Pécsi Napló, 1932. szeptember (41. évfolyam, 197-221. szám)
1932-09-01 / 197. szám
I .'*32 szeptember 1. Tel. 1981 PARKMOZI Tel. 1981 Csütörtök-решек, szeptember 12 RAMON NOVARRO pompás filmje . Hajnali mérkőzés Schnitzler Arthur híres regényének filmváltozata. Főszerepben: RAMON NOVARRO és HELEN CHANDLER Botrány a hálókocsiban. Kacagta a bohózat. Előadások: ГП fTj és i~ö~j órakor. Kedvező időben a két utolsó előadás a hangos kerthelyiségben Nyári helyárak. Apollo: szünet. ■" 1 H1 Hajnali mérkőzés filmmeséje Schnitzler Arthur regénye nyomán készült. A cselekményt, mely egy bécsi garnizonban játszódik, végtelenül kedves, egészséges humorral átszőtt jelenetek keretezik. A rendezés nagyon finom s változatos, finmon. Novarro a főhadnagy szerepében nemcsak megvesztegetően kedves, hamm meleghangú, őszinte drámai színész is. sikerült Irkuck melletti birtokunkra menekülni, ahol hetekig mint egyszerű parasztok bujkáltunk, míg végre egyik jóemberünk segítségével, hihetetlen szenvedések Irán, sikerült Mandzsúriába menekülnünk. Szóval ki sem fejezhető az a rettenetes szenvedés, kín és nehézség, amely egész utunkon kísért. Kéthetes gyaloglás után, végre elértük Mukdent. Innen azután Koreába, majd Japánba hajóztunk. Még itt sem voltunk biztonságban, mert itt is bujkálnunk kellett, mert ebben az időben Kínában és Japánban rengeteg szovjet kém volt, akik vagy fényes ígéretekkel a határra csalták a menekülőket és ott végeztek velük, vagy egy alkalmas pillanatban méreggel tették el láb alól azt, akire kivetették hálójukat. Japánból egy német hadifogoly-szállító hajón Németországba utaztunk. Berlinben telepedtünk le, ahol atyám több honfitársával együtt balalajka-terekírt alakított és a legelőkelőbb lokálokban játszottak. Közben meghalt édesanyám és ekkor ort is kenyérkereső pályára léptem és orosz táncosnőként szerepeltem a német varieté-szkpt dokin. A németországi helyzet napról-ragtra romlott és igy Ausztriába mentünk, majd onnan Magyarországra jöttünk. Vilmát most viszik, elszakítják tőle, hogy vissza kell rántania, egy pillanatot se késhet, mert máskülönben... Nem történt semmi baj. Az egész csak olyan volt, mint valami szédülés, ami után hideg verejtékkel a homlokán, de megkönnyebbülten mosolyog fel az ember. Az éjszaka nyugodtan telt el,egy kis gyomornyomást leszámítva s a reggel derűsen köszöntött be. Igaz, hogy kint megeredt az eső, az a téli, nehéz, csatakos, fekete esőzés, de meleg családi körben annyira függetlenítheti magát az ember az időtől. Igaz, hogy a férfiak között bizonyos nézeteit érésféle támadt. Ez igy történt. A csúnya esőben kimenni nem lehetett , az asszonyok a konyhán foglalatoskodtak s a férfiak a kályha körül töltötték a délelőttöt. Beszélgettek,meg ott volt az újság, hatalmasra dagadt karácsonyi számok. Az újság volt az oka a vitának, pontosabban a vezércikk,amely Vilmosnak rendkívül tetszett, nagyon magvasnak és lendületesnek tartotta. Oda is adta Ernőnek, hogy olvassa el. De Ernő véleménye az volt, hogy az ott lefektetett elvek nem hozhatják meg a politikai megoldást. Szerinte a nyugati államokat kell követni. Kijelentette, hogy nincs megelégedve a mostani igazságtalan rendszerrel, hogy ő idealista szocialista. De mielőtt bővebben kifejthette volna, hogy ez mit jelent, Vilmos erősen kipirult arccal közbekiáltott, hogy a szocialisták tették tönkre az országot, amit Frédi bácsi megtoldott azzal, hogy a szocializmus, az svindli. Mire Ernő Swellsre hivatkozott, és Vilmos azt válaszolta, hogy azok az írók mindennek könynyen bedőlnek s Frédi bácsi, bár bizonytalan meggyőződéssel, de helyeslően hümmögött. Mire Ernő leállt a helyéről, hogy, aki Welsről ilyet mond, az nem ismeri Wellst és azzal vitatkozni nem ’ ' »l. (Folyt, követk.) PÉCSI NAPLÓ — Itt már az orosz kolónia vett pártfogásába. Zenét tanultam és letettem az artista-vizsgát s most, mint a Magyar Artista Egyesületnek tagja járom az országot, mint orosz énekes- és táncosnő. Végül elmondja, hogy nagyon jól érzi magát Magyarországon, mert itt mindenki szívesen látja és itt mindenki el akarja vele feledtetni az átélt szenvedéseket. Beszélgetésünk véget ér s a szomorú asszony szeme eltévülve tekint maga elé. Lelki szemeivel látja a napsugárban csillogó tengerkék Bajkáltavat, a hókoszorúzta Bajkál-hegységet, amelyhez annyi édes-kedves emléke fűződik. A vendéglő ablakéban pedig öles betűkkel hirdeti a plakát: ,,Ma és minden este Marussza az orosz tánc- és énekművésznő. i».. 3. oldal. A kormány visszavonta a látszatadó-rendeletet Budapest, aug. 31. (MTI.) Ma délelőt Kenéz Béla kereskedelmi miniszternél megjelent Székács Antal felsőházi tag, a budapesti kereskedelmis iparkamara alelnöke és a kamara elnökéjje nevében tájékoztatást kért az úgynevezett látszatai a rendelettel kapcsolatban. A kereskedelmi miniszter a kormány nevében a következőket közölte a kamara alelnökével: — A kifogásolt rendelkezések egy régebbi előadói tervezet elgondolásai voltak, amelyeket azonban a kormány nem tett magáévá és amelyek a most örrebocsátott rendeletben a pénzügyminiszter úrnak és Vargha államtitkár úrnak távollétében technikai tévedésből kerültek bele. A hely nem álló intézkedések hatálytalanítása a legröviidebb idő alatt meg fog történni. Székács Antal kamarai alelnök Kenéz Béla kereskedelmi miniszternek a kormány nevében tett feljelentését köszönettel és megnyugvással vette tudomásul. Kedden a rendőrség elfogta, szerdán már a bíróság el is ítélte a Kálvária uccal betörőket. HEGEDŰS ZOLTÁNT NÉGYHÓNAPI, FÓNAY ISTVÁNT KÉTHAVI FOGHÁZRA ÍTÉLTE a törvényszék. Pécs, aug. 31. A Pécsi Napló mai számában részletesen beszámoltunk arról a vakmerő kettős betörésről, amelyet Hegedűs Zoltán és Fónay István követett el a Kálvária-ucca 10. számú házban. A betörők a Domonkos-ucca felől másztak be az udvarra és álkulccsal behatoltek Madarász Margit lakásába. Itt mindent felforgattak, bútorokat elmozdították a helyükről, szekrényekből a ruhát kidobálták. Bizonyos tehát, hogy pénzt kerestek, de mert ahhoz nem tudtak hozzáférkőzni, hat darab ezüstkanalat vittek magukkal. Ugyanezek a tettesek behatoltak az udvarban lévő másik lakásba, amelyben Persham Mária lakik. Ide is álkulcs segítségével jutottak és a szekrényből egy arany női nyakláncot lorgnonnal és egy pár arany fülbevalót loptak el. A rendőrség nagy apparátussal indította mg a nyomozást, amely eredményre is vezetett. Sikerült a betörések tettesét, Hegedűs Zoltán 23 éves lakás- és foglalkozás nélküli fiatalember a detektíveknek elfogni, míg bűntársa, Fónay István, önként jelentkezett a rendőrségen, ahol részletes beismerő vallomást tettek. Vass József a pécsi törvényszék egyesbírája ma vonta felelősségre mindkét vádlottat angol rendszerű gyorsított eljárás szerint, lopás bűntette címén. Fónay István és Hegedűs Zoltán kihallgatásuk során beismerték bűnösségüket és elmondották, hogy hosszú idő óta munka- és kereset nélkül voltak. Elhatározták tehát, hogy külföldre mennek és ott próbálnak elhelyezkedést találni. Ehhez azonban pénzre volt szükségük. Miután jobb megoldást nem találtak, elhatározták, hogy lopni fognak. Fónay tudomást szerzett arról, hogy Madarász Margit eladta házát és nagyobb összeg birtokába jutott. Közölte ezt Pregedüssel és napokon át figyelték a lakást. Formális helyszíni szemléket tartottak és megállapították azt, hogy reggeltől estig senki sem tartózkodik a lakásban. A betörés alkalmával tehát nyugodtan dolgoztak, de minden fáradozásuk hiábavaló volt, mert a házeladásból származó pénzt nem találták meg. Ezért látogattak el a szomszédos lakásba is, de ott is eredménytelenül kutattak pénz után és csak néhány apróbb ékszert vittek magukkal. A törvényszék bűnösnek mondotta ki Fónay Istvánt mint tettestársat és Hegedűs Zoltánt mint tettest lopás vétségében és ezért Hegedűst négyhónapi, fónayt pedig kéthónapi fogházra ítélek. Mivel az ítéletben a felek megnyugodtak, az nyomban jogerőre emelkedett. A bonyhádi emléktáblaleleplezés ünnepi beszédei. Beszámoltunk már a kettős ünnepélyről, mely vasárnap Bonyhádon zajlott le. Az ünnepély első része az emléktábla leleplezése volt, mellyel kapcsolatban két egykori bonyhádi róm. kath. lelkész emlékének megörökítéséül, a Bonyhádiul tevékenykedett Vörösmarty Mihály emlékezetének áldoz. Az ünnepi beszédet a pécsi származású Brisits Frigyes úr. budapesti cisztercita tanár mondotta. Brisits közismert kitűnő szónok. Jelenleg egy igen fontos, nagyszabású Vörösmarty-munkán dolgozik és egész fölkészültségét beleszőtte csodálatos beszédébe. Gyulay Pálon, Babits Mihályon és Szerb Antalon kívül senki nem ért annyira Vörösmartyhoz, mint Brisits. S Vörösmarty tárgy- és formatörténeti jelentését ki tudhatná jobban, mint ő? Izzó, lelkesítő, mindenkit magával ragadó beszédének stílusa át meg át volt szőve Vörösmarty páratlan nyelvi szépségeivel. Brisits a huszonkét éves Vörösmartyról, koráról, a magyar irodalom 110 év előtti problémáiról szólott beszéde kezdetén. Meghatározta Vörösmarty életében és írói pályájában azokat az igen fontos és döntő jelentőségű kérdéseket, amelyeket Egyed és Teslér személyisége, egyénisége, környezete és barátsága vetett föl. Beleállította Vörösmartyt, a nagy dunántúli költőt a világirodalom történetébe, összehasonlította Victor Hugóval, Byronnal, Shelleyvel, Goethével; azután rámutatott a magyar irodalomban elfoglalt igen fontos helyére: a magyar nemzeti eposz megteremtésére és a magyar költői nyelv kialakítására. Fölhívta a közönség figyelmét arra az útra, amely Börzsönyből Bonyhádra vezette a lelkes, fiatal költőt, aki itt találkozott a világirodalom két óriásával, Tassoval és Shakespeare-rel. Bőven beszélt Vörösmartynak a mai magyar életben való roppant jelentőségű fontosságáról. Brisits költői szépségekben és lendületekben gazdag beszéde igen nagy értéke mai irodalomtörténetírásunknak. Ez a beszéd oly általános tiszteletet érdemelt ki, hogy egyhangú a vélemény, hogy Bonyhádnak évtizedek óta nem volt része ily nagyszerű esztétikai élvezetekben, kivéve Mécs László szavalatát, ő utána Vargha Daruján dr., a pécsi egyetem magyar irodalomtörténet tanára és ezidei dékánja, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja és kiküldötte állt szólásra. — A Magyar Tudományos Akadémia üdvözletét hozom — úgymond — mindazoknak, akik a Vörösmarty-emléktábla létrehozásán fáradoztak, mert érezték, hogy Vörösmarty szellemének fölujutására van szükség. A Magyar Tudományos 65 pengőért egy öltöny ! I méret szerint, kiváló minőségben, elsőrendű kivitelben Páll Ödön-nél Pécs, I Széchenyi tér 18. Telefon 28-89. I Nagy posztóraktár! Kész férfi, fiú, gyermekruhék, felöltők előnyös árban, nagy választékban ! шязятшшшвмнвиишваниванм