Pécsi Napló, 1936. november (45. évfolyam, 251-273. szám)
1936-11-03 / 251. szám
2 oldal tengeren való érdekeit és jogait tiszteletben tartsák. Felemelt hangon jelentette ki ezután, hogy Olaszország programja: béke mindenkivel. Végül bejelentette a korporatív rendszer fejlesztését és a fegyverkezéseknek a béke jegyében való folytatását. Törékeny kövekkel nem lehet szilárd és tartós épületet emelni Berlin, nov. 2. A „Deutsche Diplomatisch Politische Korrespondenz“ Mussolini beszéde nyomán foglalkozik a leszerelés, az együttes biztonság kérdésével és a népszövetségi kérdésekkel, majd ezeket írja : Az egészséges újjáépítés érdekében történik az, hogy Mussolini szétrombol egyes ábrándképeket, mert törékeny kövekkel nem lehet tartós és szilárd épületet emelni. Utalt azokra a reálpolitikai módszerekre, amelyekkel az életszükségletek kölcsönös elismerése útján szilárd alapot lehet teremteni a népek barátságos és termékeny együttműködése számára.Németország már több izben elismerte ezeknek a természetes módszereknek értékét és bebizonyította, hogy az érdekeltek között folytatott közvetlen megbeszélés útján egészen súlyos kérdéseket is el lehet hárítani az európai politikát fenyegető veszedelmeket. A magyar jogos követelés: gyakorlati békepolitika Mussolini beszédével kapcsolatban beavatott helyen a következőket mondották : Magyarországon osztatlan örömet keltett a Duce beszéde, különösen a Magyarországra vonatkozó része. A nyilatkozat következetes kifejezője annak az álláspontnak, amelyet évek óta elfoglalt a középeurópai kérdésben. Kétségtelen, hogy ennyire határozottan és ennyire a reálpolitikai lehetőségek körébe állítva még egyetlen külföldi államférfi sem szögezte le álláspontját Magyarország jogi követelései mellett. Mussolini egész beszéde a békepolitika célját szolgálja. Éppen ezért fokozottan jelentős az, hogy a magyar jogos követelések kifejtését a gyakorlati békepolitika egyik legfontosabb követelményének tekintik. Mussolini külpolitikai kijelentéseihez a francia sajtó nagy része bíráló megjegyzéseket fűz, bár a lapok elismerik, hogy a beszédet reálpolitikai szellem hatotta át és Mussolini minden félreértést kizáró módon leszögezte az olasz politika irányelveit. A lapok fájlalják, hogy nem tanúsított nagyobb megértést Franciaország iránt. Az angol lapok Mussolini beszédéből arra következtetnek, hogy közeledni akar Nagybritanniához. A Csske Slovo Mussolini beszédéről Prága, nov. 2. Mussolini milánói beszédéről a Ceske Slovo azt írja, hogy Mussolini kimondotta a halálos ítéletet a Népszövetség felett és lekötötte magát a magyar revízió mellett. Darányi távirata Mussolininek Budapest, nov. 2. Darányi miniszterelnök Mussolini milánói beszéde alkalmával a következő táviratot küldte Mussolininek : - Nagyméltóságod milánói beszéde az egész országban lelkes és hálás viszhangot keltett. Engedje meg Nagyméltóságod, hogy ez alkalommal a magyar nemzet háláját tolmácsoljam, tisztelettel és baráti szerettel üdvözöljem. Mussolini szét akarja választani a kinamantot Páris, onv. 2. Journal de Dabatsban Pierre Bermus azt írja, hogy Mussolini beszédében, amit Magyarországról mondott, igen súlyos. Mussolini azt követeli, hogy Magyarország területi revízióhoz jusson. Azt hiszik, hogy van nép, amely megengedi. A munkások szállítják Páris, nov. 2. Az északfranciaixban a szénszállító munkások vetkeztében a kormány úgy inti a gyáraknak szénnel való ellátását som fog gondoskodni. A katonák ma reggel meg is kezdt A szénszállító csoportba 200 ember sztrájkja miatt katonák szenet Roubaixban ■szági Koutrájkja kezdett, hogy katonai szállítást osztottak be. A sztrájkoló munkások jóakarattal nézik a katonák fáradozását, sőt néhány munkás meg is mutatta nekik, hogy miképpen végezhetik könnyebben a szénszállítás munkáját. A legtöbb gyárban holnap, holnapután ismét megindul a munka. PÉCS, NAPLÓ hogy ilyen egyszerűen lemészárolj a jelentések fölöttébb veszélyesek. 1. Azt írja továbbá Bermus tűnő, hogy Mussolini csak Jugo fékezett meg. Úgy látszik Mussolini szét akarja kisantant államokat Mussolini virágot de a hősök sirját Milano, nov. 2. Mussolini ma dél temetőbe látogatott el és tisztelt hősök sírjai előtt. választani szert Ilyen ki- Minden egyes sírra virágcsokrot helyezett. A temető bejáratánál percek alatt hatalmas tömeg hogy fel- gyűlt össze, amely lelkesen éljenezte, tináról em- Ezután megnézte a fasiszta párt milánói csoportjának épülő, új székházát, amely „Mussolini ház“ nevet fogja viselni. Itt elbeszélgetett a mérnökökkel és a munkavezetőkkel, miközben körülvették a munkások. Az egyik munkás kivált a csoportból, a Duce elé állt és keresetlen szavakkal köszönetet mondott azért a sok jóért, amit az olasz munkásság érdeit a milánói kében tett. A munkások percekig éltették Musa fasiszta solinit, aki ezután hosszabb ideig a legbarátságosabban elbeszélgetett velük. Bombák halottak te Madrid, november 2. A nem megkezdték a spanyol fővároség Kétszer jelentek meg a nemzet Madrid fölött s most már nemes épületeket bombáztak, hanem bombazáport zúdítottak a belsők is. A kettős bombázásnak 125 halt mint 200 súlyos sebesültje Harmincegy Telitalálat érte többek között a sj szervezeti szövetség központjt. Az épület teljesen rombadőlt és han veszítette életét. Kilencvenen súly sültek. Három órával későbben, is tájban újból megjelentek az esső gépek és másodszor is bombatánc a fővárosra. A légitámadás nagy pánikotság körében s az emberek riadta a pincékbe. Éppen délutánra nép, az, sebesültek és vege Madrid utcáin a csapatok bombázását, repülőrajok a katonai szészekre és több, oit Az első ellenséges légiraj délután háromnegyed öt órakor jelent meg a főváros fölött s olyan magasan repült, hogy a légvédelmi őrálomások csak akkor vették észre a támadást, amikor már robbani kezdtek a bombák. Azonnal megszólaltak a szirénák és elrendelték a légvédelmi riadót, de akkor már késő volt. Az ellenséges repülőgépek főleg a fontosabb középületeket vették célba, össze a Calderon-színházba, amelyen tüntetni akartak a vörös Spanyolország barátai, Szovjetoroszország és Mexikó mellett. Úgy látszik, hogy a nemzeti haderők főparancsnoksága is tudott erről a népgyűlésről, mert több bomba a Calderonszínház közvetlen közelében csapott le. A gyűlést mégis megtartották. A Caballero-kormány valamennyi tagja eljött és megjelent a szovjet kormány madridi nagykövete, Rosenberg is. Az elhangzott beszédeket a rádió is közvetítette Moszkva számára: halott, kilencven sebesült vol székházát is. Négy ember a megsebező félnyolc ges repülőzúdítottak ott a lakosmenekültek rést hívtak A külügyminisz A megnyitóbeszédet Delmaniszter mondotta és orosz nyelven mondott köszönet népnek azért a hathatós támogatóben a spanyol munkásságot . Utána Rosenberg szovjet nagyköv spanyol és orosz demokrácia - barátságát hangoztatta. Végül fele üzenetét, amelyet a vörös diktátorhoz intézett és amelyben felszólít munkásságot, hogy siessen a spa segítségére. Madrid bombázásával egyidejűleg haderők repülőgépei több más ellen is légi támadást intt Barcelona felett három repülőgép is fél órán keresztül bombázta a kát és a kikötőt, ahol éppen több élelmiszereket és hadianyagot száll Az egyik hajót telitalálat érte, ág súlyosan megrongálódott. Két a gyulladt. Malagát ugyanekkor négy gép bombázta. Ezek a gépek főleg húzódó védelmi állásokat vettek c A kikötőben horgonyzó „Jaime I.“ szintén állandóan csapkodtak a l( találták el a hajót. ír kosion©te az orosz népnek külügyminz orosz t, rmelyesiti. beszélt s at fennálló sta Sztálin orosz népa az orosz testvérek nemzeti öt városa. jelent meg ?yvergyáraosz hajóról ,tak partra, így a gőzös hajó kiízett repülőalaga körül . A malagai skáló körül sák, de nem A bombázás alatt Malagában tartózkodott egy ismert angol emberbarát, Hutchinson is, aki azzal a szándékkal jött a városba, hogy kivált néhány túszt a vörösök fogságából. A malagai hatóságok azzal vádolták meg, hogy ő adott jelt a nacionalista gépeknek a légitámadásra s még a bombázás ideje alatt letartóztatták. A nap legfontosabb katonai eseménye egyébként az volt, hogy a nemzeti haderők három hadihajója csapatokat szállított partra Spanyolország északkeleti partvidékén, a francia-katalán határ mentén. Portbou spanyol határvároskától néhány kilométerre délre, a rosasi öbölben egész váratlanul horgonyt vetett három nemzeti hajó és megkezdte a csapatok kirakását. A madridi kormány egyik hadihajóját, amely meg akarta akadályozni a csapatok partraszállítását elsüllyesztették. A nemzeti csapatok ezzel a sikeres hadművelettel elvágták Katalóniát a francia határtól és megszakították az összeköttetést Perpignan francia határváros és Barcelona között. A katalánvörös hadsereg parancsnoksága általános riadót rendelt el s a határvidék egész férfilakosságát felszólította, hogy induljon harcba a partraszállított nemzeti csapatok ellen. X 1936. november 3