Pécsi Napló, 1935. február (44. évfolyam, 26-49. szám)
1935-02-01 / 26. szám (27. szám)
2. oldal 1'KCSI MAI’LO A föld mélyében hétszáz pécsbányatelepi munkás sztrájkol Elbarikádozták magukat a sztrájkolók Pécs, jan. 31. Ma reggel 6 órakor részleges bányászsztrájk tört ki Pécsbányatelepen. Kétszáz bányász leszállott a bányába és néhány perc múlva felüzenték, hogy lent a tárna mélyén sztrájkba lépnek és addig nem jönnek fel, míg kívánságaikat nem teljesítik. A sztrájk előzményei A legújabb sztrájknak előzményei a nemrég lezajlott pécsbányatelepi sztrájkkal függ össze. Ugyanis - mint emlékezetes - újév után a pécsbányatelepi szocialista munkásság beszüntette a munkát, mert két keresztényszocialista bányász egyik korcsma előtt súlyosan inzultált egy szociáldemokrata munkást, aki egyik ismerősétől , Barátság köszöntéssel búcsúzott. A szocialista bányászok az inzultus után küldöttségileg kérték a bányaigazgatóságot, hogy a veszekedő két keresztényszocialista bányászt helyezzék át másik aknába. A bányaigazgatóság a munkások kérését elutasította azzal az indokolással, hogy az illető bányász a bíróság előtt kérjen elégtételt a bántalmazásért. Ezzel a sztrájk befejeződött. Alig simultak el ennek a sztrájknak hullámai, máris újabb mozgalom indult meg. Száztizennégy bányász, akit sürgős bányafentartási munkálatra hívtak be, megtagadta a munka felvételét, mire a bányaigazgatóság a renitens 114 bányászt nyomban elbocsájtotta. Az elbocsájtott munkások érdekében küldöttségileg jártak el a bányaigazgatóságnál. A deputáció azt kérte, hogy vegyék vissza a 114 munkást. Szabolcs Rezső bányatanácsos, helyettes bányaigazgató a személyzeti osztály vezetője közölte a megjelentekkel, hogy ha a munkásság biztosítja a termelés zavartalanságát, abban az esetben február 1-én visszaveszik az elbocsájtott 114 bányászt. Tegnapelőtt a bányaigazgatóság hirdetmény útján közölte, hogy a 114 bányász felmondását hatálytalanítják és őket visszaveszik állásukba, azzal a feltétellel, hogy valamennyi visszavett bányász 6 hónapon keresztül egy fokkal alacsonyabb kategóriában 10%-al csökkentett munkabérrel régi helyén fog dolgozni. Ez idő alatt pedig a visszavett munkások közül bizalmi férfinak senkit el nem ismernek. Щ - Akik terrorizálnak, - hangzik tovább a hirdetmény - vagy a munkát megtagadják, azokat azonnal elbocsájtjuk és lépéseket teszünk a társulati lakás kiürítése érdekében. Kitör a sztrájk ! A hirdetmény megjelenését a munkásság vegyes érzelmekkel fogadta. Nagy részük elégedetlen volt. A kikötött feltételeket igen súlyosaknak találták. Rögtönzött értekezleten proklamálták a sztrájkot Ma reggel 6 órakor a rendes munkaidő megkezdésekor az összes munkások leszállottak a tárnákba. Néhány perc múlva azonban üzenetet küldtek fel a külszínre, hogy a munkát abbahagyták. - Nem jövünk fel addig, míg követeléseinket nem teljesítik vagy a párt nem utasít a felszállásra. Huszonöt keresztényszocialista fogságban A sztrájkolók eltorlaszolták magukat a tárna mélyén. Senkit nem engednek leszállni és fel sem jöhet senki. A fejtési helyeken elszórva levő, mintegy 40 keresztényszocialista bányász is lent rekedt a bánya mélyén. A tárnában maradt keresztényszocialista munkások 15 főnyi csoportja nem törődött bele a rájuk kényszerített fogságba, csoportba tömörülve a felvonóba léptek és felszálltak a külszínre. A többi 25 keresztényszocialista jelenleg is lent van a tárnában. A déli órákban a bányaigazgatóságon megjelent a munkások küldöttsége. Felkeresték Balsay Aladár bányafőtanácsos, bányaigazgatót, és kérték, hogy a súlyos feltételeket, amelyeket a munkásságnak szabtak ,vonják vissza. A bányaigazgatóság vezetői kijelentették, hogy sok addig, míg a munkásság fel nem jön a tárnákból, nem kezdik meg a tárgyalásokat. A bányaigazgatóság délután 2 órakor a pécsbányatelepi részleges sztrájkra való tekintettel általános üzemszünetet rendelt el. Teljes rend van a bányavidéken Az eddigi jelentések szerint a bányavidéken teljes a rend. Sehol semmiféle rendzavarás nem fordult elő. A somogyi, vasasi és mecsekszabolcsi aknákban rendben folyik a munka. Délután 2 órakor járt le a reggeli műszak. A pécsbányatelepi András akna munkásai nem jöttek fel, csak egy üzenetet küldtek. - Addig, míg kérésünket nem teljesítik, nem jövünk fel! - hangzik az üzenet. Ezzel szemben a többi bányatelepek munkássága rendben felszállt az aknákból. Meglazult a munkafegyelem A „PÉCSI NAPLÓ“ REGÉNYE Két férfi özvegye Irtás SÁSDI SÁNDOR 36 Egymás mellett ültek a kerevetei,. A sárgahunyós lámpából szinte langyos fény esőzött, teájuk. Az asszony a síró leány arcába nézett. — Sík szomorúság érte? —■ Elmúlt. A hátam mögött van. Most már nem is érzem. Annál inkább azt a szeetetet, amely felém sugárzik... Az asszony felsóhajtott. — Örülök, hogy megérezte. Ahogy az arcába néztem, már megszerettem. —■ Hát ez is lehet ? Két ember összetalálkozik, megnyílik bennük a szeretet kiapadhatatlan fartája és átad egymás felé ? —■ Nincs ebben semmi csodálatos —– mondja az asszony. A jóemberek találkozásának Velejárója ez. Azért tűnik csak fel csodálatosnak, mert titka a jóemberek talákozása. Mert kevés a jóember. Nem gondolja, hogy így van? — Lehetséges. —• Bizonyos. Látja én beteg vagyok, fekszem egész nap. Nyolc hónap óta tart ez. Ráérek bíbelődni ilyesmivel. Rájöttem, hogy az embereket két csoportba lehet osztani. Jóember, rosszem ЬеГ. Aki nem tartozik az abszolút jók közé, az már a másik csoporté. Az a csoport hatalmas. Mert nehéz ezen a földön jónak lenni. Olyan jónak, hogy az emberből hiányozzon a képesség аГГа, hogy rossz tudjon lenni. Énnekem még sohasem sikerült. Azt hiszem magának se. —• Nehéz volt rá felelni erre. Én sokat szenvedtem. — Majd elmondja egyszer. Mindent el fog mondani. Lesz erre időnk. Most jut eszembe, azt se kérdeztem még, jól utazott-e? És a szobája tetszik? —• Már azt is megszerettem. Nyílott az ajtó. Az asszony szeme még elevenebbé, még sugárzóbbá vált. —• A gyerekeim... Két, sötétkék matrózruhába öltözött leány lépett be. Majdnem egyforma magas volt mindkettő. Magdus bár két évvel fiatalabb volt nővérénél, a korkülönbség alig látszott rajta.. Nem volt szép lány. Az alsó ajka feltűnően vastag, az álla széles és ez, szinte férfias erélyt adott a fiatal arcnak. Arccsontja megfeszítette hamvas bőrét és szemhéjét, mintha egy nagyon keveset duzzadt volna. Ha nem is volt szép, de rendkívül érdekes. Az alakja magas, izmos. A nővére, Elza, az anyjára hasolított. Ilyen szép, ilyen édesen, derűsen szép lehetett valamikor ez a szomorú, beteg as Szony. Élénk csillogású, melegen sugárzó szeme cseppentett mása az anyjáénak. Selymesen göndörödő szőke haja, gödrös álla, kerek kis arca babaszerűvé tette. Selypegő, kényeskedő gyerek, aki máris az anyja előtt ül a szőnyegen és várja a becézését. — Látja kisasszony, olyan ez a gyerek, mint egy kis cica. Te, te hízelgő. A szőnyegről mosolyogva, barátságot kínálóan nevetett Antóniára. A húga azonban nem mozdult az ajtóból. Dús szemöldökei összeszaladtak és оГГа felett csöppnyi dudor kerekedett ettől. Mérgesen, előre elhatározott ellenségeskedésIlletékes helyen a sztrájkkal kapcsolatban a következő információt kapta a Pécsi Napló munkatársa : - A bányaigazgatóság állandóan arra törekszik, mondotta informátorunk, hogy a múlt ősz óta meglazult munkafegyelmet helyreállítsa és a korábbi nyugodt termelő munkát lehetővé tegye. - A munkásság egy aránylag kis része lelkiismeretlen fujtogatóktól félrevezetve, ismételten a legsúlyosabban vétett a munkafegyelem ellen, sőt e hó elején az elrendelt munka teljesítését nyíltan is megtagadta. A vállalat a munkásság jól felfogott érdekében is kénytelen volt ezen munkamegtagadókat a szolgálatból elbocsájtani. Több oldalról, különösen a nemzeti alapon álló munkásság részéről a bányaigazgatóság elé terjesztett kérelemre január 28-án hirdetmény útján közöltük a munkássággal, hogy az elbocsájtott 114 munkást, a munkafegyelem érdekében szükséges feltételek mellett, február elsejével hajlandók vagyunk újra felvenni. Értesülésünk szerint a munkásság, sőt a felmondottak nagy része is, megnyugvással fogadta ezen intézkedésünket. A hajtogatók azonban most sem nyugodtak, aminek eredményeképen ma reggel a munkások Pécsbányatelepen rendesen leszálltak ugyan, de a felbujtók miatt nem mehettek fel pislogott Antóniára. Az asszony odafordult Antóniához. — Látja, az a komisz Magdus nem is siet hozzám. Ő nem szereti anyut, nem szeret senkit. Csak az apját. Persze, annak már bújna az ölébe, csak az volna itt. Erre elindult a kislány az ajtóból. Megkerülte Antóniát és úgy ült az anyja mellé. — Te kis kumisz, hát biztatni kell téged еГГе? Várj csak, hát a kisasszonyt üdvözölted már? Mély dallamos hangon felelt. —■ Igen anyus. Az asszony felkelt a kereveiről. Fáradt mozdulattal simított hátra arcából egy göndör fürtöt. —• Most bementek a kisasszonnyal a szobátokba. Meséltek az iskoláról, a reckésekről és közben összebarátkoztak szépen... A lányok szobáján is az abszolút, jólét látszott, de minden hivalkodás nélkül. Antónia a maga gyerekségére gondolt. Ilyen környezetben nőtt fel ő is. Elzával könnyért ment a barátkozás. Tizenhárom éves volt. De, hogy nő már, azzal árulta el, hogy mindekelőtt a citromszirű szekrényt nyitotta fel és a ruháit mutogatta Antóniának. Közben beszélt, nevetgélt és többször említett egy Ákos nevű fiút, akinek az almazöld grenadin ruhája tetszik legjobban. Néha odafutott Antóniához és össze-vissza csókolta. — Sohase volt még ilyen szép kisasszonyunk. Jaj, úgy örülök. Isten bizony örülök. Magdus két szót sem szólt és a szoba másik sarkába húzódva, babrálgatott a könyveivel. (Folyt, köv.) Ш0 február 1