Pécsi Napló, 1932. szeptember (41. évfolyam, 197-221. szám)

1932-09-01 / 197. szám

I .'*32 szeptember 1. Tel. 19­81 PARKMOZI Tel. 19­81 Csütörtök-решек, szeptember 12 RAMON NOVARRO pompás filmje . Hajnali mérkőzés Schnitzler Arthur híres regényének filmváltozata. Főszerepben: RAMON NOVARRO és HELEN CHANDLER Botrány a hálókocsiban. Kacagta a bohózat. Előadások: ГП fTj és i~ö~j órakor. Kedvező időben a két utolsó előadás a hangos kerthelyiségben Nyári helyárak. Apollo: szünet. ■" 1 H1 Hajnali mérkőzés film­meséje Schnitzler Arthur regénye nyomán készült. A cselekményt, mely egy bécsi garnizonban játszódik, végtelenül kedves, egészséges humorral át­szőtt jelenetek keretezik. A rendezés nagyon finom s változatos, finmon. Novarro a főhadnagy szere­pében nemcsak megvesztegetően kedves, hamm meleg­hangú, őszinte drámai színész is. sikerült Irkuck melletti birtokunkra menekülni, ahol hetekig mint egyszerű parasztok bujkáltunk, míg végre egyik jóemberünk segítségével, hihetet­len szenvedések Irán, sikerült Mandzsúriába mene­külnünk. Szóval ki sem fejezhető az a rettenetes szenvedés, kín és nehézség, amely egész utunkon kísért. Kéthetes gyaloglás után, végre elértük Mukdent. Innen azután Koreába, majd Japánba hajóztunk. Még itt sem voltunk biztonságban, mert itt is bujkálnunk kellett, mert ebben az idő­ben Kínában és Japánban rengeteg szovjet kém volt, akik vagy fényes ígéretekkel a határra csal­ták a menekülőket és ott végeztek velük, vagy egy alkalmas pillanatban méreggel tették el láb alól azt, akire kivetették hálójukat. Japánból egy német hadifogoly-szállító hajón Németországba utaztunk. Berlinben telepedtünk le, ahol atyám több honfitársával együtt balalajka-terekírt ala­kított és a legelőkelőbb lokálokban játszottak. Közben meghalt édesanyám és ekkor ort is kenyér­kereső pályára léptem és orosz táncosnőként szerepeltem a német varieté-szk­pt doki­n. A német­­országi helyzet napról-ragtra romlott és igy Ausz­triába mentünk, majd onnan Magyarországra jöttünk. Vilmát most viszik, elszakítják tőle, hogy vissza kell rántania, egy pillanatot se késhet, mert más­különben... Nem történt semmi baj. Az egész csak olyan volt, mint valami szédülés, ami után hideg verejtékkel a homlokán, de megkönnyebbül­ten mosolyog fel az ember. Az éjszaka nyugodtan telt el,egy kis gyomor­­nyomást leszámítva s a reggel derűsen köszöntött be. Igaz, hogy kint megeredt az eső, az a téli, nehéz, csatakos, fekete esőzés, de meleg családi körben annyira függetlenítheti magát az ember az időtől. Igaz, hogy a férfiak között bizonyos nézeteit érésféle támadt. Ez igy történt. A csúnya esőben kimenni nem lehetett , az asszonyok a konyhán foglalatos­kodtak s a férfiak a kályha körül töltötték a dél­előttöt. Beszélgettek,meg ott volt az újság, hatal­masra dagadt karácsonyi számok. Az újság volt az oka a vitának, pontosabban a vezércikk,amely Vilmosnak rendkívül tetszett, nagyon magvas­nak és lendületesnek tartotta. Oda is adta Ernő­nek, hogy olvassa el. De Ernő véleménye az volt, hogy az ott lefektetett elvek nem hozhatják meg a politikai megoldást. Szerinte a nyugati államo­kat kell követni. Kijelentette, hogy nincs meg­elégedve a mostani igazságtalan rendszerrel, hogy ő idealista szocialista. De mielőtt bővebben ki­fejthette volna, hogy ez mit jelent, Vilmos erő­sen kipirult arccal közbekiáltott, hogy a szocialis­ták tették tönkre az országot, amit Frédi bácsi megtoldott azzal, hogy a szocializmus, az svindli. Mire Ernő S­wellsre hivatkozott, és Vilmos azt válaszolta, hogy azok az írók mindennek köny­­nyen bedőlnek s Frédi bácsi, bár bizonytalan meg­­­győződéssel, de helyeslően hümmögött. Mire Ernő leállt a helyéről, hogy, aki Welsről ilyet mond, az nem ismeri Wellst és azzal vitatkozni nem ’ ' »l. (Folyt, követk.) PÉCSI NAPLÓ — Itt már az orosz kolónia vett pártfogásába. Zenét tanultam és letettem az artista-vizsgát s most, mint a Magyar Artista­ Egyesületnek tagja járom az országot, mint orosz énekes- és táncosnő. Végül elmondja, hogy nagyon jól érzi magát Magyarországon, mert itt mindenki szívesen lát­ja és itt mindenki el akarja vele feledtetni az átélt szenvedéseket. Beszélgetésünk véget ér s a szomorú asszony szeme eltévülve tekint maga elé. Lelki szemeivel látja a napsugárban csillogó tengerkék Bajkál­­tavat, a hókoszorúzta Bajkál-hegységet, amely­hez annyi édes-kedves emléke fűződik. A vendéglő ablakéban pedig öles betűkkel hirdeti a plakát: ,,Ma és minden este Marussza az orosz tánc- és énekművésznő. i».­­. 3. oldal. A kormány visszavonta a látszatadó-rendeletet Budapest, aug. 31. (MTI.) Ma délelő­­t Kenéz Béla kereskedelmi miniszternél megjelent Székács Antal felsőházi tag, a budapesti kereskedelmis ipar­kamara alelnöke és a kamara elnökéjje nevében tájékoztatást kért az úgynevezett látszatai a ren­delettel kapcsolatban. A kereskedelmi miniszter a kormány nevében a következőket közölte a kamara alelnökével: — A kifogásolt rendelkezések egy régebbi előadói tervezet elgondolásai voltak, amelyeket azonban a kormány nem tett magáévá és amelyek a most örrebocsátott rendele­tben a pénzügymi­niszter úrnak és Vargha államtitkár úrnak távol­létében technikai tévedésből kerültek bele. A hely nem álló intézkedések hatálytalanítása a legrövii­debb idő alatt meg fog történni. Székács Antal kamarai alelnök Kenéz Béla kereskedelmi miniszternek a kormány nevében tett feljelentését köszönettel és megnyugvással vette tudomásul. Kedden a rendőrség elfogta, szerdán már a bíróság el is ítélte a Kálvária uccal betörőket. HEGEDŰS ZOLTÁNT NÉGYHÓN­API, FÓNAY ISTVÁNT KÉTHAVI FOGHÁZRA ÍTÉLTE a törvényszék.­ ­ Pécs, aug. 31. A Pécsi Napló mai számában részletesen beszámoltunk arról a vakmerő kettős betörésről, amelyet Hegedűs Zoltán és Fónay István követett el a Kálvária-ucca 10. számú házban. A betörők a Domonkos-ucca felől másztak be az udvarra és álkulccsal behat­olte­k Madarász Mar­git lakásába. Itt mindent felforgattak, bútorokat elmozdították a helyükről, szekrényekből a ruhát kidobálták. Bizonyos tehát, hogy pénzt kerestek, de mert ahhoz nem tudtak hozzáférkőzni, hat darab ezüstkanalat vittek magukkal. Ugyanezek a tettesek behatoltak az udvar­ban lévő másik lakásba, amelyben Persh­am Mária lakik. Ide is álkulcs segítségével jutottak és a szekrényből egy arany női nyakláncot lorg­­nonnal és egy pár arany fülbevalót loptak el. A rendőrség nagy apparátussal indította m­­g a nyomozást, amely eredményre is vezetett. Sike­rült a betörések tettesét, Hegedűs Zoltán 23 éves lakás- és foglalkozás nélküli fiatalember a detek­­tíveknek elfogni, míg bűntársa, Fónay István, önként jelentkezett a rendőrségen, ahol részletes beismerő vallomást tettek. Vass József a pécsi törvényszék egyesbírája ma vonta felelősségre mindkét vádlottat angol rendszerű gyorsított eljárás szerint, lopás bűn­tette címén. Fónay István és Hegedűs Zoltán kihallgatá­suk során beismerték bűnösségüket és elmondot­ták, hogy hosszú idő óta munka- és kereset nélkül voltak. Elhatározták tehát, hogy külföldre mennek és ott próbálnak elhelyezkedést találni. Ehhez azon­ban pénzre volt szükségük. Miután jobb megoldást nem találtak, elhatá­rozták, hogy lopni fognak. Fónay tudomást szerzett arról, hogy Mada­­rász Margit eladta házát és nagyobb összeg bir­tokába jutott. Közölte ezt Pregedüs­sel és napo­kon át figyelték a lakást. Formális helyszíni szem­léket tartottak és megállapították azt, hogy reggeltől estig senki sem tartózkodik a lakásban. A betörés alkalmával tehát nyugodtan dolgoztak, de minden fáradozásuk hiábavaló volt, mert a házeladásból származó pénzt nem találták meg.­ Ezért látogattak el a szomszédos lakásba is, de ott is eredménytelenül kutattak pénz után és csak néhány apróbb ékszert vittek magukkal. A törvényszék bűnösnek mondotta ki Fónay Istvánt mint tettestársat és Hegedűs Zoltánt mint tettest lopás vétségében és ezért Hege­dűst négyhónapi, f­ónayt pedig kéthónapi fog­házra ítélek. Mivel az ítéletben a felek megnyugodtak, az nyomban jogerőre emelkedett. A bonyhádi emléktáblaleleplezés ünnepi beszédei. Beszámoltunk már a kettős ünnepélyről, mely vasárnap Bonyhádon zajlott le. Az ünnepély első része az emléktábla leleplezése volt, mellyel kapcso­latban két egykori bonyhádi róm­. kath. lelkész emlékének megörökítéséül, a Bonyhádiul tevékeny­kedett Vörösmarty Mihály emlékezetének áldoz. Az ünnepi beszédet a pécsi származású Brisits Frigyes úr. budapesti cisztercita tanár mondotta. Brisits közismert kitűnő szónok. Jelenleg egy igen fontos, nagyszabású Vörösmarty-munkán dol­gozik és egész fölkészültségét beleszőtte csodálatos beszédébe. Gyulay Pálon, Babits Mihályon és Szerb Antalon kívül senki nem ért annyira Vörös­­martyhoz, mint Brisits. S Vörösmarty tárgy- és formatörténeti jelentését ki tudhatná jobban, mint ő­­? Izzó, lelkesítő, mindenkit magával ra­gadó beszédének stílusa át meg át volt szőve Vörösmarty páratlan nyelvi szépségeivel. Brisits a huszonkét éves Vörösmartyról, koráról, a magyar irodalom 110 év előtti problémáiról szólott be­széde kezdetén. Meghatározta Vörösmarty életé­ben és írói pályájában azokat az igen fontos és­ döntő jelentőségű kérdéseket, amelyeket Egyed és Teslér személyisége, egyénisége, környezete és barátsága vetett föl. Beleállította Vörösmartyt, a nagy dunántúli költőt a világirodalom történe­tébe, összehasonlította Victor Hugóval, Byronnal, Shelleyvel, Goethével; azután rámutatott a ma­gyar irodalomban elfoglalt igen fontos helyére: a magyar nemzeti eposz megteremtésére és a magyar költői nyelv kialakítására. Fölhívta a­­ közönség figyelmét arra az útra, amely Börzsöny­ből Bonyhádra vezette a lelkes, fiatal költőt, aki itt találkozott a világirodalom két óriásával, Tassov­al és Shakespeare-rel. Bőven beszélt Vörös­­martynak a mai magyar életben való roppant jelentőségű fontosságáról. Brisits költői szépségekben és lendületekben gazdag beszéde igen nagy értéke mai irodalom­­történetírásunknak. Ez a beszéd oly általános tiszteletet érdemelt ki, hogy egyhangú a véle­mény, hogy­ Bonyhádnak évtizedek óta nem volt része ily nagyszerű esztétikai élvezetekben, kivéve Mécs László szavalatát, ő utána Vargha Daru­ján dr., a pécsi egyetem magyar irodalomtörténet tanára és ezidei dékánja, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja és kiküldötte állt szólásra. — A Magyar Tudományos Akadémia üdvöz­letét hozom — úgymond — mindazoknak, akik a Vörösmarty-emléktábla létrehozásán fáradoztak, mert érezték, hogy Vörösmarty szellemének föl­­ujutására van szükség. A Magyar Tudományos 65 pengőért egy öltöny ! I méret szerint, kiváló minőségben, elsőrendű kivitelben Páll Ödön-nél Pécs, I Széchenyi tér 18. Telefon 28-89. I Nagy posztóraktár! Kész férfi, fiú, gyer­­­­mekruhék, felöltők előnyös árban, nagy választékban ! шязятшшшвмнвиишваниванм

Next