Pécsi Napló, 1936. január (45. évfolyam, 1-25. szám)

1936-01-01 / 1. szám

9. oldal ,1 PÉCSI ЯАШ­ - 1 Soltész János dr. budapesti ügyvéd törvényjavaslatot dolgozott ki a detronizációs törvény hatályon kívül ki helyezése érdekében Pécs, dec. 31. Sztranyavszky Sándor dr-hoz,­­ ütköző jogszabályok hatályon kívül helyezése a magyar országgyűlés képviselőháza elnökéhez , céljából megfelelő törvényjavaslatot terjesszen a napokban érdekes javaslat futott be, amelyet a Ház elé. Soltész János dr., a Nemzeti Munkapárt elnöke dolgozott ki az 1921. évi XLVII., az úgynevezett detronizációs törvény hatályon kívül helyezése érdekében. A javaslat szó szerinti a következő ! A Magyar Országgyűlés Képviselőházához, Budapest. Alulírott magyar állam- és választópolgár a Magyar Szent Korona Országai Törvényhozása által hozott és még ma is érvényben lévő törvé­nyekben biztosított jogamnál fogva az előírt és illetékes Fórumok útján kérem a Ház leg­közelebbi ülése alkalmával napirendre tűzetni alábbi törvényjavaslatomat: ...........Törvénycikk. A Magyar Állam felségjogát érzékenyen érintő detronizációs törvény hatályon kívül helyezé­séről. ELSŐ FEJEZET. 1. §. Az 1921. évi XLVII. tc., vagyis az ural­kodóházra vonatkozó úgynevezett detronizációs törvény a maga teljességében hatályon kívül helyeztetik. MÁSODIK FEJEZET. 2. §. A törvény kihirdetésétől számított három hónapon belül népszavazás fog dönteni a trón betöltéséről, a királynak a Magyar Szent Koronával történendő megkoronázásáról és an­nak a hitlevélnek a szövegezéséről, amely hitlevélre a király esküt fog tenni. HARMADIK FEJEZET. 3. §. Utasíttatik a kormány, hogy az inter­regnum idejében hozott törvényeket és törvény­erejű rendeleteket azonnal vizsgálja felül és az 4. §. Ez a törvény kihirdetése napján lép életbe. Életbelépésével hatályát veszti a jelen törvény rendelkezéseivel ellentétben álló minden törvényes intézkedés. Végrehajtási záradék. 5. §. Eme törvény végrehajtásával a m. kir. korm­ány bizatik meg. A törvényjavaslat rövid indokául a detroni­zációs (1921. évi XLVII.) törvény keletkezésé­nek körülményei és indokolásában kifejtettek szolgálnak. Minden önjogú magyar állampolgárnak nemre, korra, vallásra és politikai hitvallásra való tekin­tet nélkül hazafias kötelessége a nemzet felség­jogán esett csorbának mielőbbi kiköszörülése. A további késedelem helyrehozhatatlan veszély­­lyel járna, mert ha eme , a trianoni békediktá­tumot követő és hasonló körülmények között megszületett törvény továbbra is érvényben ma­rad, úgy jogosult lehet az a megállapítás, hogy országunk megcsonkításával­ népünk és nemzetünk elszenvedett szörnyű vérvesztesége nyomán ke­letkezett ájulásából a mai napig sem tért ma­gához. _ , Az ájulás hasonló a halálhoz. Ha élni aka­runk, dokumentálnunk kell azt, hogy az élet­megnyilvánulás egyik leglényegesebb feltételé­vel , a szabadsággal rendelkezünk. Ugyanis, szabad-e az a nemzet, amelyik úgy köti meg a békéjét, ahogy mi Trianonban tettük? Szabad-e az a nemzet, amelyik államfőjét úgy detronizálja, hogyan mi tettük és illetve ahogyan mi az 1921 : XLVII. és ezt megelőzően az 1921 : XXXIII. törvénycikket a Corpus Juri­­sm­kba beiktattuk ? Végül szabad-e az a nemzet, amelyik király­ság lévén, királyát szabadon, külső nyomás nél­kül trónra nem ültetheti!? A fennálló rendszer tiszteletben tartása mel­lett, törvényes, parlamentáris uton és módon mutassuk meg tehát, hogy szabad nemzethez illően akarunk élni és a detronizációs törvény haladék nélkül hatályon kívül helyezésével kezd­jük meg a felségjogunkon ejtett csorbának a kiköszörülését, hogy azután a trianoni törvény­cikket is mielőbb törölhessük törvénytárunkból és megérhessük a jobb, s boldogabb magyar jövőt és az igaz béke éveit. Hazafias üdvözlettel: SOLTÉSZ JÁNOS dr. Budapest, 1935. december 23-án. A törvényjavaslat a fennálló törvények ér­telmében az illetékes bizottságok, majd a Ház elé fog kerülni. NEGYEDIK FEJEZET. Zárórendelkezés. INDOKOK: Köszönet és jókívánság! cég alkalmazottai mind­azoknak, akik bútorvásárlásukkal hozzásegítettek minket munkához és kenyérhez. Kérjük a m. t. bútorvásárló közönséget, hogy továbbra is szíveskedjék bizalommal a szükség­letét jó mesterünknél beszerezni. Mi pedig ígérjük továbbra is a tőlünk telhető legjobb és legszolidabb munkát. Hálás köszönet és Boldog újesztendőt kivonunk! _______________________________________Rózsa bútorgyár alkalmazottai. Vargha Imre a legtöbb állami számvevőszék elnöke Budapest, dec. 31. A kormányzó Vargha Imre dr. nyugalmazott pénzügyi államtitkárt a legfőbb állami számvevőszék elnökévé nevezte ki. . Lenkei Lajos emléke... Pécs, dec. 31. Ma két esztendeje szomorú . Szilvesztere volt a Pécsi Naplónak. Ma két esz-­­ tendeje kisértük utolsó útjára a lap megalapító-­­­ját és négy évtizedet meghaladó időn át főszer-­­­kesztőjét, Lenkei Lajost.­­ Ezen a napon, hogy a fájdalmas emlékezés szomorú madara a szivünkre telepedik, lelki sze­meink előtt megelevenedik Lenkei Lajos törékeny alakja s vele egész élete szakadatlan munkájának lemérhetetlen értékű eredménye. Pécs ma nemcsak a Dunántúlnak, de egész csonka hazánknak egyik legjelentékenyebb városa. Kultúrájának, iparának, kereskedelmének érté­kessé, erőssé, hasznossá tételében jelentős részt vállalt Lenkei Lajos, aki tollával egy gazdag könyvtárra valót írt meg e város érdekében. Munkálta műveltségét, fejlődését, közgaz­dasági életének vezető szerephez jutását s nem utolsó sorban magyarrá tételét, polgári erényei­nek kifejlesztését és azt a lelkiséget, mely Pécs­nek higgadt, nyugodt, józan, meg nem alkuvó becsületes, emelkedett jellemét adja. Mindezekért Lenkei Lajost hála és elismerés illeti a város minden polgára részéről. Nem is kételkedünk benne, hogy amíg lesznek, akikkel a mai Pécs kialakításában együtt dolgozott, akiknek ő volt munkatársa, vagy akik neki vol­tak nagy céljaiban azok, emléke nem fog elhomá­lyosulni. Ezt az emléket azonban szeretnők a késői jövendő számára is átmenteni. Ne csak a mara­dandó alkotások egész sora hirdesse némán, hang­talanul, hogy volt egy újságíró, Lenkei Lajos, aki emberi jóságát és minden képességét a város hasznára kamatoztatta; ne csak egy virágba­­borított sirkant beszéljen arról, hogy valamikor élt­e egész életerejét, tudását, minden jó szándé­kát nekünk, pécsieknek adta. Hirdesse nevét s vele egykori jelentőségét olyasvalami, amivel a város haló porait megbecsüli, emlékét állandóan ébren tartja. * Lenkei Lajos hűséges, becsületes, kifogás­talan életű polgára volt Pécsnek. Mindenki sze­rette, becsülte. Harcos eszközét, a tollát, soha más, mint nemes cél érdekében nem használta. Ezzel a mindig ragyogóan tiszta tollal szolgálta városát, hazáját, az egész magyarságot. Nég­y évtized buzdító, javító, nevelő, tervező, építő tevékenysége, önzetlen, ,becsületes munkássága megérdemel annyit, hogy az ő mindig szerény személyiségének neve holta után eltelő hosszabb időre se hulljon a feledésbe, hanem az utókor számára is emlékeztetőül maradjon. Mi, akik szándékainak, terveinek, céljainak, elgondolásainak emelkedett voltát, önzetlenségét, tisztaságát legközelebbről ismerjük, barátainak és tisztelőinek nagy sokaságával egyetemben hisszük, hogy Pécs város hálás közönsége módját fogja találni Lenkei Lajosnak a szívekben élő emlékét más, érzékelhető formában is megörö­kíteni. 19Ь6 január 1 It pécsi publikum vidám hangulatban búcsúzott el az ó-évtől Megteltek mulatókkal a kávéházak és vendéglők Pécs, dec. 31. Egész éven át keservesen pa­­j­naszkodunk, fitogtatjuk (vagy rejtegetjük) a so­­j­vány erszényünket, de Szilveszterre megfeled­kezünk minden búról, bánatról hiszen tradíció az, hogy jókedvűen, pezsgősüveg durrogása (vagy a házi­ töltésű megfontolt élvezése) mellett lép­jünk át az új esztendőbe. A tradíció talán egy kicsit megkopott, elvégre nehéz megfeledkezni mindarról, ami két évtizede reánk nehezedik, viszont az emberek az idén is szívesen megkísé­relték legalább azt, hogy kikapcsolják életükből a feketedő szomorúságokat. A pécsi kávéházak, éttermek, szórakozó­helyek számoltak az emberek mulatni vágyásá­val és alaposan felkészültek Szilveszterre. Nem csalatkoztak, mert szépen megtelt minden helyi­ség. Talán jobban sikerült az idei Szilveszter, mint a tavalyi. Azt ugyan nem mondhatjuk, hogy bő patakokban ömlött a pezsgő, még csak az olcsóbb bor se, de tehetségükhöz képest költekez­tek az emberek és messze azon felül: hangosakat, féktelenül nagyokat kurjantgattak az újév elébe. Az asztalok foglalása már napokkal ezelőtt megkezdődött és ma éjfél után, úgyszólván min­denütt „telt házat“ talált a pendliző riporter. Persze, nem egymagában pendlizett, mert évek óta szokássá érlelődött a publikum körében is, hogy egyik kávéházból vagy étteremből a másikba vándorolnak a társaságok, azt gondolva: ezzel alaposabban veszik ki részüket a szilveszteri örömökből. Persze az étlapon mindenütt ott szerepelt a malacpecsenye, amelynek élvezése már csak azért is kötelező, mert­­ állítólag - szerencsét

Next