Pécsi Napló, 1934. november (43. évfolyam, 247-270. szám)
1934-11-03 / 247. szám
1934 november 3. Tel. 20-46 APOLLO Tel. 20-46 Szombat—vasárnap, október 3—4. Nagy Kató és Willy Fritsch utolérhetetlen együttesével . A méltóságos asszony trafikja Bus Fekete László nagysikerű vígjátéka. Rendezte: Reinhold Schönzel. Főszerepben Willy Fritsch, Nagy Kató, Hansi Niese, Hans Moser, Adele Sandroch, Litzi Holzschuch, H. J. Schaufuss: Viághiradó. Werth Hmrikné, Buzinkay Márta, В. Krucsay Maud, Málndy Klári. Nézték: Ángyán Béla dt-né, Вírek ЕГдодё, Csepy Dezsőné, Demkó- Belánszky Tiborr.é, Jeszenszky ivár.r.é, özv. Jeszenszky Pere деде, Kováts-Nagy Jer.őr.é, Koncz Miklósné, Stíndy Györgyeié, Takátsy Gyulár.é, Ángyán Klárika, Blaskovich Judit, Birck Ilus, Jeszenszky Juliska és Judit, Mándy Józsi, Mándy Eili, Szirmery Eóika, Steinbrinck Denis, Weaver Persis. Vadászvendégeit azután a Mándyház úrnője szívesen és bőségesen megvendégelte. * Ezzel a vadászattal zárult a vidéki vadászlovaglások hatos sorozata. November 3-án, szombaton, Pécs környékén lovagolják meg a Hubertusz-vadászatot, melynek a végén a versenytéren déli 12 órakor négy kifutóversenyt futnak meg. Belépődíj nincs.Waldbauer Henrik. Tízévi fegyházat kapott a biatorbágyi merénylet utánzója Szeged, női 2. Január 4-én a szalvmai vasútállomás közelében Farkas József kereskedő segéd a Budapest—szgedi gyorsvonat ké Геке alá talpfát helyezett és csak a szerencsés véletlenen múlott, hogy a 120 utassal robogó vonat kerekei ellökték a talpfát és nem történt szerencsétlenség. Farkas a rendőrségen azt vallotta, hogy a merényletet a biatorbágyi merénylet hatása alatt követte el és ezzel akarta nevét híressé tenni. A törvényszék első fokon 120 rendbeli gyilkosság bűntettének kisérletétn tartotta bűnösnek és ezért 8 esztendei fegyházra ítélte. A szegedi kir.Ítélőtábla ma tárgyalta ezt az ügyet. A merénylő kereskedő segéd büntetését ■— tekintettel arra a súlyosbító körülményre, hogy 120 utas élete forgott kockán — 10 évi fegyházba emelte fel. ТОАЛвВ TART A BALKÁNI HATALMAK ÉRTEKEZLETE. Ankhra, nov. 2. Jól értesült körökből származó értesülés szerint a balkáni egyezmény aláíró hatalmainak értekezletében résztvevő külügyminiszterek még nem tudták végleg letárgyalni a napirenden szereplő kérdéseket és ezért elhalasztották elutazásukét. A tanácskozások befejeztével majd hivatalos közleményt adnak ki. NAGY NYUGDÍJAZÁSOK A MÁV.-NÁL. Budapest, nov. 2. A Máv. igazgatósága november elsejétől kezdve nyugdíjazza mindazokat a tisztviselőket, akik kitöltötték teljes szolgálati idejüket. TIZENÖTÉVI FEGYHÁZRA ÍTÉLTÉK A GYILKOS SZOBABESTISEGÉDET. Budapest, nov. 2. Dénes Ferenc rákospalotai szobafestősegéd néhány hónappal ezelőtt egy éjszakai mulatozás után a hozzá megszálló Varga Lajos házaló baromfiárust baltával agyonverte és néhány pengéjét elrabolta. Ezután a holttestet gyermekocsiban tologatta végig Rákospalota utcáin, végül a szeméttelepen egy gödörben elrejtette. A pestvidéki törvényszék Dénest szándékos emberöléssel kapcsolatos rablás miatt 15 évi fegyházra ítélte, amit a királyi tábla ma helybenhagyott. PÉCSI NAPLÓ vonat elé vetette egy asszony Pécs, nov. 2. Megrendítő öngyilkosság történt keddről szerdára virradt éjszaka. Egy idős falusi asszony az éjszaka folyamán a vonat elé vetette magát. A szerencsétlen as Szonyt a vonat halálra gázolta. A baleset részletei a következők: Szerdán, hajnalban a szolgálati tornáját végző pályaőr, Abaliget és Hetvehely között a vasutsmeken egy borzalmasan összelőnekolt vérbefagyott női holttestre bukkan. A hletről azamnal értesítették a csendőrséget, amely nyomban megindította a nyomozást,amelynek során megállapítást nyert, hogy az öngyilkos asszonyBódis Boldizsárré, azonban a többi közelebbi adatot ezideig megállapitani nem sikerült, lg." öngyilkosságának okát is sűrű homály fedi m agát 3. oldal A budapesti Fórum filmszínházzal egyidőben ! A magyar filmgyártás legújabb gyöngyszeme ! BÚZAVIRÁG Írta: Bús Fekete László. Rendezte : Székely István. Áldott a föld, hol a nap tüze érleli búzánkat Áldott az ég, hol a jégteli záporok nem járnak. Áldott a réten a pipacs, Áldott a tarlón a fehér ekevas... Áldott a föld, hol a nap tüze érleli búzánkat... Szereplők: Ágai Irén, Vizváry Mariska, Erdélyi Mici, Berky Lili, Eszterházy Ilona, Páger Antal, Rózsahegyi Kálmán, Ratkai Márton, Nagy György, Pethes Sándor. Évenként kilencvenhárom millió pengő értékű fa kerül behozatalra Magyarországon Kétszázötvenezer hold területet kellene befásítani Eddig csak harmincháromezer holdat erdősítettünk Pécs,nov. 2. Miért van szükség erdőtörvényre? Ez a kérdés bizonyára sokak eőzt felmerült, amikor a földművelésügyi miniszter a képviselőházban benyújtotta az erdőkről és a természetvédelemről szóló törvényjavaslatot. A kérdésre feletet az a külkereskedelmi mérlegünk, amelyből megállapítható, hogy milyen nagy összeget fizetünk a külföldnek a behozott fáért, de feleletet ad egyúttal országunknak rengeteg nagy kiterjedésű, mezőgazdasági művelésre nem alkalmas s ezért kihasználatlanul heverő területe is. A háború előtt nem volt magyar probléma a fa, mert 11,8 millió katasztrális hold volt az erdőterületünk, amelyen mindenféle fajtájú fa termett. Évi fatermésünk akkor meghaladta a 23,emlllió köbmétert s ebből a jelentékeny mennyiségű fából még 1913-ban is annyit vittünk a külföldre, hogy 70,3 millió pengő volt a bevételünk- Akkoriban az ország egy lakossára évente 1,3 köbméter jutott, egyszóval bőviben voltunk a fának. A tianoni békeszerződés azonban megfosztott erdőterületeink nagy részétől s a 12.8 millió katasztrális hold erdőből 1.9 millió katasztrális hold maradt, ilyenformán fatermelésünk is egytizedére apadt,tehát a háború előtti 23,5 millió köbméterhez képest évenként csak 2,5 millió köbmétert termelhetünk ki. Ennek következményeként a csonkaország egy lakosára már csak 0,3 köbméter fatermés jut évenként. De még szomorúbb helyzetet teremtett az erdőállomány és a fakitermelés csökkenése külkereskedelmi mérlegünkben, amelyet évente 93 millió pengővel terhel ma a fabehozatal, ami annyit jelent, hogy igen horribilis összeget kell fizetni a külföldnek a behozott fáért. Ez az óriási összeg 16 százalékkal nagyobb annál az összegnél, amelyet egész búzakivitelünkért kapunk, összes mezőgazdasági kivitelünknek pedig 18 százalékát emészti fel. A külföldi fáért kifizetett összeg súlyosan veszélyezteti egész közgazdaságunkat. Ha tehát a jövőben mentesülni akarunk ettől az állandó külföldi adózástól, erdőgazdaságunkat új alapokra kell fektetni, illetve meg kell alapozni az okszerű és célszerű erdőgazdálkodást és ezt célozza az új erdőtörvény. Az erdőgazdálkodásnak egyik alapvető pillére, hogy mindazokat a területeket, amelyek mezőgazdaságilag nem művelhetők és nem hasznosíthatók, erdőkkel telepítjük. Hatalmas kiterjedésű kaparósaink, homokos és szikkes területeink, vízmocsaraink, fátlan hegyoldalaink, az elkopáros Más határán álló közlegelőink varrnak, amelyek mind erdősítésre illetve fásításra várnak. Hozzávetőleges számítás szerint, az ország területén mintegy 205 ezer katasztrális hold erdőtelepítésre alkalmas terület van s ezen kívül az Alföldön, mintegy 60 ezer folyó, kilométer fasor telepítésére is szükség volna. Két igyeim, hogy igéng 4 szám ez a 60 ezer folyókilométer. Az Alföldön azonban rengeteg a fátlan út, hiányoznak az annyira fontos szélfogó fasorok, amelyek,amint a számos külföldi példa bizonyítja, mezőgazdasági szemp miből megbecsülhetetlenek. Az utóbbi években megkezdődött ugyan az erdősítés és a 205 ezer katasztrális holdból körülbelül 33.700 holdat már be is erdősítettek, illetve befásítottak, sőt a 60 ezer folyókilométerből is 11.400 folyókilométernyi fasor létesült, de hol vagyunk még attól, hogy ott, ahol arra égetően szükség van, érdősítsenek, fásítsanak. Hiányzott azonban az a tervszerűség is, hogy az erdősítés és a fásítás, céltudatosan és gyorsabb ütemben haladjon előre. Az erdi törvény ennek az erdősítésnek és fásításnak gyorsabb és lendületesebb ütemét is szolgálja. A benyújtott törvényjavaslatnak van egy rendkívül fontos és nagyjelentőségű része is, amely a természetvédelemre vonatkozik. Ma a különlegesebb természeti tájaknak igen nagy a vonzóerejük. Ismeretes ez a külföldi példákból. A külföldiek a jellegzetesebb, a látványosabb, vagy valamilyen természeti ritkaságokkal bővelkedő tájakat, vagy tájrészleteket külön védelemben részesítik. És az úgye temezett„rezervációs terület“. Nálunk a múltban ilyen különleges természeti alkotásokra nem sok gondot fordíttatak. Az új erdészeti törvény az ország természeti szépségeit és ritkaságait, nemzettörténelmi, földtörté.