Pécsi Napló, 1936. december (45. évfolyam, 275-297. szám)

1936-12-01 / 275. szám

4. odal PÉCSI MAHO A magyar-olasz barátság mellett tüntetett Pécs társadalma vasárnap az Országzászló előtt Pécs, nov. 30. A Magyar Nemzeti Szövetség Pécs-baranyai Köre kezdeményezésére szép számú közönség tüntetett a hideg idő ellenére is vasárnap délben az Országzászlónál, a magyar-olasz barátság mellett. Felvonultak a frontharcosok, a Turul Bajtársi Egyesület, a leventék, a vasutasok, postások és a Pécsi Önkéntes Tűzoltó Testület. Képviseltette magát a Revíziós Liga, az Erdélyiek Pécsi Otthona, a DEFHE, az Állami Tanítók Tantestülete, a Baranyavármegyei Általános Tanító Egyesület és a Nagybercsényi Jótékony Egyesület. Az ünnepséget a pécsi levente zenekar által előadott Himnusz vezette be. Vezényelt Gorbert Ferenc karnagy. Ammer: Nem, nem, sohaját az Első Pécsi Bőrgyári Dalárda énekelte nagy precizitással Tóth Aladár karnagy vezetése mellett. Az alkalmi beszédet Somogyváry József dr. ügyvéd, a Nemzeti Szövetség ügyésze tartotta. Beszédében kiemelte, hogy Mussolini milyen hatalmas energiával teremtette újjá az olaszok millióit és támasztotta fel a klasszikus Róma világirodalmi helyzetét. Mussolini államférfias zsenije ismerte fel azt, hogy a magyarságnak egy szerződés nem lehet a sírgödre és kiáltotta oda az egész világnak, hogy „Igazságot Magyarországnak !“ Amikor most Magyarország kormányzója személyes látogatásával köszönte meg az olasz nemzet baráti megnyilatkozását, akkor a magyar millióknak is hálás köszönettel kell megemlékezniük Olaszországról és Horthy Miklós kormányzóról. Az országzászló előtti mai spontán tüntetés alkalmával boldogabb magyar jövendő virradását látja, amit az olasz nemzet példáján okulva kell kiépíteni. Mélyen megrázó beszédét azzal fejezte be, hogy tétlenségben és széthúzásban lehetne csak úr a magyarságon a kétségbeesés, de most új vihar közeledtét látja, a lelkesedés és egyetakarás hatalmas viharát, amelyből biztosan eljön a virradat és valóság lesz a mindennapi imádság : „Hiszek Magyarország feltámadásában !“ A beszédet többször szakította félbe tetsző, és lelkes tüntetés Mussolini és Magyarország kormányzója mellett. A nagyhatású beszéd után az Első Pécsi Bőrgyári Dalárda Tiboldy: Igazságot Magyarországnak című dalát adta elő kiváló összetanultsággal, nagy tetszést keltve. Meg kell egyszer emlékezni arról, hogy a Tóth Aladár vezetése alatt álló Bőrgyári Dalárda milyen missziós munkásságot fejt ki a munkásság körében a magyar dal és a hazafias érzés sikeres elmélyítése céljából. A kitűnően sikerült ünnepséget a nemzeti Hiszekegy hangjaival a lelkes pécsi levente zenekar fejezte be. Az ünnepség után zárt a alakulatok díszlepésben vonultak el az Országzászló előtt, szerv, mely a segélynyújtás munkáját irányítani hivatott. Természetes, hogy minden ország azon igyekszik, hogy még nagyobb csapások esetére se kelljen külföldi segítséget igénybe venni, hanem saját erejéből törekszik céljait megvalósítani. A Vörös Kereszt munkáját a repülőgép és gázháború új és nagy feladatok elé állítja. A légitámadások ellen való védekezésnek hazánkban különösen nagy jelentősége van. Kicsi az ország, sok az ellensége, az új légi és gáztermészetű harceszközök, de még a messzehordó ágyuk csonka hazánk egész területét, ezzel mindenkit aki magyar, vagy magyar területen lakik, veszélyeztetnek bonyodalmak esetén. A minden részében igazságtalan békediktátum számunkra megtiltotta az ellenséges légitámadás ellen való aktív, vagyis saját repülőgépekkel való védekezést. Európa számú nemzete lázasan fegyverkezik, a környezőállamok légiflottája napról-napra gyarapszik, ezért mindenkinek hazafias kötelessége, hogy a passzívvédekezés lehetőségeit támogassa. Ez a védekezés V. Guilleaume Árpád, a Magyar Vörös Kereszt főgondnoka szavai szerint nem titok, ez nemzeti és önvédelmi tény, melyről mindenkinek idejekorán legbehatóbban tudomást kell venni. És ez a védekezés a Vörös Kereszt legfontosabb céljai közé tartozik. Ezen célok megvalósításához a kórházi és gyógyszer anyagra, a sebesült és betegszállítási berendezésekre, a lég- és gázvédelmi intézkedésekre, férőhelyekre stb. stb. sok-sok pénz kell. A pénzt társadalmi úton kell előteremtenünk. Sorakozzunk hát mind sűrűbb tömegben a Vörös Kereszt zászlója alá, hogy a veszély ne érjen készületlenül bennünket. Mit kell tudnunk a Vörös-Kereszt Egyletről A,,Pécsi Napló“ múlt keddi számában már hírül adtuk, hogy a közeli hetekben újjáalakul a Magyar Vörös-Kereszt Pécs városi választmánya. Hogy az újjászületés a társadalom minél szélesebb rétegének értelmét és szívét magával ragadja, szükségesnek tartjuk, hogy a Vörös-Kereszt szervezetét és jogállását ismertessük. A Nemzetközi Vörös-Kereszt (Croix Rouge Internationale) mindenkor nemzeti érdeket szolgáló világszövetségének alkotó tényezői a következők : 1. Magába öleli ez időszerint 61 ország Nemzeti Vörös Kereszt Egyletét, melynek taglétszáma a 27 milliót meghaladja. Ezen egyletek önkéntes és független, az illető kormányok által elismert, támogatott és különös közjogi helyzetben levő nemzeti szervek, melyeket az illető államokban törvénybe iktatott „Genfi Egyezményében biztosított kiváltságok (semlegesség stb.) illetnek meg. Ezek a nemzeti egyesületek valóra váltják a Vörös-Kereszt célkitűzéseit nemzetük és az összemberiség javára. 2. A Vörös-Kereszt független és szigorúan semleges Nemzetközi Bizottsága (Comité International de la Croix Rouge, alakult 1863-ban, székhelye : Genf éberen őrködik a Vörös Kereszt továbbfejlesztése, alapvető elveinek és elsődleges célkitűzéseinek megvalósítása és a nemzetközi egyezmény betartása felett. A bizottság azok megsértése esetén, valamint minden emberbaráti tevékenység érdekében a kormányoknál közbenjár, a segélynyújtás körül nemzetközi közvetítő szolgálatot teljesít, a gáz- és légiháború esetén a polgári lakosság technikai és jogi védelmét ellátja és ezekre nézve a kormányánál nemzetközi megállapodásokat kezdeményez. 3. A 61 Nemzetközi Vörös-Kereszt Egylet szövetségéből alakult Vörös-Kereszt Egyletek Ligája (Ligue des Sociétés de le Croix Rouge, alakult 1919-ben, székhelye Páris) világviszonylatban másodlagos célok: az egészségi állapotok javítására, betegségek megelőzésére, szenvedések enyhítésére irányuló vöröskeresztes munka összhangosítására törekszik, vagyis feladata és célja a Vörös-Kereszt békeprogrammjának minél erőteljesebb és sikeresebb kiépítése és elvégzése. A Nemzetközi Vörös-Kereszt irányítója és törvényhozó szerve: a Vörös-Kereszt Nemzetközi Konferenciája, mely 4, szükség esetén 2 évenként ülésezik. Teljes jogú tagjai a felsorolt nemzetközi alkotó elemeken kívül a Genfi Egyezmény tagjállamainak kormányképviselői. A Nemzetközi Vörös-Kereszt Konferenciák előkészítését és köztük a folytonosság biztosítását egy 9 tagú állandó bizottság (comission pernamente) látja el. A Genfi Egyezmény 61 tagállamában létesült egymástól teljesen független, nemzetközi Vörös-Kereszt Egyletek szervezetét az illető államok alkotmányának megfelelő törvények és alapszabályok határozzák meg. A Magyar Vörös Kereszt Egylet megalapítását legfelsőbb királyi rendeletre az 1878. évi április 12-én Wienben megtartott kormányközi értekezlet határozta el. A szervezésre vonatkozó „alapelvek“ 1880-ban, alapszabályai pedig 1881. április 15-én a király részéről jóváhagyást nyertek. Lapszabályai a változó viszonyoknak megfelelően 1891., 1912., 1924. és legutóbb 1933. évben módosíttattak és ezeket mindenkor a király, illetve Magyarország ormányzója hagyta jóvá. A Magyar Vörös Kereszt nem vonható minden megkülönböztetés nélkül a társadalmi egyesületek fogalma alá, nem primus inter pares, mert egyedülálló közjogi és nemzetközi jelleggel bír és az állam társadalmi végrehajtó szerve. A Magyar Vörös Kereszt Egylet a Genfi Egyezmény egyedüli és kizárólagos magyar kiváltságosa. Nem magánkezdeményezés, hanem az apostoli király akarata folytán a m. kir. kormány közreműködésével jött létre. Alapszabályait nem a kormányhatóság, hanem a m. kir. kormány előterjesztésére az Államfő hagyja jóvá. Elnöke és női társelnöke megválasztásának érvényességéhez az államfő jóváhagyása szükséges. Vezetésében a kormány nem csupán mint felügyeleti hatóság, hanem közvetlen közreműködése útján vesz részt. Alapszabályszerű feladata kifejezetten állami feladatok, melyeknek teljesítése célszerűségi okokból bízatott az előnyös külföldi összeköttetésekkel rendelkező Vörös-Kereszt társadalmi szervre. A Magyar Vörös-Kereszt alapszabályai értelmében fel nem oszlatható. Legfőbb védnöke Magyarország kormányzója. Minden országban a Vörös-Kereszt a vezető jv.vti d'ember 1 Csütörtökön tárgyalják le a belügyminisztériumban Baranya vármegye jövő évi költségvetését Pécs, nov. 30. Nemrég készült el Baranyavármegye jövő évi költségvetése, amelynek végösszege 740.000 pengő. A felmerült költségvetési hiányt a vármegye alaispánja a mai súlyos gazdasági helyzet szem előtt tartásával 30 százalékos pótadóval hozta egyensúlyba. Baranya vármegye jövő évi költségvetését értesülésünk szerint csütörtökön tárgyalják le a belügyminisztériumban. A tárgyaláson részt vesz Fischer Béla alispán és Keresztes Imre számvevőségi főnök. Ketten beszélnek Pythiáról A perzsabundás nő azt mondta: Kíváncsiságból mentem el hozzá 3 évvel ezelőtt. Akkor azt mondta Pythia: „Tanulja meg szakszerűen az üzletük vezetését, ne csak látogatóba járjon be oda“. Rá egy évre az uram betegeskedni kezdett. Klinikára került, többé soha sem lesz munkaképes. Az a szerencsém, hogy 3 éve szót fogadtam Pythiának és az üzlemenetben semmi zavar nem állt elő. A szemüveges úr ráfelel: - Megfejthetetlen, rejtélyes, én nem is akarom kutatni, én csak hiszek benne vakon. Tavaly Olaszországba készültem, felkerestem Pesten. Pythia azt mondta: „Ne utazzam el ma, inkább keresse fel holnap reggel Verebély professzort. Valami csekély elváltozást látok. Ne ijedjen meg, jelentéktelen...“ És másnap reggel 10-kor már műtőasztalon feküdtem. A professzor kivette a vakbelemet. „Ha egy nappal később jön, már későb ennyit mondott Verebély és azóta hálás szívvel gondolok Pythiára, ezt a két szál szegfűt is neki viszem... És együtt indulnak el Pythiához, akit olyan sokan szeretnek, becsülnek Pécsett is, aki olyan sok ember sorsát terelte már helyes vágányra.