Pécsi Napló, 1936. január (45. évfolyam, 1-25. szám)
1936-01-01 / 1. szám
9. oldal ,1 PÉCSI ЯАШ - 1 Soltész János dr. budapesti ügyvéd törvényjavaslatot dolgozott ki a detronizációs törvény hatályon kívül ki helyezése érdekében Pécs, dec. 31. Sztranyavszky Sándor dr-hoz, ütköző jogszabályok hatályon kívül helyezése a magyar országgyűlés képviselőháza elnökéhez , céljából megfelelő törvényjavaslatot terjesszen a napokban érdekes javaslat futott be, amelyet a Ház elé. Soltész János dr., a Nemzeti Munkapárt elnöke dolgozott ki az 1921. évi XLVII., az úgynevezett detronizációs törvény hatályon kívül helyezése érdekében. A javaslat szó szerinti a következő ! A Magyar Országgyűlés Képviselőházához, Budapest. Alulírott magyar állam- és választópolgár a Magyar Szent Korona Országai Törvényhozása által hozott és még ma is érvényben lévő törvényekben biztosított jogamnál fogva az előírt és illetékes Fórumok útján kérem a Ház legközelebbi ülése alkalmával napirendre tűzetni alábbi törvényjavaslatomat: ...........Törvénycikk. A Magyar Állam felségjogát érzékenyen érintő detronizációs törvény hatályon kívül helyezéséről. ELSŐ FEJEZET. 1. §. Az 1921. évi XLVII. tc., vagyis az uralkodóházra vonatkozó úgynevezett detronizációs törvény a maga teljességében hatályon kívül helyeztetik. MÁSODIK FEJEZET. 2. §. A törvény kihirdetésétől számított három hónapon belül népszavazás fog dönteni a trón betöltéséről, a királynak a Magyar Szent Koronával történendő megkoronázásáról és annak a hitlevélnek a szövegezéséről, amely hitlevélre a király esküt fog tenni. HARMADIK FEJEZET. 3. §. Utasíttatik a kormány, hogy az interregnum idejében hozott törvényeket és törvényerejű rendeleteket azonnal vizsgálja felül és az 4. §. Ez a törvény kihirdetése napján lép életbe. Életbelépésével hatályát veszti a jelen törvény rendelkezéseivel ellentétben álló minden törvényes intézkedés. Végrehajtási záradék. 5. §. Eme törvény végrehajtásával a m. kir. kormány bizatik meg. A törvényjavaslat rövid indokául a detronizációs (1921. évi XLVII.) törvény keletkezésének körülményei és indokolásában kifejtettek szolgálnak. Minden önjogú magyar állampolgárnak nemre, korra, vallásra és politikai hitvallásra való tekintet nélkül hazafias kötelessége a nemzet felségjogán esett csorbának mielőbbi kiköszörülése. A további késedelem helyrehozhatatlan veszélylyel járna, mert ha eme , a trianoni békediktátumot követő és hasonló körülmények között megszületett törvény továbbra is érvényben marad, úgy jogosult lehet az a megállapítás, hogy országunk megcsonkításával népünk és nemzetünk elszenvedett szörnyű vérvesztesége nyomán keletkezett ájulásából a mai napig sem tért magához. _ , Az ájulás hasonló a halálhoz. Ha élni akarunk, dokumentálnunk kell azt, hogy az életmegnyilvánulás egyik leglényegesebb feltételével , a szabadsággal rendelkezünk. Ugyanis, szabad-e az a nemzet, amelyik úgy köti meg a békéjét, ahogy mi Trianonban tettük? Szabad-e az a nemzet, amelyik államfőjét úgy detronizálja, hogyan mi tettük és illetve ahogyan mi az 1921 : XLVII. és ezt megelőzően az 1921 : XXXIII. törvénycikket a Corpus Jurismkba beiktattuk ? Végül szabad-e az a nemzet, amelyik királyság lévén, királyát szabadon, külső nyomás nélkül trónra nem ültetheti!? A fennálló rendszer tiszteletben tartása mellett, törvényes, parlamentáris uton és módon mutassuk meg tehát, hogy szabad nemzethez illően akarunk élni és a detronizációs törvény haladék nélkül hatályon kívül helyezésével kezdjük meg a felségjogunkon ejtett csorbának a kiköszörülését, hogy azután a trianoni törvénycikket is mielőbb törölhessük törvénytárunkból és megérhessük a jobb, s boldogabb magyar jövőt és az igaz béke éveit. Hazafias üdvözlettel: SOLTÉSZ JÁNOS dr. Budapest, 1935. december 23-án. A törvényjavaslat a fennálló törvények értelmében az illetékes bizottságok, majd a Ház elé fog kerülni. NEGYEDIK FEJEZET. Zárórendelkezés. INDOKOK: Köszönet és jókívánság! cég alkalmazottai mindazoknak, akik bútorvásárlásukkal hozzásegítettek minket munkához és kenyérhez. Kérjük a m. t. bútorvásárló közönséget, hogy továbbra is szíveskedjék bizalommal a szükségletét jó mesterünknél beszerezni. Mi pedig ígérjük továbbra is a tőlünk telhető legjobb és legszolidabb munkát. Hálás köszönet és Boldog újesztendőt kivonunk! _______________________________________Rózsa bútorgyár alkalmazottai. Vargha Imre a legtöbb állami számvevőszék elnöke Budapest, dec. 31. A kormányzó Vargha Imre dr. nyugalmazott pénzügyi államtitkárt a legfőbb állami számvevőszék elnökévé nevezte ki. . Lenkei Lajos emléke... Pécs, dec. 31. Ma két esztendeje szomorú . Szilvesztere volt a Pécsi Naplónak. Ma két esz- tendeje kisértük utolsó útjára a lap megalapító-ját és négy évtizedet meghaladó időn át főszer-kesztőjét, Lenkei Lajost. Ezen a napon, hogy a fájdalmas emlékezés szomorú madara a szivünkre telepedik, lelki szemeink előtt megelevenedik Lenkei Lajos törékeny alakja s vele egész élete szakadatlan munkájának lemérhetetlen értékű eredménye. Pécs ma nemcsak a Dunántúlnak, de egész csonka hazánknak egyik legjelentékenyebb városa. Kultúrájának, iparának, kereskedelmének értékessé, erőssé, hasznossá tételében jelentős részt vállalt Lenkei Lajos, aki tollával egy gazdag könyvtárra valót írt meg e város érdekében. Munkálta műveltségét, fejlődését, közgazdasági életének vezető szerephez jutását s nem utolsó sorban magyarrá tételét, polgári erényeinek kifejlesztését és azt a lelkiséget, mely Pécsnek higgadt, nyugodt, józan, meg nem alkuvó becsületes, emelkedett jellemét adja. Mindezekért Lenkei Lajost hála és elismerés illeti a város minden polgára részéről. Nem is kételkedünk benne, hogy amíg lesznek, akikkel a mai Pécs kialakításában együtt dolgozott, akiknek ő volt munkatársa, vagy akik neki voltak nagy céljaiban azok, emléke nem fog elhomályosulni. Ezt az emléket azonban szeretnők a késői jövendő számára is átmenteni. Ne csak a maradandó alkotások egész sora hirdesse némán, hangtalanul, hogy volt egy újságíró, Lenkei Lajos, aki emberi jóságát és minden képességét a város hasznára kamatoztatta; ne csak egy virágbaborított sirkant beszéljen arról, hogy valamikor élte egész életerejét, tudását, minden jó szándékát nekünk, pécsieknek adta. Hirdesse nevét s vele egykori jelentőségét olyasvalami, amivel a város haló porait megbecsüli, emlékét állandóan ébren tartja. * Lenkei Lajos hűséges, becsületes, kifogástalan életű polgára volt Pécsnek. Mindenki szerette, becsülte. Harcos eszközét, a tollát, soha más, mint nemes cél érdekében nem használta. Ezzel a mindig ragyogóan tiszta tollal szolgálta városát, hazáját, az egész magyarságot. Négy évtized buzdító, javító, nevelő, tervező, építő tevékenysége, önzetlen, ,becsületes munkássága megérdemel annyit, hogy az ő mindig szerény személyiségének neve holta után eltelő hosszabb időre se hulljon a feledésbe, hanem az utókor számára is emlékeztetőül maradjon. Mi, akik szándékainak, terveinek, céljainak, elgondolásainak emelkedett voltát, önzetlenségét, tisztaságát legközelebbről ismerjük, barátainak és tisztelőinek nagy sokaságával egyetemben hisszük, hogy Pécs város hálás közönsége módját fogja találni Lenkei Lajosnak a szívekben élő emlékét más, érzékelhető formában is megörökíteni. 19Ь6 január 1 It pécsi publikum vidám hangulatban búcsúzott el az ó-évtől Megteltek mulatókkal a kávéházak és vendéglők Pécs, dec. 31. Egész éven át keservesen pajnaszkodunk, fitogtatjuk (vagy rejtegetjük) a sojvány erszényünket, de Szilveszterre megfeledkezünk minden búról, bánatról hiszen tradíció az, hogy jókedvűen, pezsgősüveg durrogása (vagy a házi töltésű megfontolt élvezése) mellett lépjünk át az új esztendőbe. A tradíció talán egy kicsit megkopott, elvégre nehéz megfeledkezni mindarról, ami két évtizede reánk nehezedik, viszont az emberek az idén is szívesen megkísérelték legalább azt, hogy kikapcsolják életükből a feketedő szomorúságokat. A pécsi kávéházak, éttermek, szórakozóhelyek számoltak az emberek mulatni vágyásával és alaposan felkészültek Szilveszterre. Nem csalatkoztak, mert szépen megtelt minden helyiség. Talán jobban sikerült az idei Szilveszter, mint a tavalyi. Azt ugyan nem mondhatjuk, hogy bő patakokban ömlött a pezsgő, még csak az olcsóbb bor se, de tehetségükhöz képest költekeztek az emberek és messze azon felül: hangosakat, féktelenül nagyokat kurjantgattak az újév elébe. Az asztalok foglalása már napokkal ezelőtt megkezdődött és ma éjfél után, úgyszólván mindenütt „telt házat“ talált a pendliző riporter. Persze, nem egymagában pendlizett, mert évek óta szokássá érlelődött a publikum körében is, hogy egyik kávéházból vagy étteremből a másikba vándorolnak a társaságok, azt gondolva: ezzel alaposabban veszik ki részüket a szilveszteri örömökből. Persze az étlapon mindenütt ott szerepelt a malacpecsenye, amelynek élvezése már csak azért is kötelező, mert állítólag - szerencsét