Pécsi Napló, 1936. szeptember (45. évfolyam, 199-223. szám)

1936-09-01 / 199. szám

2. и Ida] T""""".Mai nappal műter­\ /memet nyári szünet \ SsEhT / után újból megnyitot­­\|­­­ /tam. Németországi ta­­\\­­ / nyltványutam alatt szer- ' \\0 / tett üzleti tapasztalataim \ 44 / alapján ez évben művészi \ / produktiókkal tudom kö­­­ zönségem teljes megelége­dését kiérdemelni. Tisztelettel Csehi fotó Pécs, Színház tér 2. — Tel. 29-75. zédő szeretetet egy mindinkább fokozódó tisz­telet és elismerés érzése egészíti ki az itt uralkodó közszellem iránt, mely mindig reális utakon járva, józansággal, meg­fontoltsággal, a társadalmi béke fenntartásá­val, abszolút puritánsággal, becsületes munká­val, korszerű szellemben haladva, emelte e várost országunk legelsői közé. S ha Pécs iparossága, mint városunk társadal­mának egyik jelentékeny tényezője, mindig bele tudott illeszkedni ebbe a közszellembe, támogatta és fejlesztette azt, úgy feltétlen elismerés illeti ezért az ipartestületben mértékadó, az ipartestületet átható szellemet is. S ha e testület semmi egyéb tevé­kenységet nem mutathatna fel, mint ebben a köz­szellemben megnyilvánuló iparos szellemnek ápo­lását, akkor is már igen nagy érdemeket szerzett s megfelelt hivatásának. Hisz az ipartörvényben megnevezett célkitűzések is ezt jelölik meg, mint az ipartestületek egyik legfontosabb feladatát.­­ Mélyen tisztelt Uraim ! Befejezésül vissza­térek Madarász István, a testület korán sírbaszállt elnökének 10 év előtti beszámolójára, melynek zárómondatából e szavakban csendül ki a jövőbe vetett hit: „A magyar golgota tetejét elértük.“ „Új korszak, egy szebb jövő kontúrjai bontakoznak előttünk.“­­ Madarász Józsefet idő előtt elszólította körünkből a halál s nem ér­hette meg a testületi új székház felépítését s a testületnek az 1933. év folyamán saját otthonába történt átköltözését sem. De úgy hiszem, Uraim, egyetértenek velem abban, hogy sejtésében nem csalódott s túljutottunk a krízis mélypontján. Nehéz napokat éltünk és fogunk élni még, de küzdelem nélkül nincs eredmény, nincsen haladás, nincs fejlődés. Bízzunk önmagunkban, mert ön­magunkban van a legnagyobb segítő erő. Fogjunk össze, ápoljuk a kortársi szellemet, támogassuk a testület működését, igyekezzünk mindenben tökéleteset nyújtani s meg vagyok győződve, hogy akkor a jövő iparosnemzedék is hálásan fog megemlékezhetni e testület mű­ködéséről. Jubileumot fog ülni, mint ahogy Önök, Uraim, ma jubilálnak , örvendenek és ünnepelnek.­­ Én szívvel lélekkel, igazi iparos együtt­érzésel csatlakozom az ünneplőkhöz és a magam, valamint városunk gyáriparosai nevében a leg­melegebben üdvözölve a jubiláló testületet, Isten áldását kérem annak további működésére. Az ipartestületek feladata Hatalmas, szűnni nem akaró éljenzés és taps fogadta a nagyszabásúsú beszédet és ezután feszült figyelem közepette báró Kruchina Károly dr. miniszteri tanácsos tolmácsolta Bornemisza Géza iparügyi miniszter üdvözletét, majd a kö­vetkezőképpen folytatta beszédét: - A jubileumi ünnepség nem lehet más, mint szemle a múltban elvégzett munkák felett és a jövőben elvégzendő feladatok felett. De sereg­szemlét kell tartani a feladatok megvalósítására vállalkozó egyének felett is és meg kell jelölni azt az utat, amelyen haladva a kitűzött cél el­érését remélni lehet.­­ A Pécsi Ipartestület 50 éves története azt bizonyítja, hogy a Testület vezetősége mindenkor arra töreke­dett, hogy kézművesiparosság helyzetét ja­vítsa, társadalmi megbecsülését előmozdítsa. Ha ezek a törekvések nem is jártak mindig siker­rel, ha nem is mindig találtak megértésre, még­sem szabad feladni a küzdelmet, hanem újult erővel kell harcolni a magyar kézművesiparosság­nak és a magyar ipartestületeknek a kitűzött cél érdekében. Beszéde további részében Kruchina báró az ipartestületek jövőbeni feladataira mutatott reá. Az ipartestületek vezetőségének irányító szere­pet kell betölteni a kézműiparosság gazdasági és speciá­lis vonatkozású sorskérdéseiben és erőtel­jesebben kell tevékenykednie abban az irányban, hogy a jövő iparosnemzedék szellemi és szakmai felkészültsége olyan értékű legyen, mely alkalmassá teszi a jövő iparosnemzedéket arra, hogy az egyre erősbödő gazdasági versenyben megállhassa helyét. De az ipartestületre vár az a feladat is, hogy az ipartestület tagjaival megértesse azt, hogy a ma­gyar kézműiparosságra a jövendő magyar ifjúság lelkének, világszemléletének, hazaszeretetének ki­alakulásában nagy szerep vár.­­ Az igazi hazaszeretet háborús időkben véráldozatot, békében pedig a veretékes, de jól elvégzett munka áldozatát kívánja meg az igazi magyar embertől.­­ Ahogy a hős katonák bátorságát kitün­tetések adományozásával örökítik meg, ép úgy elismerésben kell részesítenünk azt az iparost, aki munkáját becsülettel elvégezte, aki közre­működött az iparosság egyetemének érdekeit képviselő testületek vezetésében, aki a jövő nemzedék nevelésében szerzett hervadhatatlan érdemeket. Négy pécsi iparos kitüntetése Bejelentette ezután, hogy az iparügyi mi­niszter négy pécsi iparost tüntetett ki díszok­levéllel, akik mind ötven évig, illetőleg ezen túl­menő ideig folytatták Pécsett iparukat. Kiss József csizmadiamester 57 év óta meg­szakítás nélkül űzi iparát, Schwarcz Károly 50 év óta vezeti kelmefestő és vegytisztító üzemét, hasonlóképpen Schack Ferenc aranyműves és ékszerészmester, aki emellett a kereskedelmi mú­zeum kiállításán aranyokmányt nyert. - Külön ki­ kell emelnem Caff­lisch Kristóf­­nénak - mondotta Kruchina Károly báró - az iparosok nagyasszonyának személyét, aki egyike azoknak az egészen ritka iparosasszonyoknak, akik férjük halála után is nagy tetterővel és energiával látják el az üzlet és a műhely irányítását. Cafflisch Kristófné, aki immár 16 év óta működik abban a cukrászüzemben, amelyet közel ötven év óta teljesen önállóan vezet, nemcsak, hogy fenntartotta az üzle­tet, hanem ádandóan fejlesztette és ma, 80 esztendős korában Isten különös kegyelméből még mindig saját maga vezeti teljes testi és szellemi frisseségben a cukrászüzemet. Kruchina Károly báró ezután meleg ünneplés közepette nyújtotta át a kitüntetett iparosoknak a díszoklevelet. Schv­arcz Károly, Schack Ferenc és Kiss József személyesen vették át a kitüntetést, Cafflisch Kristófné képviseletében pedig unokája, Murányi Tibor dr., városi tb. aljegyző. - Abban a reményben­­ fejezte be bezédét az iparügyi miniszter képviselője,­­ hogy a Pécsi Ipartestület a jövendő évszázadban még sok ha­sonló derék és kitüntetésre érdemes iparost fog kitermelni magából, a jubiláló ipartestület jövő­beni munkásságára és annak minden egyes tag­jára az Isten bőséges áldását kérem. Szívből jövő lelkesedéssel fogadták a jelenlevők a beszédet, majd Nagy Antal, az Ipartestületek Országos Központja képviseleté­ben üdvözölte a jubiláló egyesületet. Az iparosság és az önkormányzati szellem Pécs város törvényhatóságának üdvözletét Makay István h. polgármester tolmácsolta a kö­vetkező beszéd kíséretében :­­ Hamburgban a város székháza a keres­kedő- és iparoskamaráknak is otthont adó tőzsde­palotával árkádok közbeiktatása útján egybe van építve.­­Ez az egybeépített még tüntető kihangsú­­lyozása és jelképe annak, hogy a város eszmei fogalma - úgy a város történeti keletkezése, mint fennmaradása és boldogulása szempont­jából -a városalapító és városfenntartó iparral és kereskedelemmel lényegben egy és ugyanaz, hogy sorsuk jóban-rosszban szét­­választhatatlanul közös, olyannyira, és hogy az egyik léte és virágzása a másiké nélkül el se képzelhető.­­ Történelmünk ismeretében hiszem és val­lom, hogy a Pécsi Ipartestületnek csak az idő homokóráján lepergett, de alkotásaiban, eredmé­nyeiben és hatásában ma is elevenen továbbélő 50 éves múltja nemcsak az áldott emlékű holt és a még élő pécsi iparosok szakmabeli, belső működésének a foglalata, hanem az egész város ékes kincse­s dicsősége.­­ Az 50 éves Pécsi Ipartestület megalakulása éppen abba az időtájba esett, amikor Pécs város törvényhatósági életének az 1886. évi XXI. t. c. (a törvényhatóságokról szóló uj törvény) kor­szerű elvei alapján való újrarendeződése és ki­bontakozása lendületesen megindult, majd ezzel kapcsolatosan a város önkormányzatát az új tör­vény adta új lehetőségeknek megfelelő új szel­lemmel és új tartalommal kellett megtölteni.­­ Ebben az irányban megbecsülhetetlen szol­gálatot tettek éppen iparospolgáraink, akkor és még sokáig az egyetlen foglalkozási és társadalmi osztály, amelynek az önrendelkezési jog alapján való szemléletberendezkedés és élet tekintetében múltja és hagyománya, tapasztaltsága és fel­­készültsége volt.­­ Bár hazánban a végletszerű ipari önkor­mányzat gondolatán felépült 600 éves céhrendszert, a teljes gazdasági és ipari szabadság jegyében alkotott 1872. évi VIII. t. c. (a régi ipartörvény) végképen megszüntette, az 1884. évi újabb ipartörvény rendezése sze­rint ipartestületbe tömörült iparosaink a céh­­intézm­ény apákról fiukra, nemzedékről nem­zedékre szállt, önkormányzati hagyományainak szellemén nevelkedtek. Minthogy pedig ez a szellem - a változott idők követelte korláto­zással uj formában - az iparnak az 1884. évi ipartörvényben újonnan szabályozott szer­vezetébe is beszivárgott, immár az 1886­-ban megalakult pécsi ipartestület vált az ipari ön­kormányzat eszméjének letéteményesévé és hordozójává, ezzel egyszersmind egyúttal a törvényhatósági önkormányzati szellem előké­szítő iskolájává és ihlető, lendítő nevelőjévé is.­­ Itt, a Pécsi Ipartestület kebelében, tanulták, gyakorolták és 50 éven át innen, a Pécsi Ipartes­tületből vitték át a város törvényhatósági életébe is iparosnemzedékeink minden egészséges, alkotó ön­­kormányzat alapvető lényegét, kellékeit és bizto­sítékait: az életre-halálra való összetartozás, az egy­másrautaltság, a sorsközösség és a társadalmi fele­lősség eleven tudatát, a polgári munka tisztességét, a polgári becsület szentségét, a közös érdeknek és a közös jónak közös erővel önfeláldozó, hűséges szol­gálatát, a különben szertehulló részeknek zárt, harmonikus egybe jogállására alkalmas testületi szel­lemet, egyszóval a fogalom legnemesebb értelme sze­rint való polgári öntudat és polgári közszellem eszményét.­­ Ezektől a nemzeti és városi fölemelő gondolatoktól eltelten, Pécs szab. kir. város közönsége nevében megbecsülő, hálás szeretettel és pécsi büszkeséggel köszöntöm az 50 éves Pécsi Ipartestületet és rajta keresztül városunk egész derék iparosságát. - Áldó kegyelettel hódolok az 50 év alatt el­hunyt, a halhatatlan Zsolnay Vilmos vezérlete alatt fölvonuló iparosaink emlékének és elismeréssel haj­lok meg a pécsi iparosnak, mint polgári munka névtelen hősének és a város örök szerelmesének Alkalmi vételből származó több száz méter jó minőségű férfi szövetből válogathat 3.50, 4.80 és 6.50-es árban. Krausz Arnold utódai Virág Jenő és Társa cég Király ucca 15. sz. нвагавмнщ1нпшиганшшш1шжшш%шжнт PÉCSI NAPLÓ 19­96 szeptember 1.

Next