Pécsi Napló, 1935. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-01 / 1. szám

1935 január 1. Kedd KLIV. év-n yam. 1. Aro 20 fill. sra Szerkesztőség és kiadóhivatal Munkácsy u. 10 Kéziratokat nem adunk vissza. Szerk. tel.: 21-09. □ Kiadóhivatali tel.: 20-27. ШННЯМВШМШИí ■m FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAPI Előfizetési árak házhoz szállítva vagy a postán egy hóra 2 P 50 f, egy negyedévre 7 P 50 t. Egyes szám­ára 14 fill. □ 16 oldalas 20 fill тяяшшшшиямшшятявшяявштвтшаяшштяштл%-.т 1935 Nem követjük azok példáját, akik a letűnő esztendőre kigyót, békát kiáltanak és az undor bizonyos nemével fordulnak el tőle, mert nem váltotta be százszázalékig mindazon reményeket, melyekkel jövetele elé néztek. Ha a leszólt, ócsárolt és bűnbakul ki­szemelt 1­934. esztendő lényegébe mélyebben bepillantunk, ha tárgyilagosan mérlegeljük, mit vártunk tőle és mit hozott, mindjárt tartózkodóbbak leszünk s nem csatlako­­zunk ahhoz a leszólás-áradat­hoz, amely szinte minősíthetetlen ki­fakadatokkal búcsúzik tőle, mint minden rossznak 365 napon át foko­zatosan megtárult méhétől, melyből szá­munkra csak gond, baj, bonyodalom, prob­léma és sok egyéb olyan született, am­it nem vártunk, amire nem számítottunk és ami vérmes reményeink ellenkezőjének bizonyult. Kétségtelen, hogy az "1934. esztendő nem ugy" köszöntött reánk, ahogy szerettük volna. Ám egy világszerte felhozott volt, mint elődjéé. Európaszerte komor, fenyegető veszedelmek cikkeztak végig. Egyéni ter­rorcsele­kmények nyúltak drasztikus módon a kontinens közéletébe, nemzeti és forra­dalmi megmozdulások zavarták a békés munkálkodás légkörét. Gazdasági téren alig valami m­erülés mutatkozott s a fojtott csendben szinte kísértetiesen hangzott fel a kisebbségek panaszos jajszava. A nem­zetközi diplomácia kényes helyzetek be rét va­­élén egyensúlyozott életbevágó, kényes kér­déseket és Genf bölcs megfontolással oéloz­­gatott gordiusi csomókat. Ma, az esztendő utolsó napján, gon­doljuk el, minő fordulatot vehetett volna egy-egy kérdésben rejlő ellentét kirobba­nása, ha mindezek felett nem dominál a józan megfontoltság és a mindenek felett értékelt béke megőrzésének a lelkek mé­lyéből követelő akarattal megnyilatkozó, elemi erejű vágya. Mindent összegezve megállapíthatjuk, hogy ez uralta Európa és a világ helyzetét. Ez dominálta tehát 1934 prognózisát, ami nagy általánosságban lehetett volna jobb, mint aminő volt, de, hogy olyan, csak olyan volt, amilyen,az is a Gondviselés iránt há­lára és köszönetre kötelező különösen reánk, magyarokra nézve, akik belső rendünk és nyugalmunk vadsáncai mögül sem nézhet­tük mindig a biztonság nyugalmával a pergő napok, forgó hónapok, lassú tempóban cam­mogó időszakok kavargó hullámzását, fenye­gető eseménytorlódását, kirobbanással ijesz­­tegető feszültséget. Kapuzárás előtt, hogy még egyszer át­éljük az 1934. esztendő eseményeit s az em­lékezés röpke, szárnyain végig siklunk tör­ténései tragikus során, hangsúlyozottan leszögezzük: nem volt hozzánk kímélet­len, kegyetlen, fösvény, mostoha. Sőt van, mit a javára is írnunk. Azonkívül, hogy megkímélt a belső zavaroktól és kívülről fenyegető Veszedelmeknek nemzeti életünkbe markoló erőszakosságaitól, pozitív eredményt is hozott számunkra és pedig legfőbb törek­vésünknek, revíziós mozgalmunknak diplo­máciai szalonképessé tételében. A revízió, ami eddig társadalmi megmozdulásként sze­repelt a világ közvéleménye előtt, a legvál­ságosabb órákban vonult be Genfbe, mint a magyar kormány békepolitikájának hiva­talosan is vallott alapfeltétele.­­ Az európai sajtónak azóta erre a nyílt­­ színvallásra visszatérő utalgatása legalább hetvenszázalékos elismerése álláspontunk jo­gosultságának és igazságosságának. , Ha semmi egyebet, csak ezt az egyetlen tényt könyveljük az elmúlt esztendő javára, ezzel azt is megállapítottuk, hogy dereng a trianoni gyűlöletsövénnyel körülvett ha­zánk felett. A sűrű fellegekben támadt résen a jóreménység sugarai szűrődnek befelé. Ezek fénykéréjében köszöntjük az 1935. esztendőt, az újévet, bízva bízón, hogy tá­gítani fog a meghasadt ég felhőkárpitján s a most idetévedt fényképét az igazság, a magyar igazság ragyogó sugárözönévé nö­veli, ennek az országnak és jobbsorsra érde­mes népének megváltó boldogságára. Ebben az érzésben búcsúzunk 1934- től és ebben a felemelő, vigasztaló, erősítő hitben köszöntjük az uj esztendőt, az 1935. évet. .. A nemzetközi horizontról elvonultak a sötét fellegek — mondja újévi békeszózatában Flandin Páris, dec. 31. Flandin miniszterelnök a Petit Párisien politikai főmunkatársának érdekes nyilatkozatot adott. A nyilatkozat bevezető részében Flandin miniszterelnök annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy az 1935-ös esztendő sok tekintet­ben sorsdöntő jelentőségű lesz. Flandin emlékez­tet arra, hogy Mussolini már jóidővel ezelőtt egyszer úgy nyilatkozott, hogy az 1935. év a kál­vária éve lesz. De Flandin mégis azt hiszi, hogy sikerül majd ezt a veszedelmes szirtet körülhajózni és nemcsak hogy el lehet másd kerülni a hábo­rút, hanem a békét meg is szilárdíthatják. Flandin ezután részletesebben fejtegette az aktuális nemzetközi problémák kilátásait . A saar­­vidéki népszavazásról szólva hangsúlyozta, hogy a német-francia kapcsolatok terén most már nem jelent veszélyt ez a kérdés, úgy, ahogyan azt néhány hónappal ezelőtt látták, mert a Népszö­vetség által elhatározott és a Népszövetség égisze alatt végrehajtott intézkedések kielégítőknek mu­tatkoznak . Ha a népszavazás tisztaságát sikerül biztosí­tani és a népszavazás eredményét tiszteletben tartják, továbbá, ha minden részrő­l teljesítik a vállalt kötelezettségeket, úgy nagy lépés történik majd a bizalom helyreállítása terén. A bizalom helyreállítása lépésről-lépésre odavezet majd, hogy a két szomszéd állam az európai béke érdekében együttműködhet. A miniszterelnök ezután Laval külügym­inisz­­ter küszöbön álló római utazásáról és a francia­­olasz közeledésről szólt. Flandin kiemelte, hogy a francia-olasz megegyezést úgy képzeli, mint egy keretet, amelyből soha nem szabad majd kilépni, mert a két nagy latin népnek azonos és közös érdekeik vannak. A meghívás, amelyet az angol kormány hozzá és Laval külügyminiszterhez intézett, folytatta ez­után Flandin, bizonyítja, hogy Anglia szintén csatlakozik a világbéke biztosítása érdekében kifejtett törekvésekhez. Flandin megemlékezett még a marseillei merénylet ügyének genfi elinté­zéséről is és megjegyezte, hogy az a körülmény, hogy ezt az ügyet nemzetközi­leg sikerült elsimítani, egyben előidézte azt is, hogy a nemzetközi horizontról elvonultak a sötét felhők. A miniszterelnök a következő szavakkal fe­jezte be nyilatkozatát : — Nincs okom arra, hogy kételkedjem a fele­lős államférfiak jóakaratában, hogy a közeledés és együttműködés érdekében az akciót folytassák. A háborús veszély elhárításával a prosperitás ki­látásai emelkednek. BELGRÁD ATTÓL FÉL, HOGY JUGOSZLÁVIA FIZETI MEG A FRANCIA-OLASZ BARÁTSÁG KÖLTSÉGEIT. Belgrád, dec. 31. Politikai körökben erős kételkedés nyilvánult meg azokkal a tervekkel szemben,­­melyek Középeurópa konszolidációját célozzák. A Petit Parisien belgrádi munkatársá­nak értesülése szerint. Belgrádiján vonakodnak att­ól, hogy az Ausztria függetlenségét biztosító gar­melapaktumot Ju­goszlávia külön írja alá. Inkább azt óhajtanák, hogy a garanciapaktum aláírójaként a kisantant a maga egészében, mint államszövetség szerepljen. A jugoszláv közvélemény kételkedik abban, hogy hatályos lenne-e az olyan garanciapaktum, melyben Németország és Magyarország részt nem vennének. Jugoszlávia nem, akarja akadályozni a francia­­olasz közeledést, de n­em egyezik bele abba se, hogy a közeledési politikának költségeit Jugoszlávia viselje. GÖBBELS BIRODALMI MINISZTER RÁDI­­­­BESZÉDE NÉMETORSZÁG ÚJESZTENDEI TÖREK­VÉSEIRŐL. Freiburg, dec. 31. Göbbels dr. birodalmi mi­niszter ma este beszédet mondott, amelyet vala­mennyi német rádióállomás közvetített. A mi­niszter azokról a feladatokról, amelyek a német népre 1935-ben várnak, a következőket mondotta : —­ Erőfeszítéseinknek gazdasági téren, arra kell irányulniok, hogy a munkanélküliséget kon­centrikus támadással ismét megostromoljuk és döntőn visszaverjük. Szükség van arra is, hogy deviza és nyersanyag kérdésben kézzelfogható eredményekre jussunk és érezhető könnyítéseket érjünk el. Ezzel karöltve folyik­­á céltudatos küz­delem az egész nép életszínvonalának fokozatos emelésére. A belpolitika terén komoly és tárgyilagos kísér­leteket kell tenni az egyházi viszály lezárására. Külpolitikai tekintetben az egész német­ nemzetet az a mélységes kívánság hatja át, hogy január 13-áin a szarvidéki német nép ismét visszatérjen a birodalomba. Ha ezzel megoldódik az utolsó területi kérdés, amely Németországot Franciaországtól elválasztja, akkor reméljük, hogy sikerülni fog az egész francia néppel oly tényleges és tartós békére jutni, amely­ben mindkét félnek mint egyenjogú nemzetnek fel kell ismernie, hogy békés kiegyezésükben egész Európa gazdasági orvoslásának és egy új politikai rendnek a csírája rejlik.

Next