Pécsi Napló, 1934. április (43. évfolyam, 73-96. szám)

1934-04-01 / 73. szám

4. oldal. PÉCSI NAPLÓ ' г •' Löwy Testvérek Gyermekruhaosztálya Pécs, Ferenciek u. 1. i emlékeiről és irodalomról beszél a hosszú betegségből felépült Babits Mihály „Eltörölhetetlenül élnek bennem a pécsi esztendők" — mondja a nagy magyar költő. — Amikor Khuen-Héderváry Sándor védte meg az ötödikes Babits Mis­t. — Surányi és Babits mint versenytársak. — Irodalmi decentralizáció és a magyar könyv mostoha sorsa Budapest, márc. 31. Atilla-ucca 95/99, ha­talmas, ötemeletes ház a Vérmezővel szemben: itt lakik a legnagyobb élő magyar költő, Babits Mihály. Egy esztendeig súlyos beteg volt. Ágy­ban fekvő beteg, a szobájában orvosságszag ter­jengett, baj volt a szívével, de azért dolgozott, fáradhatatlanul írta folyóiratában a híres könyv­­ről-könyvre rovatot. Lesoványodott ujjait ott tartotta a szellemi élet pulzusán és kitapogatva a lázakat, a nekilendüléseket, az eseményeket, beszámolt mindarról, amit érdemes papirosra vetni a magyar és külföldi irodalommal kapcso­latosan. Babits Mihály betegen is dolgozott. Most, hogy visszanyerte egészségét, szinte mohón ve­tette rá magát a munkára és el is készült már Az európai irodalom története című hata­lmas művé­vel, amelyhez hasonló alkotás ezideig a világiro­dalomból is hiányzott. Az arca telt, barna, a szeme fiatalosan csil­log, nyoma sincs már Babits Mihályon a beteg­ségnek. Több egy esztendejénél, nem fogadott újságírót, nem adott interjút, a Pécsi Napló szá­mára azonban lekötelező előzékenységgel nyilat­kozik. E­lősorban új munkájáról beszél, amely a júniusban megrendezendő magyar könyvnapon kerül forgalomba. Érthető, hogy a legnagyobb várakozás előzi meg ezt a könyvet, amely Hő­mérőstül a mai napig tárgyalja, értékeli az író­kat és alkotásaikat. Ezután régi pécsi emlékek kerülnek sorra. Babits Mihály ugyanis Pécsett végezte a negye­dik elemit, itt végezte a ciszterciták gimnáziu­mában a nyolc osztályt és itt érettségizett. Ki­tűnik, hogy nagyszerűen emlékezik összes osztály­társra, tudja, hogy Balla Béla (ma Ítélőtáblás bíró) volt a legjobb tanuló, de Valamennyi „fiú”­­ról eszébe jut valami jellegzetes, esetleg kedves epizód. De adjuk át a szót Babits Mihálynak : d E törölhetetlenül élnek bennem a pécsi esztendők. Sokszor látom magam előtt a gimná­zium öreg, sárga épületét, ahova nyolc esztendőn keresztül jár­om. Vass Bertalan, később Inczédy Dénes volt az én időmben az igazgató. — Sokszor eszembe jut pécsi iskolaéveimből ez a kedves történet: ötödikes voltam és mint felsőosztályosnak, első ízben volt alkalmam ak­tíve résztvenni önképzőköri ülésen. Ez a részt­­vétel szavalat formájában nyilvánult meg. Arany János, Egri leányok-A Ki­szavaltam nagy tűzzel és lelkesedéssel. Elragadott a hév, álltam a dobo­gón nagy büszkén és amikor a tivornyát leíró első részt elszavaltam, a padsorokból felém kun­­cogó nevetés ütötte meg fülemet. De én csak szavaltam tovább, amig a kacagás hangos neve­téssé nem zajosodott. Le voltam sújtva, hogy ilyen komikus hatást keltettem, de akkor felállt a VIII. osztályos korelnök, Khuen-Héderváry Sán­dor és Védelmemre kelt. Hangsúlyozta, hogy a szavalás terén újabban naturalisztikus irány ér­vényesül és ennek képviselője vagyok én is. A korelnök szavai egy kissé helyrebillentették aztán megingott reputációmat. — Egy másik emlékem ugyancsak az ön­képzőkörhöz fűződik. Hetedikosztályos voltam, már részt vehettem az irodalmi pályázatokon és ezt alaposan ki is használtam. Be kell vallanom, nemcsak az erkölcsiekért, de befolyásolt a tíz­­koronás arany pályadíj is. Egy kivételével meg­nyertem az összes pályadíjat. Azt az egyet a nyolcadikos Surányi Miklós nyerte, miután kü­lönb balladát irt, mint én. Múltbanéző szemmel mered maga elé és sze­degeti elő tovább a feledhetetlen emlékeket.­­• Jóideig kosztos­ diák voltam Pécsett. Sze­gény apám halála után édesanyám Szekszárdra költözött, én pedig nagybátyámhoz, Kelemen Mihály katonaorvoshoz kerültem. Kü­önös, érde­kes ember volt ez. Rengeteg könyvet gyűjtött össze, kizárólag magyar regényeket . Mint a szeme­­fényére, úgy vigyázott könyvtára minden egyes darabjára. Megkülönböztetésnek számított az, hogy nekem rendelkezésemre bocsátotta híres könyvtárát. Persze csak abban a formában, hogy gyerekeknek való könyveket adott kezembe, de azokat se vihettem magamnak, hanem az ő dol­­gozószobájában olvashattam. Túlzás nélkül mond­hatom, faltam Jókait. Könyvtárát Pécs városára hagyományozta nagybátyám és jellegzetes, bőr­kötésű könyvei ma az egyetemi könyvtárban találhatók. Három évvel ezelőtt, amikor a Janus Pannonius Társaság alakuló ülésén Pécsett jár­tam és ellátogattam a könyvtárba, mint nagyon régi ismerősöket üdvözöltem nagybátyám köny­veit. Megkértek, hogy írjam bele nevemet abba, amelyiket a legtöbbször olvastam. Nem sokat kellett gondolkodnom. Az aláírásom egyik ked­venc Jókai regényembe került... Tovább keresgél, kutat és ajkáról ömlik a szó: —­ ...Kertes házban laktam a Xavér-uccá­­ban. Sokszor feltéved előttem az a csöndes ucca, a kert tavaszi fái, de főként vakációs hazauta­zásaim kellemes izgalma. Akkor még Pécset nem kötötte össze Szekszárddal vasúti Vonal. Kocsin mentem tehát haza és már hetekkel előbb szá­­mitgattam, mikor telepedhetek az üléskosárra... Jól esik hallani a nagy költő szájából, amit mond: —Életemből eltörölhetetlen, Pécs. Mun­kásságomban is nyoma látszik ennek. A Halál­­fiai-Ъап sok pécsi emlékemet felhasználtam, de a Tímár Virgil­­fiá­ban és több költeményemben is találhatók pécsi vonatkozások. A szubjektív élmények után szóbahozzuk azt, ami kitölti Babits Mihály életét­: az irodal­mat. A decentralizációról ezeket mondja : — Úgy látom, a sokat hangoztatott irodalmi decentralizáció útban, van. Sietek kijelenteni, én nem vagyok ennek barátja. Példákból látom, hogy érdemleges kihatása nincs az egyetemes irodalomra. Az irodalom független, attól a tech­nikai berendezkedéstől, amelyet centralizáltnak, vagy decentralizáltnak jelölnek. Az angol iroda­lom nem azért kitűnő, mert decentralizált, viszont maguknál az íróknál is nehéz volna megállapí­tani : a centrumban vagy a vidéken való tar­tózkodás befolyásolja-e munkásságuk értékességét. Arany János érdemeset alkotott vidéken is, de nem lett rosszabb költő akkor sem, amikor a fő­városba költözött. Tény az, hogy egyik író szá­mára a vidék, a másiknak a főváros, a centrum teszi gyümölcsözőbbé, termékenyebbé napjait. Persze szőnyegre kerül a Janus Pannonius Társaság is, amely büszkén vallja tagjának Ba­bits Mihályt. — Ennek a nívós irodalmi társaságnak a feladata —­ és ezt keresztül is viszi —, hogy a Dunántúl hangulatát és színeit megmentse az irodalom számára. Amint látom, ezt a legneme­sebb eszközökkel az irodalom emlékezetében is tartja a Janus Pannonius Társaság. Végül a legaktuálisabb, a legégetőbb problé­mát vetjük fel szívtre :az idegen könyv térhódítágát. — Nagyon sajnálatos — mondja Babits Mi­hály—, hogy a középszerű, esetleg harmadrendű külföldi könyv kiszorítja a megérdemelt helyéről a magyar író munkáját. Teljesen ismeretlen amerikai iró minden komoly értéket nélkülöző tákolmányát örömestebb vállalja a kiadó, mint a tehetséges magyar író tehetséges alkotását. Pedig nem igaz az, hogy a közönségnek nem kell a tisztább irodalom. Vallom, hogy a közönségnek az kell, amit kellő aplombbal kezébe ad a kiadó. Vallom azt is, hogy n­em a publikum naiv,­­ az.em a kiadók rokonszenve minimális a műveltség iránt. A kiadók az átlag zsurnaliszta-műveltség­hez alkalmazkodva állapítják meg pogrammju­kat, hol­ott a közönségben megvan a szebb, a különb után­ való áhitozás. A közönség könnyen növelhető, ezzel azonban nem élnek, legfeljebb visszaélnek a kiadók... Az újságíró ceruzája alig győzi jegyezni a sok metszivlelésre érdemes, tanulságos megálla­pítást. Élménynek számít az a másfél óra, amelyet Babits Mihály dolgozószobájában töltöttünk. Sásdi Sándor 1934 április, ) Nem lehet eléggé hangoztatni,­­.mily fontos Intézmén­y a m. kir. osztálysorsjáték. Tudni kellene mindenkinek, mily so­kan nyertek az óriási főnyereményeken kívül tekintélyes össze­geket , ma gond­­talan­ul élhetnek. AZ osztálysorsjáték húzásainál az állam gyakorolja az ellen­őrzést, ott nincs protekció, nincs ki­váltság. Se rang, se kor, se idő, se ér­dem, se képesség, se tehetség, se i­ngyen hanem teljesen a „véletlen szerencse*" dönti el, melyik sorsjegy nyer. Senki se mulassza el most a gyors meggazdagodás lehetőségét és a kiváló alkalmat. Április 14-én kezdődik az új sors­játék, rendeljen egy sorsjegyet még ma akármelyik főárusítónál, fizetni nem ide­je legkésőbb a húzás előtt. Vásároljon Osztály­tőri jegyet Róth Aladár főelárusítónál, Pécsett, Király u. 11. Különlegességi tőzsde. «!Villám 91 tisztitó szappanpor ! Legjobb! Legolcsóbb! FORROBLISáT U -IG M­E G AK­AD­ÁLYOZZA ! 'HYPERDENT° SZ­ÍVIZ ESSENCIA kflAI MAD ADTNI9 villanyszerelő és műszerész mester. M­­ULniMfT­AI­R­U­Q% írógép, rádió és villamossági szaküzlete Pécs, Széchenyi tér 15. szám —— Új és használt írógépek legolcsóbban beszerezhetők. Absolut selektív Standard, Orion, Philips rádiók beszerezhetők kedvező fizetési feltételek mellett- — írógépet, rádiót, grammofont, varrógépet szakszerűen jótállással javítok.

Next