Pécsi Napló, 1932. május (41. évfolyam, 98-120. szám)
1932-05-01 / 98. szám
1932 május 1. ■ИНПНПНЩ Tel. 20-46 APOLLO Tel. 20-46 Vasárnap, május hó 1. Utoljára. Óriási méretű és lenyűgöző film! Elejétől végig magyar beszéd! Az elszabadult afrikai misztikumok, ismeretlen szépségek, hátborzongatós titkok és rejtélyes csodák filmremeke. Törvénytelen feleség (A titkárkisasszony) Modern társadalmi korkép. Főszerepben: LEWIS STONE ÉS DOROTHY MACKAILL Előadások :...............3, 5, 7 és 9 órakor Tel.19-81 PARHMOZI Tel.19-81 Tel. 20 46 APOLLO Tel.20-46 Vasárnap, május hó 1. Hétfő-kedd, május hó 2-3. HARRY FIEL új világszenzációja Titkos küldetésben (Halálgáz) Idegfeszítően izgalmas fantasztikus történet. Rendezte és a főszerepet játsza: HARRY PIEL. Partnere: MflRlfl SOLVER. Magyar világhíred ó. Előadások: vasárnap....... 3,5, 7 és 9 órakor, hétköznap.................. 5, 7 és 9 órakor Parkmoxl: hétfő-kedd, május 2—3 nincs előadás }{arry piel: „Titkos ". hogy ma minden pályán túlprodukció van. Az érettségizett ifjúságnak nem igen marad más választása, mint egyetemre vagy ipari, kereskedelmi vagy gazdasági pályára menni. Úgy az orvosi, mint a jogi pálya túlzsúfolt. Legnagyobb szükség van jó középiskolai tanárokra, annál is inkább, mert nemzetpolitikai szempontból igen fontos az új generáció nevelése. — Hogy az ifjúság a múltban a szellemi pályákra tódult, ennek történelmi múltja van. Régen az ipart, kereskedelmet alsóbbrendű foglalkozási ágnak tekintették.• Ma azonban, amikor minden ország elzárja ipari, kereskedelmi termékeit a külföld elől s amikor jól tudjuk, hogy a revízió megoldásánál figyelembe fogják venni a nagyhatalmak, hogy mennyire tudtuk növelni az ország fajsúlyát, szociális önfegyelemmel, művelődéssel, mezőgazdaságunk versenyképessé tételével, iparunk továbbfejlesztésével s az áruelosztás megszervezésével, az ipari, kereskedelmi és a gazdasági pályáknak óriási jelentősége lett. Ahol soha nem volt nagyobb szükség magas képzettségű intelligens emberekre, mint ma Minden iparban — különösen textil — korlátlan lehetőségek vannak, mert teljesen önmagunkra vagyunk utalva.• Ezért ajánlom az ifjúságnak, ha egyetemre nem mehet, az ipari, gazdasági és kereskedelmi pályákra való minél intenzívebb, minél nagyobb szaktudással való készülést. Annál is inkább, mert az állam folytonosan redukálja az alkalmazottak számát s igy ott majdnem a lehetetlenséggel határos az elhelyezkedés. KISS ALBIN dr. eiszt, rendi házfőnök, gimnáziumi igazgató : — Ma az ifjúság elhelyezkedése minden pályán igen nehéz. Kevesen akarnak kereskedelmi, ipari vagy gazdasági pályára menni. Pedig különösen a szellemi pályákon van túltermelés. Egyedül talán orvosokban mutatkozik faluhelyeken hiány. Ott is csak azért, mert falun senki sem akar letelepedni. A kényszerítő okok előbb-utóbb rá fogják vinni az ifjúságot arra, hogy gyakorlati pályán helyezkedjen el. Bár az ipari, kereskedelmi és gazdasági élet is pang, ott mégis több elhelyezkedési lehetőség kínálkozik és nagy szükség van képzett emberekre. — Gyengesége a nemzetnek, a régi nemesi világ hagyománya, hogy az ipari, kereskedelmi és gazdasági pályát nem tartották megfelelő foglalkozásnak. Ezzel a hagyománnyal azonban mielőbb véglegesen szakítanunk kell, mert a világhelyzet megváltozásával a gazdasági viszonyok is megváltoznak s a szélesedő munkaterületen minden embernek meg lesz adva az elhelyezkedési lehetőség. GOMBOS EDE dr. ügyvéd, törvényhatósági bizottsági tag : — Az ifjúságnak az egyetemre való özönlését nem tartom helyesnek, mert a szellemi túlprodukció oly nagy, hogy belátható időn belül nem remélhető a végzett ifjúság elhelyezkedése a szellemi pályán. — A jövendő pályaválasztásnál nem szabad a mai viszonyokból kiindulni s azok állandósulását feltételezni. Ilyen abszolút pesszimisztikus felfogás mellett ma egy pályát sem lehetne ajánlani. A gazdaságtörténelem szerint azonban fel kell tételezni, hogy a mai viszonyok, ha a reméltnél hosszabb ideig is, de mégis átmenetet képeznek a gazdasági élet törvényszerűen kialakuló rendjéhez. Hogy ez milyen formájú lesz, ezt ma még megállapítani ugyancsak nem lehet. A régi kor felfogásából magyarázható az, hogy az ifjúság a szellemi pályát tartotta csak megfelelőnek. A primitív termelés és forgalom a kiegyezés után és a valutáris kérdések megoldásával egyszerre lüktető gazdasági fejlődéssel igen gyors tempóban évszázadok elmaradottságát pótolta negyven év alatt. Ennek a megváltozott gazdasági rendnek, a felfejlődő nagy kapitalizmusnak szüksége volt szellemi erőkre, részükre a szellemi pályát biztosították, amely a szellemi fellendüléshez és az általános műveltség terjedéséhez vezetett. Az óhaj annak elsajátítására, az elhanyagolt közegészségügynek a ког színvonalára való emelése, szóval mindazon feltételek, amelyeket mind a szellemi pálya felkészültségei elégíthettek ki. Ezért volt indokolt a múltban a szellemi pálya megrohanása, mert az egyben az ott működők életszükségletét is biztosította. Amikor azonban egyrészről megszűkítek határok, másrészről a vázolt szükségesség folytán úgyszólván máról holnapra évtizedekkel előre ezek a pályák lelnve lettek, ma már nem mutatkozik indok a további I ide való törekvésre. Sőt attól óva kell inteni I az ifjúságot. — Nemcsak a négy egyetem, de az a helytelen lés hibás felfogás eredményez ennek dacára a szeleim pályákra való tódulást,hogy aránylag gondtalanul tölti el az ifjúság azt a pár esztendőt, amely tanulmányai elvégzéséhez szükséges. Sehol sincs ugyanis a külső támogatásnak oly foka, mint az egyetemi tanulmányok alatt és ez egyrészről sok olyat is erre a pályára vonz, akiket egyébként rátermettségük nem ide, hanem más pályákra predesztinál. De az egyszersmind egyénileg is káros, mert enerválja azokat az egyébként meg levő energiákat, amelyek egy életpályára való I készülésnél fontosak. — Végezetül annyit, hogy az ifjúság helyzete s ma a pályaválasztás szempontjából nem irigyyésreméltó. Törhetetlen meggyőződésem, ha azt nem külső véletlen és ostoba körülmények be i s folyásolnák, hanem valamely tudományos kiválasztás folytán történnék az életben való elhe- l lyezkedése, akkor még a mai szomorú világban is, a szűkös kenyeret mindenki meg tudná keresni. HORVÁTH VIKTOR dr. reáliskolai igazgató : — Hiúságunknak az egyetemre özönlését nem tarthatom helyesnek akkor, amikor a mai súlyos gazdasági viszonyok miatt a jövő generáció elhelyezkedése szinte lehetetlen. Ha már az egyetemre megy valaki, legjobban teszi, ha jogot tanul, mert Magyarország- ' пак jogászállam volta miatt, mindenütt találhat érvényesülési lehetőséget. Nálunk a jogászból minden lehet, a legkisebb hivatalnoktól a legmagasabbig. — Ha fiatalságunk nem mehet már az egyetemre, feltétlenül ipari, kereskedői vagy gazdasági pályát válasszon, mert szükségünk van arra, hogy iparosaink, kereskedőink és mezőgazdáink tanultak legyenek. — Hogy tanulóifjúságunk idegenkedik a nem szellemi munkától, annak tradíciója van. Mindenki úrnak akarta fiát nevelni. Márpedig nálunk sokáig csak az iskolát végzett embert tartották úrnak. A tisztviselő apa azt akarta, hogy fia szintén tisztviselő legyen, ugyanez a cél lebegett a városi szülők szeme előtt is. A falu népe utánozni akarta a várost. HR. REXESSEY ALADÁR nyug. közkórházi szemész-főorvos : — Az érettségizett ifjúságnak az egyetemekre való özönlését a mai viszonyok között helytelen cselekedetnek tartom. — Tanácsot adni, hogy az egyetemről kiszorult fiatalember mihez fogjon, sajnos, még közéletünk legkiválóbb egyénei sem tudnak. Kétségtelen azonban, hogy míg béke idején, majdnem kizárólag a nemzet gerincét képezett középosztályból kerültek ki a diplomás pályára készülők, addig ma minden társadalmi osztályból oda tódulnak, mégpedig nemcsak a tanuló ifjúság java, hanem sokszor a selejtese is, úgy szellemi, mint testi erők tekintetében értve ezt, — ami egyik (nem is utolsó) oka a túltermelésnek. — Nem kétséges, hogy a gazdasági, ipari pályán érettségivel a kézben, utána megfelelő ideig gyakornokoskodva, kenyérkeresetre a diplomásénál sokkal több lehetőség mutatkozik. Ipari pályán nem egy 24—25 éves fiatal embert ismerek (érettségi nélkül is), 200—300 pengős havi fizetéssel s kilátással további biztos előmenetelre. Úgy vélem, hogy az iparra és kereskedelemre is csak jó hatással lehetne általános szellemi nívójának emelése. — Nézetem szerint különben az egyetemre tódulás tekintetében a közel jövőben némi javulás fog beállani, mert az 1914—1918. években meg nem születettek most kerülnének az egyetemre 18 éves korukban s ezek hiánya az egyetemeken 4—5 éven át érezhető lesz. Azonban ennek befolyása a gyakorlati életre csak évek múlva fog mutatkozni, és az is kevés lesz, ha a diplomások gyártása az eddigi méretekben tovább folyik. Ezen már **az álláshalmozások óhajtott megszünt PÉCSI NAPLÓ Ezer veszély között cikkezik HARRY PIEL, egyik kalandos szituációból a másikba. Élvezetes, jó film ez — izgalmas, fordulatos, mint Harry Piel minden filmje. Hadat üzen a mérges gáznak, önzetlenül, az emberiség érdekében. Ezen érdekes és alapgondolatában is szerencsés filmnek Harry Pielen kívül a többi szereplők is átütő sikert biztosítanak. Az érdekes kalandok köré finom szerelmi történet fonódik, amelynek másik szereplője a gyönyörű, Maria Solvey. 3. oldal ha esik az eső egyaránt szórakoztat a rádió. Ha meg nincsen szerezzen be 3 + 1 lámpás, hangszóróval egybeépített 7033-as Orion Európavevő készüléket. Gyártja Orion Izzólámpagyár.