozni akarta a várost. HR. REXESSEY ALADÁR nyug. köz­kórházi szemész-főorvos : — Az érettségizett ifjúságnak az egyetemekre való özönlését a mai viszonyok között helytelen cselekedetnek tartom. — Tanácsot adni, hogy az egyetemről ki­szorult fiatalember mihez fogjon, sajnos, még közéletünk legkiválóbb egyénei sem tudnak. Két­ségtelen azonban, hogy míg béke idején, majd­nem kizárólag a nemzet gerincét képezett közép­osztályból kerültek ki a diplomás pályára készü­lők, addig ma minden társadalmi osztályból oda tódulnak, még­pedig nemcsak a tanuló ifjúság java, hanem sokszor a selejtese is,­­ úgy szel­lemi, mint testi erők tekintetében értve ezt, — ami egyik (nem is utolsó) oka a túltermelésnek. — Nem kétséges, hogy a gazdasági, ipari pályán érettségivel a kézben, utána megfelelő ideig gyakornokoskodva, kenyérkeresetre a diplomásé­nál sokkal több lehetőség mutatkozik. Ipari pá­lyán nem egy 24—25 éves fiatal embert ismerek (érettségi nélkül is), 200­—300 pengős havi fize­téssel s kilátással további biztos előmenetelre. Úgy vélem, hogy az iparra és kereskedelemre is csak jó hatással lehetne általános szellemi nívójának eme­lése. — Nézetem szerint különben az egyetemre tódulás tekintetében a közel jövőben némi javulás fog beállani, mert az 1914—­1918. években meg nem születettek most kerülnének az egyetemre 18 éves korukban s ezek hiánya az egyetemeken 4—5 éven át érezhető lesz. Azonban ennek befo­lyása a gyakorlati életre csak évek múlva fog mutatkozni, é­s az is kevés lesz, ha a diplomá­sok gyártása az eddigi méretekben tovább folyik. Ezen már **az álláshalmozások óhajtott megszünt PÉCSI NAPLÓ Ezer veszély között cikkezik HARR­Y PIEL, egyik kalandos szituációból a másikba. Élvezetes, jó film ez — izgalmas, fordulatos, mint Harry Piel minden filmje. Hadat üzen a mérges gáznak, ön­zetlenül, az emberiség érdekében. Ezen érdekes és alapgondolatában is szerencsés filmnek Harry Pielen kívül a többi szereplők is átütő sikert biztosítanak. Az érdekes kalandok köré finom szerelmi történet fonódik, amelynek másik szereplője a gyönyörű, Maria Solvey. 3. oldal ha esik az eső egyaránt szórakoztat a rádió. Ha meg nincsen szerezzen be 3 + 1 lámpás, hangszóróval egybe­épített 7033-as Orion Európavevő készüléket. Gyártja Orion Izzólámpagyár.

Next