Pécsi Napló, 1935. július (44. évfolyam, 147-172. szám)

1935-07-02 / 147. szám

1935 Július 2. Tel. 19­81 PARKMOZI Tel.19­81 Kedd, július 2. Utoljára 1 Mindent lát, mindent hall, mindent eltussol. A hálókocsik ellenőre Ezer vidám kaland két óra alatt. Főszerepben : Georg Alexander, Olly von Flyns, Theo Lingen, Gustav Waldau. Pálmák és pagodák. Előadások.......................... 127 és 9 órakor Kedvező időben a 9 órai előadás a kerthelyiségben. titkár számolt be. A pénztári és számvizsgálóbi­zottsági jelentés után a válogatóverseny emléktár­gyait osztotta ki lelkes beszéd kapcsán Borsy Jenő alelnök. A válogatóversenyben résztvett egyesü­letek mindegyike díszes, értékes emléktárgyat kapott szerepléséért. A válogatóverseny eredményét nem hirdették ki. Arról minden, a versenyben résztvett egye­sület írásos értesítést kap. A Borsy Jenő kerületi vándordíjat a Somogyi Turul Egyesület Bányász Dalka­rának ítélte a zsűri. Az egyesület karnagya Kiss Zoltán kerületi főtitkár. Az elnöklő Borsy Jenő indítványára a köz­gyűlés táviratilag üdvözölte az Országos Magyar Dalosszövetség elnökét, Frühvi­rth Mátyást és megalakulása alkalmából a romániai magyar dalosszövetséget, továbbá köszönetet mondott Szabó József dr.­­nak, a lemondott kerületi pénztárosnak, eddigi működéséért. ­ Meghalt Arz Artur Budapest, jul. 1. Arz Artur báró nyug. vezér­­ezredes, a világháborúban a monarchia hadseregé­nek volt vezérkari főnöke, hosszú és kínos szen­vedés után életének 79-ik évében ma délben Buda­pesten elhunyt. ELFOGADTA A FELSŐHÁZ A LÉGVÉDELMI JAVASLATOT. Budapest, jul. 1. A felsőház egyesített bizott­sága hétfőn délután tárgyalta a légvédelemről szóló törvényjavaslatot. Több felszólalás után Gömbös Gyula miniszterelnök adta meg a kívánt felvilágosításokat. A bizottság a javaslatot ál­talánosságban és részleteiben is elfogadta. RÁGALMAZÁSI VÉTSÉGÉRT NÉGYSZÁZ PENGŐRE ÍTÉLTÉK KŐSZEGI TERÉZT. Budapest, jul. 1. A budapesti büntető tör­vényszék ma tárgyalta azt a pert, amelyet Rad­­nai Miklós operaházi igazgató sérelmére elkö­vetett rágalmazás vétsége miatt Kőszegi Teréz operaénekesnő ellen indítottak. Kőszegi Teréz a kultuszminiszterhez intézett beadványában olyan vádat emelt Radnai ellen, amely valóság esetén fegyelmi eljárás alapja lehetett volna. • Az operaénekesnő a tárgyaláson visszavonta a beadványában állítottakat és Radnaitól bocsánatot kért. Az utolsó szó jogán mondottakban azonban ismét fenntartotta beadványát. A törvényszék bűnösnek mondotta ki Kő­szegi Terézt rágalmazás vétségében és 400 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az ügyész felebbezett, az énekesnő megnyugo­dott az ítéletben. Rövid táviratok. Budapest, jul. 1. Titulescu jelenleg London­ban tartózkodik, ahol hír szerint különböző be nem avatkozás­i egyezmények ügyében tárgyal. Sanghai, jul. 1. A város nemzetközi negye­dében az egyik játékgyárban robbanás történt Tizenöt munkás meghalt, 70 súlyos sérüléseket szenvedett. Budapest, jul. 1. Politikai körökben úgy tud­ják, hogy a nyáron ismét lesznek többnapos mi­nisztertanácsok és ezeken fogják az elkészült re­formjavaslatokat részleteiben is letárgyalni. P£1A­ Í N­APLÓ 1 3. «Mai Előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölés bűntettével vádolja az ügyészség Mattyasovszky Kasszián gyilkosát Budapest, július 1. A budapesti kir. ügyész­ség kiadta a vádiratot Mattyasovszky Kasszián, a meggyilkolt gimnáziumi pap­igazgató kegyetlen gyilkosa, Lesti Andor ellen. A vádirat, amelyet Kiss Sándor ügyészségi alelnök készített el és dr. Baróthy Pál főügyész, a budapesti ügyészség elnöke aprobált, a büntető törvénykönyv 278-ik paragrafusába ütköző előre megfontolt szándékkal elkövetett ember­ölés bűntettével és ezenkívül rablás bűntettével vádolja Mattyasovszky Kasszián inasát. A vádirat szerint Lesti másfél éven keresztül szolgált Mattya­sovszky mellett. Magába zárkózott, de érthetet­lenül fölényeskedő, rátarti fiú volt. Amikor Mattya­sovszky Kasszián néhányszor megintette őt, büsz­keségében rendkívül sértve érezte magát. A gyil­kosságot megelőzően két dolog miatt kapott ki a gyilkos: először azért, mert engedelem nélkül kivitte gazdája szobájából a hőmérőt, másodszor azért, mert ugyancsak Mattyasovszky en­gedélye nélkül a gimnázium egyik tanárának utasítására kivitte gazdája íróasztaláról az egyik osztály iskolai dolgozatait. Az utóbbi eset miatt a pap­tanár figyelmeztette őt, hogyha engedelem nélkül még egyszer kivisz a szobájából valamit, úgy el­bocsátja őt. Lesti Andor annyira megsértődött ezért, hogy elhatározta: megöli gazdáját. Az ügyész­ség vádirata szerint, kizárólag bosszú vezette , Lesti Andrort, amikor a baltával megölte gaz­dáját. De az ügyészség vádja szerint azt is előre kitervezte, hogy a gyilkosság után rabolni fog Mattyasovszki pénzéből és ebből a pénzből fedezi majd menekülésének költségeit. A büntetőtörvényszék nyomban azután, hogy megkapta az ügyészség átiratát, kitűzte a bűnügy főtárgyalását, július 12-én kezdik el tárgyalni. Az elnöki székben a büntetőtörvényszék elnöke, Gadó István fog ülni, a vádat dr. Kiss Sándor ügyészségi alelnök képviseli. Melegje van? Szomjas? Vegyen az ÉDEN DROGÉRIÁBAN AUTO-SYPHON üveget Készítsen különféle üdítő italokat. Az új OTI-rendelet A rendelet enyhíti a követelések érvényesítésének szigorát Pécs, július 1. Megírta a „Pécsi Napló“, hogy a 33-as bizottság legutóbbi ülésén letárgyalta a belügyminiszternek az OTI-ra vonatkozó ren­delettervezetét is. Az indokolás szerint a rendelet a betegségi biztosítás pénzügyi egyensúlyának további meg­szilárdítását szolgálja, néhány vonatkozásban az államháztartás terhein is könnyíteni kíván, más­felől a társadalombiztosítási joggyakorlatban fel­merült egyes vitás kérdéseket akarja szabályozni. Ezenfelül a társadalombiztosítási ügyvitel egy­szerűsítése és decentralizálása érdekében is tar­talmaz néhány sürgősen megvalósítandó intéz­kedést. A súlyos gazdasági viszonyokra való tekin­tettel pedig a társadalombiztosítási követelések érvényesítésének szigorán igyekszik enyhíteni. Végül megvalósítani kívánja a tervezet az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítás járuléktartalékalapjai vagyonának gyü­mölcsöző befektetésére vonatkozó rendelkezésé­nek úgynevezett reformját, amelynek célja a rendelettervezet indokolása szerint a „nemzeti vagyon e jelentőségében egyre növekvő részének az általános állami és nemzetgazdasági érdekeket is kielégítő tervszerű elhelyezése". A rendelet elsősorban tisztázni akarja azt a kérdést, vájjon a kereskedelmi utazók, kirakat­­rendezők, ügynökök és pénzbeszedők a beteg­­ségi biztosítás szempontjából a munkás vagy tiszt­viselői csoportba tartoznak-e. A rendelet szerint a munkavállalók közül a tisztviselők, művezetők, kereskedősegédek, zené­szek és mindezekhez hasonló állásban lévők, akik rendszeres havi­ vagy évi fizetéssel vannak alkalmazva, továbbá a csupán egy munkaadóval munkavállalói viszonyban lévő kereskedelmi uta­zók, kirakatrendezők, ügynökök, pénzbeszedők, órabéres levelezők, könyvelők és hasonló foglal­­kozásúak csak abban az esetben kötelesek beteg­ségi biztosításra, ha a javadalmuk havonként a 300 pengő összeget meg nem haladja. A 6. § szerint nemre és állampolgárságra való tekintet nélkül önkéntesen biztosíthatók a kül­földi államoknak a magyar állam területén lévő különböző képviseleti hatóságaihoz tartozó terü­letenkívüliséget élvező egyének háztartási alkal­mazottai, továbbá a munkaadónak biztosításra kötelezett vállalatában dolgozó, biztosítási köte­lezettség alá nem eső családtagja. A 7. § szerint, akinek biztosítási kötelezett­sége megszűnik, önkéntes továbbfizetéssel korra való tekintet és orvosi vizsgálat nélkül is fentart-­ hatja biztosítását, ha a kötelezettség megszünte­tésétől számított 30 napon belül a biztosítás fentartására irányuló szándékát bejelenti és a járulékot négy hétre előre megfizeti. A biztosítási kötelezettség megszüntetését közvetlenül meg­előző egy év alatt azonban legalább hat hónapon át betegségi biztosításra kötelezettnek kellett lennie annak, aki önkéntes továbbfizetéssel fenn akarja tartani betegbiztosítását. Fontos a 9. §, amely szerint az OTI igazga­tósága az illetékes kerületi választmány meghall­gatásával meghatározhatja, hogy a biztosítottak, vagy azok egyes csoportjai tényleges jövedelmük összegére való tekintet nélkül a vállalatok, üze­mek és a foglalkozások jellege, valamint a bizto­sítók neme, kora, foglalkozásának vagy alkalmaz­­zásának minősége, úgyszintén a foglalkoztatás he­ve szerint megállapított napibérosztályok közül, mely napibérosztályba sorozandók. Az igazgatóság határozatának érvényességé­hez a belügyminiszter jóváhagyása szükséges. Ha az intézet igazgatósága e felhatalmazás alap­ján nem intézkedik, az igazgatóság helyett a belügyminiszter jogosult intézkedni. A 14. § kimondja, hogy a betegségi bizto­sítási járulékokért és késede­mi pótlékokért a részvénytársaságoknál és szövetkezeteknél az igaz­gatósági tagok, továbbá a korlátolt felelősségű társaságoknál az ügyvezetők, egyes vállalatok­nál és üzemeknél a cégtulajdonosok, testületeknél egyesületeknél és társulatoknál pedig a vezetők a fizetésre közvetlenül kötelezettel egyetemleg felelőssek. A 16. szakasz szerint terhességi, gyermek­ágyi stb. segélyre csak az a biztosított nő igény­­jogosult, aki igazolja, hogy a szülés időpontját megelőzően 18 hónapon belül, összesen legalább 9 hónapon át betegség esetére biztosítva volt. A 21. szakasz szerint a munkaadó a baleset­biztosítási járulékokat a fizetési meghagyás kéz­besítésétől számított két hónap alatt köteles meg­fizetni. A rendelet lényeges pénzügyi és takarékos­­sági rendszabályokat tartalmaz. Könnyíti a hát­ralékok rendszerét. Módot nyújt a tartozások rész­ben való elengedésére és a megmaradó tartozá­sok részlettörlesztésére. A balesetbiztosítási járulékok esedékességét 15 napról két hónapra emeli fel.

Next