Pécsi Napló, 1936. szeptember (45. évfolyam, 199-223. szám)
1936-09-01 / 199. szám
2. и Ida] T""""".Mai nappal műter\ /memet nyári szünet \ SsEhT / után újból megnyitot\| /tam. Németországi ta\\ / nyltványutam alatt szer- ' \\0 / tett üzleti tapasztalataim \ 44 / alapján ez évben művészi \ / produktiókkal tudom kö zönségem teljes megelégedését kiérdemelni. Tisztelettel Csehi fotó Pécs, Színház tér 2. — Tel. 29-75. zédő szeretetet egy mindinkább fokozódó tisztelet és elismerés érzése egészíti ki az itt uralkodó közszellem iránt, mely mindig reális utakon járva, józansággal, megfontoltsággal, a társadalmi béke fenntartásával, abszolút puritánsággal, becsületes munkával, korszerű szellemben haladva, emelte e várost országunk legelsői közé. S ha Pécs iparossága, mint városunk társadalmának egyik jelentékeny tényezője, mindig bele tudott illeszkedni ebbe a közszellembe, támogatta és fejlesztette azt, úgy feltétlen elismerés illeti ezért az ipartestületben mértékadó, az ipartestületet átható szellemet is. S ha e testület semmi egyéb tevékenységet nem mutathatna fel, mint ebben a közszellemben megnyilvánuló iparos szellemnek ápolását, akkor is már igen nagy érdemeket szerzett s megfelelt hivatásának. Hisz az ipartörvényben megnevezett célkitűzések is ezt jelölik meg, mint az ipartestületek egyik legfontosabb feladatát. Mélyen tisztelt Uraim ! Befejezésül visszatérek Madarász István, a testület korán sírbaszállt elnökének 10 év előtti beszámolójára, melynek zárómondatából e szavakban csendül ki a jövőbe vetett hit: „A magyar golgota tetejét elértük.“ „Új korszak, egy szebb jövő kontúrjai bontakoznak előttünk.“ Madarász Józsefet idő előtt elszólította körünkből a halál s nem érhette meg a testületi új székház felépítését s a testületnek az 1933. év folyamán saját otthonába történt átköltözését sem. De úgy hiszem, Uraim, egyetértenek velem abban, hogy sejtésében nem csalódott s túljutottunk a krízis mélypontján. Nehéz napokat éltünk és fogunk élni még, de küzdelem nélkül nincs eredmény, nincsen haladás, nincs fejlődés. Bízzunk önmagunkban, mert önmagunkban van a legnagyobb segítő erő. Fogjunk össze, ápoljuk a kortársi szellemet, támogassuk a testület működését, igyekezzünk mindenben tökéleteset nyújtani s meg vagyok győződve, hogy akkor a jövő iparosnemzedék is hálásan fog megemlékezhetni e testület működéséről. Jubileumot fog ülni, mint ahogy Önök, Uraim, ma jubilálnak , örvendenek és ünnepelnek. Én szívvel lélekkel, igazi iparos együttérzésel csatlakozom az ünneplőkhöz és a magam, valamint városunk gyáriparosai nevében a legmelegebben üdvözölve a jubiláló testületet, Isten áldását kérem annak további működésére. Az ipartestületek feladata Hatalmas, szűnni nem akaró éljenzés és taps fogadta a nagyszabásúsú beszédet és ezután feszült figyelem közepette báró Kruchina Károly dr. miniszteri tanácsos tolmácsolta Bornemisza Géza iparügyi miniszter üdvözletét, majd a következőképpen folytatta beszédét: - A jubileumi ünnepség nem lehet más, mint szemle a múltban elvégzett munkák felett és a jövőben elvégzendő feladatok felett. De seregszemlét kell tartani a feladatok megvalósítására vállalkozó egyének felett is és meg kell jelölni azt az utat, amelyen haladva a kitűzött cél elérését remélni lehet. A Pécsi Ipartestület 50 éves története azt bizonyítja, hogy a Testület vezetősége mindenkor arra törekedett, hogy kézművesiparosság helyzetét javítsa, társadalmi megbecsülését előmozdítsa. Ha ezek a törekvések nem is jártak mindig sikerrel, ha nem is mindig találtak megértésre, mégsem szabad feladni a küzdelmet, hanem újult erővel kell harcolni a magyar kézművesiparosságnak és a magyar ipartestületeknek a kitűzött cél érdekében. Beszéde további részében Kruchina báró az ipartestületek jövőbeni feladataira mutatott reá. Az ipartestületek vezetőségének irányító szerepet kell betölteni a kézműiparosság gazdasági és speciális vonatkozású sorskérdéseiben és erőteljesebben kell tevékenykednie abban az irányban, hogy a jövő iparosnemzedék szellemi és szakmai felkészültsége olyan értékű legyen, mely alkalmassá teszi a jövő iparosnemzedéket arra, hogy az egyre erősbödő gazdasági versenyben megállhassa helyét. De az ipartestületre vár az a feladat is, hogy az ipartestület tagjaival megértesse azt, hogy a magyar kézműiparosságra a jövendő magyar ifjúság lelkének, világszemléletének, hazaszeretetének kialakulásában nagy szerep vár. Az igazi hazaszeretet háborús időkben véráldozatot, békében pedig a veretékes, de jól elvégzett munka áldozatát kívánja meg az igazi magyar embertől. Ahogy a hős katonák bátorságát kitüntetések adományozásával örökítik meg, ép úgy elismerésben kell részesítenünk azt az iparost, aki munkáját becsülettel elvégezte, aki közreműködött az iparosság egyetemének érdekeit képviselő testületek vezetésében, aki a jövő nemzedék nevelésében szerzett hervadhatatlan érdemeket. Négy pécsi iparos kitüntetése Bejelentette ezután, hogy az iparügyi miniszter négy pécsi iparost tüntetett ki díszoklevéllel, akik mind ötven évig, illetőleg ezen túlmenő ideig folytatták Pécsett iparukat. Kiss József csizmadiamester 57 év óta megszakítás nélkül űzi iparát, Schwarcz Károly 50 év óta vezeti kelmefestő és vegytisztító üzemét, hasonlóképpen Schack Ferenc aranyműves és ékszerészmester, aki emellett a kereskedelmi múzeum kiállításán aranyokmányt nyert. - Külön ki kell emelnem Cafflisch Kristófnénak - mondotta Kruchina Károly báró - az iparosok nagyasszonyának személyét, aki egyike azoknak az egészen ritka iparosasszonyoknak, akik férjük halála után is nagy tetterővel és energiával látják el az üzlet és a műhely irányítását. Cafflisch Kristófné, aki immár 16 év óta működik abban a cukrászüzemben, amelyet közel ötven év óta teljesen önállóan vezet, nemcsak, hogy fenntartotta az üzletet, hanem ádandóan fejlesztette és ma, 80 esztendős korában Isten különös kegyelméből még mindig saját maga vezeti teljes testi és szellemi frisseségben a cukrászüzemet. Kruchina Károly báró ezután meleg ünneplés közepette nyújtotta át a kitüntetett iparosoknak a díszoklevelet. Schvarcz Károly, Schack Ferenc és Kiss József személyesen vették át a kitüntetést, Cafflisch Kristófné képviseletében pedig unokája, Murányi Tibor dr., városi tb. aljegyző. - Abban a reményben fejezte be bezédét az iparügyi miniszter képviselője, hogy a Pécsi Ipartestület a jövendő évszázadban még sok hasonló derék és kitüntetésre érdemes iparost fog kitermelni magából, a jubiláló ipartestület jövőbeni munkásságára és annak minden egyes tagjára az Isten bőséges áldását kérem. Szívből jövő lelkesedéssel fogadták a jelenlevők a beszédet, majd Nagy Antal, az Ipartestületek Országos Központja képviseletében üdvözölte a jubiláló egyesületet. Az iparosság és az önkormányzati szellem Pécs város törvényhatóságának üdvözletét Makay István h. polgármester tolmácsolta a következő beszéd kíséretében : Hamburgban a város székháza a kereskedő- és iparoskamaráknak is otthont adó tőzsdepalotával árkádok közbeiktatása útján egybe van építve.Ez az egybeépített még tüntető kihangsúlyozása és jelképe annak, hogy a város eszmei fogalma - úgy a város történeti keletkezése, mint fennmaradása és boldogulása szempontjából -a városalapító és városfenntartó iparral és kereskedelemmel lényegben egy és ugyanaz, hogy sorsuk jóban-rosszban szétválaszthatatlanul közös, olyannyira, és hogy az egyik léte és virágzása a másiké nélkül el se képzelhető. Történelmünk ismeretében hiszem és vallom, hogy a Pécsi Ipartestületnek csak az idő homokóráján lepergett, de alkotásaiban, eredményeiben és hatásában ma is elevenen továbbélő 50 éves múltja nemcsak az áldott emlékű holt és a még élő pécsi iparosok szakmabeli, belső működésének a foglalata, hanem az egész város ékes kincses dicsősége. Az 50 éves Pécsi Ipartestület megalakulása éppen abba az időtájba esett, amikor Pécs város törvényhatósági életének az 1886. évi XXI. t. c. (a törvényhatóságokról szóló uj törvény) korszerű elvei alapján való újrarendeződése és kibontakozása lendületesen megindult, majd ezzel kapcsolatosan a város önkormányzatát az új törvény adta új lehetőségeknek megfelelő új szellemmel és új tartalommal kellett megtölteni. Ebben az irányban megbecsülhetetlen szolgálatot tettek éppen iparospolgáraink, akkor és még sokáig az egyetlen foglalkozási és társadalmi osztály, amelynek az önrendelkezési jog alapján való szemléletberendezkedés és élet tekintetében múltja és hagyománya, tapasztaltsága és felkészültsége volt. Bár hazánban a végletszerű ipari önkormányzat gondolatán felépült 600 éves céhrendszert, a teljes gazdasági és ipari szabadság jegyében alkotott 1872. évi VIII. t. c. (a régi ipartörvény) végképen megszüntette, az 1884. évi újabb ipartörvény rendezése szerint ipartestületbe tömörült iparosaink a céhintézmény apákról fiukra, nemzedékről nemzedékre szállt, önkormányzati hagyományainak szellemén nevelkedtek. Minthogy pedig ez a szellem - a változott idők követelte korlátozással uj formában - az iparnak az 1884. évi ipartörvényben újonnan szabályozott szervezetébe is beszivárgott, immár az 1886-ban megalakult pécsi ipartestület vált az ipari önkormányzat eszméjének letéteményesévé és hordozójává, ezzel egyszersmind egyúttal a törvényhatósági önkormányzati szellem előkészítő iskolájává és ihlető, lendítő nevelőjévé is. Itt, a Pécsi Ipartestület kebelében, tanulták, gyakorolták és 50 éven át innen, a Pécsi Ipartestületből vitték át a város törvényhatósági életébe is iparosnemzedékeink minden egészséges, alkotó önkormányzat alapvető lényegét, kellékeit és biztosítékait: az életre-halálra való összetartozás, az egymásrautaltság, a sorsközösség és a társadalmi felelősség eleven tudatát, a polgári munka tisztességét, a polgári becsület szentségét, a közös érdeknek és a közös jónak közös erővel önfeláldozó, hűséges szolgálatát, a különben szertehulló részeknek zárt, harmonikus egybe jogállására alkalmas testületi szellemet, egyszóval a fogalom legnemesebb értelme szerint való polgári öntudat és polgári közszellem eszményét. Ezektől a nemzeti és városi fölemelő gondolatoktól eltelten, Pécs szab. kir. város közönsége nevében megbecsülő, hálás szeretettel és pécsi büszkeséggel köszöntöm az 50 éves Pécsi Ipartestületet és rajta keresztül városunk egész derék iparosságát. - Áldó kegyelettel hódolok az 50 év alatt elhunyt, a halhatatlan Zsolnay Vilmos vezérlete alatt fölvonuló iparosaink emlékének és elismeréssel hajlok meg a pécsi iparosnak, mint polgári munka névtelen hősének és a város örök szerelmesének Alkalmi vételből származó több száz méter jó minőségű férfi szövetből válogathat 3.50, 4.80 és 6.50-es árban. Krausz Arnold utódai Virág Jenő és Társa cég Király ucca 15. sz. нвагавмнщ1нпшиганшшш1шжшш%шжнт PÉCSI NAPLÓ 1996 szeptember 1.