Pécsi Napló, 1938. április (47. évfolyam, 73-96. szám)

1938-04-01 / 73. szám

1938. április 1. PÉCSI NAPLÓ 3. oldal. Tel, 20-46 APOLLO Tel- 2°-46 Péntek- szombat- vasárnap, április 1-2­3. A budapesti Décs­i és Kamara film­színházakkal egyidőben ! Francia filmremek Csak 16 éven felülieknek! Nina Petrovna Egy szenvedélyes szerelem gyönyörű játéka. Rendezte: W. Tourjansky. Főszerepben: ISA MIRANDA« FERNAND GRAVET. Világhiradó. Előadások hétköznap: 5, 7 és 9 órakor. Vége megnyílik, minden magyar egyet érez és egyet akar. — A legjobb szándék mellett is bűnös tehát minden olyan törekvés, mely a magyart állítja szem­be a magyarral. Ne kicsinyeljük le az utolsó húsz esztendő alkotásait, mert nincs rá okunk, hogy ezek miatt szégyelni kelljen magunkat. Aki elégedetlen, az ne gyűlölködjék, de jöjjön és segítsen. Nyitott ajtóval és nyílt szívvel várok mindenkit. Az én hivatalom nincs helyhez és nincs időhöz kötve. Egész életem munkásságát eddig a vármegyének szenteltem. Az együtt eltöltött hosszú évek sok-sok kedves emléke bátorít fel arra, hogy jövendő munkám sikere érdekében azt kérjem, hogy méltóztassanak bízni a becsületességemben, méltóztassanak bízni a hazaszeretetemben, mél­tóztassanak bízni a kereszténységemben és mél­tóztassanak elhinni nekem azt, hogy cselekvései­ ,­met mellék célok irányítani soha nem fogják. Becsületes szándékkal becsületes munkát kívá­nok végezni. — Az az út, amelyen haladni óhajtok, a szere­tet kockáival van kikövezve és a szakadékok mellett a Mindenható imádata emel korlátokat. A nép meg­becsülésére kívánok építeni. Törhetetlen a hitem, hogy ez az út célhoz vezet és törhetetlen a hitem, hogy ha az Isten tiszteletén, a Haza szeretetén és egymás megbecsülésén felépült keresztény erkölcsök szerint élünk, a lelkek egyensúlyát igenis fenn lehet tartani és akkor az összes problémákat meg tudjuk és meg fogjuk oldani és le fogjuk törölni az összes könnyeket, úgy azokat a könnyeket, melyeket itt látunk és sírunk, mint azokat a könnyeket, melyeket távol innét csak titokban sírnak. A jó Isten áldását kérem a Törvényhatóság működésére. nézetet, keresztény erkölcsöt és keresztényi életet, mely gyűlöletet nem ismer és az erények erejével küzd a bűnök ellen. Tekintetes Közgyűlés ! — A magyar alkotmánynak közel ezer esztendő óta a vármegyék voltak a védő bástyái. A hosszú századok tradícióin felépült önkormányzat mai napig is az egészséges közakarat kialakítása lehetőségének az egyetlen biztonságos alapja. A hangulatok válta­kozásaival, a hangulatok kitörésével és a tömeghisz­tériával szemben az ősi vármegye helytáll ma is. Az önkormányzat jogait a legmesszebb menő tiszteletben kívánom tartani, sőt magam kérem a Törvényhatóságot arra, hogy ezen jogai felett a maga részéről is gondosan őrködjék, mert meggyőződésem az, hogy az egészséges önkor­mányzati élet mai napig is az alkotmánynak a legerősebb védő­bástyája és minden becsületes kormányzatnak a leghatályosabb segítő társa és legbiztonságosabb támasza. Kérve kérem ezért önöket, hogy soha se engedjék ebben a terem­ben úrrá lenni a hangulatok pillanatnyi és vál­takozó kitöréseit. Maradjon ez a terem minden viharok közepette is egy olyan biztonságos szi­get, melyet a szenvedélyek szennyes árja el nem ér, melyen egymást megbecsülő és szerető test­vérek vállvetve, egyetértésben és önzetlenül dol­goznak a közjóért. — Szeretettel köszöntöm a vármegye és a köz­ségek kipróbált tisztviselői karát. Tartsák fenn elő­deik nemes tradícióit, szeretettel és megértéssel igye­kezzenek az ügyes-bajos dolgokon segíteni, igyekez­zenek a vármegye népét előre vinni. Vállalják szere­tettel és szívesen az apostolok nehéz küldetését és legyenek meggyőződve arról, hogy ezért az áldoza­tosságért a vármegye népe soha sem lesz háládat­­lan, de legyenek meggyőződve arról is, hogy ez az áldozatosság a várva-várt szebb jövő kiépítketésének egyik legjelentőségteljesebb záloga. A TITKON SÍRÓ, ELNÉMÍTOTT MILLIÓK Tekintetes Közgyűlés ! — A világháború hullámai még nem ültek el. Az egész világon reng a föld. A Trianon béklyóiba vert szegény kicsiny hazánk a Schillák és Charibdisek tömkelegében nehezen talál útat. Megérthető, hogy keserves húsz esztendő kemény küzdelmei után is­mét a türe­rmietlenség akar erőt venni a lelkeken. — Mi azonban nemcsak magunkért, nemcsak gyermekeink és unokáink boldogulásáért dolgozunk. Nekünk ennél nagyobb és szent elhivatottságunk is van Testvéreink elnémított milliói tekintenek reánk, bennünk van sorsuk jobbrafordulásának egyetlen reménye. A becsület elemi követelménye az, hogy ezt az el­hivatottságot szem elől ne tévesszük egy pillanatra sem. Természetes, hogy a nagy célok szolgálata mel­lett gondolnunk kell saját ügyeink intézésére is, mert hiszen az életben nincs megállás. De méltóztassanak meggyőződve lenni arról, hogy a kormányzat vég­telenül nehéz feladatok előtt áll akkor, midőn a gyű­löleten és hosszún felépült bástyákat kell áttörnie, midőn a gyűlölet és bosszúvágy még mindig él és azokat a területi térhódításokat, melyeket az új ala­kulások életképességével szentesíteni még húsz esz­tendő után sem tudott az ország belső erejének az elsorvasztása útján igyekszik megtartani. Tekintetes Közgyűlés ! — A világ eseményei nagyrészben tőlünk füg­getlenül alakulnak. A mi feladatunk az, hogy készen álljunk. A lelkek egyensúlyát minden körülmények kö­zött fenn tudjuk tartani. Senkinek sem lehet kétsége abban, hogy mikor a cselekvés lehető­A mindvégig figyelemmel hallgatott, de a helyeslés lelkes éljenzésétől gyakran megsza­kított székfoglaló után elsőnek a törvényható­sági bizottság és a vármegye tisztikara nevé­ben Öllé István üdvözölte a főispánt, a követ­kező beszéddel: Méltóságos Főispán Úr ! Tekintetes Törvényhatósági Bizottság ! —■ Az emberi lélek legnagyobb örömei közé tar­tozik, ha azzal szemben, akit tisztelünk, szeretünk és becsülünk, szívünk legbensőbb érzéseit és elménk kialakított gondolatit őszintén, minden gátlás és min­den zavaró mellékgondolat nélkül külsőleg, az élő szó erejével is kifejezésre juttathatjuk. — Ezt a lelki örömet érzem ma — és azt hi­szem, ebben osztozik velem a törvényhatósági bi­zottság és a vármegyei tisztikar minden tagja — ami­dőn Méltóságodat, mint szeretett vármegyénk imént beiktatott főispánját régi szokásokon alapuló, reám nézve végtelenül megtisztelő feladatomhoz képest a törvényhatósági bizottság és a vármegyei tisztikar nevében mély tisztelettel, de egyben őszinte öröm­mel, meleg szeretettel és szívünkben megnyugvás­sal elsőként üdvözölhetem. — Amikor Méltóságodat a köteles tiszteleten kívül az öröm, a szeretet, a bizalom és megnyugvás­­ szavával is köszöntjük, ez Méltóságod egyénisége­­ iránt szívünkben ápolt érzelmeink megnyilvánulásé­ ,­nak jele, tanúbizonysága annak a nagyrabecsülés­nek és elismerésnek, amelyet Méltóságod személye, egyéni tulajdonságai és eddigi közéleti működése belőlünk kiváltottak. — Méltóságod hosszú vármegyei szolgálata alatt módunk volt kiváló képességeit, nagy közigazgatási tudását, páratlan munkakészségét és munkabírását és vármegyénk iránti odaadó hűségét és szeretetét megismernünk, minden okunk meg van tehát, hogy Méltóságodat magas közjogi méltóságában a köteles tisztele­ten felül ezekkel az érzésekkel is üdvözöljük.­­ Ezekkel az érzésekkel s mindezeknek tudatá­ban őszinte tisztelettel és bensőséges örömmel ajánljuk fel Méltóságodnak odaadó támogatásunkat s meg lehet Méltóságod győződve, hogy szeretett népünk és vármegyénk javára és boldogulására ki­fejtendő közhasznú tevékenységében mindig biztos alapot fog találni törvényhatósági bizottságunk ki­próbált bölcs megértésében és vármegyénk tisztika­rának hűséges és odaadó teljes munkakészségében. Ezután a szónok a vármegye önkormányzati jo­gaira vonatkozó felfogásáról is megemlékezett, majd így folytatta beszédét: — Méltóságod nem könnyű időkben vette át vármegyénk kormányzását s tudjuk, hogy a méltó­­­ságával járó dísz mellett a mai forrongó világban súlyos és nehéz felelősséget is kell vállalnia. De mi­­ hisszük és valljuk, hogy ha Méltóságod a közügyek és vármegyénk iránti nagy szeretettel fogja magas tisztét betölteni, ha kormányzásában a szükséges és nélkülözhe­tetlen szigor mellett az igazságosság, a megértés és méltányosság elvei fognak érvényre jutni, ha a mai kor szellemének szavára hallgatva a sze­gények, elesettek és szerencsétlenek szociális érzésekkel áthatott melegszívű barátja lesz, ak­kor ennek a súlyos felelősségnek a viselése sem fog Méltóságod számára elviselhetetlen terhet je­lenteni. — Meleg szeretettel kívánjuk, hogy ez így le­gyen s hogy Méltóságod főispáni működését a Min­denható bőséges áldása kísérje. A törvényhatóság tagjai részéről Rihmer Oszkár dr. köszöntötte Blaskovich Iván dr. fő­ispánt, többek között a következőket mondva: — Szintén örvendünk annak, hogy Méltóságod csak a mi vármegyénk főispánja, mert így egyedül a miénk és nem kell szívét, szeretetét és munkássá­gát két törvényhatóság között megosztania. Mi, Ba­ranya vármegye törvényhatósági bizottságának tagjai a legnagyobb örömmel, őszinte bizalommal, igaz lelkesedéssel és mély tisztelettel köszöntjük és üdvözöljük Méltóságodat, mint vármegyénk főispán­ját és ünnepélyesen ígérjük, hogy működésében örömmel, szívesen, lelkesen és hathatósan támogatjuk, bölcs vezetése alatt kö­telességeinket mindenkor híven, pontosan, lelki­­ismeretesen, tárgyilagosan, kerülve a széthúzást és keresve a kölcsönös megértést, hazafias be­csülettel fogjuk teljesíteni. A hazához hűséges német anyanyelvű ki­sebbség részéről Riesz Ádám országggyűlési képviselő üdvözölte a főispánt, az ünnepi al­kalmat arra is felhasználva, hogy a vármegye németajkú magyarjai nevében hitvallást tegyen a magyar állameszme mel­lett és odaadó hűségéről biztosítsa a kor­mány képviselőjét. A szűnni nem akaró, lelkes éljenzéssel fo­gadott deklaráció után Angyal Béla dr. tett in­dítványt, a közgyűlésen elhangzottak szósze­rinti jegyzőkönyvbe örökítése tárgyában. Ezzel a főispánt beiktató ünnepélyes köz­gyűlés végetért és kezdetét vette a vármegyei székház kis tanácstermében Öllé István a tövé­ny­hatósági bizottság és tisztikar nevében üdvözli a főispánt Csipkeszövetek legolcsóbb árban Linoleum és Szőnyegházban Király ucca 27. Telefon: 24-75. a küldöttségek tisztelgése Dr. Blaskovich Iván főispán elé 23 küldött-­­ ség járult szerencsekívánataival. Ezek sorában a róm. kat. egyház küldöttségét dr. H­a­n­u­y Ferenc ált. püsp. helynök vezette, a felsőbara­nyai ref. egyházmegyéét Nyáry Pál, Tolna— Baranya—somogyi ág. ev. esperességét T­a­k­ó István lelkész, a X. szr. község kerületét Flesch Ármin dr. mohácsi főrabbi, a társastörvényha­tóságok küldöttségeit Stephaich Pál alis­­­pán, az Erzsébet tudományegyetem tanácsát dr. S­c­i­p­i­a­d­e­s Elemér, a m. kir. csen­dőrke­­rületi osztály és szárnyparancsnokságét P­e­r­ey László csendőralezredes, a Vitézi Székkapitány­ságét v. Meggyesy József ezredes, az álla­mi hivatalok küldöttségét Halász Antal min. tan., pénzügyigazgató, a m. kir. téli gazdasági iskolákét v. Horváth István, a Pécsi Ügy­védi Kamaráét dr. P­­­a­c­s­e­k Zoltán elnök, az

Next