Pécsi Napló, 1937. október (46. évfolyam, 223-248. szám)

1937-10-01 / 223. szám

2. oldal PETROLEÚto-­­ Lampftr HASZnOL ? égőszerkezetet.­­ Bármilyen meglevő tartályba helyezhető és előmelegítés, pumpálás nélkül 125 gyertyaerős nappali világítása lesz. Bemutatja, díjtalan ismertetőt küld a körzetképviselői SZŐNYI OSZKÁR . Lukafai ü­veggyári raktár helyén Pécs, Király utca 14. szám. MAGYAR LOVASGYŐZELEM BÉCSBEN Bécs, szept. 30. P­­­a­t­h­l József százados a vadászugrás versenyben az első lett. PÉCSI NAPLÓ ELUTAZOTT BERLINBŐL A MAGYAR KATONAI KÜLDÖTTSÉG Berlin, szept. 30. A német haderő gyakor­latain résztvett magyar katonai küldöttség: R­ő­d­e­r Vilmos gyalogsági tábornok, honvé­delmi miniszter, vitéz Lányi Hugó gyalogsági tábornok, a vi. kir honvédség főparancsnoka és vitéz nagylaki R­á­t­z Jenő altábornagy, a m. kir. honvédség vezérkari főnöke, valamint kíséretük szerdán délben elutaztak Berlinből. Az elutazás előtt nagy ünnepség ment végbe. A pályaudvaron díszszázad sorakozott fel, amely katonai tiszteletadásban részesítette a magyar katonai küldöttség tagjait. A magyar katonai küldöttség búcsúztatására megjelent a pályaudvaron S­z­­­ó­j­a­r Döme al­tábornagy, berlini követ a követség tagjaival, német részről pedig Fritsch tábornok, a né­met hadsereg főparancsnoka, valamint a berlini és müncheni hadtestparancsnokok. PÉNTEKEN ÉRKEZIK BUDAPESTRE BADOGLIO Berlin, szept. 30. , a d­é­g­­­i a ma elutazott Berlinből és pénteken délután érkezik Buda­pestre. D- Kapi Béla evangélikus püspök a nemzeti és keresztyén egységről A Dunántúli Luther Szövetség kultúrestje Pécs, szept. 30. Az Evangélikus Egyház­­kerület közgyűlése kapcsán ma este fél 7 órai kezdettel nagyszabású kultúrestet rendezett a Dunántúli Luther Szövetség. A kultúrest színhelye a Pannónia díszterme volt, mely ez alkalomra zsúfolásig megtelt a közgyűlésre érkezett egyházi előkelőségekkel és vendégekkel. Ott láttuk azonban városunk társadalmi életének színe-javát is. Az egyház­kerületi közgyűlésre érkezettek soraiból a kultúresten jelen voltak: Träger Ernő dr., a miniszterelnökség elnöki osztályának főnöke, Mesterházy Ernő dr. ny. főispán, egyház­kerületi felügyelő, 111­7 é­s Zsigmond dr. egész­ségügyi főtanácsos, a Luther Szövetség világi elnöke, P­r­ö­h­­­e Károly dr., az egyetem teoló­giai fakultásának dékánja, Deák János dr. egyetemi tanár, Z­i­e­r­m­a­n­n Lajos kormány­főtanácsos, körmendi esperes, Németh Sá­muel tanügyi főtanácsos, a soproni líceum igaz­gatója, Hajós Béla igazgató és számosan az egyházkerület vezető tagjai sorából. Megjelentek a kultúresten vitéz H­o­r­v­á­t István dr. főispán, M­а­к­а­у István polgár­­mester, Fischer Béla alispán, vitéz Falta László altábornagy, dandárparancsnok, pécsuj­­falusi P­é­c­h­­ Kálmán tábornok, S­c­i­p­i­a­d­e­s Elemér dr. egyetemi rektor, Wallenstein Zoltán dr. főrabbi, N­у á г у Pál ref. esperes, T­а­r­ó István evangélikus lelkész, N­e­n­d­t- V­i­c­h Andor dr. kir. tan., ny. polgármester, Klemm Antal dr., Tóth Zsigmond dr., B­e­r­d­e Károly dr., A­l­b­r­i­c­h Konrád dr., Pekár Mihály dr., M­é­r­é­s­z­­ Zoltán dr. egyetemi tanárok, Závodszky Levente dr. tankerületi főigazgató, B­a­r­s­i József ny. tá­bornok és még igen sokan a város kulturális, gazdasági és pénzügyi életének vezető egyéni­ségei közül. Az estet a pécsi evangéllikus egyház ve­gyeskara vezette be Kapi Gyula „Tehozzád, óh Uram, emelem fel lelkem“ című zsoltárával, melyet a kar Csermely Lajos vezénylésével meleg átérzéssel adott elő. Ezután 111­7 é­s Zsigmond dr. egészség­­ügyi főtanácsos tartott megnyitó beszédet, vá­zolva a Luther Szövetség krisztusi igazságot és kultúrát szolgáló munkáját és az estnek azt a célját, mely igazság és szépség harmóniájába kívánja a lelkeket fogni, hogy Istent, a hazát és az embereket szolgálja. A megfogó bevezető után Zoltán Vilmos zenetanár nemes művészettel tolmácsolta gor­donkáján Bach—Kodály „Mennybéli felséges Isten“ című korál-elő­játékát, majd Bach— Siloti „Jöjj, oh halál“ című szerzeményét. Zol­tán teljesértékű előadását F. O­p­r­i­t­i­a Mária kísérte művészi finomságú, alkalmazkodó, szí­nes aláfestéssel, zongorán. Az est kiemelkedő eseménye D. Kapi Béla püspök, titkos tanácsos mélységes tar­talmú, igaz szellemű és meggyőző erejű elő­adása volt, melyet „Nemzeti és keresztyén egy­ség“ címen tartott. D. Kapi Béla püspök előadása elején a probléma jelentőségét vázolta. A nemzeti és keresztyén egység kérdése nem egyszerű nem­zetpolitikai és belpolitikai kérdés, hanem a nemzet és keresztyénség életkérdése. Állítását igazolta a nemzet külső és belső helyzetével és a keresztyénség erőállapotával. Utalt a bolse­­vizmus világveszedelme mellett a keresztyénség belső gyengeségére. Sok millió névtelen keresz­tyén van. Számukra a keresztyénség vallásos világnézet és nem vallás, keresztyén humánum és nem religio, etikum és nem credo, egyházi szervezet és nem Krisztus teste. Ez a belső gyengeség különös jelentőséget ad az egység problémájának. A nemzeti egységet nem faj és élettani kö­zösség biztosítja. Szerepet játszik benne a te­rületi közösség, hatalmas tényező a történeti és a sorsközösség is. A nemzet egyéniségét formáló tényezőket az állami közösség egyesíti és öntudatosítja. De az állam akkor emelkedik hivatása magaslatára, ha nem a hatalmat vál­toztatja joggá, hanem a jogból származtatja ha­talmát. Ez csak akkor történhetik, ha nemzet­szolgálatban teljesedik ki hivatása. A nemzeti egyéniség minden fonala a nemzet lényegéhez vezet. A nemzet lényegét pedig egyedül Isten­nél találjuk meg. Minden nép Isten előtt válik nemzetté, Isten kezének teremtése és Istentől kapja történetének küldetését. A nemzet egyé­nisége Istenben van elrejtve. A keresztyén egységet illetőleg nehéz ag­godalmak gyötrik az ember lelkét. Szinte dog­matikai, történeti és kultuszéleti lehetetlenség­nek látszik az egység. Minden felekezet saját hitvallása alapján áll és az nem lehet alku tárgya. Történeti múltját, küzdelmeit és emlé­keit nem tagadhatja meg. Kultuszélete nem esetlegesség, hanem belső dogmatikája és tör­téneti­­ kialakultságának következménye. És mégis lehet keresztyén egységről beszélni, mi­helyt áldozatkövetelés nélkül mindegyik egy­ház föléje emelkedik önmagának. A keresztyén­ség dogmatikája kevés számú kardinális té­telre szorítható, melyekben a keresztyén egy­házak megegyeznek. A szervezet és a kultusz kérdései pedig útkeresések és metodikai kér­dések, melyek nem érintik a lényeget. Az egy­házi közös küldetésen munkálkodnak: Krisztus keresztjéhez vezetik a bűnös embert. Ebben a síkban tehát kialakulhat egy nagy keresztyén egység: a keresztyénség lelki hivatásában. Az a feladat vár nemzetünkre és a keresz­­tyénségre, hogy higyyen az igazi egység lehe­tőségében és valóságában. Nem az egyforma­ságban van az egység, hanem a különbözőségek felett való találkozásban. Az egység lényegbeli közösség. Egy eszme szuverenitása előtt való meghajlás. Különböző erők egységes cél felé megnyilatkozó szintézise. Egy magasabb élet­kategória, melyben egy szent igazság szolgá­latában találkoznak az emberek, melyet min­denki szívében hordoz és mindenki szolgálni kíván. A nemzeti egység a nemzet örök törté­neti hivatása és annak Istenben való megvaló­sítása. A keresztyénség egysége Krisztus ki­rályságának egységes szolgálása. Mit kell tehát az egység érdekében csele­kednünk? Erősítsük a nemzet erkölcsi fogal­mát, mely szerint csak Isten előtt élő magyar nép töltheti be hivatását. Tanítsuk önismeretre, hogy megismerje bűneit és hiányzó erőit. A keresztyén egységet pedig azzal szolgáljuk, hogy annak lehetőségét és kötelességét hirdet­jük. Az egyházak pozitívumokban éljenek és ne negatívumokban. Igazságosan bíráljuk el egy­mást. A nemzeti s felekezeti elhatároltságon túl lássuk meg egymás nemzeti szolgálatát. Minden egyháznak két arca van: egy felekezeti arca és egy felekezetközi arca. Dolgozza ki ezt az önmaga fölé emelkedő arcát s azt ékesítse fel Krisztus vonásaival. Merjünk egymás mellé állni, egymásban bízni, egymás szemét és kezét megkeresni. A nemzeti egység lényegét egy megrázó keleti legendával szemléltette a püspök. A temetőfölddé lett Egyiptom Nílus-forrásai csak akkor fakadtak fel, amikor isteni intelem sze­rint az egyházak papjai egy és ugyanazon órá­ban kiáltottak Istenhez. A keresztyén magyar­ság szemléltetésére pedig elmondotta a Jézus­nak a samáriai asszonnyal való beszélgetését. Jeruzsálem és Garizim között csak akkor hal meg a felekezeti békétlenség, ha templomok, papok, hívek és hívők Krisztust beszélik és élik. A mély hatást kiváltó előadás után Kürschner Emánuel, M. G­r­a­e­f Matild, Wallerstein József dr. és Zoltán Vil­mos Mozart D-moll vonósnégyesének tökéletes eljátszásával járultak az est sikeréhez. A soká emlékezetes kultúrest M­e­s­t­er­­h­á­z­y Ernő dr. ny. főispán, egyházkerületi fel­ügyelő záróbeszéde után a vegyeskar által elő­adott Himnusz eléneklésével nyert befejezést. 1937. október 1. Ma, pénteken nyit a »KORZÓ« ÉTTEREM elsőrendű halászlé és túróscsuszával. A zenét „Várad!" elsőrangú szalon­hangulatos jazz zenekara szolgáltatja. Minden este tánc! GENFI TÁVIRATOK Genf, szept. 30. A népszövetségi közgyűlés ma délelőtt több bizottság jelentését fogadta el, majd folytatta és befejezte a főtitkári je­lenés vitáját. Genf, szept. 30. A népszövetségi közgyűlés II. (gazdasági) főbizottsága a többek között behatóan foglalkozik a közélelmezés kérdésével. Ennek a kérdésnek előadója T­á­n­c­z­o­s Gábor magyar fődelegátus, aki már elkészítette a népszövetségi közgyűlés elé terjesztendő elő­adói jelentését. Genf, szept. 30. Hivatalosan jelentik: A szövegező bizottság megegyezésre jutott egy olyan határozati javaslat megszövegezése tár­gyában, amely lezárja a spanyol viszályról folytatott vitát.

Next