Pécsi Napló, 1937. január (46. évfolyam, 1-25. szám)
1937-01-01 / 1. szám
4. oldal IMTSI NAPLÓ Tánc és estélyi ruhák gyönyörű választékban Lőwy Testvéreknél, Ferenciek utca 1szám Nem változott az adókedvezmény százalékos mértéke sem, mert az átalakítási költségek 50 százaléka vonható le az átalakított épület után a kivetett házadóból, rendkívüli pótlékokból és a községi pótadóból, az átalakításokkal egyidejűleg végzett tatarozások költségeinek ugyancsak 50 százalékát lehet levonni a házadóból. A rendelet felsorolja azokat az átalakítási munkákat, amelyek jogalapot nyújtanak az adó-kedvezményre és itt nincs számottevő változás az előző évi rendelethez képest. Nem honorálja az új rendelet a meglevő fürdőszobák berendezéseinek kicserélésénél,a portálok építésénél a tatarozási adókedvezményt. Ugyancsak nem honorálja az elavult kazánok kicserélését, vagy meglévő központi fűtőberendezések mellett takaréktűzhelyek vagy vízmelegítők felszerelését sem. Az eljárási szabályok egyik szakasza előírja, hogy a pénzügyigazgatóság a háztulajdonosi kérelmére a beszerzett adatok felülvizsgálata, esetleg helyszíni szemle alapján tartozik közölni, hogy a bejelentett átalakítási munkák közül melyek azok, amelyek adókedvezmények igénybevételére jogalapot szolgáltatnának. A m. leír. adóhivatal pedig köteles a háztulajdonos kérelmére felvilágosítással és útbaigazítással szolgálni, sőt a fél kívánságára, ezt írásban is megadni. A rendeletben nyújtott kedvezményt nem igényelheti az a háztulajdonos, aki az utolsó 10 . évben már adókedvezményben részesült, kivéve, ha vis maior miatt vált szükségessé az átalakítás, vagy tatarozás. Rendelkezést tartatok az a rendelet arra is, hogy adókedvezmény csak akkor igényelhető, ha az iparosmunkálatokat helyben teleppel bíró iparosok (vállalkozók) végezték. Pusztulás veszélye fenyegeti a pécsi székesegyház altemplomának Székely Bertalan freskóit Talajnedvesség támadta meg a felbecsülhetetlen értékű falfestményeket Séta az ezeréves kövek birodalmában Pécs, dec. 31. Tulajdonképpen még Pécsett is nagyon kevesen tudják, hogy a Székesegyház a maga pompázatos külsőségein kívül milyen értékes és a művészettörténet szempontjából világviszonylatban is nagyfelerdőséggel bíró ritkaságokkal rendelkezik. A pécsi dóm-múzeumra gondolunk, amely gyűjteményt a székesegyház déli részén, a Mór kápolna fölött erre a célra átépített helyiségbe helyezték el. A székesegyház főoltárától jobbra, kis taslétaajtón keresztül jutunk a dóm-múzeumba, ahol a székesegyháznak első megépítésétől legutóbbi restaurálásai) fennmaradt emlékeit őrzik. A dóm-múzeumot, miként a néhány lépcsős bejáratnál elhelyezett tábla is jelzi 1925 december 19-én nyitották meg, Zichy Gyula gróf, jelenlegi kalocsai érsek alapította és anyagait dr. Szőnyi Ottó, az országos nevű régész rendezte. A hatalmas anyag, amely eddig, különböző raktárakban, azonkívül egyetemi könyvtárban volt elhelyezve, bemutatására az aránylag szűk helyiség elégtelen. Éppen ezért a felbecsülhetetlen értékű, rendkívül értékes anyagról áttekinthető kép nem is nyerhető. A dóm-múzeum túlzsúfoltsága ezt lehetetlenné teszi. Pedig a keskeny és gyenge világítású helyiségben talán egész Európa, Magyarországnak pedig egész biztosan egyik legszebb régészeti gyűjteménye van elhelyezve. Az össze-vissza töredezett, szürke kövek, domborművek, oszlopfejek, sírkövek, faldíszítések a magyar művészet olyan érdekes fejezeteit tárják elénk, mint sehol másutt az országban. Azok előtt, akik a hideg kövekből olvasni tudnak, láttukra a magyar kultúrtörténelem igen érdekes állomásai elevenednek meg. Ezek a kövek a múlt kutatói részére többet árulnak el, többet jelentenek minden más, még másbeli maradványnál is. A pécsi székesegyházat, miként ismeretes Szent István építtette a XII. század végén. A dóm-múzeum anyagának legrégibb darabjai ebből az időből származnak. Ezek az emlékek a és Újtestamentumi jeleneteket ábrázoló domborművek amelyek arról tanúskodnak, hogy a magyar szobrászat már akkor igen magas fokon állt. Primitívségükben is igen kifejezők ezek a domborművek, amelyek a török uralom minden pusztító törekvésével dacolva őrzik ezer év emlékét. A mohamedán vallás tiltja ugyanis az emberábrázolás minden változatát. A török megszálló csapatok vallásuk щát is követték tehát, amikor minden rendelkezésükre álló eszközzel a székesegyház gyönyörű diszkéseit, faragásait és szobrait megsemmisíteni igyekeztek. Baltákkal verték szét a szobrokat, a domborműveket viszont valami gyaluszerű szerszámmal igyekeztek a falakról eltávolítani. Az ennek ellenére fennmaradt, helyenként teljeseit laposra csiszolt kőfaragványok minden képzeltjei felülmúló pusztítás nyomait árulják el. A törökök különben is megszüntették a székesegyház templom jellegét és azt istállónak, iskolának és raktárnak használták. Az altemplom két leejáratát pedig, amlyeket az említett domborművek díszítettek, befalaztatták A székesegyházat többször restaurálták, nagy átépítése azonban, amely 1882 -1891-ig tartott, Dulánszky Nándor nevéhez fűződik. A dóm-múzeum anyagát ennél a nagy restaurálásnál gyűjtötték össze. A falakból nagy óvatossággal kiemelt fali festményeken levő diszitéteket, mint motívumokat a restaurálásnál tevékenykedő Onfírészék, felhasználták. Zala György például az altemplom lejáratának domborműveit alkotta újra olyan tökéletességgel, hogy arról a külföldi művészettörténészek is megemlékeznek. A törökök szétrombolták az altemplomban lévő sírboltokat is. Kettőnek fedőlapját nem sikerült azonban megsemmisíteni. Ezek ma szintén a dóm-niraeumban vannak elhelyezve. Alsáni Bálint bíbornok-püspök (1408), Hermacus de Alben et Medve (1445) sírköveit, Radonati Mátyás (1703) és Berényi Zsigmond gróf püspökök (1748) sírkövei mellett őrzik a dóm-múzeum ritkaságai között. Miként említettük, azonban a dóm-múzeum jelenlegi helyisége szűk a rendelkezésre álló anyag megfelelő ellikezésére és ez az oka átírtak is, hogy a régi székesegyház egyik legértékiebb műemléke, Franciskus Nesselbrod (1726) barokkstilű 4 méter széles és 3 méter magas remek síremléke a székesegyházi toronykamrában van elraktározva. Összeszorult a szívünk a remek szobor - csoportozat láttára. Szénpor fedi, töredezik mindenfelé, ha rövidesen nem gondoskodnak megfelelő elhelyezéséről és restaurálásáról, menthetetennül a pusztulásra van ítélve. Nem tartozik a székesegyház régészeti anyagához, amire most a figyelmet fel akarjuk hívni. A torony kamrából feljövet ugyanis az altemplom , jöttünk keresztül. Amint a keleti oldal melletti oltár előtt eljöttünk, lábunk megmerevedett szinte, nem akartunk hinni szemünknek. A plafon, és az oszlopok valamikor pazar szépségű freskóit hatalmas vízfoltok éktelenítették el. Számos helyen a nedvesség teljesen elpusztította már a freskókat. Színeikből, mintáikból semmi sem látszik már. Kérdő , tekintetünkre kísérőnk ,halkan, végtelen szomorúsággal hangjában adja meg a felvilágosítást . Székely Bertalan alkotásai pusztulnak itt el lassan, de biztosan. A talajnedvesség feltartóztatlanul szivárog fel és nem tudunk ellene tenni semmit sem.* Amit az altemplomban láttunk, tényleg megdöbbentő, elképzelhetetlennek tartjuk azonban azt, hogy ezt a pusztító folyamatot, amelynek a freskók egy része máris áldozatul esett, ne lehetne megállítani. Magától értetődik, sok huzavonára, tanácskozásra nincsen idő hizen minden késlkedés újabb, esetleg jóvátehetetlen károkat vonhat maga után. Nem tudjuk, hogy közvetlenül kihez tartozik a helyszíni vizsgálat elrendelése és éppen ezért mély tisztelettel közvetlenül Virág Ferenc megyéspüspök úrhoz intézzük kérésünket: vizsgáltassa meg mielőbb, az ország legelső szakembereinek bevonásaival Székely Bertalan halálra ítélt freskóit és a tőle megszokott agilitással mentse meg azokat a pusztulástól. (K. J.) 10.,17. jaruuár 1. Köszönet és jókívánság! ISST azoknak, akik bútorvásárlásukkal hozzásegítettek minket munkához és kenyérhez Kérjük a m. t. bútorvásárló közönséget, hogy továbbra is szíveskedjék bizalommal a szükségletét jó mesterünknél beszerezni. Mi pedig ígérjük továbbra is a tőlünk telhető legjobb és legszolidabb munkát. Hálás köszönet és boldog újesztandot kívánunk! ____________ ______________________________bútorgyár alkalmazottai. Egy magyar művész karrierje A pesti akadémiától egy amerikai újságkirály iskolájáig A magyar tudás utat vág magának az intellektuális élet minden területén, ha külföldre kerül. Márkus László, az Operaház igazgatója mondotta nemrég: ,,Idegenek vagyunk itt a Nyugat szélén, de hogy idegenek maradtunk, abban nekünk magunknak van a legnagyobb részürük. Rettentő sokat elmulasztottunk, ami európaiségunkat exponálta volna, mi magunk képtelenek vagyunk egy magyar tehetséget igazi nagysággá hitelesíteni. A magyar tehetség, hogy kibonthassa szoknya külföldre menekül. Nem igaz az, hogy senki se lehet próféta a saját hazájában. Ellenkezőleg, csak a maga hazájában lehet valaki próféta, vagy szabatosabban, a saját hazáján át. Hallatlan szuggesztív ereje van egy kultúrnép hitének : a nemzet szeretete és elismerése teljes magakiéléssel szabadítja fel a tehetséget.“ Sok magyar képzőművész-tehetséget ölt meg már az itthoni közöny, de aki - akár kész piktoraink közül, akár az ifjú gárdából - külföldre került, ha tehetséges volt - karriert csinált. Sőt olyanok is érvényesültek, akik nem voltak tehetségesek, de erről most ne beszéljünk. Szepesy Zoltán a Cranbrook-i képzőművészeti akadémia tanára tehetséges ember. Már a magyar főiskolán is tudták ezt róla. De a révbejutott ifjúi hitével hajóra szállt, s most sok esztendő után itthon, egy budai vendéglőben mondja el útjának történetét. Balján fiatal amerikai felesége, jobbján Aba-Novák Vilmos, az Amerikát járt világhírű magyar avantgardista, Szepesy Zoltán nehezen nyilatkozik. - Nem az a fontos, hogy én mit tettem, hogy milyen úgynevezett karriert futottam be, hanem a magyar képzőművészet rangja nemzetközi relációkban, inkáább erről szeretnék beszélni. Majd így folytatja : - 15 centtel kezdtem. Ennyi volt az órabérem, mint kifutónak a magyar képzőművészeti akadémia diplomájával a zsebemben - Newyork-